Egyszóval, hogy valami hosszúság, az nem dimenzió, illetve egy másik értelemben, mint minőség az. A 100 km t régen úgy is mondták, "5 nap járótávolságra", de volt aki vekni kenyérbe, más pedig üveg pálinkába mérte.
Most, hogy jobban megnézem, ez a Minkowskí tér, nem versz át. Csak a három hosszdimenzió nincs elkölönítve, és -(c*t)^2=(i*c*t)^2 Észrevettem már, hogyha kicsit is lankadok, megpróbálsz behúzni a csőbe.
- ...Nevem Teve belépett a vitába... - Azonnal két oldal bizonyítást ellene! - Dehát Ön mellett lépett be...? - Akkor négyet...
Azért kicsit ellenőriztem, de nem olyan mélységig, hogy biztos legyek. Amúgy elfogadom, miért ne. Egyetértek, hogy érdemes ezeket keresni. Sőt, mostantól gondolkodom, hogy ez hogyan interpretálható? Biztos van is neki már magyarázata. De hátha az ember más irányból másképp érti meg, ha nem ismeri az eredetit?
A valóság az egyfajta kiválasztás, irányítottság, határozottság. Bármi kiválasztható, és akkor egyedül az a való. Kivéve, ami valamiért ki sem választható úgy, hogy iránya, határozottsága legyen. Ilyen pld. az említett üres részhalmaz. És ilyen az is, ami nincs benne a kosárban egyáltalán.
Most azt lehet kérdezni, hogy akkor egy képzelgés, ha rágondolunk, egy film pld. miféle, valóság vagy nem?
És most nem válaszoltam.
Azt kérdezhetetik, mi köze ennek a relativitáshoz.
Nem a fénysebessége 600 km/s, hanem a Föld sebessége ennyi a Minkowski térben. A fénysebessége meg c=300,000 km/s, és mindegy hogy milyen koordinátarendszert választassz ki.
Na ja úgy értelemezve, hogy a Föld abszolút sebessége a fégysebesség
v/c = 600/300,000 =0.002
0.2%-a. Ebböl ered például a Lorentz trafóban szereplö érték
1/sqrt(1-(v(c)^2) ~ 1+1/2(v/c)^2= 1+2.0x10^-6.
is. Ezt minden idö- és tömeg- és sebességmérésnél a Földön figyelembe kell venni, egy a Minkowski térben "álló" rendszerhez képest. Aztán tovább lehet számolgatni a Földhöz képest mozgó testeknél, mint a GPS holdaknál.
de ekkor ez vajon nem jelenti azt, hogy a fény sebessége a földhöz képest 600 km/s? És melyik (vagy minden) irányban?
Tehát pl., ha Nagykanizsán felkapcsolok egy lámpát, akkor jó látási viszonyok esetén ezt Záhonyban kb. 1 másodperc múlva látják meg? És viszont Záhonyból Nagykanizsára? Vagy mondjuk Krakkóba?
A DND helicoid alakját megtalálhatod mint egy minimál felületet a Lagrange formalizmusból származó variációszámitásoknál, pl. M. Giaquinta, S. Hildebradt, Calculus of Variations I, Springer (2004), 21. oldal, Fig. 10a, ha érdekel.
"A Minkowski térbeli sebesség az a fényhez képest értendő? Pl. a 600 km/s a fényhez képest ennyi" (!)
Természetesen vannak relatívsebességek és relatívgyorsulások a testek között, de az alapvetö a Minkowski tér-idöbeli mozgás, nem a relatívmozgások az úgysem megszerkeszthetö hípotétikus inerciarendszerekhez viszonyítva.
A DNS mint térbeli alakzat egyetlen koordinátával megadható. Én valóban más, habár nyelven beszélek. De azt hittem, érdekelhet Titeket egy másik fizikai nyelv is. Egy másik világnézettel. Vagy azért vagytok itt, hogy egymás nézetét erősítgessétek? Hátha van jobb nyelv is? Amin ki lehet mondani olyasmit is, amit ezzel csak kerülgetni lehet...
A képleteiteket úgy is ellenőrizhetitek, ha megnézitek, hogy összes dimenzióik szorzata a természetes egységgel egyenlő. Akkor jól írtátok fel
Jó lenne ezt egy példával megvilágítanod, pl. írd fel a ferde hajítás úttörvényét (képletét) az általad választott koordinátarendszerben, és mutasd be a keresett szorzatot, ami 1. (vagy (1) ?)
nem a szokásos szóhasználat. Így pl. nem is értem, miért mondod, hogy a Minkowski tér 2D-s.
Helyes:
A méret (vagy egyéb mennyiség) = mérték és mennyiség nélküli jelszám.
Még helyesebb:
A méret (vagy egyéb mennyiség)= mértékegység (mint a mennyiség alapértéke) és (mennyiség nélküli) szorzószám (valós (de lehet, hogy csak racionális, majd a hozzártők kifejtik véleményüket)) szám persze, már csak azért, mert a mérés alapjában véve egymáshoz hasonlítás, és számlálás, amit meg lehet fejelni osztás szorzással).
A dimenzió szokásos definíciója: térben a független irányok száma, mely irányokban a méretet mérni kell ahhoz, hogy egy pont helyét egyértelműen megadhassuk. Így a tér dimenziója 3. Ezt már többször, sokan megírták, bizonnyal sokkal korektebben is.
Ehhez pedig nem egységgyökökre van szükség, hanem az adott irányokban egységnyi, irányított szakaszokra: egységvektorokra (az adott irány mértékegysége). Ezt szorozva a szorzószámokkal (koordinátákkal) kapjuk a pontot, helyesebben a pontba mutató helyvektort.
Ha nem így használod, elbeszélünk egymás mellett. Persze, a többiek is használhatnák a Te definíciódat. De ők vannak többen. Egyszerűbb lenne Neked áttérni. Egyszerű dolog: olyan, mint ha valaki nyelvet tanul. Te mondhatod, hogy németül az "itt" a "dort", de akkor senki nem fogja érteni hogy hova gondolsz, vagy mindig alkalmazni kell a német-habarnémet szótárt. (Arra ne is gondoljunk, hogy még a nyelvtani szabályok is lehetnek esetleg sajátok.)
A képleteiteket úgy is ellenőrizhetitek, ha megnézitek, hogy összes dimenzióik szorzata a természetes egységgel egyenlő. Akkor jól írtátok fel (A Minkowski tér képlete pld. kiesne egy ilyen ellenőrzésen).
Ja és arra is ügyeljetek, hogy ne legyen két természetes egységű dimenzió a szorzásnál. Hogy mindig csak az az egy legyen olyan, amelyiket éppen vizsgáljátok. Dehát akkor... Akkor mindig csak az lehet határozott, valós szám, amelyiket vizsgálunk?
Hát Heisenberg nem pont ezt mondta?
Na de akkor ő tökéletesen összhangban írt ezzel a matematikai szabállyal?
Gyorsan kell írnom erről egy axiómát: "BÁRMELY TÖBBDIMENZIÓS SOKASÁGBAN MINDIG CSAK EGY KIEMELT (vizsgált?) ÉS TERMÉSZETES EGYSÉGGEL (1) JELÖLT "VALÓS" RÉSZHALMAZ LEHET HATÁROZOTT.
Na mégeggyet: BÁRMELYIK RÉSZHALMAZ KIEMELHETŐ!
(Senki ne lombozódjon le) Muszáj ideírjam: Fentiekről mindenki kérdezze meg házi matematikusát, és fizikusát.
