Keresés

Részletes keresés

Simply Red Creative Commons License 2006.03.15 0 0 615

Te viszont biztosan jó sokat gondolkodtál rajta, hogy ennyi sületlenséget hordjál itt össze. Látod, van, aki tudományos cikkeket ír, és egyetemen tanít, és van, akinek csak ennyire futja. C'est la vie.

Előzmény: magnum56 (614)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.15 -1 0 614

Kedves lingarazda,

 

Attól tartok, nem élsz valami jól, ha az önálló ötleteidből kell megélned :)))

 

Már ne haragudj, de aki ennyire mereven ragaszkodik a hivatalos dogmákhoz, arról nehezen tudom elképzelni, hogy volt valaha is egy önálló gondolata.

 

Gondolkodni annyi, mint kételkedni. Aki még sohasem kételkedett, a mai fizika  alapjainak (például a relativitáselmélet alapjainak) az igazságtartalmában, az még nem is gondolkodott soha önállóan.

 

Ha végigtekintesz a tudomány történetén, akkor azt fogod látni, hogy a fizika alapjai időnként megújultak. Mindig kiderült, hogy a régi igazságok csak ideig-óráig tarthatók.

 

Ezek után miért gondolod, hogy a mai igazságok örök érvényűek? Miért félsz azoktól, akik mernek kételkedni?

 

 

Előzmény: Törölt nick (613)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.14 0 0 613
"Előfordult már veled, hogy egy gyenge pillanatodban támadt valami önálló ötleted?"

Azokból élek :)

Viszont ami nem működik, az nem működik. Ezt kimutatni nem a kreativitás hiánya, hanem előfeltétele. Tudniillik megment egy csomó elfecsérelt energiát jobb célokra.
Előzmény: magnum56 (607)
JFEry Creative Commons License 2006.03.14 0 0 612

Azt az ötletet aminek nincs alátámasztása, azt úgy hívjuk, hogy fantazmagória. Jó dolog ez, csak kevéssé szól a valóságról.

Aki viszont ezek szerint éli világát, az beteg.

Előzmény: magnum56 (607)
Gergo73 Creative Commons License 2006.03.13 0 0 611
Ha egy kicsit is lenne belső rálátásod a tudományra, tudnád mennyi tanulás és kreativitás szükséges a puszta fennmaradáshoz. Az ilyen irányú képességek már gyakran az egyetem előtt megmutatkoznak (OKTV-n, KöMaL-ban, nemzetközi versenyeken). Nagyjából ismerem a korrelációt a korai és a későbbi sikerek között (mert én is a kutatásból élek), illetve ismerek néhány statisztikai adatot. Ezek alapján elmondható, hogy 100ezer ember közül csak néhány ember rendelkezik azzal a képességgel és motívációval, amivel egy adott tudományban (pl. matematika vagy fizika) egyáltalán boldogulhat. Pl. évente kb. 4 millió ember születik az USA-ban, akik közül kb. 15000 fog bachelor fokozatot szerezni matematikából, 2000 fogja megkezdeni a doktori iskolát matematikából, mindössze 500 szerzi majd meg a doktori fokozatot matematikából, de csak 300 fog elhelyezkedni kutatói állásban és ki tudja mennyi marad tartósan a pályán (az ötödik publikációt a fele meg se éri). Persze sokan a világon nem is tudnak a matematikáról, illetve nem tehetik meg, hogy kultiválják, de az USA-ban talán az ilyenek vannak kisebb arányban.

Úgyhogy légy szíves mutass már egy kis tiszteletet azok irányába, akik eljutnak oda, hogy valódi kutatókká váljanak. Akik ma Magyarországon ezt a pályát választják (a könnyebb és jobban fizető piaci állásokkal szemben) és ráadásul Magyarországon is élnek, azoknak még sokszorta több tisztelet jár. lingarázda közéjük tartozik.
Előzmény: magnum56 (607)
cíprian Creative Commons License 2006.03.13 0 0 610
Én első osztályú sakkozó vagyok, de csak Lékónak mernék lekeverni egyet :-)
Előzmény: mmormota (609)
mmormota Creative Commons License 2006.03.13 0 0 609

Már bocs, de mit gondolsz, ami a könyvekben van az honnét került oda?

 

Azok a különösen jó ötletek, amik kiállják a kísérletek próbáját, működnek, azokból lesznek a könyvek.

 

A kevésbé jó ötletek meg elhullanak a szakmai vitákban.

