8) 3. Kepler törvény R^3/T^2 (1+ m(bolgó;i)/M(Nap;i)) = const (1+delta(bolygó))
9) Gravito-Lorentz erö: m(anyag;i) a = - g(anyag){E(grav.) +(v/c)xB(grav.)}.
10) A gravitációs hullám miatt hozzájön még: + g(anyag)v/c.E(grav.) v/c + o((v/c)^3)
11) A gravitációs mezö nem-konzervativ a g-hullám kisugárzás miatt.
12) A gravito-mágneses mezö: rot B(grav.) = - j(grav.)
13) Stb. stb. a kovariáns gravitációs mezö egyenletéig, a mi egy Lagrange egyenlet. (Gravitonok természetesen nem léteznek!)
14) Csak a gravitációs és az e.m.-kölcsönhatás létezik a négy stabil részecskével és a kétfajta töltéssel.)
15) Véges tér-idö tartományoknak a Minkowski metrikája van.
16) Fotonok sem léteznek, mert a Planck állandó h egy Lagrange multiplikátor, ami csak az atomhéjra érvényes. Az energia nincs kvantálva, fénykisugárzás folytonos jelenség.
17) Az magra a L.m. h(0)= h/387 érvényes. A magok protonból, elektronból és pozitronból ill. eltonból, elektronból és pozitronból állnak.
18) Kétféle neutrínó van: (e,p)-neutrinó 0.7x10^-13 cm; (P,E)-neutrínó 3.8 x10^-17 cm.
19) Az instabil részecskék mint a négy elemirészecskéböl állnak, az elton részvételével.
20) A sötét anyag elektromosan semleges és 'tömegnélküli' részecskékböl áll.
21) Uj variációs elv a stabil és instabil állapotokra a mikroszkópikus fizikától az asztofizikáig.
A meglevö kvantummechnanika, specrel, QED, áltrel, húrelmélet, részecskefizika és asztrofizika könyveiteket szórhatjátok ki a kukába.
Honnan veszitek ezt az "eseményhorizont végtelen távol van " dolgot?
Szerintem ez csak egy metafora.
A fekete lyuk közepe és a határa is rendesen megtehető,véges térbeli távolságra van a külső dolgokhoz képest.
A vöröseltolódás és az időlelassulás ettől különböző.
Ha a szétszakadást,a lebegés lehetetlenségét az árapályerők miatt mondod, akkor az méretezés kérdése. Forgó fekete lyukaknál, ha elég nagy méretűek, szépen meg lehet olyan utakat tervezni, amiknél az árapályerők nem okoznak galibát.
Az FL-ben tehát belül is világ, élet, energia van, amelyet kisugároz az eseményhorizont felé is. Akkor az a kérdés, hogy a belülről kifelé irányuló sugárzással mi történik? Abszorbeálja, vagy visszatükrözi azt az eseményhorizont? Mert át nem ereszti, mondják. Hiszen úgy tanultam, adott hullámhosszon az emisszió és az abszorbció azonosak. (Más kérdés a szelektiv emisszió). Akkor ez az FL-re nem igaz? Úgy tűnik, azt állítják, hogy nem igaz. Hogy a fekete lyuk nem sugároz semmilyen hullámhulláhosszon. Ennél még az is jobb. ha a sugárzás sohasem éri el azt, vagy nem hatol bele. De akkor az lehetne tükrözés? Vagyis hát, ha sem el nem nyeli, sem nem tükrözi, akkor mi lehet még? Talán kalickába fogja? Kalickába fogja... Szegény fény... Ki kell szabadítani!
