Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16677
A magyarázatoddal csak annyi a probléma, hogy feltételezed, hogy az álló megfigyelő cikk-cakk-ban látja a fénysugarat. Ez egy hatalmas nagy téveszme!!! A fény az eddig rendelkezésre álló kísérleti tapasztalatok szerint sem hullám, sem részecske a szó köznapi értelmében, így nem mondhatjuk róla azt, hogy cikk-cakk-ban közlekedik! Tegyünk csak az útjába két rést, és azonnal látni fogjuk az interferencia csíkokat, ami azt mutatja, hogy nem konkrét pályán halad a fény, hanem betölti az egész hullámteret. Az meg végképp téveszme, hogy látjuk a fényt útvonalát!!! A fény terjedéséről csak akkor lehet valami fogalmunk, ha mondjuk füstöt, vagy ködöt eregetünk a fény útjába, de akkor sem a fény útját látjuk, hanem azokat a fénysugarakat, amelyek a füst vagy ködrészecskéken a fénysugárral való kölcsönhatás során keletkeztek, ennek pedig már semmi köze az eredeti fényhez. Még azt sem mondhatjuk biztosan, hogy egy visszaverődés során ugyanaz a foton távozik, amelyik beérkezett, és nem elnyelés-újrakeletkezés történik. Úgyhogy ez a példa több sebből vérzik...

De van még egy gond, amit már többezerszer elmondtam, de úgy látszik mindig újra el kell mondanom. Tegyük a tükröt körbe a Földön, fusson egy futó keletről nyugatra, egy másik nyugatról keletre. Az általad elmondottak szerint mindkét futónak egyformán kellene az órájának lassulnia, viszont a Hafele-Keating kísérlet szerint ez nem így van!!!
Előzmény: Törölt nick (16642)
habár Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16676
Izgulok, hogy "helyes" legyen, mert ha nem, akkor az ikerparadoxonra adott frappáns "igen"-jük sajnos nem lenne igaz, és kezdhetnénk előlről. Sőt, akár be is fejezhetnénk, de másképpen.
Előzmény: habár (16674)
habár Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16675
"...Hiányzik a képletből valami
- a bizonyításból hiányzik valami..."

(Nekem nemcsak a tartalom, a forma is fontos...)
Előzmény: habár (16674)
habár Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16674
Nagyon bántana, ha bárki úgy gondolná, hogy én gátolni akarom az ikerparadoxon (amúgy úgy tűnik, nem is a specrel szülte) diadalmenetét, és hogyha emiatt Ő elkedvetlenedne, és nem nézne ebbe a topikba.
Inkább visszavonulnék, bár engem az, hogy neki más a véleménye, nem zavar.
Tévedni emberi dolog, beismerni nem: a Hafele-Keating kísérletet olvasva én is így éreztem.
T=To/(1-(v/c)^2)^0,5= To[1+(v/(2c)^2]
Tökéletes bizonyítás, az az elegacia ahogyan a binomiális sorral egyszerűsített, mély benyomást tett reám.
Egészen addig, amíg el nem kezdtem azon gondolkodni, hogy miért így tette?
Hiszen hasonló vizsgálatot itt végezve nekem nem volt erre szükségem.

Igaz, nem is az volt a kiinduló képletem, mint az övéké, hiszen én az EINSTEIN eredeti mű fordításában szereplőből indultam ki, s így persze más eredményt kaptam.
Igaz, legelőször a négyjegyűből másoltam a hosszúságra vonatkozót, és azzal nagyon megjártam, kiderült, nem jó.
Úgy, hogy arra kérlek Titeket, válaszoljatok: helyes e, hogy ők ezzel a képlettel számoltak?

Előzmény: Astrojan (16660)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16672
Bizony a gravitációs lobby az UFF érvényességét álcázza cenzúrával és csalással.
Előzmény: Threepwood (16650)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16671
"Látszik? Hol látszik? Konkrétum van? Amúgy túlontúl nehéz volna ilyesmit kockázatmentesen megszervezni hiszen a szervezők aligha tudnák kivédeni később a belső zsarolást. "

Nem voltam ott! Nem láttam az állítólagos bérgyilkost! Fogalmam sincs, hogy hogyan szervezték meg. De a LENR-CRAN követök ezt állították az interneten. Nem is akarok belegobolyodni az 'igazság' felderítésébe, csak megemlítettem. Nézz utána ha akarod és alkosd meg a véleményedet róla.