 

Te azt hiszed, totál tudatlanul is lehetnek kitűnő ütleteid. Pont annyi erre az esélyed, mint sakktudás nélkül leverni Lékó Pétert, vagy bármiféle felkészülés nélkül kidobni a körből egy sumo birkózót.  :-)

 

Előzmény: magnum56 (607)
/dev/null Creative Commons License 2006.03.13 0 1 608
Kedves num!

Lenne egy kérdésem.

Előfordult már veled, hogy egy gyenge pillanatodban tanultál tankönyvekből?
Vagy bárhonnan? Vagy bármit?

Előzmény: magnum56 (607)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.13 -1 0 607

Kedves garázda,

 

Lenne egy kérdésem.

 

Előfordult már veled, hogy egy gyenge pillanatodban támadt valami önálló ötleted?

 

Vagy mindig csak az jut eszedbe, amit bebifláztál a tankönyvekből?

 

 

Előzmény: Törölt nick (606)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.13 0 0 606
"A mai felfogás szerint a fény kettős természetű."

Szó sincs róla. A fény egységes jelenség, semmiféle kettős természete nincs. Jelenlegi tudásunk szerint legjobb modellje a kvantumelektrodinamika (QED).

"Vagyis terjedéskor pontosan úgy viselkedik mint a hullámok, elnyelődéskor és kibocsátódáskor pedig részecske tulajdonságokat mutat."

Ez csak azért van, mert le akarod fordítani a dolgot a makroszkopikus szemlélet által formált nyelvedre. No persze, ld. "Síkföld": mi a henger, kör vagy téglalap?

És ez nem csak analógia: a fénynek tényleg egységes leírása van, amiben nem "egyszer így, egyszer úgy" viselkedik. Ez a QED.

"A hullámtermészetet számtalan kísérlet bizonyítja. Például, a Doppler jelenség. A Doppler jelenség (és sok más jelenség) azonban értelmezhetetlen vezető közeg nélkül."

Ex cathedra kijelentés: ezzel nincs mit kezdeni. Mi az, hogy értelmezhetetlen? A fény Doppler effektusa köszöni, jól van, és éppenhogy nem kell hozzá vezető közeg. Ugyanis magából a relativisztikus invarianciából következik, ami eléggé erőteljesen konfliktusban áll bármiféle "vezető közeg" feltevésével (Michelson-Morley!).

Az egy másik kérdés, hogy a hanghullámok Doppler-effektusánál beszélünk vezető közegről. Ott ugyanis van ilyen, és a hang Doppler effektusa nem is olyan, mint a fényé. Teljesen más a sebességfüggése: a fénynél pl. mindegy, hogy a forrás vagy a megfigyelő mozog, a hangnál pedig nem (és nem véletlenül: a fénynél nincs abszolút viszonyítást adó rendszer, amihez képest mérhetnénk a fenti mozgásokat, a hangnál ellenben van: amiben a levegő áll).
Előzmény: magnum56 (604)
Simply Red Creative Commons License 2006.03.12 0 0 605

A Doppler jelenség (és sok más jelenség) azonban értelmezhetetlen vezető közeg nélkül.

 

Mármint a te számodra, gondolom, mert más még nem panaszkodott erről.

Előzmény: magnum56 (604)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.12 0 0 604

Kedves Teve,

 

"Aki ért a szerves kémiához, az tudja hogy van, ezért fogalmazzunk másképp: van-e a fénynek közege, aminek a hulláma a fény.
Amennyire én tudom, semmi sem utal arra hogy _van_ éter, csak arra vannak magyarázatok, hogy _miért_ nem lehet kimutatni... Namostan egy kimutathatatlan közeget szerintem teljes nyugalommal nevezhetünk nemlétezőnek."

 

Már a vitaindítód is hibás, ezért nem lehet rá egyértelmű választ adni. Miért?

 

1. A fény vezető közege nem az éter.

 

2. Az a tény, hogy az étert nem tudták kimutatni, egyáltalán nem bizonyítja, hogy a fénynek nincs vezető közege.

 

3. Éter nincs. Az éter egy elképzelt anyag, amely atomokból és molekulákból áll, amely merev, homogén és mozdulatlan, nem befolyásolja az égitestek mozgását, mégis kemény anyagként viselkedik. Ilyen anyag valóban nem létezik.

