Olvasva a topic régebbi oldalait, meg beszélve emberkékkel, úgy tűnik, hogy sok embert foglalkoztatnak a Craftsman by M.T. gitárok minőségi kérdései.
Ez érthető, mert az fogy. ár tényleg a megfizethető kategóriába tartozik. Szerintem jó lenne, ha valamelyik erre hivatott újság (pl. Zenészmagazin) esetleg közölne egy részletes, több típust érintő tesztet a gitárokról. Azt hiszem ez tényleg tömeges érdeklődésre tarthat számot.
próbáld ki más "környezetben" is a rendszered egyes elemeit, így kiszűrhető, melyikkel van a baj. Ha nincs ismerősöd, akinek a cuccán tesztelhetnél, akkor javaslom, hogy menj el egy hangszerboltba azzal az ürüggyel, hogy erősítőt szeretnél venni, és vidd el magaddal a gitárod meg effektet. Ez ugyan nem szép dolog, de okosabb, mint venni x ezerért pick-upot, meg pedált, miközben lehet, hogy az erősítő beteg. Nekem is volt Vermonám, igaz olcsó volt, de nem volt gondtalan vele az élet.
Az az igazság, hogy Metal Zone önmagában akármilyen gitárral, erősítővel elég jó gerjedést csinál. Ez amiatt van, hogy túl "sűrű" a hangzása, a magas hangokat nagyon kihozza, és az amplitudo emiatt elég egyenletes. Mellesleg én nem igazán kedvelem a kütyüt. Túl kásás, "zümmögő" hangja van. Persze az Ibanez Heavy Metal-nál (asszem így hívják) mindenképpen jobb hangzást lehet vele előállítani. De ha MZone-t használsz ajánlatos az erőlködétél minél messzebb és lehetőleg neki háttal állni.
Magában csak a pick-up-ra kenni minden gerjedést, nem lehet. Az egész rendszert kell alaposan átnézni. Mert ugye ha a gitár test enyhén nedves kartonlapból lenne préselve, akkor nem lenne az a torzító, és hangfal hegy ami be tudná gerjeszteni.
Lehet, hogy evvel a torzitóval nem szeret együtt zümmögni, mert a tul nagy torzitas tul nagy kompressziot is hoz, ami konnyen gerjedest jelent. Nekunk sokaig volt egy gitarosunk aki nagyon szerette a kompresszorat, es ha csak lehetett tökig csavarta. Nem tudtal olyan gitart, es pick-up ot adni neki amit 0,5 percen belül be ne gerjesztett volna. A koncertek kész kínszenvedések voltak neki. Mert vagy nem hallotta magát vagy folyton a gerjedés határon himbilimbizett. Egy aprócska mozdulat hatra, vagy csak egy nyolcad fordulat, máris sípolt a cájg.
Pick-up sebészetről már hallottam én is. Sokan esküsznek a kiöntésre, hogy a tekercs fixen maradjon. Pl gyertyával.
Én azt mondom lehet a baj pick-up is más is. Komplexen kéne a kérdést kezeleni, és nem azonnal kihajítani egy humbucit, ami lehet hogy nem is hibás a gerjedésben.
A következő konfigurációval rendelkezem:
- Samick gitár (Gibson Les Paul másolat)
- Boss MT2 Metal Zone torzító
- Vermona 150k combo (15 Watt)
Ha benyomom a torzítót (1/4-es erősítéssel), akkor már 1/2-es hangerőnél begerjed a cucc. Mi lehet ennek az oka? Én a pickupokra tippelek. Mennyibe kerülhet kb. két Humbucker?
Jó, dolgokról folyt a beszélgetés, mióta utoljára jelentkeztem. Alkalomadtán majd hozzászólok, ha több időm leszen. Most csak annyit, hogy a "villanykapcsolós csatornaváltó" ötlet bejött. Mindössze annyit finomítottam rajta, hogy állólámpához való padlókapcsolót vettem. Így még csak nem is csúnya. Ráadásul megúsztam uszkve 9500 Ft (Hughes & Kettner) vagy 5600 Ft (Marshall) helyett össz. 900 Ft-ból, jackdugóval együtt. Ajánlom mindenkinek, akinek szüksége van rá! A segítséget pedig köszönöm még egyszer.
