Milyen jelet hogyan vitték át? Egymás mellé tették a két órát az asztalon, és összedugták egy dróttal... Egy ns az kb. 20 cm koaxban. A pontos érték érdektelen, ha ugyanazzal a kábellel szinkronizálnak az elején, és olvasnak ki a végén.
Szerintem a három hosszkoordináta csak egyetlen hosszdimenzió, valós Az idő egy képzetes tengely. A hosszidő meg a komplex számsík. Én lemondok az ötödik dimenzióról, viszont ajánlom a két dimenziót (r, ict)
Pl. pont úgy, ahogy írtam. Ha halál pontosan akarod tudni, meg kell szerezned az eredeti leírást. Nem nehéz, de nekem nincs meg. nem is érdekel, teljesen érdektelen, annyira egyszerű és nyilvánvaló feladat.
Lehet hogy neked misztikus a ns körüli idő, de én dolgoztam nagysebességű digitális jelfeldolgozás területen. A két számláló összehasonlítása triviális, azt is leírtam, hogyan történik. Ha tudod, mi a kapuzott latch, akkor érted. Ha nem tudod, nyugodtan elhiheted nekem hogy ez működik, és kb. annyira bonyolult, mint suszternek a kaptafa alkalmazása a cipőjavításban...
Ne bagatelizáld el, hogyan vitték át a jeleket. Mi hol állt, mit hova dugtak, milyen hosszú volt? Elhiszem, hogy megoldották, de mégis, tudni akarom hogy.
Persze, hogy ne tudom, mert nem kellő részletességgel ismertetik, ott legalább is. A fizikai-fiziológiai képtelenség, hogy az összehasonlítása az időknek, a lecsekkolása ember által történt. Ott céziumórák rezgéseit számlálták, és szüntették meg veszett gyorsan. (keletről nyugatra, nyugatról keletre, körbe a földön.)
Triviális villamosmérnöki feladat két számláló állásának összehasonlítása. Közös kapujelre átíródik az adat egy-egy latchbe, aztán lehet nézegetni egy kijelzőn mindkettőt. Nem árt egyforma hosszű kábelt használni a kapujelek bevitelére, ennyi. De még ez se kell, ha a nullázást is ezzel a kábellel csinálták, mikor szinkrozozták az órákat.
Mungo Vakarom a fejem, az is igaz, a sapkától korpásodik kicsit. A=B+i*C A komplex, B valós, C képzetes. És ennyi. A négyes hosszúság első fokon komplex szám. De négyzetesen is. Képzetes számot meg nem lehet valósan mérni. Vagyis határozatlan. És ez az eredmény éppen a segítségetekkel, legkeményebb ellenállásom megtörésével adódott. Akkor most miért kell nekem győzködnöm?
Ne állíts fizikai - fiziológiai képtelenségeket. Volt az órákban egy -egy számláló mű, amelyek között hihetetlen gyors automatika hozott létre kapcsolat, például E-10 időtartam alatt egy jelre mindkettőt leállítva. Lehet, hogy valaki megnyomta azt a gombot, de a parancs ilyen gyors volt. Az szerénység, ahogyan erről nem írnak, a szerénytelenséggel vetekszik. Persze, valahol van részletes leírás is. Azt kéne olvasni nekem is, de neked is.
Szerinted a ds nem egy ötödik dimenzió? Ha nem, melyikhez kapcsolható. És szerinted az időtag nem képzetes, ha a négyzete negatív?
Egy négydimenziós távolság négydimenziós. Tehát a ds szintén egy a négydimenziós térben értelmezhető távolság. Miért lenne ez egy ötödik?
Ez lehet hogy bugyután hangzik, de ez van. Az "idő tag", vagyis a c*t távolság képzetes, de mi ezzel a gond?
Az elmélethez tartozó matematikai formalizmussal vitázol? Mert akkor a matematikával van gondod, de mint tudjuk a matematika "isteni" tudomány, az emberi elme logikai konstrukciója és mint ilyen bizonyára helyettesíthető mással is a lényeg, hogy jól használható legyen. Én azért nem szívesen térnék át valami más formalizmusra, elég nehéz (bár érdekes) volt ezt is megtanulni.
Mormota: 1 nanosecundumhoz 1 km/s sebességnél a hozzátartozó távolság 0,001 mm egy óra alatt ez 3,6 mm. 24 óra alatt 86,4 mm. Ekkora távolság eltérés 1 nanosec. 5 nanosec 432 mm. Erre mondtam, hogy az árapály deformáció nagyságrendje.
Mormota Az órákat valszeg senki nem nézte, egy jel indult valahonnan. De ezt elbagatelizálják. Az egészet. Néhány számérték van, ami tűréshatáraival éppen igazolja az ikerparadoxont.
Határozatlansági reláció? Hátha órával akarja valaki mérni a szárnyaló gondolatot, pld. az nem fikció? Ha valaki valóságos dologgal akar mérni egy képzetes értéket?
