A valóság az egyfajta kiválasztás, irányítottság, határozottság. Bármi kiválasztható, és akkor egyedül az a való. Kivéve, ami valamiért ki sem választható úgy, hogy iránya, határozottsága legyen. Ilyen pld. az említett üres részhalmaz. És ilyen az is, ami nincs benne a kosárban egyáltalán.
Most azt lehet kérdezni, hogy akkor egy képzelgés, ha rágondolunk, egy film pld. miféle, valóság vagy nem?
És most nem válaszoltam.
Azt kérdezhetetik, mi köze ennek a relativitáshoz.
Nem a fénysebessége 600 km/s, hanem a Föld sebessége ennyi a Minkowski térben. A fénysebessége meg c=300,000 km/s, és mindegy hogy milyen koordinátarendszert választassz ki.
Na ja úgy értelemezve, hogy a Föld abszolút sebessége a fégysebesség
v/c = 600/300,000 =0.002
0.2%-a. Ebböl ered például a Lorentz trafóban szereplö érték
1/sqrt(1-(v(c)^2) ~ 1+1/2(v/c)^2= 1+2.0x10^-6.
is. Ezt minden idö- és tömeg- és sebességmérésnél a Földön figyelembe kell venni, egy a Minkowski térben "álló" rendszerhez képest. Aztán tovább lehet számolgatni a Földhöz képest mozgó testeknél, mint a GPS holdaknál.
de ekkor ez vajon nem jelenti azt, hogy a fény sebessége a földhöz képest 600 km/s? És melyik (vagy minden) irányban?
Tehát pl., ha Nagykanizsán felkapcsolok egy lámpát, akkor jó látási viszonyok esetén ezt Záhonyban kb. 1 másodperc múlva látják meg? És viszont Záhonyból Nagykanizsára? Vagy mondjuk Krakkóba?
A DND helicoid alakját megtalálhatod mint egy minimál felületet a Lagrange formalizmusból származó variációszámitásoknál, pl. M. Giaquinta, S. Hildebradt, Calculus of Variations I, Springer (2004), 21. oldal, Fig. 10a, ha érdekel.
"A Minkowski térbeli sebesség az a fényhez képest értendő? Pl. a 600 km/s a fényhez képest ennyi" (!)
Természetesen vannak relatívsebességek és relatívgyorsulások a testek között, de az alapvetö a Minkowski tér-idöbeli mozgás, nem a relatívmozgások az úgysem megszerkeszthetö hípotétikus inerciarendszerekhez viszonyítva.
A DNS mint térbeli alakzat egyetlen koordinátával megadható. Én valóban más, habár nyelven beszélek. De azt hittem, érdekelhet Titeket egy másik fizikai nyelv is. Egy másik világnézettel. Vagy azért vagytok itt, hogy egymás nézetét erősítgessétek? Hátha van jobb nyelv is? Amin ki lehet mondani olyasmit is, amit ezzel csak kerülgetni lehet...
A képleteiteket úgy is ellenőrizhetitek, ha megnézitek, hogy összes dimenzióik szorzata a természetes egységgel egyenlő. Akkor jól írtátok fel
Jó lenne ezt egy példával megvilágítanod, pl. írd fel a ferde hajítás úttörvényét (képletét) az általad választott koordinátarendszerben, és mutasd be a keresett szorzatot, ami 1. (vagy (1) ?)
nem a szokásos szóhasználat. Így pl. nem is értem, miért mondod, hogy a Minkowski tér 2D-s.
Helyes:
A méret (vagy egyéb mennyiség) = mérték és mennyiség nélküli jelszám.
Még helyesebb:
A méret (vagy egyéb mennyiség)= mértékegység (mint a mennyiség alapértéke) és (mennyiség nélküli) szorzószám (valós (de lehet, hogy csak racionális, majd a hozzártők kifejtik véleményüket)) szám persze, már csak azért, mert a mérés alapjában véve egymáshoz hasonlítás, és számlálás, amit meg lehet fejelni osztás szorzással).
A dimenzió szokásos definíciója: térben a független irányok száma, mely irányokban a méretet mérni kell ahhoz, hogy egy pont helyét egyértelműen megadhassuk. Így a tér dimenziója 3. Ezt már többször, sokan megírták, bizonnyal sokkal korektebben is.
Ehhez pedig nem egységgyökökre van szükség, hanem az adott irányokban egységnyi, irányított szakaszokra: egységvektorokra (az adott irány mértékegysége). Ezt szorozva a szorzószámokkal (koordinátákkal) kapjuk a pontot, helyesebben a pontba mutató helyvektort.
Ha nem így használod, elbeszélünk egymás mellett. Persze, a többiek is használhatnák a Te definíciódat. De ők vannak többen. Egyszerűbb lenne Neked áttérni. Egyszerű dolog: olyan, mint ha valaki nyelvet tanul. Te mondhatod, hogy németül az "itt" a "dort", de akkor senki nem fogja érteni hogy hova gondolsz, vagy mindig alkalmazni kell a német-habarnémet szótárt. (Arra ne is gondoljunk, hogy még a nyelvtani szabályok is lehetnek esetleg sajátok.)
A képleteiteket úgy is ellenőrizhetitek, ha megnézitek, hogy összes dimenzióik szorzata a természetes egységgel egyenlő. Akkor jól írtátok fel (A Minkowski tér képlete pld. kiesne egy ilyen ellenőrzésen).
