Keresés

Részletes keresés

egy mutáns Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16730

van két külön dolog, mindkettőt a fény véges sebessége okozza. Mmormota helyesen írta: ha lenne végtelen fénysebesség, végtelen sebességű, azaz azonnali kölcsönhatás, akkor persze lenne abszolút idő is: Galilei - Newton féle (vagy inkább Kant féle?) világkép. A világ végén megtörténő eseményről azonnal tudomást szerezhetnénk, jó látási viszonyok esetén.

Ilyen azoban nincs . Sajnos, vagy hálisten, tetszik, vagy nem tetszik, mindegy is.

A specrel egy olyan elmélet, ami arra van kidolgozva, hogy milyen lehet egyáltalán az a világ, ahol a kölcsönhatások nem azonnaliak, és a fény pl. a lehető maximális, de véges sebességgel terjed.

E mellett a specrel még használja az inerciarendszer fogalmát, melynek legegyszerűbb definíciója pl. az lehet, hogy egy olyan vonatkoztatási rendszer, amiben érvényes Newton I. Teszi ezt függetlenül attól, hogy van-e ilyen rendszer, vagy nincs. A tapasztalat szerint van, legalábbis a téridő kellően kis résztartományában. (Máskülönben Newton I meg se keletkezhetett volna). Ezek az inerciarendszerek egymáshoz képest egyenletes sebességű, egyenesvonalú mozgásokat végeznek, ami szintén a Newton I. 

A specrel további alapja, hogy ezen inerciarendszerek között nem lehet különbséget tenni azon az alapon, hogy volna egy olyan ezek között, ami speciális lenne, és az itt felírt fizikai összefüggések csak itt lennének érvényesek. Egy fizikai jelenség leírásánál tehát pl. kényelmi szempontok szerint válogathatunk ezek között, mindegy melyiket is választjuk ki. Pl. egy ping-pong meccs esetében a labda mozgását kényelmesebb a Földhöz rögzített inerciarendszerben elemezni, mint pl. a Napéhoz rögzítettben, ameddig ezek a rendszerek inerciarendszerek. (A ping-pong asztal kicsi, a meccs hamar lezajlik.)

Na, ezt biztos tudtad.

 

Ezen alapokra építve csak egy olyan elmélet adódik ki, melyben az abszolút idő fogalmát el kell vetni, helyette bejön az, amit pl. az egyidejűségek relativitásának nevezünk, és a további következmények az idődilatáció, hosszkontrakció, stb egyéb fizikai faramuciságok.

Gondold csak el a következőt:

Legyen egy fényjellel robbantható bomba. Te állsz ettől valamekkora távolságra. Én pedig mozgok a Te és a bomba által megadott egyenes mentén. Mikor melléd érek, mindketten rávilágítunk a bombára.

A Te elemzésed: a bomba robbanásáig eltelt idő = a táv osztva a fény sebességével.

Az én elemzésem:  bomba jön felém, mire a lámpám fénye odaér, eltelik egy kis idő. Ezalatt a bomba közelebb került hozzám. Amikor tehát felrobban, a közöttem és a bomba közötti táv kisebb, mint amit Te mértél. Mivel a fény szerintem is ugyanakkora sebességgel terjedt, szerintem rövidebb idő telik el a lámpakapcsolás és a bombarobbanás között, mint szerinted. Ezt mondjuk úgy, hogy a Te rendszeredbeli, és az én rendszerembeli órák nem azonos ütemben járnak. (Ez nem így lenne, ha a fény sebességéből levonhatnám az én sebességemet, mint Galileinél. De nem vonhatom le. Ez a lényeg.) Figyelem, nem arról beszélünk, hogy mikor látjuk meg felrobbanni a bombát! Ez már  a következő pont:

 

A fénysebesség véges volta azonban egy másik következménnyel is jár, ami független az előb leírtaktól. Ez pedig az, amit Te mondasz. Nem azt látjuk, ami a valóság, hanem annak egy korábbi állapotát, hiszen az pl. a fénynek időre van szüksége, hogy tájékoztasson bennünket egy esemény megtörténtéről.