Azt kell eldöntsük, hogy ds komplex, vagy nem, Nálam minden jel arra mutat, hogy az komplex, s így órával nem mérhető. Órával a hosszegyidejűség nem mérhető, sőt centivel se. Órával valami más mérhető. Köszönöm, hogy a négyes távolságra (de tényleg nem ötös?) felhívtátok a figyelmem. Sohasem jutott volna eszembe.
Szégyelem magam, persze. Az a hibám, hogy csináltam egy algebrai felbontást, aminek az egyik oldalából gyököt lehetett vonni. Ugyanazok az értékek szerepelnek benne, mint a négyesben. Algebrailag persze rendben lehetne....Nézd meg. És ha gyököt vontam belőle, (de négyzetesen is) az egy komplex szám, mert az időtag i-vel van szorzott. Ez a Minkovski tér egy alakja lenne egyébként. Dehát eddig azt hittem, hogy ha egy érték i-vel van szorozva, mint az időtag, akkor az képzetes. Egyébként a négyzete nem lehetne minusz. Bánt, hogy pont azok kritizálják, akik felnyitották a szemem.
A Hafele-Keatingből szerintem egy bikkmakk szót se értesz, különben nem feszegetnéd ezt a "hová tették" dolgot. Elég nagy különbség volt a két óra között, ezt abszolut nem befoolyásolja, hogy hová teszik az asztalon. Mondom, megint körbe kellett volna hurcolni a Föld körül, csak felcserélve, hogy ez kiegyenlítődjön. nem egyszerűen fél métert odébb tenni.
Az órák különböző útvonalakat jártak be, azért lett más a sajátidejük.
A négyes távolság egy hosszmérték. Már hogy lenne szerencsétlen komplex szám?
Az i-t négyzetre emelték. Az összeg épp nulla a fény esetében, egyébként meg pozitív, tehát a gyök is az.
Hogy bírtad a tévesen komplexnek nézett négyes távolságba belekeverni a határozatlansági relációt?
Csak kérdem, hogy három, meg egy, meg mégegy (ds) =5 Ez nem véletlenül öt dimenzió? Nálam mondjuk persze ő csak a harmadik lenne, mert nálam az x,y, z az egy dimenzió. Jaj, ne mondjátok hogy "s" olyan mint az idő, vagy mint a hossz, vagy hogy valamelyikhez tartozó. Hiszen annyi sokat segítettetek, amíg ezt megértettem végre. Szerintem csodát műveltetek. A legközelebbi tanítványotok akár egy fatönk is lehetne,- hamarabb tanul, mint én.
De különböző időpontokhoz ez a képlet, különböző távolságot is ad. Ha az idő nő, a hossz rövidül, és fordítva. De akkor hová tehették a Hafele kísérletben a megérkező órát? Ha a másik mellé, akkor nem volt jó a hossz...illetve ne haragudj, a Hafele kisérletben a négyes távolság nem volt konstans? Mert így megérteném, ez a gondolatmenet számomra is érthető. Azaz azt értem, hogy egy ilyen kisérletben többféle dolog lehet állandónak felvéve: - a négyes távolság, (ami szerintem a legfontosabb, mert az az állandó) - a hely, ez történik a Hafele kísérletben, és az ikerparadoxonban. - Az idő, ez van, ha a távolság térne el, ezt valamiért senki nem vizsgálja.
Egyébként maga a négyes távolság, a ds nem külön dimenzió? Melyik dimenzióhoz passzítható? Hiszen láthatólag komplex szám. Tehát sem nem idő, sem nem hossz. Ő lenne a hosszidő? Miért ne. De ha ő a hosszidő, és komplex szám, akkor az én értelmezésémben NEM HATÁROZOTT. Mert egy komplex változó maga is két változóból áll. Az időből és a hosszúságból, az egyik képzetes, a másik valós. Tehát ha a mérésekben ez invariáns, akkor ne haragudjatok, de ez nemcsak hogy órával nem mérhető, hanem meg sem határozható. Ez jó magyarázata lenne a makroszkópikus határozatlansági relációnak. Végül is ezt kerestem. Megnyitottátok a szemem! Látok!!!
De ha tovább vitted volna az órát, amíg pont annyit mutatna, mint a másik, akkor másik helyre kerültél volna, vagyis nem pont azonos helyen, hanem azonos időben. És akkor az eltérést nem órával, de miliméter papirral mérnéd.
Biztos, hogy te érted amit mondasz? :-)
Hová vitték volna tovább? nem odébb vinni kellett volna, hanem megismételni a körutazásokat, csak most felcserélt órákkal...
Biztos érted, hogy mit csináltak a kísérletben, és mit kaptak eredményül?
Annyira furcsa, érthetetlen, értelmetlen az idézett rész, hogy valami fatális félreértésre gyanakszom.