Ja és arra is ügyeljetek, hogy ne legyen két természetes egységű dimenzió a szorzásnál. Hogy mindig csak az az egy legyen olyan, amelyiket éppen vizsgáljátok. Dehát akkor... Akkor mindig csak az lehet határozott, valós szám, amelyiket vizsgálunk?
Hát Heisenberg nem pont ezt mondta?
Na de akkor ő tökéletesen összhangban írt ezzel a matematikai szabállyal?
Gyorsan kell írnom erről egy axiómát: "BÁRMELY TÖBBDIMENZIÓS SOKASÁGBAN MINDIG CSAK EGY KIEMELT (vizsgált?) ÉS TERMÉSZETES EGYSÉGGEL (1) JELÖLT "VALÓS" RÉSZHALMAZ LEHET HATÁROZOTT.
Na mégeggyet: BÁRMELYIK RÉSZHALMAZ KIEMELHETŐ!
(Senki ne lombozódjon le) Muszáj ideírjam: Fentiekről mindenki kérdezze meg házi matematikusát, és fizikusát.
Nem a matematikával van a baj, hanem a helytálló matematika elökészítésével és felhasználásával. A fizikusok fejével van tehát a baj.
Azt a matematikát kell felhasználni, ami a fizikai problémának megfelet. Itt van a nagy baj. Annyit el tudok árulni, hogy egy teljesen új matematikai megfogalmazásra van szükség, ami a Minkowski tér-idöt összeköti a stabil részecskék elvileg pontosan meghatározhatatlan helyével és sebességével.
Ez lehetséges, de ezt a fizika eddig nem használta fel. A megfogalmazás egy újféle Hamilton elv amiböl egy újféle variációsszámítás következik. Erre van a fizikának szüksége, hogy a természeti jelenségeket meg tudja magyarázni, és az eddigi nagy hibákat ki tudja küszöbölni.
A dimenzió= mérték és mennyiség nélküli jelszám. Jobb híján egységgyök. De lehetne más is. Az összes dimenzió szorzata azonban a természetes számok egysége. A természetes számok egysége tartalmazza az összes valós és fiktiv, természetes és képzetes egységet, mint osztót. Ezenkívűl minden elemének minden mértékét, jelét, és értékét. És csak így kell leírni: (1)=1 Hát nem csodálatos?
sem stimmel, ami az m(g)=m(i)-t feltételezi és a G(Newton)-t mit az egyetemes gravitációs állandót kezel. Ezt a mozgásegyenletet már az
m(anyag;i) = m(anyag;g)(1-delta(anyag))
miatt ki kell javítani. Ehhez jön aztán még hozzá, hogy a mozgásegyenletet a gravitáló testeknél is a Minkowski térben kell értelmezni.
Az "akadémikus fizikának" van még egy másik nagy megoldatlan próblémája is. Az a fénykibocsátás, ami nem kvantálva tölténik, hanem ami egy folyamatos jelenség, mint egy hullámjelenség. A fénykibocsátásnál nem játszanak a korpuszkuláris fotonok semmilyen szerepet, a gerjesztett állapotokból az energia leadása folytonotosan tölténik. Csak ugyebár a fizikának meg kellett volna érteni ezt a mikroszkópikus rezonancia jelenséget. Itt is Einstein elszúrta a dolgot a foton hipotézisával. Ezt is ki kell javítani. A modern fizika alapvetöen nem értette meg az anyag-fégy kölcsönhatást sem.
Már mondtam, az egész fizikát elöröl kell újra átgondolni és helytállóan felépíteni, a gravitációstól a fénykibocsátásig. Ami a múltszázadban történt a modern fizikában. az siralomra méltó fejlödés volt. Ebböl csak egy nagy illúzió jött ki a természetröl.
Nekem van egy megfogalmazásom az Egyesített Mezöelméleten belül, ami a modern fizika fent említett nagy hibáit kiküszöböli. Az elmélet felhasználható az egységes és véges Minkowski térben, kb. 10^-20 cm-töl kb. 10 gigafényév távolságokig, és kiindul a négy stabil elemirészecske létezéséböl, amiknek kétfajta elemi töltése van. Ez egy teljesen új hozzáállás a fizikai jelenségek magyarázatához. Az elemi gravitációs töltések közvetlen következménye a súlyos és a nyugvó tehetetlen tömeg 0.786%-os különbsége a vasnál. Az elmélet összeköti tehát a mikrokozmoszt az asztófizikával egyetlen egy Hamilton elv segítségével.
Mondom, hogy ott kezdődik a baj. A matematikánál. Egyszer egy az egynél.. A ma elterjedt felfogás szerint dimenzió= mértékegység. Illetve még az sem. Nem is tudom, mi?
Akkora kavart kavartak, hogy már érthető is. Gratula grósz.
Ha c-vel t-t nem szorzod, akkor ez nem egy dimenzió rendszer!
Sőt, azzal szorozva sem az. Már próbáltam magyarázni, hogy a dimenzióknak egységgyök a jelölése. Az m-hossz csak dísz rajta, és mindenhol egyforma kellene legyen, minden tengelyen, az időn is, c-vel szorozva. De lehetne helyette t-is, akkor c-vel x;y;z-t osztod. Csak hát megszoktuk a hosszúságban való gondolkodást. Rendben, én is. De el is hagyhatnád a mértékegységet, mert akkor tisztább, matematikai a kép.