 

Amit te számonkérsz, mint valóság és látszat közötti különbség, az csak ez utóbbit veszi tekintetbe. Valóban, nem azt látjuk, ami van, hanem azt, ami volt, ráadásul, az egymástól eltérő távol levő dolgokat különböző időpontban megtörténtnek látjuk.

Ha mellettem valaki tüsszent, és tőlem távol is tüsszent valaki, azt én ugyan láthatom egyszerre megtörténtnek, de tudom, hogy, hogy nem történhettek egyszerre, mert a távolabbitól hosszabb idő alatt ért ide a fény. De nem ez az egyidejűség relativitása, nem ebből adódik az idődilatáció. Nem ennek elemzése a specrel, hanem a fentebb modottaknak.

 

Először ezt kell megérteni. Ha túl zavaros volt leírásom, szívesen kitárgyalom ezt részleteiben, pontonként, akár számpéldákon. Javaslom az egyszerű számpéldákat, nem kell mindjárt a GPS-ig rohanni. Előbb tanuljunk meg járni, aztán táncolhatunk. Aztán jöhet a GPS, de ehhez nálam szakavatottabbak kellenek.

 

Üdv: egy mutáns.

Előzmény: Astrojan (16723)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16729
Gnudist, ezt én is tudom:

" .. hogy nem a ferdetornyos dobálás az "UFF" alapja. Még történetileg se. "

De az UFF-nek semmilyen mérésekre visszavezethetö alapja nincs. Ez feltevés a természetben ejtökisérletekkel nincs igazolva (kivételt képeznek 20 cm-es vacak kisérletek, amik nem hitelesek).

Az Eötvös-féle torzós inga mérések, a kétfajta tömeg egyenlöségére, meg az e.m.-zavarás miatt sem hitelesek.

Nem kell az óltári drága és komplikált STEP projektre 2012-ig várni az UFF sértés ezreléknyi nagyságrendü kimutatasára. Rendesen elvégzett és egyszerü kivitelezésü ejtökisérletek a brémai 140 m magas ejtötöronyban elintézik már ezt olyan eredménnyel, ami én már 2004. június 21. kikaptam.

Előzmény: Gnudist (16722)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16728
Gnudist, akkor hajítsd ki a Standad Modellt a fizikából és használd az Egyesített Mezöelméletet a részecskefizikában is, amiben bent van a gravitáció és a súlyos tömeg.
Előzmény: Gnudist (16722)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16727
Igy nem csoda, hogy a részecskefizikusok idegösszeroppanást kapnak (pl. Gnudist 16722. üzenet), ha a 'tömegröl' van szó, de a gravitációs fizikusok is elvesztik a fejüket.

Az áltrel alapját egy nem érvényes fizikai hipotézis, az UFF, képezi.

De a Standard Modell sem áll jobban. Ott a részecskefizikusok megpróbálták a súlyos tömeget 'kiküszöbölni" és evvel egy megmaradási törvényt próbáltak megsemmisíteni. T.i. a súlyos tömeg minden részecske reakciónál megmarad, épp úgy mint az elektronos töltés is (ezt is megpróbálták kidobni a fizikából). A súlyos tömegmegmaradását a második fajta invariáns töltés garantálja, ami az elemi gravitációs töltés létezésének felel meg.

Mivel a négy stabil részecske (e,p,P és E) nincs semmilyen más részecskéböl összetéve, ezeknél nem kell a súlyos tömeget a nyugvó tehetetlen tömegtöl megkülönböztetni. A tömeg és az elemi g-töltések összefüggése

(1) m(P) = + g m(P); m(E) = - g m(P);
(2) m(p) = + g m(e); m(e) = - g m(e).

Az egyetemes gravitációs állandót G(gravitáció) meg a fajlagos g-töltés adja ki

(3) G(gravitáció) = g^2/4pi,

ami kb 1.5 %-kal kisebb mint a G(Newton) ismert értéke.

