Számoljuk ki, amit Privatti írt, nem csak hamukázik-e!
Legyen Privatti vonata, abban egy vagon, annak hossza L (=1 fényév). Álljunk kezünkben a labdával a vagon hátuljában. Haladjon a vonat a sínen V=0,8c sebességgel. A gyökös tag majdan a Lorentz-be: b=gyök(1-(V/c)2)=gyök(1-0,82)=0,6 (már most kiszámolom, mert sejtem, kell majd).
A vagon végéből pont akkor, amikor elhaladunk a sín mellett álló bakter mellett, gurítsuk a labdát w=0,5c sebességgel. Mi is és a bakter is ekkor indítjuk az óráinkat. A labda indítása "A" esemény. Az általunk, a vagonon belül tőlünk mért koordináta az x, az idő a t. A bakter által a sínen tőle mért koordináta az x', az ideje t'. Írhatjuk: xA=0, tA=0, x'A=0, t'A=0 OK1?
Mennyi idő alatt ér végig? (Odaér a vagon elejére: "B" esemény.) xB=L=1 fényév tB=L/w=1/0,5=2 év. szerintünk, akik benn állunk a vagonban. A bakter szerint, Lorentz-szel számolva: (figyelem: a mi rendszerünkből számolunk a bakterébe, aki hozzánk képest -v-vel mozog!) x'B=(xB+v*tB)/b=(1+0,8*2)/0,6=4,33 fényév t'B=(tB+v*xB)/b=(2+0,8*1)/0,6=4,66 év A bakter szerint tehát a labda 4,33 fényévet tett meg 4,66 év alatt. Sebessége tehát v=4,33/4,66=0,9286 Ellenőrizzük gyorsan le a sebességösszeadós képlettel v=(w+V)/(1+W*V)=(0,5+0,8)/(1+0,5*0,8)=0,9286. OK2?
Milyen hosszúnak látja a bakter a vonatot? Azt tudjuk, hogy a vagon eleje t'=4,66 évkor 4,33 fényév messze volt a baktertől. Hol volt ekkor a vonat eleje? Hát ott, ahova 4,66 fényév alatt a sín mentén V sebességével eljutott: x'=4,66*0,8=3,728 fényév. Azaz a vonat hossza a bakter szerint: L'=4,33-3,782=0,6 fényév. Gyorsan ellenőrizzük le a kontrakciós képlettel: L'=L*b=1*0,6=0,6. OK3?
A bakter tehát a következőképpen ítél: Van egy vagon (viszonylag rövid, Privatti), amiben egy labda gurul a sínhez képest 0,9286c sebességgel. (Jó sokat gurul (a sínhez képest!!), mint Privatti írja , 4,33 fényévet a példánkban). De a vagon is megy V=0,8c sebességgel. A labda tehát 0,9286c-0,8c=0,1286 sebességgel halad előre a vonatban a bakter szerint. Erre mondta Privatti, hogy poroszkál. Ezzel a sebességgel a jó hosszú idő, 4,66 fényév alatt (Privatti) megteszi a 4,66*0,1286=0,6 fényév vagonhosszt. OK4? Privatt tehát nem hamukázott, szépen kijött minden.
Nagyon egyszerű. Atomóra kettyenésekkel számol (cézium adott átmenetének periódusideje). Legyen egy másodperc definíciója a Föld felszínén: x kettyenés.
A műhold pályán a spec+áltrel azt mondja, hogy az óra gyorsabban fog járni mondjuk 1%-kal (erős túlzás). De azt akarjuk, hogy továbbra is szinkronban legyen a felszíni idővel. Akkor legyen a műhold atomórája szmára 1 másodperc 1.01x kettyenés. Ezek után szinkronizálsz két órát, egy a felszínen, egy a műholdon, amikor a műhold először elhalad a felszín azon pontja felett, ahol a felszíni óra van. Műhold ezek után periodikusan elhalad a felszíni óra felett. Mit fogsz látni? Minden áthaladáskor még mindig szinkronban lesznek.
Ha ellenben műhold órája is x kettyenést nevezne 1 másodpercnek, akkor azt látnád, hogy minden egyes áthaladáskor előrébb tart: az elsőnél y másodperccel mutat többet, aztán 2y-nal és így tovább.