A tudományos cenzúránál, a gyakorolt tudományos inkviziciónál máshogy áll a probléma. Itt személyes tapasztalataim vannak. Ezeket objektívan értékelni tudom.
Előzmény: Törölt nick (16652)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16670

Kedves Astrojan,

 

a specrel hvők nem annyira sükebókák, hogy ne tudnák megkülönböztetni a fény véges terjedési sebessége miatt adódó látszólagos időkését a tényleges idődilatációtól. Nevem Teve körpályán haladó dudálós autós példája, vagy madzagon keringő műholdai tökéletes példák erre. De ha figyelmesen végigolvasod buszos példámat és az azt követő eszmecserét Privattival a ferde fénysugarakkal, pálcákkal, ami szintén ennek megértését célozza, akkor az is hozzásegíthet ennek belátásához.

Abban semmi trükk nincs, hogy abból, amit látunk, azaz a fény hozzánk történő megérkezésének időpontjából visszaszámolunk a kibocsájtás (az esemény megtörténte) időpontjára. Te ezt a különbséget, az emiatti eltérést nevezed látszatnak. A helyzet azonban az, hogy a fény, mint az esemény megtörténtét közvetítő információhordozó, végest terjdését kiköszöbölve is az esemény megtörténtének tényleges ideje más és más a különböző mozgásállapotú megfigyelők szerint. Sőt, nem csak egy esemény időpontja, (mert ez még lehetne az órák nem egyidőben történő indítása miatt is,) hanem egy periódikus jelenség, pl. egy megpendített hárfahúr rezgésének a periódusideje (üteme, ahogy Nevem Teve mondja) is más és más, ha különböző sebességű (nem pedig ha különböző távolságú) megfigyelők mérik. Ismétlem, még akkor is, ha a fény véges terjedési sebessége által okozott időkésleltetést korrekten figyelembe vesszük is. Ténylegesen más a periódusidő/ütem.

 

Az ettől totál független dolog, hogy az idődilatáció és az egyéb relativisztikus faramuciságok szintén a fény véges terjedési sebességével vannak összefüggésben, de nem amiatt a látsztat miatt, hogy később látjuk meg, ami ténylegesen korábban már megtörtént.

 

Érdemes a hatásokat elkülönítve egyszerű számpéldákat számszerűen, vagy akár csak formálisan, a képletekkel végigszámolni.

 

A fény véges terjedési sebesség miatt egészen mást látunk, mint ami történik. De nem ez a specrel. A specrel szerin ténylegesen is egészen más történik, abban az értelemben, hogy ami két esemény egy rendszerben egyidejű, az egy mozgóban már nem.

 

Mondok egy példát. Legyen egy vonat, elején, végén közepén egy-egy utas. A vonatban egyszerre felkapcsolnak egy-egy  lámpát az elöl és a hátul ülő utasok. Ezek fénye kis idő múlva odaér az utashoz. Egyszerre, mivel középen ül. A középső utas jogosan gondolja, hogy egyszerre kapcsolták fel lámpáikat, hioszen egyforma messze voltak tőle. A lámpafelkapcsolásk tehát kétségkívül egyszerre történtek.

 

A középső utas pont ekkor (amikor meglátta a lámpafényeket) halad el egy a sín mellett álló bakter mellett. Tehát a bakter is egyszerre látja meg a lámpák fényét. Gondolhatná, hogy egyszerre kapcsolták fel. Ez a látszat. De a valóság: a hátul ülő utas előbb kellett felkapcsolja a lámpát, mint az elől ülő. Ebben a bakter biztos lehet, hiszen a hátul ülő a lámapkapcsolás pillanatában messzebb volt a baktertől, mint az elől ülő. Tehát a vonaton ülő utasok szerint a lámpafelkapcsolások azonos időben történtek, a bakter rendszerében nem, a hátul ülő előbb kapcsolt. Ezt a valóság, ez az egyidejűségek relativitása. Mégis mind az utasunk, mind a bakter egyszerre látja meg a fényeket, ez a látszat.