A Standard Modell nem csak a 'tömeg' fogalmat nem tudja helytállóan használni, hanem a benne összeszkábált kép a kölcsönhatásokról is rossz. A kölcsönhatást nem virtulális részecskék közvetítik, nem is létezik mikroszópikus tartományokban a gyenge- és erös-kölcsönhatás. Ott is csak a két fundamentális kölcsönhatás létezik, amiket a fizika makroszkópikusan is észlel, az e.m.-mágneses és a gravitációs kölcsönhatás. Minden más az Egyesített Mezöelméletböl következik.

Előzmény: iszugyi (16726)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16726
Mekkor a legkisebb különbség a súlyos és a nyugvó tehetetlen tömeg között?

Kiindulok elöször az energia kezeléséböl.
Ezt az elektronból és protonból álló hidrogén atomból kapjuk ki, ahol a kötésnél E(H atom,kötés) = 13.6 eV energia kisugárzódik.

Ha a hidrogén sebessége kicsi a fénysebességhez képest (v/c <<1) formálisan felírhatjuk

(1) E = (m(P) + m(e) - E(H atom, kötés)/c^2) c^2. (v(H atom)/c << 1).

Mivel az elektron és proton stabil részecske, a stabilitása kb 10^91 évre van saccolva a fizikában, az elektron és proton tömegét állandónak tekinthetünk.
Ha a H atom v sebességgel mozog, akkor az energia képletére felhasználom az ismert kifejezét

(2) E(v) = (m(P) + m(e) - E(H atom, kötés;v)/c^2) c^2 /sqrt(1 -(v/c)^2),

de a kötési energiát is a sebességtöl függönek nézem. Miért? Azért, mert a kötést a c-vel terjedö e.m.-kölcsönhatás közvetíti, és a kötési energia megváltozik ha az atom v -> c sebességgel mozog. Az egyenletböl

(3) E(v) = m(H atom, v;i) c^2/ sqrt(1 -(v/c)^2

a tehetelen tömeget identifikálhatom mint

(4) m(H atom,v;i) = m(P) + m(e) - E(H atom, kötés,v)/c^2.

És mi a hidrogén atom súlyos tömege?
Itt felhasználom azt, hogy ha az elektron a pozitronnal és a proton az eltonnal összeáll, ezek egy elektromosan semleges és 'tömegnélküli' neutrínó részecskét képeznek, ami azt jelenti, hogy a negativ e-töltésü elemi részecskéknek negativ a gravitációs töltése is. (Ezt itt rövidítve adom meg, de ezt konzekvensen végig lehet vinni minden részecske kombinációra. Fogadjátok ezt itt tehát el.)
Az elektronnak ellenkezö elöjelü g-töltése van, ezért a hidrogén atom súlyos tömegénél a proton tömegéböl ki kell vonni az elektron tömegét

(5) m(H atom;g) = m(P) - m(e).

Ez annak a következménye, hogy a proton g-töltése taszítja az elekton g-töltését. Az elektron g-töltése leárnyékolja a proton g-töltését (1-1/1936) arányban.

Most már minden összeállt és meg tudom adni a

(6) m(H atom,v;i) = m(H atom;g) (1- delta(H atom,v))

kifejezésben a delta(H atom, v) értékét:

(7) delta(H atom,v) = (E(H atom,kötés,v) - 2 m(e) c^2)/(m(P) - m(e))c^2 < 0.

Mivel a kötési energia (13.6 eV) jóval kisebb mint a kétszeres elektron tömege (1.218 MeV), a delta(H atom, v=0) értéke

(8) delta (H atom, v) = - 2 m(e)/(m(P) -m(e)) ~ - 2/1936 ~ - 10^-3.

Ez már eltérést jelent a súlyos és a tehetetlen tömeg között, de ez is az egyetlen delta(stabil izotóp) ami kisebb mint nulla. Minden más stabil izotópnál, a deuterontól elkezdve már tömeghiány van, mert a delta(stabil izotóp) nagyobb mint nulla.

