Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16790
Rendben, adtál egy választ a méréstechnikára, azt megértettem.
Ebből az derült ki, hogy azonos helyre tették, tehát nem a négyespont azonosságot alkalmazták.
Ez egy valós helyazonossági feltétel, itt az idők tényleg különbözhetnek, bár ebben sem vagyok nagyon biztos. Mert úgy tünik, hogy pont itt azonosak kellene, hogy legyenek az időtartamok.
(Ma keveset ittam.)

Jó éjt.
Előzmény: mmormota (16788)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16789
Most akkor az általam felsorolt lehetőségek közül melyik állandóságot alkalmazták (négyes, idő, hely)
Előzmény: habár (16787)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16788

Ne bagatelizáld el, hogyan vitték át a jeleket.

Milyen jelet hogyan vitték át? Egymás mellé tették a két órát az asztalon, és összedugták egy dróttal... Egy ns az kb. 20 cm koaxban. A pontos érték érdektelen, ha ugyanazzal a kábellel szinkronizálnak az elején, és olvasnak ki a végén.

Előzmény: habár (16783)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16787
Jó akkor megjött az óra, kicsomagolták a vámon, elvitték a másik mellé, összedrótozták, vagy rádióval jelet küldtek. hogy volt ez?
Előzmény: mmormota (16785)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16786
Szerintem a három hosszkoordináta csak egyetlen hosszdimenzió, valós
Az idő egy képzetes tengely.
A hosszidő meg a komplex számsík.
Én lemondok az ötödik dimenzióról, viszont ajánlom a két dimenziót (r, ict)
Előzmény: mmormota (16777)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16785

Pl. pont úgy, ahogy írtam. Ha halál pontosan akarod tudni, meg kell szerezned az eredeti leírást. Nem nehéz, de nekem nincs meg. nem is érdekel, teljesen érdektelen, annyira egyszerű és nyilvánvaló feladat.

 

Lehet hogy neked misztikus a ns körüli idő, de én dolgoztam nagysebességű digitális jelfeldolgozás területen. A két számláló összehasonlítása triviális, azt is leírtam, hogyan történik. Ha tudod, mi a kapuzott latch, akkor érted. Ha nem tudod, nyugodtan elhiheted nekem hogy ez működik, és kb. annyira bonyolult, mint suszternek a kaptafa alkalmazása a cipőjavításban...  

Előzmény: habár (16783)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16784

Nem négyzetre emeltek egy komplex számot. Hanem Pitagorasz tétellel kiszámolták egy vektor hosszát. Amelynek egyik összetevője képzetes.

Űjabban nem is veszik fel i-t, hanem eleve azt mondják:

 x0^2 + x1^2 + x2^2 - ct^2

 

Persze ez ugyanaz, csak más felfogásban.

Egyik, hogy ez majdnem egy Descartes koordinátarendszer, csak az egyik tengely képzetes.

Másik, hogy ez egy olyan geometria, ahol így kell a hosszt kiszámolni és kész.

Előzmény: habár (16779)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16783
Ne bagatelizáld el, hogyan vitték át a jeleket.
Mi hol állt, mit hova dugtak, milyen hosszú volt?
Elhiszem, hogy megoldották, de mégis, tudni akarom hogy.
Előzmény: mmormota (16781)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16782
Persze, hogy ne tudom, mert nem kellő részletességgel ismertetik, ott legalább is.
A fizikai-fiziológiai képtelenség, hogy az összehasonlítása az időknek, a lecsekkolása ember által történt.
Ott céziumórák rezgéseit számlálták, és szüntették meg veszett gyorsan.
(keletről nyugatra, nyugatról keletre, körbe a földön.)
Előzmény: mmormota (16778)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16781
Triviális villamosmérnöki feladat két számláló állásának összehasonlítása. Közös kapujelre átíródik az adat egy-egy latchbe, aztán lehet nézegetni egy kijelzőn mindkettőt. Nem árt egyforma hosszű kábelt használni a kapujelek bevitelére, ennyi. De még ez se kell, ha a nullázást is ezzel a kábellel csinálták, mikor szinkrozozták az órákat. 
Előzmény: habár (16776)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16780
Megpróbáltam elmondani, hogy az időmérés, vagy a helyé is nagyon lényeges részlete a Hafele kisérletnek, amiről nem írtak.
Előzmény: mmormota (16775)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16779
Mungo
Vakarom a fejem, az is igaz, a sapkától korpásodik kicsit.
A=B+i*C
A komplex, B valós, C képzetes.
És ennyi.
A négyes hosszúság első fokon komplex szám. De négyzetesen is.
Képzetes számot meg nem lehet valósan mérni.
Vagyis határozatlan.
És ez az eredmény éppen a segítségetekkel, legkeményebb ellenállásom megtörésével adódott.
Akkor most miért kell nekem győzködnöm?
Előzmény: Mungo (16774)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16778

Ne állíts fizikai - fiziológiai képtelenségeket.

