Nagyon szar órája lehet a müonnak, mert egy részecske élettartama nem jól definiált fogalom. Mondhatnám nagyon rosszul definiált. Ezért adják meg helyette a fél-élettartamot (az az időtartam ami alatt a részecskék fele elbomlik).
Mellesleg a müonhoz rögzített rendszerből vizsgálva a földi órák járnak lassabban
Esetleg be is tudnád ezt bizonyítani? Mármint úgy értem, hogy valami konkrétummal, nem csak azzal, hogy ez jön ki egy elméletből, amit éppen vitatunk itt.
Persze, hogy érdekel, már csak azért is, mert egyáltalán nem ismerem olyan jól a munkásságát. Egyszer beleolvastam a könyvébe, de nem voltam annyira oda érte, mert nem felelt meg a tartalma az akkori elképzeléseimnek. Ezek azonban azóta némiképp megváltoztak, és azt hiszem, most már jórészt egyetértenék Vele. Ha összegyűjtöd az anyagot, akkor mit kezdesz vele? Felteszed valahová a webre?
Abból adódik hogy nincs egyidejűség ,egyszerre nem lehet érzékelni a rud elejéről induló jelet a végéről érkező jellel .
It van a megoldás kulcsa , a rud csak oldalról látható , egy műszerrel érzékelhető a rud eleje bizonyos idő után a vége tudjuk a fény sebességét az időt a többi csak számitás .Az eredmény 1 méter , ez csak merőleges rálátás esetén igaz .
Ha merőlegestől eltérő szögben nézünk bármitt az is rövidül akár halad akár áll .
Az ürben viszonyitási alapnélkül amitől a látószöget mérhetnénk sosemtudjuk meg a rud valódi hosszát .
Úgy látom, hogy igen jól ismered Jánossy Lajos elméletét. Jó lenne kitárgyalni bővebben ezt a témát, mert magam is sokat foglalkoztam Jánossy életével és munkásságával.
Sőt elkeztem összegyűjteni a vele kapcsolatos adatokat, mert megpróbálok egy életrejz-félét írni Jánossyról. Sokáig leveleztem a legnagyobb fiával, Mihály-lyal (aki sajnos nemrég elhunyt), és sok anyagot kaptam tőle. Az unokáival is találkoztam, és megígérték, hogy további anyagokat, főleg fényképeket küldenek majd.
Nem nekem írtad ugyan, de talán nem baj, ha reagálok rá:
Jól mondod, mert ha a méterrudak hosszúságkontrakciója valóságos lenne, akkor annak mechanikai következményei vannak és visszajutunk a Jánossy-féle hipotézishez, meg aztán az abszolut koordinátarendszerekhez és végül az éterhez.
Ezt most nem egészen értem. A relativisták eddig azt állították, hogy a hosszkontrakció valóságos. Akkor a méterrúdé vajon miért ne lenne az?
Azt vesztené el a spec rel. amit éppen megnyert.
Nem volt valami nagy nyereség, mert értelmetlenséget állít. Úgyhogy egyáltalán nem kár érte.
Szerinted, ha a mozgásra merőlegesen álló méterrúd pontosan 1m K-ból ( mozgó rendszer ) nézve, majd a mozgás irányba fordítva lerövidül , akkor szerkezeti változások történtek rajta?
Miért ne? Ha jól emlékszem, találkoztam már ilyen magyarázatával a hosszkontrakciónak. Sőt, nem is nagyon látok más lehetséges magyarázatot egy valóságos kontrakcióra.
Míg ugyanezt a kisérletet a méterrúd rendszerében elvégezve semmilyen változásról nem számolsz be.
Ezt honnan tudod? Kipróbáltad? Milyen sebességgel haladtál közben?
Azaz nem történik szerkezeti változás és a hosszváltozás, csak látszólagos, egyetlen oka a mérési eljárásban rejlik.
Ha a helyes módon mérünk (azaz nem egyetlen pontból vizsgálódunk véges sebességgel terjedő jelek segítségével), és hosszváltozást tapasztalunk, akkor az csak valóságos lehet.
Vagy azt mondod, hogy torzul a rúd, de szerkezeti változást nem szenved, a tér-idő szerkezete torzul a mozgás irányában
Szerintem nem, semmi ok arra, hogy torzuljon, legalábbis a valóságban. Az érzékelésünk az, ami torzul a mozgás következtében. Ha Te úgy látod, hogy eltorzult a tér, de mások szerint (akik nem mozognak úgy, mint Te) semmi ilyesmi nem történt, akkor nem a valóságot érzékeled.
De ekkor azt is hozzá kell tenni, amit meg is teszel, hogy a természetleírás szempontjából csak a mérési eredmények a fontosak ,mert a világ a priori elvileg nem festhető le. Ezt is elfogadom, de akkor a valóságos, létező és ezzel összefüggő tradicionális fogalmakat ki kell iktatni.