Az Univerzumunkra is kiszámítható a SCHWARZSCHLID képlettel egy eseményhorizont távolság. Csak próbáljátok ki mondjuk E+54 kg tömegre, (a tömegbecslések e köré tendálnak, szerintem +/-1-2 nagyságrend hibával). Ennek a tömegnek az eseménysugara adódik 10-100 Mrd fényév nagyságrendben. Így Univerzumunk is egy FL a tágabb, még ritkább világmindenségben. Egy a sok közül. A sűrűsége kb. 1 nukleon /m3, a hiba szintén néhány nagyságrend. Egy FL-t egy másik FL sohasem tölthet ki térfogatában. Az FL-ben ezért lehetnek más, mégkisebb, és sokkal sűrűbb FL-ek, üres terek, és mindenféle egyéb közbenső sűrűek, napok stb. Ezért ha tudni akarjátok, milyen belülről egy FL, akkor nézzétek szét ebben. Ez a jellemző az ilyen sűrűségüekre. Azt láthatjátok, hogy az éjszakai égbolt nem világos, ami régi paradoxon. Ez az eseményhorizont miatt van így.
Ha bejutna ide a más univerzumok fénye, aludni sem lehetne. Jól van tehát ez így, csak a benzinkutat vinnék el az ablakunk alól, ami zajos éjjel is.
Univerzumunk nem a Big-Bang, hanem egy kollapszus során sűrűsödött össze. A központja akkor szörnyen felhevült, akkor keletkeztek ott mindenféle nehéz elemek, lökésfrontot alkotva. Annak első, fénysebeségű hulláma volt a gammasugárzás, ami rendbe szedte a galaxisok gázfelhőit. Második hulláma~ 6 Mrd éve szállította a középsúlyú elemeket- azok kellettek ahhoz, hogy a fősorozatbeli csillagokban, a napunkban is megindulhasson a stabil fúzió.
A legnehezebb elemek (ha tényleg léteznek, ami az akkori hőmérséklettől függ, és kellően stabilak, hogy ne bomoljanak szét, mondjuk 1000 -es atomsúlynál is) pedig még úton lehetnek,- ellenük esernyőt kell venni. Van egy ilyen találmányom, ha igénylitek...
Szerintem abból, hogy a beeső bármi kívülről nézve végtelen idő alatt éri el a horizontot, egyáltalán nem következik hogy a horizont végtelen távol lenne.
Pl. kellő távolságnam ugyanúgy lehet keringeni körülötte mint egy rendes csillag körül stb. Ezzel szerintem nem fér össze a végtelen távolság.
Fekete lyuk centrumát megcélozva - tőle távolról fotont küldve, a kihúnyt csillag elvben meglökhető kell legyen ezzel. Azonban a fizika szerint a fényforrásnál lévő megfigyelő végtelen távol van az eseményhorizonttól.
Ezt nem értem. Hol van pontosan a fényforrás? Miért van végtelen távol a horizonttól?
"Itt egy különös eset. Bár kissé eltúlozta a sajtó, de tényleg létezett személyről van szó, és az elmélete amiatt keltett érdeklődést, mert megjósolja az elemi részecskék tömegét. S vannak állításai melyek kísérleti ellenőrzésre csábítanak. Igaz roppant költséges lenne, így komoly dilemmát jelent, hogy érdemes-e. http://www.sg.hu/cikkek/41871"
Erről írtam a hiperhajtómű topikba, nem írom be ide még egyszer. Röviden: a Heim elmélet (további kísérletek nélkül is) nyilvánvalóan nem működik, és mérnökök előtt tartott előadáson természetesen lehet parasztvakítani (ugyebár még díjat is kaptak az amerikai asztronautikai társaságtól). Az amerikai kormány pedig a remote sensingtől kezdve Uri Gelleren át minden kivizsgál, csak jól kell lobbizni.
Nem ismerem a Hafele-Keating kísérlet részleteit, de az csak egy kísérlet. A legnagyobb kritika, amit ez a Kelly ír, hogy alábecsülték a hibát. Vagyis arról szó sincs, hogy megcáfolták volna a specrelt.