 

Mi képtelenség? Órát repülőgépen szállítani? :-))) Legtöbb ember ezt teszi... Legfeljebb nem olyan jó óra van a csuklóján.

 

Biztos tudod, egyáltalán mi volt ez a kísérlet?! Nem tűnik úgy.

Előzmény: habár (16776)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16777

Egy négydimenziós távolság négydimenziós.

 

És természetesen nem az egész vektor Lorentz invariáns, csak a hossza. Annak meg kb. annyira van ötödik dimenziója, mint a méterrúdnak.

Előzmény: Mungo (16774)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16776
Ne állíts fizikai - fiziológiai képtelenségeket.
Volt az órákban egy -egy számláló mű, amelyek között hihetetlen gyors automatika hozott létre kapcsolat, például E-10 időtartam alatt egy jelre mindkettőt leállítva.
Lehet, hogy valaki megnyomta azt a gombot, de a parancs ilyen gyors volt.
Az szerénység, ahogyan erről nem írnak, a szerénytelenséggel vetekszik.
Persze, valahol van részletes leírás is.
Azt kéne olvasni nekem is, de neked is.
Előzmény: mmormota (16771)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16775

Ez minek a mije, hogyan kapcsolódik bármihez amiről eddig szó volt, és egyáltalán???

 

Előzmény: habár (16772)
Mungo Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16774

Szerinted a ds nem egy ötödik dimenzió? Ha nem, melyikhez kapcsolható.
És szerinted az időtag nem képzetes, ha a négyzete negatív?

 

 

Egy négydimenziós távolság négydimenziós. Tehát a ds szintén egy a négydimenziós térben értelmezhető távolság. Miért lenne ez egy ötödik?

Ez lehet hogy bugyután hangzik, de ez van. Az "idő tag", vagyis a c*t távolság képzetes, de mi ezzel a gond?

Az elmélethez tartozó matematikai formalizmussal vitázol? Mert akkor a matematikával van gondod, de mint tudjuk a matematika "isteni" tudomány, az emberi elme logikai konstrukciója és mint ilyen bizonyára helyettesíthető mással is a lényeg, hogy jól használható legyen. Én azért nem szívesen térnék át valami más formalizmusra, elég nehéz (bár érdekes) volt ezt is megtanulni.

Előzmény: habár (16768)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16773

Algebrailag persze rendben lehetne....Nézd meg.

 

Megnéztem. Rendben lehetne, ha nem lenne tök rossz. De az.

Előzmény: habár (16765)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16772
Mormota: 1 nanosecundumhoz 1 km/s sebességnél a hozzátartozó távolság 0,001 mm
egy óra alatt ez 3,6 mm.
24 óra alatt 86,4 mm.
Ekkora távolság eltérés 1 nanosec.
5 nanosec 432 mm.
Erre mondtam, hogy az árapály deformáció nagyságrendje.
Előzmény: habár (16769)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16771

Az órákat valszeg senki nem nézte, egy jel indult valahonnan.

 

Miről beszélsz? Órákat hurcoltak körbe a Földön repülőgépekkel. 

Előzmény: habár (16769)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16770

Térszerűen elválasztott eseményekre ad csak képzetes értéket, vagyis olyan eseményekre, amelyek nem lehetnek egy tárgy életútjának eseményei.

Előzmény: habár (16765)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16769
Mormota
Az órákat valszeg senki nem nézte, egy jel indult valahonnan.
De ezt elbagatelizálják. Az egészet.
Néhány számérték van, ami tűréshatáraival éppen igazolja az ikerparadoxont.
Előzmény: mmormota (16764)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16768
Mungó
Szerinted a ds nem egy ötödik dimenzió? Ha nem, melyikhez kapcsolható.
És szerinted az időtag nem képzetes, ha a négyzete negatív?
Előzmény: Mungo (16766)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16767
Határozatlansági reláció?
Hátha órával akarja valaki mérni a szárnyaló gondolatot, pld. az nem fikció?
Ha valaki valóságos dologgal akar mérni egy képzetes értéket?

Azt kell eldöntsük, hogy ds komplex, vagy nem,
Nálam minden jel arra mutat, hogy az komplex, s így órával nem mérhető.
Órával a hosszegyidejűség nem mérhető, sőt centivel se.
Órával valami más mérhető.
Köszönöm, hogy a négyes távolságra (de tényleg nem ötös?) felhívtátok a figyelmem.
Sohasem jutott volna eszembe.
Előzmény: habár (16765)
Mungo Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16766

Csak mint érdekesség, ez felírható, mint egy komplex szám négyzetének fele..

 

Kedves habár!

 

Továbbá felírható még mint egy kvaternió abszolút értéke is, de mennyivel visz ez téged közelebb a megértéshez?

