Az 50-es évekre nézve irrelevánsak ezek a figurák. Az korszakban nem volt _egy_ belügyér, akinek tudná a történelem a nevét. Nem volt nyugdíjas pozíció. Bár hangsúlyos szerepe sem igen volt az ÁVH (akihez pl. a tipikus BM-es határőrség is átkerült) mellett, ami igen hamar kikerült a BM alól, közvetlenül Rákosi alá. A tanácsrendszer igazgatása nem egy komoly funkció ... és kb. ennyi maradhatott. Piros 56 előtt PB-tag, és erős ember, de csak 56 után veszi át a BM-et, Biszku a 60-70-es évek keményvonalasa. Lg-nek igaza van, a korszakban tényleg nem számít a BM.
Nagy kár, hogy nem sikerült megjelentetned őket! Sajnos én még nem találkoztam olyan kiadvánnyal, ami ilyen formában tárgyalta volna azokat az egyesületeket, amelyek nem igazi nagycsapatk voltak! És nem lehete veled üzletelni ezen klubösszefoglalókkal kapcsolatban? Tényleg nagyon érdekelnének!
Dehogy off. Érdekes, hogy nem volt köztük magyar származású játékos. A román válogatottban volt jónéhány magyar, a csehszlovákba nyilván esélyük sem lett volna beférni, a jugoszlávról viszont semmit sem tudok (na jó, nem is erőltettem, hogy utánanézzek).
Esetleg nincs ehhez hasonló forrásod, a másik "oldalról", pl. a 38-as Magyarország-Holland-India meccsről?:)
"de hogy mikor ki volt a belügyminiszter ... azt nem tudjuk"
Talán mert nem volt nyugdíjasállás?:) (47-54 között Rajk - kivégzés, Kádár - börtön, Zöld Sándor - öngyilkosság, Gerő - emigráció. Lehet, hogy valaki kimaradt a sorból.)
Neeem. Szerintem Sebesnek az volt az elve, hogy a válogatott kulcsjátékosai szerepeljenek egy csapatban. És mivel a két legfontosabb játékos Bozsik és Puskás volt, ezért a többieket vitték az ő klubjukba.
És szerintem a Honvédot, mint klubot nem futtatták fel, csak szakmailag!
Tehát szerintem a nagy Honvéd kialakulása Sebes szakmai érveinek köszönhető, nem pedig egy kirakatcsapatot kreálni készülő hatalomnak! Itt a hatalom csak eszköz volt az irányító Sebes kezében. Legalábbis én ezt így látom.
Szóval szerintem csak szakmai érvek alapján lett éppen a Kispest, és nem valamelyik másik klub a rendszer kiválasztottja... Tényleg nincsen jobb ötletem...
Egyébként jellemző, hogy a Kispestet felkaroló Honvédelmi Minisztérium élén tudjuk, hogy ki állt (Farkas Mihály), az MTK mögött álló ÁVH élén is tudjuk, hogy ki állt (Péter Gábor), de hogy mikor ki volt a belügyminiszter (Dózsa), a Földművelésügyi miniszter (ÉDOSZ/Kinizsi), vagy a Vasas szakszervezet elnöke, azt nem tudjuk. Valószínűleg a hatalmuk, és így a klubjuk szereplése is ennek megfelelő volt...
Azt mondod tehát, hogy rövidlátón, csak az fél éven belül elnyerhető bajnoki címre hajtottak? És utána majd lesz ahogy akarjuk elven nekiesnek átformálni? Fura, mert ennek ellentmond, hogy sem a létesítményhelyzeten (jó, a később megépült Népstadionban igen sok meccset rendezett a Honvéd), sem a pálya megközelíthetőségén nem változtattak. Ha én kirakat(csapat)ot szeretnék építeni, akkor azt nem egy kis utca bérházának belső udvarán alakítanám ki, hogy egy ilyen példával éljek.
1949/50-re a lapok szinte már teljesen le voltak osztva. Aki fociszurkoló volt Budapesten, annak megvolt már a csapata. A Honvéd egyetlen piaca a vidékről felkerültek lehettek, akik ekkor kezdték ellepni a várost. Számukra pedig miért lenne csábító egy honvédségi csapat, több kerülettel arrébb (úgy emlékszem a Lőrinci Hengermű és a Május 1. Traktorgyár akkor még nem működött a pálya közelében, és nem volt komolyabb lakóövezet sem, ellenben volt egy Textilgyár, aminek épp NB1-es csapata volt), pláne úgy, hogy a Kőbányai úton egy kőbányai csapat és a Vasas is kéznél van.
Igazán újat sem akartak, mert a Kispest is stabil elsőosztályú csapat a korszakban, a régi egyesületeket (átformálva) is meghagyták. Ergo szerintem senki nem akart új szocialista élsportot, hanem a régi népszerűségében akart fürdőzni, és az elkommunistásítani.
