Napok óta egy-két téma körül járunk. Magyarázatok, képletek, ábrák, programok: mind hiába.
Ha gondoljátok, frissítésül, a topikindító szándékához híven, előhozakodnék egy "megcáfolhatatlan cáfolattal".
Legyen egy jó nagy asztallap. Legyen rajta egy henger, egyik alkotója festékes. Végiggurítom a hengert az asztalon. Csíkokat hagy. Közöttük a távolság valamekkora. Most felteszek a hengerre egy az asztallappal párhuzamos másik lapot. Miközben a henger forog és halad előre, mozgatja a lapot is felső pontjának megfelelő kerületi sebességgel, és ezen is csíkokat hagy. A csíkok távolsága a mozgó lapon az asztal rendszeréből nézve ugyanakkora kell legyen, mint az álló lapon.
Megállítom a felső lapot. Ekkor a csíkok távolsága nagyobb lesz, mint az állón, hiszen a mozgó felső lapon két pont távolsága kisebb, mint a megállítotton.
Ez azonban cáfolja a relativitás elvét, hiszen a mozgó felső lap rendszeréből nézve az asztallap mozog, és megállás után azon kéne nagyobb legyen a csíkosztás.
Persdze fontos hozzátenni, hogy a piros nyíl nem a fényforrás hoz rögzített megfigyelő szempontjából ábrázolja az eseményeket, hanem egy külső álló megfigyelő szemszögéből. A fényforrás továbbra is jobbra vízszintesen haaldónak látja (bár persze ezt a cső elméletileg jól jelzi).
Nagyon szép kis rajz. Pont ugyanezt próbálom én is elmagyarázni az én rajzaimmal. De ez egyszerűbb és világosabb. Persze ebbe könnyebben bele tud kötni valami jó kis kitalált indokkal.
Ráadásul mi az, hogy "a fény haladási irányára merőleges eltérülése"? Ez mit jelent? Melyik fényhez képest? És honnan látom, hogy ez a fény nem arra megy, amerre mennie kellene?
Akkor ő - mármint a fényforrás - milyen alakúnak láétja a foton pályáját? Mert ugye muszáj egyenesnek látnia, hiszen nincs ami miatt görbén menjen. Viszont számára a nyílás mindig vizszintesen jobbra van, hiszen egymáshoz képest nem mozognak. Emiatt ő nyilván nem lát különbséget a között, hogy áll, mint aközött, hogy megy.
Ráadásul mihez képest venné észre, hogy mozog? A kerethez képest? És ha odarakunk egy másik keretet, ami hozzá képest nem mozog, akkor mi van? Vagy ha egyáltalán nincs keret? Hiszern ő úgy látja, hogy a lyuk hozzá képest nem mozog! Ha a gyorsulás idejére a szemlélő becsukhja a szemét, majd újra kinyítja a gyorsulás végeztével, akkor semmi különbséget nem fog látni, a lyuk továbbra is ugyanarra van.
A fény haladási irányára merőleges eltérülésének mérésével, a rendszernek a fényre merőleges irányú sebesség komponense határozható meg abszolút értékben.
A Gézooelmélet szerint: 1. Egyetlen zseblámápával ki lehet mutatni a vizsgált rendszer "abszolút sebességét". 2. Ha az "abszolút sebesség" nulla, akkor egy "Gézoo féle nyugalmi rendszer"-ben vagyunk.
Ha igen, akkor megyünk tovább: van-e valamilyen fizikai oka annak, hogy a Gézoo féle nyugalmi rendszer(ek)ben nincs Gézoo-féle fényelhajlás, minden más inerciarendszerben pedig van? Pl: egy tó felszínén a vízhullámokat tanulmányozva a nyugalmi rendszer az álló vízhez rögzített rendszer.
Mert a fényforrás is "látja", hogy melyik foton merre ment.. hiszen mindegyiket megjelölte.. azzal, hogy mikor bocsátotta ki...(feltételezve, hogy 0 -tól a kilépés szögéig, minden fokhoz egy -egy fotont küldött ki)
Így a sokadik "sorszámú" megy ki az elmozdult gömbön...
"A fény haladási irányára merőleges eltérülésének mérésével, a rendszer abszolút sebességének a méréshez használt fényre merőleges irányú sebesség komponense határozható meg."
Igen, pontosan így van a keret rendszeréből nézve. De nem a fényforrás szemszögéből nézve, pont ezt ábrázolja a rajz. a piros nyíl mutatja azt amit a keret rendszerében lévő megfigyelő lát, a kék meg azt amit a fényforrás rendszerében lévő megfigyelő lát. Egyetértesz ezzel?