Előzmény: habár (16761)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16765
Szégyelem magam, persze.
Az a hibám, hogy csináltam egy algebrai felbontást, aminek az egyik oldalából gyököt lehetett vonni.
Ugyanazok az értékek szerepelnek benne, mint a négyesben.
Algebrailag persze rendben lehetne....Nézd meg.
És ha gyököt vontam belőle, (de négyzetesen is) az egy komplex szám, mert az időtag i-vel van szorzott.
Ez a Minkovski tér egy alakja lenne egyébként.
Dehát eddig azt hittem, hogy ha egy érték i-vel van szorozva, mint az időtag, akkor az képzetes. Egyébként a négyzete nem lehetne minusz.
Bánt, hogy pont azok kritizálják, akik felnyitották a szemem.
Előzmény: mmormota (16764)
mmormota Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16764

Hmmm. A zavar csak mélyül.

 

A képlet amit felírtál nem jó.

 

A Hafele-Keatingből szerintem egy bikkmakk szót se értesz, különben nem feszegetnéd ezt a "hová tették" dolgot. Elég nagy különbség volt a két óra között, ezt abszolut nem befoolyásolja, hogy hová teszik az asztalon. Mondom, megint körbe kellett volna hurcolni a Föld körül, csak felcserélve, hogy ez kiegyenlítődjön. nem egyszerűen fél métert odébb tenni.

 

Az órák különböző útvonalakat jártak be, azért lett más a sajátidejük.

 

A négyes távolság egy hosszmérték. Már hogy lenne szerencsétlen komplex szám?

Az i-t négyzetre emelték. Az összeg épp nulla a fény esetében, egyébként meg pozitív, tehát a gyök is az.

 

Hogy bírtad a tévesen komplexnek nézett négyes távolságba belekeverni a határozatlansági relációt?

 

 

Előzmény: habár (16761)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16763
Tévedtem, de még idejében.
Ha az idő nő, a hossz is nő?
Hogy van ez, megint nem értem.
Előzmény: habár (16761)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16762
Csak kérdem, hogy három, meg egy, meg mégegy (ds) =5
Ez nem véletlenül öt dimenzió?
Nálam mondjuk persze ő csak a harmadik lenne, mert nálam az x,y, z az egy dimenzió.
Jaj, ne mondjátok hogy "s" olyan mint az idő, vagy mint a hossz, vagy hogy valamelyikhez tartozó.
Hiszen annyi sokat segítettetek, amíg ezt megértettem végre.
Szerintem csodát műveltetek.
A legközelebbi tanítványotok akár egy fatönk is lehetne,- hamarabb tanul, mint én.

Előzmény: habár (16761)
habár Creative Commons License 2006.02.10 0 0 16761
Négyes távolság- tényleg ez az állandó. (Ezt már írta más is.). Ezt értem is.
Δ s 2 =c 2 Δ t 2 -Δ x 2 -Δ y 2 -Δ z 2

Csak mint érdekesség, ez felírható, mint egy komplex szám négyzetének fele.. (Δ=d)

(ds+dx+dy+dz+ic*t)^2/2=(ds*dx+ds*dy+ds*dz+dx*dy+dx*dz+dy*dz)
+ i*c*t (ds+dx+dy+dz))

De különböző időpontokhoz ez a képlet, különböző távolságot is ad. Ha az idő nő, a hossz rövidül, és fordítva.
De akkor hová tehették a Hafele kísérletben a megérkező órát? Ha a másik mellé, akkor nem volt jó a hossz...illetve ne haragudj, a Hafele kisérletben a négyes távolság nem volt konstans?
Mert így megérteném, ez a gondolatmenet számomra is érthető.
Azaz azt értem, hogy egy ilyen kisérletben többféle dolog lehet állandónak felvéve:
- a négyes távolság, (ami szerintem a legfontosabb, mert az az állandó)
- a hely, ez történik a Hafele kísérletben, és az ikerparadoxonban.
- Az idő, ez van, ha a távolság térne el, ezt valamiért senki nem vizsgálja.

Egyébként maga a négyes távolság, a ds nem külön dimenzió?
Melyik dimenzióhoz passzítható? Hiszen láthatólag komplex szám. Tehát sem nem idő, sem nem hossz. Ő lenne a hosszidő? Miért ne.
De ha ő a hosszidő, és komplex szám, akkor az én értelmezésémben NEM HATÁROZOTT.
Mert egy komplex változó maga is két változóból áll. Az időből és a hosszúságból, az egyik képzetes, a másik valós.
Tehát ha a mérésekben ez invariáns, akkor ne haragudjatok, de ez nemcsak hogy órával nem mérhető, hanem meg sem határozható.
Ez jó magyarázata lenne a makroszkópikus határozatlansági relációnak.
Végül is ezt kerestem. Megnyitottátok a szemem! Látok!!!

Előzmény: mmormota (16758)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!