Igen, így lenne, ha valóban a tér és az idő torzulna, és nem az érzékelés.
Az idő kérdése viszont nem azonos a tér kérdésével, mert bármilyen ko-ban mérem az időt az mindíg valóságos lesz, mert csak órával tudom megmérni, méterrúddal nem !
Természetesen nem azonos, viszont azt nem vetted figyelembe, hogy sokféle óra van, és az órák nem az időt mutatják, hanem periódusokat számolnak. Ha megváltozik a periódusidő, akkor másképp jár az óra (és nem az idő jár másképp).
Hraskóék a szokott, magas színvonalú ismeretterjesztő formájukat hozzák. Nekem elsősorban a princetoni kísérletek és a fény különböző sebességeinek elemzése érdekes; és a vége,amit te is idéztél.
De kár, hogy ezt a részt viszont elszúrták:
"
G: No, kezdjük elérni a lényeget! Ha minden igaz, akkor most Einstein relativitás elmélete kell hogy következzen, amelyben kimondta, hogy a fénysebesség a legnagyobb elérhető sebesség.
P: Bizony közeledünk, ezért legyünk nagyon is óvatosak abban, hogy ki mit állított! Hadd idézzek közvetlenül az alkotótól egy a nagyközönség számára írott könyvből[...]! A kulcsfontosságú tizennegyedik fejezet így kezdődik:
"Eddig követett gondolatmenetünket röviden így foglalhatjuk össze: a tapasztalat arra a meggyőződésre vezetett, hogy egyfelől érvényes a (szűkebb értelemben vett) relativitás-elv; másfelől: a fény terjedési sebessége vákuumban c állandóval veendő egyenlőnek."
Ez a két úgynevezett posztulátum, amelyet Einstein feltett és ebből vezette le teljes elméletét.....
P: Szerintem most ne ássunk mélyebbre a speciális relativitás elméletbe, inkább felhívnám a figyelmedet valamire: úgy látszik, hiába figyelmeztettelek rá, hogy legyünk óvatosak, mert nem vetted észre, hogy egy szóval sem említettük, hogy nem létezhet a fénysebességnél nagyobb sebesség. Csak azt tételeztük fel, hogy a fény sebessége konstans a vonatkoztatási rendszertől függetlenül.
G: Na most tényleg megleptél! Akkor honnan a csudából vettem én ezt, illetve akkor végülis lehet-e fénynél gyorsabban haladni?
P: Csak arra szerettem volna rámutatni, hogy mivel a speciális relativitáselmélet posztulátumai (alapfeltételezései) nem mondják ki a fénysebesség határ voltát, ezért, ha valami fénynél gyorsabban halad, az még nem feltétlenül jelenti az elmélet cáfolatát. "
idáig jó, de
"G: Most mintha egy kicsit politikusan fogalmaznál, mintha kerülnéd az egyenes választ.
P: ......Ez már érdekesebb, de erről sem szólt egyik posztulátum sem. Viszont érdekes lehet, hogy a posztulátumokból logikai úton le lehet-e valami határsebességet vezetni, mert ha igen, akkor az ugyanolyan fontos kritériummá lépne elő, mint a posztulátumok (már ha jó a levezetés). Az előbb említett könyvben Einstein az alábbi kijelentést teszi (44. oldal):
"...Ebből [itt az úgy nevezett Lorentz transzformációról van szó] következik, hogy a relativitás elméletében a c fénysebesség oly határsebesség szerepét tölti be, amelyet valóságos test el nem érhet, sem túl nem léphet."
G: Most akkor ugrattál eddig? Ez éppen az, amit kerestünk!
P: Azért bontsuk ki ezt az állítást egy kicsit: egy valóságos testről van szó, amely hozzám, a megfigyelőhöz képest egyszer akár nyugalomban is lehetett volna. Egy ilyen testet semmiképpen sem gyorsíthatunk fel az ismert erőterekkel még fénysebességre sem. Nem létezhet olyan másik mozgó megfigyelő sem, akihez képest ez a test fénysebességgel, vagy annál gyorsabban mozogna. Csűrheted-csavarhatod a dolgot, de nem utazhatsz egy fénysebességnél gyorsabb űrhajóban, vagy nem érkezhetnek ilyenben ufonauták más csillagrendszerekből sem. "
Ez viszont már rossz. A két posztulátumnak nem logikai következménye, és lehetségesek olyan, Lorentz-kovariáns erőterek, amiben a tömegnövekedés nem akadály és elérheti, sőt fel is gyorsulhat. (A másik, a "lényege" topikban bőven volt szó róluk).