Ui: Van egy - csak otthoni zenélgetésre használt -eladó Korg AX30G-m. (Kell a pénz pick up-re...)
a May-féle hatpennisről: amikor annak idején először hallottam a dologról, gondoltam, kipróbálom. Akkor még létezett a "jó öreg" bronz kétforintos (az még méretben oké volt, és nem volt recés a széle), azt használtam egy jó ideig pengetőnek. Tényleg elég érdekes lett a hang tőle, tetszett.
De azután eltűntek ezek az érmék (pedig effektént a mai napig használnám néha). Ráadásul olcsóbb volt, mint egy pengető, és nem volt porbléma, ha otthonhagytam :))))
Mondjuk meg kellett szokni, hogy ugye nincsen nekije hegye, no és persze zabálta a húrokat. De teccett.
A Medgyesi úr üzletében szereztem be használtan. Natúr fa színe van, és úgy néz ki, mintha nem lenne a test húrok felőli ooldala leleakkozva. Vagy valamilyen különleges eljárással készült, vagy tényleg nincs lelakkozva. Egyébként álatul szól. Csak úgy hasítja a dobhártyát a Powerstate-tel. Majd mutatok képet is.
Egyetértek az általad leírt dolgokkal. Eddie Van Halen nemcsak hangzásában, technikájával, dallamvilágával, feelingjével hozott újat a rock gitározásba, de számos technikai újítás köthető a tevékenységéhez.
Az 5150 - mind a "kicsi" mind a "nagy" - szerintem nagyon jól sikerült erősítők, az embernek csak akkor görbül le a szája, amikor meglátja rajta az árcédulát.
Az is vitathatatlan, hogy a Music Man a köztudatba igazán az EVH megjelenésével került, s azt hiszem a gitárok között komolyabb piaci sikereit is ennek a modellnek köszönhette.
Részemről sajnálom, hogy az utolsó lemez úgy sikerült, ahogy. Én nagy várakozással, abszolút elfogultan vettem meg, és néhány kínkeserves végighallgatás után temettem el a szekrény mélyén. Én a Sammy Hagar féle érát nem kedveltem annyira, én a Van Halent húzós, dögös rockzenének ismertem meg, nem pedig olyan "líraibbnak", amilyenné vált. A legújabb hírek szerint lehet, hogy Dave Lee Roth visszatér, és talán újra megindul a csapat abba az irányba, amelyet 1978-ban elkezdtek.
No de ne menjünk át VH topicba...
Ha már a gitárosoknál tartunk, van számomra néhány kiemelkedő gitáros, akiről még nem sokat olvashattunk itt...
A VH topicban már írtam, hogy rögtön a megjelenés után megvolt a VH3, és ha jól emlékszem 1x, ha végighallgattam, tehát annyira nem tatszett gondolom, különben sokat hallgattam volna.
EVH régóta saját maga fabrikálta a gitárjait, és sokáig mindenkit elhajtott, aki "signature" modellt akart neki készíteni. (teljesen jogosan, a Kramernek volt egy nem hivatalos modellje, az 5149 1/2 ->1 rakás sz@r ...) Ha csak a fele igaz annak, amiket mondott - pl saját receptje a viaszra, amibe belemártja a saját maga által tekercselt hangszedőket - akkor nagyon ért hozzá. Elvégre ő csinálta meg a saját hangzását, ami sokáig volt iránymutató. Rengeteg dolgot talált ki, kis apróságokat, ami esetleg mechanikai változtatás, vagy a hangot befolyásolja. (pl. ha emlékszel volt egy vitája Floyd Rose-sal is, hogy ő adta az ötletet a kettős rögzítéshez)
A Music Man készített kíváló minőségű gitárokat előtte is meg csinál azóta is, de azt el kell ismerni, elég nagy húzóerő volt az EVH felirat a gitáron ... Még akkor is ha semmit nem dolgozott rajta EVH.
Na szóval így:
beírod hogy img src="http://www.szervernév.hu/könyvtár/kép.jpg"
és az elejére raksz egy <-t a végére pedig egy >-t.
Ami a két idézőjel között van az nyilván mindig más...
Egyébként ha valakinek tetszik a Steve Lukather féle Ernie Ball Music Man, akkor szerintem a Petrucci félét is komálni fogja. Van egy képem, be is szúrnám csak fogalmam sincs hogy kell, meg nem tudom, hogy sérti e valakinek a jogait...
Érdekes amir írsz, ezt még nem hallottam, de elképzelhetőnek tartom, hogy mennek ilyen csúnya dolgok a háttérben.