 

Nincsenek órák, nincs mit szinkronizálni, még mérni sem kellett az időt. Mégis van geyidejűség relativitása. Hogy az idődilatáció hogy következik mindebből, az már egy következő lépés.

 

Az egész háttere még, hoyg nem elég a vésges fénysebesség, az is igaz, hogy a fény mind a vonat, mind a bakter rendszerében azonos sebességgel terjed.

 

Remélem, segített ez abban, hogy megvilágosodjon a közötted és a hívők közötti nézeteltérés háttere. Ha valami mése világos, térjünk rá vissza.

 

Üdv: egy mutáns

 

Előzmény: Astrojan (16660)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16669
Naív vagy fiam, mint a csednörcsizma talpa.
Előzmény: Gnudist (16656)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16668
Te meg nézz körül az interneten, pl. az MIT volt nyilvánosságrahozási oszály volt igazgatója körül.
Előzmény: Gnudist (16656)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16667
Gnudist, csak a rendíthetetlen hited az ostobaságokban akadályoz meg a csalást nem észrevenni.
Előzmény: iszugyi (16666)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16666
A részecskefizikában a csalás már a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg egyenlövé tételénél kezdödik.
Előzmény: Gnudist (16657)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16665
Ne haragudj, ezen:

"A beérkező jelek üteme a valóságban is módosul, szinte hajszálnyira úgy, ahogy a relativitáselmélet leírja, erről szól az egész GPS sztori. Persze itt már nem elég a spec.rel, de nem azért, mert az körmozgásra nem alkalmazható, hanem azért, mert a mozgáson kívül a gravitációból adódó térgörbület is befolyásolja az órák járását (más szóval ha a Földnek nem lenne tömege és madzagon tartanánk pályán a GPS műholdakat, akkor a spec.rel. pontos eredményt adna). A beérkező jelek megváltozott üteméről a newtoni elmélet nem tud számot adni, az einsteini igen. Ezt mondják úgy, hogy egy természettudományos elmélet a gyakorlatban megállja a helyét, ennél többről nem is lehet szó."

meg csak nevetni lehet.

A specrel-röl már elmondtam a véleményemet.

Az áltrel sem jobb semmivel. Már az m(g) = m(i) alapfeltétele is fizikailag rossz.
Nem a tér görbölése okozza a gravitációt, hanem az elemi gravitációs töltések.

Ilyenek elméletekre nem lehet a természettudományt felépíteni. Ezek meg sem állják a helyüket.

Előzmény: Gergo73 (16661)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16664
A speciális relativitás a fizikában semmire sem alkalmazható.
Előzmény: Gergo73 (16661)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16663
Gergo73, nem tudod észre venni, hogy ítt már hiba van:

"A megkötés kizárólag a megfigyelő mozgásállapotára vonatkozik: csupán neki kell inerciarendszerben lennie."

Fizikailag nem lehet egyetlen egy inerciarendszert sem megszerkeszteni. Ílyen rendszerek nem léteznek a természetben. Nem is szabad feltételezni, hogy ezek léteznek. Egy ilyen megkötés nem ér egy fabatkát sem. Ez az egyik probléma az állitásoddal.

A másik probléma az, hogy a megfigyelötöl függövé teszed a megkötésedet. Ez is ostobaság, az atomok dinamikája, a magreakciók, a bolygók mozgás vagy a szupernóva-robbanások teljesen függetlenek a megfigyelötöl, a megfigyelö mozgásállapotától. Mit gondolsz, 100.000 évvel ezelött, amikor a homo spaciens valószinüen még nem létezett, tehát intelligens megfigyelö még nem volt, nem voltak ezek a dinamikus processzek?