Másrészt a GPS műholdak jó ideje fenn vannak és a szinkron pontos marad úgy, hogy belevették a relativisztikus effektusokat a fedélzeti atomóra időszámítási mechanizmusába (egészen pontosan a relativisztikus effektusnál 5 nagyságrenddel kisebb eltéréseket kell korrigálni, de azok már tényleg az óra stabilitásból erednek). Úgyhogy még ha Hafele és Keating eredeti kísérlete nem is volt elég pontos, a GPS-sel megcsinálták ugyanazt, és kb. 5 tizedesjegyre rendben van a dolog.
"Kösz lingarázda, hogy elmagyaráztad a GPS működését, biztos unatkoztál. De nem azt kérdeztem hogyan korrigálják a műholdak óráját. A kérdés ez volt: hogyan korrigálják a műholdak óráját úgy, hogy nem korrigálják a műholdak óráját. Nincsenek neked megértési problémáid ? Mert vagy korrigálják, vagy nem korrigálják. A kettő együtt nem megy. Dubois pedig ezt állította 16430 -ban. Erre elmondod, hogyan korrigálják a műholdak óráját."
Akinek megértési problémája van, az Te vagy. Nem korrigálják az órát. Eleve úgy készítik, hogy beszámolják a relativisztikus korrekciót. Aztán nem kell többet korrigálni. Ennyi.
Aki ilyen egyszerű dolgot nem fog fel, az adjon lejjebb az arcából. Bár neked már úgyis késő, égsz, mint az olajfáklya a sötét iraki éjszakában...
Könnyen, mert a világ anyaga 3 dimenziós, s ez azért, mert 3-szor visszatekeredett az időben, s miután a jövöben születő lényt megeheti egy multbeli, ha az visszacsavarodik ide, akkor, ha a jövőben azt valaki megöli, akkor a multban senki se eheti, igy az egész rá épülő eseményhalmaz rommá válik.
Mi IS AZ AZ ELMÉLET, NEM TANULTAM MEG, de leirom mit tudok, és korrigáljatok majd?!
Én vagyok Albert Einstein, te meg a (off) dilis ápoló, s most beugrom az általam képzelt téridőgépbe, passz relatziv, köt(off) negativ, polaritás csenben, keno(off) ovvi van.
Párhuzamos terek ténferegnek bennem?
Mi a rák ez bennem?
Két lány kering velem egy térben?
Bennem a lányok, ilyet kivánokl.
Mi a lét értelme? A ténf(off) .
Behuz (off) az ápoló egy nagyot.
Kiköpött az apja! (off)
Relativitáas!
Jön eistein meg (off) egy egyes, helyre mehetsz.
Szóval a testem atomja meg a számitógép kvarkjai együtt keringenek a térben velem azonos frekvencián, igy nyomkodom le a billentyüket, de van itt a térben még 16 párhuzamos frekvencia, ami lehet, hogy éppen csak világűr?
Az is lehet, hogy akkor ahol anyag van ott a párhuzamosnak is lennie kell, vagyis itt nem lehet ür, hanem egy olyan bolygó, amely 16 hullámhosszon rezeg egy irányba haladva, a Herkules csillagkép felé.
Vagyis a bolygonk rádióhoz hasonló alapgép, amelynek 16 sávja egyenként 3 dimenziós adás, amelyben egy a miénk, de átrezeghetek másikba álomban frekvenciát váltva, mig testem az ágyon hever, addig a lelkem a párhuzamosban jár, s ott amiket csinál annak nyoma van, de ha csak egy uj térrész keletkezik, akkor az felszivódik?
"Bizony, vezesse le Einstein az UFF-et! Ne halandzsázzon a lifttel!"
Ez már igen ócska mellébeszélés.
Az áltrel szerinted megbukott, így most közömbös, hogy megalapozott-e vagy sem. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy még holtában is nagyon pontosan megadta a GPS órák időeltérését.
Te azt állítottad, hogy "A GPS idödilatációt az elektrodinamika és a neutrínókból álló sötét anyag megmagyaráz".
