Egyébként finom kekszreceptje nincs véletlenül valakinek? Vagy valamilyen nem túl édes aprósütemény-szerűségé? Állandóan kisérletezgetek, de lassan már unom a sok sikertelen próbálkozást....
Nagy nehezen csak elkészült a marhahús leves :-) Nagyon köszönöm a receptet, nagyon finomra sikerült. Anyukám ódákat zengett róla. Mondjuk annyi kérdeznék még, hogy mekkora szerecsendió-virágokat teszel bele? Én nagyobb darabokat tettem, igy talán egy kicsit erősre sikeredett az ize. Annyi baj legyen.... Ja, és nyakszirthúst nem kapván, marhafartő került bele, de ez csak nem szentségtörés :-)
Dehogy, semmi baj. Mondom, úgyis inkább nyújtásra vettem. Meg simán lehet, hogy egy másik példány jó lenne.
De azért elgondolkodtam, hogy hogyan lehet jó tésztavágót venni. Azt már hallottam, hogy valaki krumlival megy pucolót venni. Elképzeltem ahogy a retikülből elővesz egy kis tésztagombócot, beteszi a gépbe...
Tudom, próbáltam is . El fogyott de nem volt "olyan", persze soha nem is lesz, hacsak nem építünk kemencét az udvar végébe:-)
Sztem vannak ízek amik időhöz, helyhez és személyhez kötöttek. de ez már egy másik topik témája.
Én is imádom a házi tésztát és gyakran eszembe jut miért érzik az olaszok annyira a magukénak. Nem rég láttam egy filmet Kínáról - eszerint a tészta onnan került az olaszokhoz. Ma is vanna Kínában olyan tartományok ahol több tészta fogy mint rizs.
És egy nagyon kedves hagyományról is szó volt benne miszerint ha szülinapodra valaki kézzel gyúrt tésztás étellel kedveskedik Neked akkor abban az évben csak jó dolgok és sok pénz vár rád. Mivel pont másnap volt a tesóm szülinapja gyúrtam is neki :-)
En is. . .nagymamam, anyukam gyurtak a tesztat, en is fiatalasszony koromban.
Aztan egy kolleganom anyukaja (1972 - 1980??) kapott egy tesztagepet, es volt sajat tojasa. . .no otole szoktam venni a hazi szaritott tesztat. Azt ha kifoztem, teljesen friss teszta ize volt. Cernametelt es metelt, gyonyoru sarga!!!
Aztan nem csinalta tovabb, es probalkoztam a kesztesztaval - hat szornyu volt. Ujra magam csinaltam. . .
Az elso meglepetesem Ausztiraban ert, olcso es nagyon jo minosegu szarazteszta!!!
Itt meg lehet kapni a szupermarketekben friss kesztesztat. No meg egyik masik kisebb etterem, catering uzlet is arul, most is ott vettem. Legkozelebb csinalok rola kepet - olyan gusztusos, ahogy aruljak, nem lehet ellenallni!!! Kesz szoszokat is arulnak - hazi fozesu, tartositoszer nelkuli. Az eteleik egyszeruek, olaszok, konnyu az izt felterkepezni es megcsinalni otthon - ha az ember kicsit sporolni akar, de jot is szeretne enni.
én nem tartom magam korosnak, de én is házitésztán nőttem fel. sőt a nagymamám a mai napig gyúrja a tésztát, így ha anyu megy hozzá tuti hoz egy kis túróstésztának valót :) a csigatésztát a párom nagymamája csinálja. tarhonyát, cérnametéltet a nagypapám testvére csinált régen, de sajnos már beteg így házi tarhonyát már rég nem ettem.
kenyeret itthon csinálni szerintem kenyérsütővel nem nagy meló, még akkor sem ha utána sütőben süti meg az ember.
Nekem eredti olasz van, 96-ban vettem Oloszo.ban. Mégsem azzal vágom (bár elvágja), mert nem tudom megoldani, hogy ne ragadjon össze, akármennyire lisztezem is. Úgy lenne jó, ha vágás közben egy futószalag elvinné szép lassan a vágott tésztát, hogy az újabb adag ne essen rá.
Sokkal gyorsabban megoldom kézzel. A gépet csak nyújtásra használom, arra szuper.
Nem régen jártunk a nagymamámnál és apuval arról beszéltek, hogy amikor a dédi már nagyon öreg volt néha kért péki kenyeret, a mama vett neki és az akkor még pici fiú apukámmal küldte át neki. Aztán sóhajtott, hogy millyen rossz volt neki, hogy apu mennyire szerette a pék kenyerét pedig abban az időben ő még hetente sütötte otthon a kenyeret ez volt a megszokott. Aztán kiderült, hogy apu mai napig szívesebben enné a mama házi kenyerét de már nem lehet, mert már csak bóti van. (És persze akár mennyire is igyekszik az ember gyereke "olyat mint rég "ugysem tud sütni!)
Rondán nagyot fordult a világ- persze minden rosszban van jó is, mert jöttek persze jó újdonságok is ...
Vettem nagyáruházi krómozott gépet. Úgy néz ki, mint az olasz, de kínai.
Na, a cérna- és a sima metélt vágója nem működik, nem vágja át a tésztát. Nagyon vicces, olyan mint egy perforáló. De nem baj, mert a házi tésztához nekem a kézzel vagdosás is hozzátartozik. Nyújtani tud.
Arról nem beszélve, hogy lúdgége-készító apparátom is van, nehogymár ne csináljak néha? Öreganyám születésnapomra mindig azzal lepett meg, tudta, hogy imádom. Legutolsó alkalommal, mikor már nagyon beteg volt, mondta:
- Fiam, készítettem neked 923 darab lúdgégét...:}}
Előrebocsátom, hogy én nem rajongok a köleskásáért, olyan "tyúkól-szaga" van nekem... De receptet tudok: legalább 3x-os mennyiségű folyadékban puhára főzöd (a folyadék lehet fele víz-tej, vagy 1/3 tej meg víz), gyümölcsöt darabolsz bele (körte, alma, szőlő, szilva most ugye), mehet hozzá dió/mák, édesítésnek méz, ha szükséges. Van egy tökös-köleses sütirecept, na abban szeretem, ha jól emlékszem, egyszer beírtam a receptet, nem bonyolult.
Valaki gasztroblogjában is olvastam már köleskását (egyébként guglival is erre érdemes keresni) úgy, hogy kávédarálóban megdarálni a száraz kölest, és a tejbegrízhez hasonlóan főzni, csak a folyadékmennyiségre ügyelni. Szokás darálatlan mákot is hozzáfőzni, a végén pedig mézzel enni. El tudom képzelni még azt is, hogy amikor majdnem kész (még picit keményebb a kelleténél), almát/körtét/szilvát belekeverni, kvázi kompótként készítve. ribizli
A száraz köles nehezen romlik, ám én csupa édestelen receptet tudok. Általában dinsztelt hagymán való megpirítással majd 3x-os vízmennyiségben való megfőzéssel kezdődik, amire aztán lehet tenni juhtúrót, tejfölt, keverni párolt vagy grillezett zöldséggel, köretnek adni valami mellé.