Mivel minden izotóp tehetetlen tömegét a Nuclear Table-ekböl ismerjük, minden stabil izotópra ki tudjuk számítani a delta-t. A tabellákból például a deuteriumra

(9) delta(deuterium) = 0.022 %

jön ki. A vas 56Fe izotópjára meg

(10) delta(56Fe) = 0.786 %

kapjuk ki a legnagyobb delta-t. A vas stabil izotópjainál a tehetetlen tömeg közel 1%-kal eltér a súlyos tömegtöl. A Nuclear Table-böl kiszámítható hogy a 7Li kivéletével minden stabil izotóp tehetetlen tömege 0.5 %-nál nagyobb eltérést muta ki a súlyos tömegétöl.

Engedje meg azért a világ, ezeket az eltéréseket a súlyos és a tehetetlen tömeg között nem tudta eddig a fizika kimutatni? Hitt Galilei óta a szabadesés egyetemességében, annak ellenére, hogy Galilei ezt meg sem mérte? És azóta is propagálja az UFF-t, mindenféle mérés nélkül?

Amikor az UFF 'Mogelpackung'-ját észrevettem, mentem Brémába ejtökisérletezni. Ki is jött hogy az UFF hipotézis nem érvényes.

De csak 'egy' ejtökisérletet engedélyeztek, mert a brémai gravitációs fizikusok MEGTÍLTOTTÁK a további kisérletek kivitelezését, annak ellenére, hogy a további ejtökísérleteket kész voltam teljesen a saját zsebemböl kifizetni. Az elsönél még a DLR fizette a brémai költségeket. Közvetlen a kisérlet után a DLR meg is igérte a tövábbi kísérletek támogatását, de a brémaiak hónapokkal késöbb és felkéretlenül közbe szóltak. A brémaiak nem csak megtíltották a további ejtökísérleteket, hanem e-mail akcióval a journálok peer review referee-inél megakadályozták az eredmény publikációját is. Szószerint világszerte ezt szórták szét: "We believe that a publication of the result will be detrimental of the gravitational physics."

Az nevezem én CSALÁSNAK és ha kell, akármilyen bíróság elött megvédem ezt a megalapozott rágalmamat. Kimondom még egyszer: az UFF hipotézist manapság csak csalással és cenzurával tudja az "akadémikus fizika" fenntartani. Úgy látszik nincs érdekében felderíteni, hogy a mérö fizika elsö feltevése rossz volt. Ennyit a fizikusok etikájáról a 'tömeggel' kapcsolatban.

Előzmény: iszugyi (16720)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16725

Úgy érted nem lenne idődilatáció ?

 

Vagy nem lenne relativitáselmélet sem?

 

Mert a relativitáselmélet által előcibált dolgok, úgymint idődilatáció, ikerparadoxon nyilvánvalóan a fény véges terjedési sebességéből adódnak, tehát nem valóságosak, attól függenek milyen gyorsan terjed a megfigyelt jel, ugyanúgy mint a hosszkontrakció sem az, ahogy erről már régebben megállapodtunk?

 

A relativitáselmélet a látszatvilágot írja le?

 

Mégsem valami misztikus dolog okozza az idődilatációt hanem a véges jelterjedés? Az idődilatációnak a megtörtént eseményhez az égvilágon semmi köze sincs ?

 

Huh, egy kicsit részleteznéd ezt ?

 

 

Előzmény: mmormota (16724)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16724
Akkor nem létezne ilyesmi, abszolut lenne az idő.
Előzmény: Astrojan (16723)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16723

az idődilatáció és az egyéb relativisztikus faramuciságok szintén a fény véges terjedési sebességével vannak összefüggésben

 

Akkor neked külön felteszem a kérdést:

 

Szerinted végtelen jelterjedési sebesség esetén (felvillan valami a világ végén és mi abban a pillanatban meglátnánk) mekkora lenne az idődilatáció a rel elmi (fényszignálos) idődilatációhoz képest ? (Kisebb, nagyobb, végtelen, semekkora=0  vagy egyforma?)

