Sziasztok, csak most kezdtem olvasgatni a topicot, de visszajövök, mint Arnie. Én is szoktam kapni fokhagymafüzért, és egyrészt jól tárolva sokáig bírja, másrészt meg szoktam főzni gerezdekre szedve de hámozás nélkül tejben, amíg nem lesz puha (elég sokáig tart), akkor kinyomom a pépet a gerezdből, só, (aki akar) kicsi olaj, és fokhagyma-krém lesz belőle, piritósra, húsra stb. 4-5 fej legalább kell hozzá, de a krém is fagyasztható.
En is igy gondoltam - mint az aprobetusod. Mint az olajbogyokat. . .enni valamihez. Meg a savanyitott gombat, es a gyogyhagymat. Omadom az ilyen finomsagokat.
Ha a gyöngyhagymához hasonlítom (a nagymamám fantasztikusat csinált gyermekkoromban, gondolom ismered: ecetes lé és kész), annak a jellegzetes hagyma íze eltünt (nem is bántam). A fokhagyma a gyöngyhagymánál aromásabb, az igaz, viszont a balzsamecettől nem tartok.
Most akarom én is kipróbálni. Szerintem ha megcsinálod, megkóstolod a levet, akkor már lesz valami sejtésed, hogy ezt mibe tudod elképzelni. Aztán persz kell pár hónapot várni, még alakul...
És csak apró betüvel: szerintem én elsősorban enni fogom magában/valamivel -mármint nem főzöm össze valamivel. Fasírozott? Ez jó ötlet!
Piacokon ahol mindenféle konyhai dolgot árulnak még láttam nemrégiben. Kipróbáltam én is régebben de nem tudtam ráérezni, viszont egy ismerősünk nagymamája a mai napig ezzel pótolja ki a nyugdíját . Ha lehet ilyet mondni gyönyörű csigákat hajt, kifőzve is alig 1 centisek.
Barátosném fog kapni özön mennyiségű fokhagymát (persze ebből én is). Sokszor tapasztaltam viszont, hogy egy idő után csúnyán megszárad-beszárad. ötleteket kérek tartósításra, avagy esetleg savanyításra. Esetleg már mód is van a téli eltevésre?
Örülök, hogy sikerült, mongyuk egy húslevest nem nagyon lehet elrontani. Max. ha elsózod, de még azon is segíthet 1-2 felszeletelt nyers krumpli utólagos belefőzése.
Szerecsendió virágból 2-3 db kerül a fazékba. Ha lestyánlevelet is használsz, akkor elég 1 db, mert felerősítik egymás ízét.
A langyos vajhoz keverem a tojást, mindent beleszórok, összekeverem, sütőpapírral bélelt tepsibe kis kupacokat rakok belőle és közepes hőfokon kb. 15 percig sütöm. Egyszerű és finom...
A fartő kifejezetten a rezgő tányérhús kategóriában indulhat...:}}
Jó választás volt!
A szerecsen meg egy melegítés után eltűnik, már írtam, egyszer egy fél diót véletlenül belezúdítottam a száraz fűszerekkel az elején, riadtan konstatáltam, hogy bizony durván előrevág az illat is, de mire vége lett, nem volt vészes. És mert én rengeteg levest főzök egyszerre, az elrakott áru felmelegítése után kiváló illatú, és ízű lett.
Furcsa. Olyan 10-15 évvel ezelőtt a nagymamámmal még készitettünk csigatésztát megrendelésre. Jól ment vele a munka. Én 12 évesen szálltam be mellé, és lelkesen csináltam a csigát. Mi jól haladtunk vele, közben lehetett nagyokat veszélgetni is :-) (a csigáink olyan egy centiméteresek voltak). Mostanában gyakran jut eszembe, hogy szivesen csinálnék megint. Hol lehet kapni csigakészitőt különben? Ötletek?
Egyébként finom kekszreceptje nincs véletlenül valakinek? Vagy valamilyen nem túl édes aprósütemény-szerűségé? Állandóan kisérletezgetek, de lassan már unom a sok sikertelen próbálkozást....
Nagy nehezen csak elkészült a marhahús leves :-) Nagyon köszönöm a receptet, nagyon finomra sikerült. Anyukám ódákat zengett róla. Mondjuk annyi kérdeznék még, hogy mekkora szerecsendió-virágokat teszel bele? Én nagyobb darabokat tettem, igy talán egy kicsit erősre sikeredett az ize. Annyi baj legyen.... Ja, és nyakszirthúst nem kapván, marhafartő került bele, de ez csak nem szentségtörés :-)
Dehogy, semmi baj. Mondom, úgyis inkább nyújtásra vettem. Meg simán lehet, hogy egy másik példány jó lenne.
De azért elgondolkodtam, hogy hogyan lehet jó tésztavágót venni. Azt már hallottam, hogy valaki krumlival megy pucolót venni. Elképzeltem ahogy a retikülből elővesz egy kis tésztagombócot, beteszi a gépbe...
Tudom, próbáltam is . El fogyott de nem volt "olyan", persze soha nem is lesz, hacsak nem építünk kemencét az udvar végébe:-)
Sztem vannak ízek amik időhöz, helyhez és személyhez kötöttek. de ez már egy másik topik témája.
Én is imádom a házi tésztát és gyakran eszembe jut miért érzik az olaszok annyira a magukénak. Nem rég láttam egy filmet Kínáról - eszerint a tészta onnan került az olaszokhoz. Ma is vanna Kínában olyan tartományok ahol több tészta fogy mint rizs.
És egy nagyon kedves hagyományról is szó volt benne miszerint ha szülinapodra valaki kézzel gyúrt tésztás étellel kedveskedik Neked akkor abban az évben csak jó dolgok és sok pénz vár rád. Mivel pont másnap volt a tesóm szülinapja gyúrtam is neki :-)
En is. . .nagymamam, anyukam gyurtak a tesztat, en is fiatalasszony koromban.
Aztan egy kolleganom anyukaja (1972 - 1980??) kapott egy tesztagepet, es volt sajat tojasa. . .no otole szoktam venni a hazi szaritott tesztat. Azt ha kifoztem, teljesen friss teszta ize volt. Cernametelt es metelt, gyonyoru sarga!!!
Aztan nem csinalta tovabb, es probalkoztam a kesztesztaval - hat szornyu volt. Ujra magam csinaltam. . .
Az elso meglepetesem Ausztiraban ert, olcso es nagyon jo minosegu szarazteszta!!!
Itt meg lehet kapni a szupermarketekben friss kesztesztat. No meg egyik masik kisebb etterem, catering uzlet is arul, most is ott vettem. Legkozelebb csinalok rola kepet - olyan gusztusos, ahogy aruljak, nem lehet ellenallni!!! Kesz szoszokat is arulnak - hazi fozesu, tartositoszer nelkuli. Az eteleik egyszeruek, olaszok, konnyu az izt felterkepezni es megcsinalni otthon - ha az ember kicsit sporolni akar, de jot is szeretne enni.
én nem tartom magam korosnak, de én is házitésztán nőttem fel. sőt a nagymamám a mai napig gyúrja a tésztát, így ha anyu megy hozzá tuti hoz egy kis túróstésztának valót :) a csigatésztát a párom nagymamája csinálja. tarhonyát, cérnametéltet a nagypapám testvére csinált régen, de sajnos már beteg így házi tarhonyát már rég nem ettem.
kenyeret itthon csinálni szerintem kenyérsütővel nem nagy meló, még akkor sem ha utána sütőben süti meg az ember.
