ZsuR, a Horváth Ilona féle alapszakácskönyvben lévő receptet csinálom 20 éve - tökéletes.
Lekváros bukta
50 dkg liszt
2 dkg élesztő
3 tojássárga
3 dl tej
6 dkg vaj
5 dkg cukor
csipet só
a töltelékhez baracklekvár
Kb. 1 dl tejben kevés cukorral felfuttatom az élesztőt. A tojássárgákat kikeverem a cukorral, hozzáöntöm a tejet (langyosítva), csipet sót is beleteszek. A liszt (ezt is langyosítom mikróban) közepébe mélyedést készítek, ebbe öntöm a fenti keverékeket. Jól kidolgozza a robotgép, aztán a végén az olvasztott vajat is ráöntöm, és még dolgoztatom :-) egy kicsit a gépet. Szokásos módon letakarom piroskockás konyharuhával :-)), fél órát kelesztem. Aztán kinyújtom, négyzetekre vágom, megtöltöm, és a feltekert buktákat szorosan egymás mellé teszem a tepsibe. Még egy kis olvasztott vajjal (ez pluszban kell a 6 dekán kívül) megkenem, és még így is kelesztem 20-30 percet. Aztán megy a 180 fokos sütőbe.
Na ja, a tésztagond lehet az is, hogy félévente 1* szánom rá magam.
Akkor meg nagyjából azonos eljárással készül, és ha lágyabb, a maradékból csak nanyon páramentes forró nyárban lesz száraztészta. -Vagy annyi lisztet kell szórni rájuk, hogy na, különben összeragandak.
Hát, valahogy mindig az volt a gynúm, mindenhez más-más tészta kell.
no, megpróbálom tojással meg nélküle is. a fiaim nagyon rákaptak a puddingra és nem szeretném a boltival etetni őket. most találtam egy biot, de rájöttem, hogy olyat én is tudok főzni, és gondolom 2 napig csak eláll a hűtőben, fél liter tejből készültet meg 2 nap alatt tuti megesznek :) (jah, a csokisat étcsokival gondoltam, legnagyobb meglepetésemre mindkét fiam jobban szereti a keserűcsokis pudingokat mint az íztelen fajátkat, és kakaóból is a jó kakaóst isszák a nesquick helyett)
Én úgy szoktam, hogy kb. 0,5 l tejhez 3-4 ek ételkeményítő, 2-3 ek cukor, ebből a fele vaníliás (sk. készült persze). A tejet felteszem forrni, közben egy teáscsészében összekeverem a keményítőt a cukorral, és pár ek. tejet merek hozzá a lábosból, azzal simára keverem, és a forró tejbe csurgatom aztán folytonos keverés mellett. Takarékon addig főzöm, míg majdnem elég sűrű (hűlés közben sűrűsödik még), kész. Lehet vaníliás cukor helyett esszenciát is használni, főzés közben az alkohol elpárolog. Tojással nem szoktam dúsítani, nem szeretem az ízét úgy, de ehhez úgy 2 tojássárgáját tennék, és 1 ek-val kevesebb keményítőt, egyébként eljárás ua.
Csokishoz pedig a keményítő+cukor elegyhez kakaóport keverek, 1-2 ek-nyit, aztán ha extrát akarok, jó minőségű keserűcsoki-darabokat (3-4 ek) teszek a tejbe, miután belekevertem a sűrítőt. Néha pici őrölt szegfűszeget is teszek hozzá.
Amikor már langyos, érdemes megkóstolni, és ízlés szerint még cukrozni. Forrón kevésbé érezni az édességét!
Gyümölcsös puding esetén meg nem tej, hanem gyümölcslé az alap, bár a keményítővel nem lesz átlátszó, opálosnak lehetne nevezni talán (t3v3d3s blogjában van dokumentáció erről). ribizli
Azért én megkockáztatnék egy jó tésztagépet. Széteső bóvli már gyerekkoromban se nyert, csak kifogástalan - még ha drága is- szerszámmal szabad dolgozni.
A szép bíborszín magngalicaszírban jön elő igazán.
Egyébként én mindig úgy készítem, hogy a habtó-forró rántást lerántom a lángról, beleszórom a pirospaprikát, ott kavarom össze. még forró, de már nem éget tovább. ezután megvárom, hogy lehűljön, míg nem állja a kezem, ekkor hidegvízzel fölengedem, csomótlanra kavarom, és a fortyogó - sűrítendő ételbe keverem, jól átforralom.
Ippeg ma készült kelkápfőz -igaz nem piros, hanem zöld.
Még szerencse, hogy az osztrák határon már gyakorlatilag nincsenek vámosok. Onnan többkilós köveket szoktam hozni. :-)))))) Olaszországból hazafelé nem az autópályán szoktunk jönni, hanem a Tagliamento völgyében. Néhány helyen le lehet menni a folyómederbe (ugye nyáron éppen csak csordogál), és gyönyörűséges köveket lehet találni, sziklakerthez gyűjtöm. Egyszerre max. 3-4 db fér be, mert ugye - hogy legyen egy kis ON is - tetemes mennyiségű olasz élelmiszer utazik a csomagtartóban. :-)