 

4. Az étert az Einstein előtti időkben abszolút nyugvónak tekintették, és így összekapcsolták az abszolút vonatkoztatási rendszerrel. A valóságban abszolút vonatkoztatási rendszer sincs. A mozgás relatív. A fény vezető közegének azonban semmi köze sincs sem az abszolút nyugalomhoz, sem az abszolút vonatkoztatási rendszerhez.

 

5. A mai felfogás szerint a fény kettős természetű. Vagyis terjedéskor pontosan úgy viselkedik mint a hullámok, elnyelődéskor és kibocsátódáskor pedig részecske tulajdonságokat mutat. A hullámtermészetet számtalan kísérlet bizonyítja. Például, a Doppler jelenség. A Doppler jelenség (és sok más jelenség) azonban értelmezhetetlen vezető közeg nélkül.

 

6. A fénynek tehát van vezető közege.

 

 

NevemTeve Creative Commons License 2006.03.08 0 0 603
Szóval szerinted az éter=DVAG=graviton létét az bizonyítja, hogy nem lehet kimutatni, vagyis nem utal semmilyen mérés vagy kísérlet arra, hogy létezne ilyesmi?
Előzmény: Astrojan (602)
Astrojan Creative Commons License 2006.03.08 0 0 602

vegyük úgy, hogy van éter, csak minden mérésben pont úgy viselkedik, mintha nem lenne... ebben megegyezhetünk?

 

Ez egy elég jelentős előrelépés, csak el ne felejtsd soha többé: Van éter !

 

És amennyiben ezt a vákuumot kitöltő étert a DVAG sötét energia alkotja amit elég nehézkes mérni, s ez a sötét energia gravitonokból áll amit szintén elég nehézkes mérni és eleddig még nem is sikerült, valamint ezek alkotják a gravitációs sugárzást amit az előbbiekhez hasonlóan baromira nehézkes mérni s még ez sem sikerült, akkor stimmel.

 

Rendben van Teve ebben megegyeztünk.

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2006.02.28 0 0 601

"Mivel a gravitációt elemi gravitációs töltések okozzák, és nem a tér görbülése, FL-ek nem is léteznek."

Tudom... de járjunk egy kicsit a kedvükbe, tegyünk úgy mintha léteznének! :-)

Ha a gravitációs töltések eloszlása egyenletes, akkor az általuk létrehozott erőtér izotróp.
Helyi anomália esetén anizotróppá válik, miért ne mondhatnám, hogy az ilyen erőtér görbült?
Miért zárja ki a grav. töltés elmélet az FL létezhetőségét?
Minden elrugaszkodáshoz a gravitáció (s töltések) ellenében rendelhetünk egy eseményhorizontot, amin belülről az az esemény nem juthat ki. Normál esetben ezek a szökési sebességek, ha jól gondolom. Miért ne tartozhatna a fény sebességéhez is egy ilyen „minden események” horizontja?
Előzmény: iszugyi (600)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.28 0 0 600
Mivel a gravitációt elemi gravitációs töltések okozzák, és nem a tér görbülése, FL-ek nem is léteznek. Persze forgó FL sem létezik, az egész 'eseményhorizontos' mese egy kitaláció, minden fizikai alap nélkül!
Előzmény: Törölt nick (599)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.28 0 0 599
„Tekintsük azokat a felületeket, amelyeken a szökési sebesség egy bizonyos érték. Egymásba zárt felületek, mint a hagyma héja, szintvonal szerűségek csak 3d-ben. „


Rendben.... ez a Föld esetében is használatos geoid forma, ami jó analógiát mutat s forgó FL eseményhorizontjával.

A sarkoknál kisebb a gravitáció, emiatt az ekvipotenciális felületek lapultsága.

Egy műhold keringjen poláris körpályán gömbszimmetrikus gravitációs mező esetén!
Ekkor a műhold nyilvánvalóan az ekvipotenciális felületen halad.

Kérdés:

Milyen lesz a műhold pályája geoid felület esetén?
Követi a geoid alakot, az ekvipotenciális felületen halad, vagy ellenkezőleg, a sarkoknál, ahol az lapult magasabbra emelkedik, az egyenlítőnél a felület alá bukik újra és újra „átbökve” a felületet?


Létezik-e fizikailag ilyen tulajdonságú felület? Valójában léteznek azok a hagymahéjak?

„ nyilvánvaló, hogy alaktól föggetlenül, ebből belülről semmi ki nem jön, aminek nem nagyobb a sebessége mint 300 000 km/s...
...tökéletesen érthetetlen, miért tulajdonítasz jelentőséget a gömbszimmetriának ebből a szempontból.”