 

 

Előzmény: egy mutáns (16670)
Gnudist Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16722
> "A részecskefizikában a csalás már a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg egyenlövé tételénél kezdödik. "
A jelenlegi, kísérletekkel alátámasztott részecskefizikai elméletekben egyáltalán, még fogalom szintjén sem szerepel a súlyos tömeg. A Standard modellben ugyanis nem szerepel a gravitáció. De azért csak hazudozz összevissza, ahogy jól esik, hátha valaki mégis elhiszi neked.

> Még a NASA is emlegeti Galilei állítólagos pisai ejtökisérletét, meg rengeteg más fizikai nagykönyv.
Na és? Ha volna minimális természettudományos érzéked (meg tudománytörténeti ismereted), akkor tudnád, hogy nem a ferdetornyos dobálás az "UFF" alapja. Még történetileg se.
(Amúgy nem tudom, hogy te milyen"fizikai nagykönyveket" olvasol, én speciel n éve olvastam, hogy Galilei nem dobált le onnan semmit; mintha amúgy ez nem lenne amúgyis mindegy...)
Előzmény: iszugyi (16720)
Gnudist Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16721
> Honnan veszed a vegyészi végzettségemet????
Oké. Mondjuk, hogy egyszer valaha elvégezted a fizikus szakot. De hogy most nem vagy "kutató részecskefizikus", csak egy futóbolond, az hétszentség.
Előzmény: iszugyi (16713)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16720
"A részecskefizikában a csalás már a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg egyenlövé tételénél kezdödik. "

A csalás már kb. 40 évvel Galilei halála után kezödött.
Galilei a szabadesés egyetemességét a leejtökön történö mozgások tanulmányozásából extrapolálta. A pisai ferdetornyon soha nem végzett Galilei ejtökisérleteket. Ezek dokumentációja nem található meg Galileitól irásban ránk fennmaradt hagyatékában.

A pisai ferdetornyos kisérlete rajongói találták ki. Ez a csalás kezdete volt. Még a NASA is emlegeti Galilei állítólagos pisai ejtökisérletét, meg rengeteg más fizikai nagykönyv.

Az UFF-t, tehát az m(g)=m(i)-t, alátámasztó ejtökisérletek leírása Galilei óta is hiányoznak a szakirodalomban. Csak hivatkozások vannak Galileire, anélkül, hogy ö elvégzett volna ilyen kísérleteket. Mi ez, ha nem csalás?
Előzmény: iszugyi (16718)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16719
Tölem azt is hagyhatjuk itt. Ezt meg lehet egy másik topicban is tárgyalni:

"No meg, hogy kutatóintézet láb alól tenne el valakit, no meg hogy a tudományban hamisítással foglalatoskodó maffia uralkodik, stb, stb."

De azért ebben a topicban se próbálja senki sem eladni a feketét 'fehérnek'.
Előzmény: Törölt nick (16714)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16718
Jól van Privatti, én is elnézést kérek Töled!

A gyorsítókban én az elektrodinamika létjogosultságát látom, nem a specrelét. Ez nagy különbség, nem furcsa kijelentés, nem tévedés és nem szándékos hitelrontás.
Biztos vagyok benne, hogy itt nem tévedek.

Ezt meg a fizikai tudásom legszorosabb értelmében és a tudományos tapasztalataim alapján mindenki szemében ki tudom mondani:

"A részecskefizikában a csalás már a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg egyenlövé tételénél kezdödik. "

A kijelentés kísérleti eredményekböl és ezeknek a fizikában történö kezeléséböl származik, és nem a szájíz dolga. Ezen az sem változtat hogy még Einstein is hitt az UFF-ben.