Abban is egyet értek veled, hogy a Lukather modell igen kívánatos darab, nekem ez a szívem csücske, hangra is, külsőre is, bár kissé sajnálom, hogy a Floyd Rose tremolós változatot kivonták a forgalomból.
Nekem a Peavey hangra sem jön be, szó ami szó, nem nagyon tetszett sem a legutóbbi lemez, sem a hozzá tartozó sound...
Egyébként én is olvastam, hogy a megboldogult EBMM EVH gitár nyakát Eddie egyik régi kedvenc gitárja alapján készítették. Ő kérte, hogy másolják le a régit, mert az nagyon kényelmes volt, "be volt törve" (mint egy ló!), ahogy ő mondta. Lemérték, megcsinálták, de Eddie-nek nem tetszett. Azt mondta: "Nem ugyanolyan." Lemérték megint, megcsinálták. "Nem olyan." Erre digitálisan ezredmiliméter pontosan rögzítették a nyak méret adatait és ezt készítették el. Ez már megfelelt neki. Ezt a nyakat egyébként már nem csinálják, az EVH utódja az Axis lett, erre más nyak került, mely 1/32"-el szélesebb az első bundok tájékán, és még néhány apró eltérés is van, de állítólag ettől csak kiforrottabb lett a cuccos.
Ami a Signature Series gitárokat illeti, azt hiszem az emberek azért választják ezeket, mert egyrészt így is kifejezik a rajongásukat az illető zenész munkája iránt (ne tessék kérem röhögni, ez így van...), másrészt úgy vélik, hogy aki eltöltött mondjuk 10-20 évet, mint gitárhős és kipróbált pár(száz, ezer) hangszert koncerten, stúdióban, stb., annak lényegesen jobb elképzelése lehet arról, hogy milyen egy jó hangszer. (Ebben azért lehet valami, bár más ízlése nem feltétlenül jó nekünk is.
Harmadrészt ezek a hangszerek általában - leszámítva a lebutított verziókat - minőségi hardverrel és pickupokkal, nagy pontossággal, tetszetős külsővel készülnek, mert a legtöbben nem adják a nevüket akármilyen vacakhoz.
Találkoztam olyannal aki egy ilyen signature series gitárban találta meg "az igazit", és van aki kidobja tőle a sárkányfőzeléket. Hiába, a gitár az egyik legszubjektívebb dolog a világon...
Azért írtam, mert olvastam egy interjúban (Guitarplayer vagy valami ilyesmi), amiben EVH nyilatkozott, hogy néhány (nem mellékes) ötletet alkatrészt külön megállapodás nélkül levédtek a saját számukra (hát ezen lehet vitatkozni hogy azé aki kitalálja, vagy azé aki gyorsabb), és ez bizony legörbítette a száját. Nem csak az anyagiak miatt, hanem azért, mert a picupokat az ő közreműködésével készítette Larry DiMarzio külön ehhez a gitárhoz. És ha használni akarja, neki is fizetni kell érte ...
A MusicMan-t mindig is nagyon jó gitárnak tartottam/tartom, igaz nekem az EVH nem jön be, inkább a Lukather modell tetszik, meg a hangja is.
A Peavey gitárról nyilatkozta EVH hogy a példányszám volt a lényeg (ő ugye azt mondja, hogy minél több fiatal gitárosnak legyen meg a lehetősége hozzáférni olcsón ehhez a marha jó minőséghez, lefordítva a zsebeit tömné pénzzel ...)
Amikor kezdték gyártani, láttam az olcsóbbat, szerintem elég gagyi volt az áráért, a drágább (az eredeti - sic-) jónak tűnt, de az árához képest, hmmmhmmmm kicsit egyszerű volt.
Egyébként meg szvsz nagyon ritka az, hogy egy ember csinál magának egy gitárt a saját igényei szerint, és bárki másnak 100%-an tetszik. Főleg hogy a Music Man EVH egy régi gitárja nyakának 3d-s képe alapján készíti a nyakat, beleértve a nyak kopásait is (nem vicc, maga EVH mondta).
Igazából egy régebbi hozzászóláshoz szeretnék hozzáfűzni egy-két dolgot.
JamesTKirk azt írja egy korábbi hozzászólásban, hogy az Ernie Ball Music Man (EBMM) "genyó volt" Eddie Van Halennel. Ezt hogy érted? Én kb. 15 éve EVH fan vagyok, meg Steve Lukather fan vagyok, így EBMM fan vagyok, és azt hiszem elég sok infót ismerek az adott tárgykörrel kapcsolatban. Így ezt a megjegyzést nem igazán értem.