Az egész érvelés zavaros:
egyrészt idézetet hoz, mint érvet (pedig nem a skolasztikus filozófia korában vagyunk.....)
az idézet egy korai munkából való, amikor a relativisztikus dinamika még nem épült ki
"ismert erőterek"? Ez mi a szösz? Egy elvi határ megállapításához nem döntő érv, hogy egy adott időpontban ki mit ismer. Helyesen úgy kéne elemezni a kérdést, hogy: milyen lehetséges erőterekben nem lehet átlépni,és milyenekben lehet? Ezek közül miket ismerünk a megvalósult gyakorlatban?
Érthetetlen, hogy nem térnek ki arra, miszerint az általános relativitáselméletben többféle szabályos mód merül fel arra, hogy a tér két ponja között c-nél skkal gyorsabban is lehessen közlekedni. (Féreglyukak és testvéreik......)
Szóval a mai állás szerint azt mondani, hogy Csűrheted-csavarhatod a dolgot, de nem utazhatsz egy fénysebességnél gyorsabb űrhajóban, vagy nem érkezhetnek ilyenben ufonauták más csillagrendszerekből sem - egyszerűen súlyos tévedés.
Ha már ebben a topikban jött elő a csoportsebesség fogalma, a relativitáselmélet cáfolóinak némi bíztatás és okulás gyanánt ajánlom a figyelmébe ezt a cikket.
Számukra a lényeg a cikk utolsó kérdése, és az arra adott válasz:
G: Akkor megint a rögeszmémmel hozakodom elő: lehetne ezzel fénysebességnél gyorsabban információt továbbítani?
P: Őszintén szólva nem tudom. Nem sikerült tisztáznom a feladat minden aspektusát. Még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy ez a feladat-típus - amelyben időpontok (az indulás és az érkezés pillanata) közötti összefüggésről van szó - talán olyan, amilyenre már régen áhítozom: Valamivel ki kell egészíteni a kvantumelméletet ahhoz, hogy meg lehessen oldani.
De ajánlom, hogy ne csak ennyit olvassanak el belőle, hanem az egész cikket.
Szia, akkor valami hiba történt például nem ismertem fel a leveledet a sok spam között amit tucatjával dobok ki naponta olvasatlanul, tüntesd fel a tárgysorban, hogy magnum. A
Asszem, most annak az igen hasznos jelenségnek vagyunk a tanúi, amikor az egyik futóbolond standard outputja belepipe-olódik a másik futóbolond stdin-jébe :o)
A szívemből szóltál. Ne törődj a fanyalgókkal. A kutyák hagy ugassanak, azért a karaván halad.
Láttam a honlapodon a sok szép fotót, a galaxisokról, planetáris ködökről, és egyéb gyönyörű égi látványosságokról. A planetáris ködökkel kapcsolatos az egyik korszakalkotó felismerésem.
Ha megvizsgálod a planetáris ködöket, akkor láthatod a ködök alakjában és színeloszlásában a szabályosságot és a szimmetriát. A csillagászat mai állása szerint nincs magyarázat arra, hogy ezek a ködök miért olyan szép szabályosak, és főleg, hogy miért szimmetrikusak.
Én viszont meg tudom magyarázni a szabályosság és a szimmetria okát. Ehhez kapcsolódóan olyan kísérletet végzek, amilyet senki sem csinált még a világon.
A kísérlet szorosan kapcsolódik a relativitáselmélethez. Ha érdekel, szívesen elküldöm az erről szóló tanulmányomat.
A holapodon található email címre írtam de nem jött válasz.
és a hullám terjedési sebessége megegyezik a fázissebességgel?
Hullám terjedési sebessége - ez nem egyértelmű fogalmazás. Ha csoportsebességet értenek alatta, akkor erről nincs értelme beszélni egyetlen szinuszhullám esetén.
Az elektromágnesestér információ tövábitó képessége a " c " .
Ahoz hogy látszólag " 0 " sebességű pontból és fénysebesség közeli gerjesztési pontból egyformán , a gerjesztő sebességétől függetlenül terjedjenek a hullámok
Ahoz a hullámot helyi gerjesztések sorazataként kell elképzelni , a gerjesztési pontok sűrűsége a frekvenciától függ és = az 1/f-el (f a frekvencia )a hullámhosz.
Ebből adódik az hogy a " c " max , a " c " független a sebességektől stb ....
vagyis független a forrás sebességétől , a forrás sebessége c-nél nagyobb is lehet
A hullámok tulajdonságait megfigyelve nem tudjuk eldönteni a forrás sebességét .
Kivétel lehet a spektrum vonalak eltolódása , ez egy kiindulási pont már mint a spektrumvonalak , de nem tudjuk hogy változik az anyag sugárzása spektruma nagyonnagy sebességeknél .
A többi csak feltételezés , model , közel az igazsághoz , a bizonysághoz még sajna messzevagyunk .