A többit, amit állitsz, nem is kell követni.
Előzmény: Gergo73 (16661)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16662
Gergo73, pártot kell foglaljak Astroján mellett annyiban, hogy a relativitáselméletet nem lehet fizikailag 'megérteni'. Már a felállitása is rossz, a levezetése meg matematikailag katasztrófális. Ezeken kivül a 'Prinzip der Relativität'-nek semmilyen globális fizikai alapja nincs.

A relativitáselméletet csak 'elfogadni' lehet, úgy ahogy azt a fizikusok csinálják, az összes elfogadhatatlan következményével együtt. Az elfogadhatatlanság legszemben tünöbb következménye az, hogy a Standard Modell összeférhetetlen az áltrellel. A húr elméletek sem húzzák ki a fizikusokat a kátyúból, mert már mind a kettö alapvetö 'elfogadott' modell rossz.
Előzmény: Gergo73 (16661)
Gergo73 Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16661

Nem érted a relativitáselméletet, ez a szomorú helyzet. Már többen többeknek próbáltuk elmagyarázni, hogy a speciális relativitás nem csak egyenesvonalú mozgásra alkalmazható. A megkötés kizárólag a megfigyelő mozgásállapotára vonatkozik: csupán neki kell inerciarendszerben lennie. Szóval a dudaszós példa modellezhető a speciális relativitáselméletben. Továbbá a dudaszó terjedési sebessége a tárgyalt példában nem befolyásolja azokat az időközöket, amikkel azok a középen álló megfigyelő füléhez érkeznek (az egyes jelek beérkezési idejét persze befolyásolja, de a közöttük levő közöket nem). Akár hangsebességgel, akár fénysebességgel, akár végtelen gyorsan jönnek a jelek, akkor is lassabb időközökkel jönnek a speciális relativitás szerint, méghozzá pontosan abban az ütemben, ahogy a köröző óra tiktakkol: minden tikket és takkot fix idejű késéssel kapsz meg, de a ritmus csak az, mint amit a köröző óra diktál.

 

A beérkező jelek üteme a valóságban is módosul, szinte hajszálnyira úgy, ahogy a relativitáselmélet leírja, erről szól az egész GPS sztori. Persze itt már nem elég a spec.rel, de nem azért, mert az körmozgásra nem alkalmazható, hanem azért, mert a mozgáson kívül a gravitációból adódó térgörbület is befolyásolja az órák járását (más szóval ha a Földnek nem lenne tömege és madzagon tartanánk pályán a GPS műholdakat, akkor a spec.rel. pontos eredményt adna). A beérkező jelek megváltozott üteméről a newtoni elmélet nem tud számot adni, az einsteini igen. Ezt mondják úgy, hogy egy természettudományos elmélet a gyakorlatban megállja a helyét, ennél többről nem is lehet szó.

 

Szóval nagyon konkrétan arról van szó, hogy köröz a barátod a házad körül, percenként dudál egyet, és te mégis más időközönként hallasz dudálást. Ebből egyértelműen levonod a következtetést, hogy a körözés miatt másként jár a barátod órája, mint a tied. Akkor is le tudod vonni ezt a következtetést, ha fogalmad nincs, mekkora sebességgel terjed a hang. Azért, mert a hang sebessége csak késlelteti egy fix időtartammal a dudaszók beérkezését, de az ütemüket nem, és te az ütemet figyeled, semmi mást. Pontosan ez figyelhető meg a GPS esetében is.

 

Őszintén sajnálom, ha nem érted, én többet nem fogom próbálni elmagyarázni.

 

Előzmény: Astrojan (16660)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16660

Igen, van mit merengeni, például:

 

visszaszámolsz az utazó óra tényleges járására (a modellben) - figyelembe véve az egyre növekvő vagy egyre csökkenő úthosszakat -, akkor az óra tényleges járásában lassulást tapasztalsz

 

Ha visszaszámolsz akkor nem tapasztalsz hanem számoltad. Nagyon lényeges különbség. Mert a tapasztalást meg kell tapasztalni (mérni). Ez a gond, senki nem mért ilyet, hanem számolt. És azt hitte, hogy mérte. Relativisztikus esetekben nem mérhetjük a valóságot, hanem csak azt mérhetjük amit látunk belőle, tehát a látszatot. A specrelnek (idődilatációnak, ikerparadoxon) nincs kisérleti alátámasztása. (Az áltrelnek sincs, a GPS nem az)

 

Másik: a barátod tőled állandó távolságot tartva köröz ... mégis a speciális relativitás szerint...