Ugyanis az EVH sztori ismereteim szerint kb. a következő: Tudni kell, hogy az EBMM valóban első osztályú, kimagasló minőségű hangszereket gyárt. Ha egyszer a kezedben tartasz egyet, akkor nem lesznek kétségeid... Mivel a cuccra - komoly ára ellenére is - óriási volt a kereslet, a vége felé kb. 11 hónapot kellett várni rá, stb. Eddie mindezt megelégelte, és saját bevallása szerint azért ment át a Peaveyhez, mert elégedetlen volt a EBMM gitárok "magas árával és nehéz hozzáférhetőségével". Sajnos azonban a "minőség" és a "gyorsaság + olcsóság" ritkán jár együtt. Ha megnézed a Peavey honlapján található bemutatót, abból kiderül, hogy a Peavey Wolfgang gyakorlatilag futószalagon készül, s beleolvasva egy rakat topicba azt olvashatod, hogy akinek van EBMM EVH-ja meg Peavey Wolfgang-ja is (mert külföldön vannak ilyen gyűjtögető emberkék, akik bírják ezt zsetonbnal, jó nekik!), az azt mondja, hogy a Peavey minősége bizony közelébe sem ér a másiknak. Az ára kb. 2-300 $-al olcsóbb, ami az 1500-2000 $ árszinten nem akkor különbség, és amióta az EBMM is nagyobb gyárat épített, egyikre sem kell többet várni max. 3 hónapnál. Sajnos Eddie - fáj a szívem, hogy ezt kell mondanom az egyik legnagyobb kedvencemről - úgy látszik mostanában a zsetonra hajt... Lényeg rengeteg eladott tömeggitár, nem pedig a minőségi hangszer. Hát, ez van.
Ami a pick-up kérdést illeti, az EVH gitárban is custom DiMarzio-k voltak (kissé módosított utódjában, az Axis-ban is ugyanezek vannak), a Steve Lukather féle Luke modellben is custom EMG-k figyelnek, szóval azt hiszem Petrucci is "kaphat" egy custom pickup-ot... A gitár képe egyébként látható a neten, szerintem elég szépre sikerült, de hát ízlések és pofonok...
Nos ami a "legjobb gitár" című kérdéskört illeti, azt hiszem erről annyi értelme van vitázni, mint arról, hogy melyik a legjobb autó, vagy melyik a legjobb nő... Ez annyira szubjektív dolog.
Ezek szerint nem minden erölködő csativáltója egyforma. Én olyant láttam (asszem peavey) aminek pont hogy nyomógomb azaz csengő kellett. Egy impulzus bekapcs egy impulzus kikapcs. Meg a Zoom effektemnek is ilyen köll. A monó, avagy árnyékolt kábel holt lényegtelen. Lehet akármilyen közönséges 2 ér. Hogy azok most egymás köré vannak csavarva, vagy csak egymás mellé rakva az egy csativáltónak tök mindegy.
Nyak és izlés, mint a pofonok. Én meg pl a Les Paul nyakát utálom, és sokkal jobban szeretem a valamivel véknyabb domborúbb (értsd kisebb sugáru kör által kerekített) start nyakakat.
Rocker! Gratulálok! Használd egészséggel. :) Egyébként boltban vetted? Alkalomadtán rakhatnál róla ide egy képet...
Erről jut eszembe: valaki mondja már el, hogyan lehet ide képeket, linkeket, meg pl. félkövér betűket rakni, mert nekem fogalmam sincs róla!
A kényelmetlen nyakról (és kényelmetlen egyebekről) az a véleményem, hogy megszokás kérdése...
Morose: én ismerem és kimondottan szeretem a Solarist, viszont Tabom nekem sincs. Ha találsz, feltétlenül szólj!
Incho: Nagyon kösz, most már minden világos! (Bár szerintem a mono kábelben egy földelés és egy élő szál fut. Igaz ez jelen esetben nem olyan fontos :) )
Alta1978: Hát én is úgy tudom, hogy May szereti ezeket a hatpennyseket. Spec én nem igazán tudnék megbarátkozni mundjuk az ötforintossal. Túl rideg (és túl kicsi az értéke :) )
Viszont May cucca, amit koncerten használ, érdekes. Ha valaki kiváncsi rá, majd mesélek róla.