Ha a műholdpálya kérdését megválaszoltuk, minden a helyére kerül.

Laszilo
Előzmény: mmormota (595)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.28 0 0 598
Ez a horizontpajzs szerintem már nem piacképes típus. Két nem illeszkedő darabból lett összeeszkábálva, a Mark-II- es oda-vissza tüzelő részecskeágyúm belülről lövi rommá.:-)

Meglátjuk ki vásárol be. :-)
Előzmény: iszugyi (594)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.27 0 0 597
Remélem számodra, hogy van azért megbizhatóbb portékád is.
Előzmény: mmormota (596)
mmormota Creative Commons License 2006.02.27 0 1 596

Vigyázz Laszilo, a Mmormota vállakozó, nehogy neked ilyesmit megpróbáljon eladni.

 

Üzletrontó!

Az általam gyártott horizont igenis nagyon megbízható, jobb mint a kevlar mellény, ezen a lézer se megy át. Ne riaszd el a lehetséges vásárlókat!

 

:-)

 

Előzmény: iszugyi (594)
mmormota Creative Commons License 2006.02.27 0 0 595

Ha megkérhetlek, próbáld meg most egy pillanatra félretenni az eseményhorizont definíciót, és úgy elolvasni amit írtam... hol a hiba?

Megpróbálom máshogy.

 

Azt, hogy hol a hiba, sajnos nem tudom megmondani. Ha egy alapjában alappjában logikus gondolatmenetben lenne egy törés, akkor meg tudnám mutatni. De a teljes  gondolatmenetedben nem ismertem fel a logikát, így nem tudom benne egy hibát mutatni.

 

Így megpróbálom más módon szemléltetni, egy hasonlattal. Hagyjuk az altrelt, sima Newton.

 

A szökési sebesség fogalmával gondolom tisztában vagy.

 

Tekintsük azokat a felületeket, amelyeken a szökési sebesség egy bizonyos érték. Egymásba zárt felületek, mint a hagyma héja, szintvonal szerűségek csak 3d-ben. 

 

Ilyen felületeket a Föld körül is ki lehet jelölni, nagy magasságban pl. egy 1km/h-sat, sokkal közelebb egy 2-t, a felszínhez közeledve egyre nagyobbakat, a felszínen ha jól emlékszem 11000 km/h körül van.

 

Most csináld ugyanezt a lyuk körül (jó kis képzavar, Newtonnál nincs lyuk, szóval egy sokkal sűrűbb és nagyobb tömegű valami körü)l. Valahol messze 1 km/h felület, közelebb egyre több, lesz egy olyan felület ahol 300 000km/s a szökési sebesség.

 

Ez a kis hasonlat persze nem bizonyítja, hogy egyáltalán létezik ilyen tulajdonságú felület. De ha létezik, akkor elég nyilvánvaló, hogy alaktól föggetlenül, ebből belülről semmi ki nem jön, aminek nem nagyobb a sebessége mint 300 000 km/s.   

Előzmény: Törölt nick (590)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.27 0 0 594
"Az eseményhorizont az a felület, amelyen a belülről akármilyen irányból érkező fény sem jut át. "

Vigyázz Laszilo, a Mmormota vállakozó, nehogy neked ilyesmit megpróbáljon eladni.
Előzmény: mmormota (589)
mmormota Creative Commons License 2006.02.27 0 0 593

Két választásod van. Egyik, hogy elhiszed másoknak, létezhet egy olyan tulajdonságú felület, amelyen belülről nem juthat át fény. Tökmindegy, milyen alakú.

 

Vagy nem hiszed el, mélyebben meg akarod érteni. Akkor viszont nincs királyi út, tanulmányoznos kell részleteiben a Kerr megoldást.

 

Egyébként számomra tökéletesen érthetetlen, miért tulajdonítasz jelentőséget a gömbszimmetriának ebből a szempontból. Ez csak valami félreértés eredménye lehet.

Előzmény: Törölt nick (590)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.27 -1 0 592
Xarban is van minkettö elmélet miatta.
Előzmény: iszugyi (591)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.27 0 0 591
Lingarazda, Te kikerülöd a súlyos tömeg létezését, mint macska a forró kását!