 

Hogyan használhatod a körözésre a speciális relativitás elméletet ? Ugye tudod, hogy mit ír le a specrel? A specrel gyorsulásmentes eseteket ír le. Anélkül próbálod kiterjeszteni a specrel érvényességét körmozgásra, hogy az le lenne tesztelve a saját hatáskörzetében, ee mozgásra.

 

A legapróbb hibától is összedőlhet a relativitáselmélet, ezek itt pedig szarvashibák.

 

Szerinted végtelen jelterjedési sebesség esetén (felvillan valami a világ végén és mi abban a pillanatban meglátnánk) mekkora lenne az idődilatáció a rel elmi (fényszignálos) idődilatációhoz képest ? (Kisebb, nagyobb, végtelen, semekkora=0  vagy egyforma?)

 

 

Előzmény: Gergo73 (16659)
Gergo73 Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16659

Ha nagyon gyorsan távolodsz az Andromédától, akkor a következő tikk takkod szignálja hosszabb utat kell megtegyen, ezért nem 1 másodpercenként ér a jel oda hanem ritkábban. Ez az idődilatáció.

 

Kedves Astrojan, ez nem az idődilatáció, hanem a Doppler-effektus. Ez az effektus mind a newtoni, mind az einsteini modellben jelen van, csak eltérő mértékben. Az idődilatáció azt jelenti, hogy ha a jelek ritkulásából (távolodás esetén) vagy a jelek szaporulásából (közeledés esetén) visszaszámolsz az utazó óra tényleges járására (a modellben) - figyelembe véve az egyre növekvő vagy egyre csökkenő úthosszakat -, akkor az óra tényleges járásában lassulást tapasztalsz (még akkor is, ha az óra nem távolodott, hanem közeledett). Ez a jelenség a newtoni modellben nincs jelen, de az einsteiniben igen.

 

Pont ezt akartam a múltkoriban megvilágítani a köröző autó esetével: a barátod tőled állandó távolságot tartva köröz és a saját pontos órája szerint percenként dudál egyet. A dudaszó mindig ugyanannyit utazik a füledhez, mégis a speciális relativitás szerint nem percenként, hanem ritkábban érkeznek a dudajelek (a te pontos órád szerint). Kérlek merengj el ezen egy kicsit.

 

Előzmény: Astrojan (16658)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16658

Kösz Gergő, sokat nőttél a szememben ezzel a válaszoddal, és máris elnézést kérek ha valahais megbántottalak.

 

 

muallim (16630) a földről tekintve az űrhajó sajátideje- szerinted látszólagosan- kevesebb, ez csak úgy lehet, hogy a mutatott digitális kijelzőjén kisebb értékű számot rögzítenek, mint a földin lévőn.

 

Pontosan így van. Ugyanis elindul az óraszignál mondjuk 4 órakor az űrhajóról. Mire ideér a fényjel a Földre a földi órán kattogott a tikk takk, hogy is mutathatna egyformát a két óra.

 

Akkor azt kérdezem, hogy az időlassulás csak a kijelzőn jelentkezik valóságosan, a hozzá kapcsolódó atomórában nem ?

 

Dehogyis, a rakétán lévő kijelző és a rakétán lévő atomóra ugyanaz a dolog, mint ahogy a Földön lévő kijelző és az ugyanott lévő atomóra is egy egységet képez, a kettőt nincs értelme különválasztani

 

A te elved szerint ezért a kijelző is a hozzá kapcsolt atomóra idejét mutatja

 

Igen, pontosan. Csak ha ezt a jelet elküldöd az Andromédára, akkor az ottani órák 2000 évvel többet mutatnak majd.

 

Miért ne lenne idődilatáció ? Csak az nem valóságos. Ha nagyon gyorsan távolodsz az Andromédától, akkor a következő tikk takkod szignálja hosszabb utat kell megtegyen, ezért nem 1 másodpercenként ér a jel oda hanem ritkábban. Ez az idődilatáció. Valóságos ez ? Tiszta röhej.