Előzmény: Törölt nick (16714)
habár Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16717
dT'/dT = (1-v*u/c^2)/(1-(v/c)^2)^0,5
Nincs tovább, belátom.
Még a legjobb segítőimnek is igaza van.
Előzmény: habár (16716)
habár Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16716
javítás: dT'/dT = (1+v*u/c^2)/(1-(v/c)^2)^0,5
Egyébként jó
Előzmény: habár (16715)
habár Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16715
Privatti.
A kiinduló képlet amivel számoltak a Hafele kísérletben, mint olyan, csak fikciónak tűnik, mert még az SRE- ben sehol nem találkoztam vele, abban a formában.
Más okból viszont itt már levezettük, és úgy emlékszem, hogy nm kifogásoltátok:

dT'/dT = (1+v*u/c^2)/(1+(v/u)^2)^0,5

ahol u= (x2-x1)/(t2-t1)

Ez sehol nem hasonlít a Hafele félében leírtra, és nem is azt az eredményt adja, bár a nagyságrendje közeli.
Csak mondom. És szeretném megérteni hol hibás az én levezetésem.

Továbbá semmit nem tudhatni arról, hogyan csekkolták az eltelt időt, a két órával?
Honnan hová mentek milyen jelek?
Azért ennyire szűkszavúnak nem lenne muszáj, hogy legyenek?
Előzmény: Törölt nick (16698)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16713
Honnan veszed a vegyészi végzettségemet????
Előzmény: NevemTeve (16711)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16712
Megadtam, többször! Megtalálhatod a bemutakozásnál is. Nincs kiduma!
Előzmény: NevemTeve (16711)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16711
Már bocsánat, de kitől tudjuk hogy részecskefizikus vagy? Annyit tudunk, hogy vegyészi végzettséged van, és érdeklődsz a fizika iránt.
Előzmény: iszugyi (16710)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16710
Neked az elsö erkölcsi kötelességed egy hitelrontó célzatú kérdésedért nyilvánosan bocsánatot kérni tölem, akiröl tudod hogy részecskefizikus és mégis meg mered kérdezni,

mi az a részecskegyorsító?

Ez a kérdés nem csak mellesleges hanem a háttere ostoba minösítésü is.

A célja meg hitelrontás.

A 'becstelen' kifejezéssel meg járjál vigyázatosan, jó?
Előzmény: Törölt nick (16709)
Gnudist Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16707
> Megadtam már rengeteg kisérleti eredményt, ahol a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg több ezreléknyi nagyságú
> különbsége kimutatkozik. Egyáltán nem vagyok az 'egy' ejtökisérletemre utalva, ami kimutatta az UFF sérését.


Lehetne ezt a "rengeteg kísérleti eredményt" konkretizálni? Mert én határozottan nem emléxem, hogy mutattál volna akár csak egy ilyet is, az egy darab (fejre)ejtőkísérleteden kívül.
Előzmény: iszugyi (16683)
Gnudist Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16706
> Jó, jo! De csak azt publikálják amit a cenzura megenged!
Hát, ha azt cenzúrának nevezzük, hogy nem hajlandóak minden légbőlkapott f@szságodat azonnal címlapon lehozni...
Előzmény: iszugyi (16705)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16705
Jó, jo! De csak azt publikálják amit a cenzura megenged!
Előzmény: Törölt nick (16704)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16703
Minden tudóst lelepleztek?
Előzmény: Törölt nick (16702)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16700
Jó tudni Rólad. Mind eddig azt hittem a fizikában a kísérletek a mérvadók!
Előzmény: Törölt nick (16694)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16699
És Te hol tartsz? Benött már a fejed lágya?
Előzmény: NevemTeve (16697)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16697
Rosszul számoltad, még csak 3585-nél tartasz, lásd itt: http://forum.index.hu/User/UserDescription?u=493864
Előzmény: iszugyi (16696)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16696
-> 166191. üzenet!
Előzmény: NevemTeve (16692)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16695
Akkor ne kérdezz mellékeseket és ostobaságokat!
Előzmény: Törölt nick (16694)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.09 0 0 16692
Ugyan, ki hiszi ezt el neked? Mindenki tudja hogy az én galamb vs kalapács ejtőkísérletemre alapítottad a saját félresikerült próbálkozásodat...
Előzmény: iszugyi (16691)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!