Ezt persze Te kiszámolod és beállítod tökéletes órákat, homogén gravitációs teret és tökéletes körpályát feltételezve. A valóságban semmi nem tökéletes, ezért azt fogod látni, hogy a szinkron sem lesz az. De vagy öt nagyságrenddel pontosabb lesz annál, mint amit a fenti machináció nélkül kaptál volna, és ami fontos: nincs benne tendencia, hol siet egy kicsit, hol késik, vagyis igazából tényleg csak kicsiny, véletlenszerűnek tekinthető hatások eredménye. Ezeket kiküszöbölöd egy pótlólagos szinkronizációval: az atomórák egyébként demokratikusan szavaznak arról, mennyi legyen a közös idő, mert feltételezhetően mindegyiket más hatások érik (hiszen a szisztematikus eltérést a fentiekkel kiküszöböltük), így sok óra között, hosszú távon ez kiátlagolódik.
Mivel láthatóan habár belehabárolódott a newtoni fizikába, ha nem habárolódsz el tőle, könnyen te is belehabárolódhatsz... Huhh... Ennyit a relativitás elmélet meghabárolásáról...
Abban a reményben segítettem, hogy Te is segítesz megérteni, hogyan értelmezzem azt a mondásodat, hogy a koordináták egységgyökeinek szorzata 1, vagy (1).
(Legalábbis valami hasonlót mondtál, ha mégse jól mondom, hát itt az alkalom a helyesbítésre, és az illusztrálására a példán.)
Nekem nem úgy tűnt NevemTeve, mint aki át akarna Téged verni, hogy a csőbe húzásról már ne is beszéljünk.
Inkább tűnt úgy, mint aki időt s fáradságot nem kímélve leírta azt, amit magad is leírhattál volna, kb. akkora ráfordítással, mint amikor a C=dx*dt képleteket fejtegetted.
A jószándék (meglehet: kevés), mégis talán méltánylandó.
Egyszóval, hogy valami hosszúság, az nem dimenzió, illetve egy másik értelemben, mint minőség az. A 100 km t régen úgy is mondták, "5 nap járótávolságra", de volt aki vekni kenyérbe, más pedig üveg pálinkába mérte.
Most, hogy jobban megnézem, ez a Minkowskí tér, nem versz át. Csak a három hosszdimenzió nincs elkölönítve, és -(c*t)^2=(i*c*t)^2 Észrevettem már, hogyha kicsit is lankadok, megpróbálsz behúzni a csőbe.
- ...Nevem Teve belépett a vitába... - Azonnal két oldal bizonyítást ellene! - Dehát Ön mellett lépett be...? - Akkor négyet...
Azért kicsit ellenőriztem, de nem olyan mélységig, hogy biztos legyek. Amúgy elfogadom, miért ne. Egyetértek, hogy érdemes ezeket keresni. Sőt, mostantól gondolkodom, hogy ez hogyan interpretálható? Biztos van is neki már magyarázata. De hátha az ember más irányból másképp érti meg, ha nem ismeri az eredetit?
A valóság az egyfajta kiválasztás, irányítottság, határozottság. Bármi kiválasztható, és akkor egyedül az a való. Kivéve, ami valamiért ki sem választható úgy, hogy iránya, határozottsága legyen. Ilyen pld. az említett üres részhalmaz. És ilyen az is, ami nincs benne a kosárban egyáltalán.
Most azt lehet kérdezni, hogy akkor egy képzelgés, ha rágondolunk, egy film pld. miféle, valóság vagy nem?
És most nem válaszoltam.
Azt kérdezhetetik, mi köze ennek a relativitáshoz.
Nem a fénysebessége 600 km/s, hanem a Föld sebessége ennyi a Minkowski térben. A fénysebessége meg c=300,000 km/s, és mindegy hogy milyen koordinátarendszert választassz ki.
Na ja úgy értelemezve, hogy a Föld abszolút sebessége a fégysebesség
v/c = 600/300,000 =0.002
0.2%-a. Ebböl ered például a Lorentz trafóban szereplö érték
1/sqrt(1-(v(c)^2) ~ 1+1/2(v/c)^2= 1+2.0x10^-6.
is. Ezt minden idö- és tömeg- és sebességmérésnél a Földön figyelembe kell venni, egy a Minkowski térben "álló" rendszerhez képest. Aztán tovább lehet számolgatni a Földhöz képest mozgó testeknél, mint a GPS holdaknál.
de ekkor ez vajon nem jelenti azt, hogy a fény sebessége a földhöz képest 600 km/s? És melyik (vagy minden) irányban?
Tehát pl., ha Nagykanizsán felkapcsolok egy lámpát, akkor jó látási viszonyok esetén ezt Záhonyban kb. 1 másodperc múlva látják meg? És viszont Záhonyból Nagykanizsára? Vagy mondjuk Krakkóba?