A Standard Modellban nincs beépítve, az áltrel meg a térgörbülésével helyettesíti. Mindkettö elmélet kikerüli a súlyos tömeg létezését.
Előzmény: Törölt nick (587)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.27 0 0 590
„Az eseményhorizont az a felület, amelyen a belülről akármilyen irányból érkező fény sem jut át”

Ott valóban nem, de arrébb, ahol ez a „felület” sokkal alacsonyabban van?

Van ott valami felület? Nem inkább az a magasság, aminél lejjebbről „akármilyen irányból érkező fény sem jut át”?
Lehet, hogy igazad van, de magával a definícióval cáfolsz, ennek pedig az érvényessége csak gömbszimmetria esetén tekinthető globálisnak. (Szerintem:)

Ha megkérhetlek, próbáld meg most egy pillanatra félretenni az eseményhorizont definíciót, és úgy elolvasni amit írtam... hol a hiba?

Elnézést, de a tórusz alakzatot nem boncolgatnám, szemléletesebb egyszerű lapultsággal számolni.
laszilo
Előzmény: mmormota (589)
mmormota Creative Commons License 2006.02.27 0 0 589

Az eseményhorizont az a felület, amelyen a belülről akármilyen irányból érkező fény sem jut át. Ebből elég kézenfekvő, hogy nincs az, amit gondolsz.

 

Nem vetted a lapot a gyűrűvel: annyira belapulhat, hogy kilyukad a közepe. Mint egy fánknak. De nem annyira egyszerű a gyűrű - a közepén áthaladva, vagy a gyűrűt megkerülve nem ugyanoda lehet jutni.

Előzmény: Törölt nick (588)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.27 0 0 588
„Az eseményhorizont nem így működik. Ha egyszer valami bejutott mögé, az nem mehet ki. Pongyolán megfogalmazva ez az eseményhorizont definíciója (precízen az ún. csapdafelületekkel van definiálva, ahonnan hiába lőjük ki a fénysugarat, nem tud kijutni).”

Gömbszimmetrikus felület esetén nem is lehet vita tárgya.

Érvényes-e abban az esetben, ha az EH magassága változik?
Igen, de szerintem nem a teljes fekete lyukat tekintve.
„Ha egyszer valami bejutott mögé, az nem mehet ki...” ahol legalább olyan, vagy nagyobb sugarú az EH magassága mint ahol bejutott.
Eljuthat-e olyan területre, ahol az eseményhorizont kisebb sugarú? Szerintem igen.

Például egy forgó FL esetében az egyenlítőn R magasságban térül a fénysugár körpályára. A sarkoknál ez r (r<R) alacsonyabb magasságban valósul meg.
A sarkok fölött R magasságban haladó fénysugár még képes elhagyni a FL környezetét, de az egyenlítő fölött R magasságban haladó fénysugár már éppen körpályára kényszerül... nem távolodik, de NEM IS KÖZELEDIK a szingularitás felé.

Ebből következik, hogy az egyenlítőnél R magasság körül csapdába ejtett fény ha a sarok felé halad kiszabadulhat, mert r magasság fölé kerül, valahol R>= h>r sugáron.

Az EH képzeletbeli görbületének sugara a sarkok felé kisebb, mint az egyenlítőn haladva, fordított arányban a gravitációs mező mértékével. Abban a magasságban ahol az egyenlítőn éppen körpályán maradhat a fénysugár, véleményem szerint a sarkok felé haladva törvényszerűen kiszabadul, mert a gyengülő gravitációs tér nem képes még kisebb sugarú haladásra kényszeríteni, mint az egyenlítőn.
laszilo
Előzmény: Törölt nick (556)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.27 0 0 587
Egyébként pedig ezt kérdezted:

"Egyértelműen igent vagy nemet tudnál mondani a következő kérdésemre?

Álló rendszerből megállapítva, az álló testhez képest valóságos összehúzódás-e a mozgó test Lorentz-Fitzgerald kontrakciója? Természetesen inerciarendszerekről van szó."

És erre válaszoltam. Ez nem is azonos azzal, amit idéztél. Nem mindegy!
Előzmény: cíprian (585)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.27 0 0 586
Akkor jó. De nem a kérdésedre válaszoltam ám!

Nem azt írtam, hogy "összehúzódik". Azt írtam, hogy "rövidebbnek méri". Hogy ezt összehúzódásnak fogjuk fel, vagy sem, az bizony interpretáció kérdése. Nem véletlenül futottam le utána a többi kört :)
Előzmény: cíprian (585)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!