 

Ha valóságosan is eltorzulna a rakéta órajele a menéstől akkor kétszeres dilatáció lenne a célbaéréskor. Egyszer a valóságos a rakétán, egyszer pedig a látszólagos az állandó úthossznövekedéstől. De csak egy van és az a látszólagos.

 

 

Előzmény: Gergo73 (16644)
Gnudist Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16657
> Amúgy előfordult nemrégiben csalás a részecskefizikában, a nanotechnológia
> fejlesztés területén, a sejtbiológiában és a régészetben.


Lehetne ezt egy kicsit konkretizálni? A részfizes dolog érdekelne, a másik hármat azt hiszem, tudom hírhez kötni.
Előzmény: Törölt nick (16652)
Gnudist Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16656
> Úgy látszik, hogy a vezetö kutató intézetek még attól sem rettennek vissza, hogy
> el tegyenek valakit lábalól.

Khmm... Innentől kezdve ez ugyanaz a mese, mint amit Egely szokott hinteni. És gondolom, te is pontosan ugyanannyi konkrétumot tudsz felhozni. Nézz már magadba egy kicsit, ember!
Előzmény: iszugyi (16649)
Callie Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16655

Topik is van róla

 

Heim-elmélet és hiperhajtómű

 

a szokásos offolásokkal terhelten,de érdekes

Előzmény: Törölt nick (16653)
Gergo73 Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16651
Fontos és alapvető a tudományos cenzúra. Csak mindent tisztességesen, becsületesen kell csinálni: a cikkek írását és az ellenőrzését is.
Előzmény: iszugyi (16649)
Threepwood Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16650

Gravitáció lobby.

:DDDD

Előzmény: iszugyi (16649)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16649
Gergo73: "Ugyanakkor nagyon szomorúnak tartom, hogy egyes kutatóknak fontosabb egy jól mutató publikáció, mint maga az igazság. Matematikusként hozzá vagyok szokva, hogy a publikált eredményekben valóban meg lehet bízni (bár pontatlanságok vagy ritkábban súlyos hibák ott is előfordulnak). Azt értem, hogy a természettudományos megismerésnek több buktatója van, de pont ezért kívánatos lenne a kutatók tisztessége mindenek fölött."

A fizikában a tisztesség, az objektivitás a porondon maradt. Nem lehet bizni semmiben sem. Egy tudományos cenzúra uralkodik, nem csak a publikációkon. A lobby nem enged meg még kísérleti eredményeket sem publikálni, arról nem is beszélve, hogy nem enged meg még kísérletezni sem, ha nem az nem tetszik neki. Aki nem áll be a sorba, az elveszti az állását, és nézhet megélhöségi lehetöség után máshol. Ki van közösítve, kitúrták öt a tudomány vájujától. Meg van tudományosan semmisítve. A lába sem ér a Földhöz. A lobbysok között világszerte meg nagy a koalició, ezekböl az okokból kiíndulva.

Gergo73 ez nem elkeseredettség éz a tiszta igazság. Úgy látszik, hogy a vezetö kutató intézetek még attól sem rettennek vissza, hogy el tegyenek valakit lábalól.

Az igazi maffia-féle fizika gyártás a koppenhágeni iskolával kezdödött a múlt század elején. Ez kimutatható és sokan tudják is.
Előzmény: Gergo73 (16644)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16648
a pálca a fénysugárral

egytengelyűnek látszik.

 

most esett le.

 

Ebből is 'látszik', hogy igazándiból helytelen vagy legalábbis félrevezető, ha azt mondjuk, hogy ebből a rendszerből így látszik, abból meg úgy látszik, amikor azt akarjuk mondani, hogy ebben rendszerben így van, a másikban meg úgy van. Vagy legfeljebb ennyinem meg annyinak mérjük vagy számoljuk.

 

Egyszer erről már korábban eszmét cserélgettünk valakivel, hogy lehet pongyolán beszélni (ez most nem Rád van), ha pontosan ismertük és értjük egymás szóhasználatát. Ha azonban "ellenséges" vitapartnerekkel kell érvelni, helyesebb a pontos szóhasználat (mint a jogban).