Hát akkor lássuk, hogy a Nagy Egyesített Iszugyi Halandzsa(NEIH) elmélet hogyan számolja ki a GPS órák időeltérését.
Az a kérdésem, hogy a Michelsson kísérletben tulajdonképpen mit mértek: - Helyazonosságot (x=constans) - Időazonosságot b(t=constans) vagy - Helyidőazonosságot (ds = négyesponttávolság constans.)
Ezeket a fogalmakat elég jól leírtam, azt hiszem. Nyilvánvaló, hogy ezek általában nem azonos dolgok. Kivétel talán a fény? Hogy egyedül az képes azonos ponton, és időben ugyanazon helyen találkozni önmagával, bármely irányból és sebességnél, mint a MICHELSON kisérletben volt? Hiszen órákkal ilyesmi nem lehetséges... Akkor a fénynek ez a tulajdonsága különlegesebb és izgalmasabb, minthogy csak a sebessége állandó.
Négyespont= négyestávolság. Az utóbbit viszont Te írtad, így nem kell definiálnom. A négyespont elírás, le is feküdtem aludni utána. Szóval bocs.
Ha pedig az volt a feltétel, ahogyan Te feltételezed, hogy a kísérletben pont oda tették vissza az órát, ahonnan elindultak, akkor a HELYAZONOSSÁGI KRITÉRIUMOT alkalmazták. Ezt el kellene ismerned.
De ha ezt alkalmazták, akkor a kísérletben dx^2+dy^2+dz^2=d'x^2+d"y^2+d'z^2
Amiből ds=constans esetén következik, hogy dt=d't
Ehhez képest elég szignifikáns különbséget mértek. Álláspontotok ideig -óráig menthető, ha azt állítátok, amit eddig még soha, legfeljebb csak én mondtam, hogy a dx^2+dy^2+dz^2=d'x^2+d'y^2+d'z^2 egyenlőség nem igaz. Vagyis hogy az órák valahogy nem egymás mellé kerültek. Pedig ott voltak. Vagy az segíthet, hogy a mérés nem a HELYIDŐAZTONOSSÁG elve alapján történt, hogy az megváltozhatott. Ekkor az SRE-be rúgtatok egy kiadósat.
Ami meg a dimenziók számát, és minőségét illeti, még mindig nem értem, mit érthetünk egységesen dimenzió alatt? Mert azt, hogy ahány független koordináta kell azt nehezen fogadnám el. Hivatkoznék a térbeli pontok jelölésére, akér nem egész számkkal is. Itt a topikban háromféle járatos dimenzióról irtam eddig, az előző lehetne a negyedik.. Ha Te az időt is valósnak veszed, mondván, hogy az a Pithagorász tétellel is megoldható, akkor is az az én szemléletem szerint ez a képlet kétdimenziós. Mert a másodfokú egységgyökök, a jelölőik valós számok (+/-1)
Ugyanakkor biztonytalan is vagyok ebben, mert ez tulajdonképpen lehetne a két koordináta féltengely is, vagyis, hogy egy dimenzió.
Ha pedig négydimenziósnak tekinteném, ahogyan Ti, akkor is a valós egységgyököket ( x=+/-1) a mnetirányhoz, és az időhőz, a valótlanokat ((-1+i*3^0,5)/2;(-1-i*3^0,5)/2) pedig a két oldalsó helykoordinátához illeszteném.
Ha pedig hatdimenziósnak tekinteném, akkor még oldalsó képzetes időtagot ((1+i*3^0,5)/2; (1-i*3^0,5)/2) rendelnék hozzájuk.
Akkor lenne teljes. De ez is csak felfogás kérdése, mert ha a két félkoordinátát tekintem egy dimenziónak, ahol k, j egységgyökök, (a hatból valamelyik, konjugált pár), akkor ez csak három dimenzió.