 

Ü.e.m.

 

 

Előzmény: Törölt nick (16645)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16647

Remek!

e.m.

P.S. asszem erre való a fórum, végre.

habár Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16646
"Vagy szerinted determinált? Sokan vitatkoztak már erről...
...És? Jutottak valamilyen eredményre"

Előzmény: NevemTeve (16636)
Gergo73 Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16644
Nem tudtam erről a kritikáról, mint ahogy a GPS-hez sem értek. Amennyi nekem lejön a relativitáselmélettel kapcsolatban, az igen egyszerű. Sok jelenséget jól modellez, míg más modellek jóval rosszabb eredményt adnak. Ugyanakkor nagyon szomorúnak tartom, hogy egyes kutatóknak fontosabb egy jól mutató publikáció, mint maga az igazság. Matematikusként hozzá vagyok szokva, hogy a publikált eredményekben valóban meg lehet bízni (bár pontatlanságok vagy ritkábban súlyos hibák ott is előfordulnak). Azt értem, hogy a természettudományos megismerésnek több buktatója van, de pont ezért kívánatos lenne a kutatók tisztessége mindenek fölött.
Előzmény: Astrojan (16628)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.08 0 0 16643

Kedves Privatti,

nagyon köszönöm, amit írtál.

 

az elejével mondjuk lényegében tisztában vagyok, habár talán ilyen szépen összefoglalva az elméletek történetét, a lényegre törve, ritkán lehet olvasni. A fényaberrációról csak mendemonda-szinten hallottam, mivel nem foglalkozom csillagászattal, de így leírva, azt hiszem, világos.

 

A más:

 

Lényegében ezt is értem.

Pl. az idődilatációt pont a tükör mellett futó lámpából lehet egyszerűen levezetni, az intervallum állandóságából. Én legalábbis így értettem meg, amikor olvastam (Jay Orear, ha jól írom).

Egy valami nem világos, persze lehet, hogy csak gondolkodnom kéne. Mégpedig az, hogy  miért ferde a pálca. Azt gondolom, hogy a pálca a futó kezében merőlegesen áll a tükörre. Két végének x koordinátái azonosak.

Ha most áttérek egy a futóhoz képest mozgó rendszerbe, pl. az álló tükörébe, akkor vajon az ottani x' koordináták nem lesznek-e azonosak. Igaz ugyan, hogy ez a kérdés a fényre is feltehető, de ott figyelembe kell venni, hogy miközeben a kibocsájtás és a visszverődés x koordinátái azonosak, a kibocsájtás és visszaverődés időpontjai nem azonosak a futó rendszerében, így érthető, hogy a fény elferdül a tükör rendszerében. Azonban a pálca eleje és vége minden időpillanatban azonos x-en van a futó rendszerében, így azt várnám, hogy azonos x-en lesz a tükör rendszerében is. Ennek ugyan az a következménye, hogy a tükör rendszerében egy merőleges pálcából ferde fény jön ki. Szóval még további ellentmondsá, hogy a pálcán belüli fénynek is ferdének kellen lenni. Mi van, ha egy csőben az elején felvillantom a lámpát, és a cső a tükörig ér? Azt gondolom, hogy a fény a tükörhöz képest ferdén megy az egyébként merőlegesen álló csőben, de persze a cső halad.  Le kéne rajzolnom, hogy hogy gondolom, de most lusta vagyok.

 

A gyorsuló rendszerből hogy jön ki a kontrakcsió, pillanatnyilag túlmutat rajtam, de ezen is még gondolkozom, hátha nekem is kijön.

 

Többször úgy érveltél, hogy a hosszkontrakciót az idődilatációra, meg a két rendszer egymáshoz képesti egyforma relatív sebességére utaltál, ez a gondolat igen képies, és nagyon tetszik, mint érvelés, belemutat a lényegbe, hogy a kettő nincs egymás nélkül.  

 

Köszönettel: egy mutáns

Előzmény: Törölt nick (16642)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!