Itt valaki nagy Kispest-szurkoló lehetett a kompetenciákkal bírók között. De, hogy nem a Sebes, azt biztosra veszem. Őt valahogy mindig is az MTK-hoz kötöttem, ami véletlen a korszak másik élcsapata lett.
Amennyire tudom a sztorit, Sebes Gusztáv gyakorlatilag élet és halál ura volt a futballban (pl. az ismert információk alapján az ő kérésére deportálták a 4 válogatott játékost 1949 tavaszán), ő döntött mindenről. 1950-re már arról is, hogy ki hova igazoljon. És szerintem (legalábbis én erre jutottam) tényleg csak Puskás és Bozsik miatt lett a Honvéd a Honvéd...
Jobb ötletem egyszerűen nincsen...
Biztos az is benne volt, hogy mivel nincs nagy tábor, ki lehet alakítani egy tábort, amit úgy alakítanak ki, ahogy nekik tetszik (vagyis nem lesznek olyan elemek, akik ellenük tiltakozni fognak, nem kell a meglévő szurkolókat kitakarítani, stb.)
Én egy dolgot nem értettem soha: miért pont a Kispest? Miért a Kispest lett a kiemelt csapatok legsikeresebbike a korszakban? Miért fogyott ki mögüle a politikai akarat a későbbiekben? Hogyan lehetett sokszoros bajnok a nyolcvanas évek managerszocialista időszakában? Egy kis külvárosi egyesületről beszélünk ... amely csodával határos módon addig mindvégig megtartotta az első osztályú tagságát (a korszakban csak a Fradi mondhatta még el ezt magáról), nincs stadionja, nincs tömegbázisa, nincs semmije amit apportként belevihet a Honvédba (most hagyjuk ezt a Bozsik-Puskás szöveget, ennyire nem lehetett a rendszer rövidlátó - azaz pillanatnyi siker esélyére alapozó). Miért? Miért nem például a Budafok, vagy valamelyik Kőbályai (munkásosztály, ideológiai hangsúly, ráadásul a kerület tele vidékről frissen felkerült, iparba átportoló paraszti származásúval - klubhovatartozás nélkül!) egyesület? Ehhez a klubhoz tartozónak vallom magam, de annyira homályos számomra az egész.
Egyébként mennyien jártok a szemináriumra? Tavaly, "független" forrásból úgy hallottam, elég népszerű az órájuk. Egy jó órának mindenestre hatalmas jelentősége lehet, amennyiben hatására lesznek, akik sporttörténeti kutatásokba fognak, legalább szakdolgozat szintjén.
Csepel/Vasas vs. Honvéd Ha jól értem, a két klub politikai mezővel való kapcsolatát kell bemutatni. Számomra az lenne a legérdekesebb (bár ez túlmutat két csapat összehasonlításán), hogy miképp integrálta és formálta "saját arcára" a szocialista sportpolitika ezeket a klubokat. Már régebben említést tettem (vagy nem, csak rosszul emlékszem), hogy pl. az MTK-ról jelent meg 48-ban egy könyv, és abban egészen hihetetlen módon írják újra a klub történelmét. (Ennek az volt a lényege, hogy a polgári - tehát a szocialista rendszertől tökéletesen idegen - klubot hogyan mutassák be munkásmozgalmi múltú egyesületnek). Talán ilyen szemmel kellene megnézni régi (lehetőleg 70 előtti) klubtörténeti könyveket: hogyan írták újra történelmüket. És ezt talán érdemes lenne összevetni a 42-es Pluhár könyvvel, vagy más forrásokkal. Tehát a vezérmotívum a klubtörténetek történelmi dekonstrukciója lehetne. Elég posztmodernül hangzik, azért remélem, követhető voltam:)
Pesterzsébet külön világ.:) Ha egy település pár év alatt kétszer is nevet vált (Erzsébetfalva --> Pesterzsébet --> Pestszenterzsébet), ott minden lehetséges.:) Utána fogok nézni, de ma délután dolgozom.
Volna egy kérdésem bárkihez aki járatos a pesterzsébeti klubtörténelemben: mi a különbség a két csapat között?
Pesterzsébeti Jutagyári Sportlub (Magyar Kender-, Len- és Jutaipari Rt.) a: 1925-ben az erzsébetfalvai "Törekvés" FC-ből alakult díszelnökök: Ertl János, Hom Ferenc elnök: krasznahorkai Krasznay Mihály jelenleg (1942?) az NB III. Mátra Csoportban szerepel
Pesterzsébeti Jutagyári Sport Club Pesterzsébet, Horthy Miklós-út 91. a: 1931 sporttelep: Pesterzsébet, Jutagyár, 3000 férőhelyes elnök: Jeney Kálmán 1926-ban a II. profiligában "Kossuth" néven szerepel, de "később egy botrányból kifolyólag a vállalat igazgatósága az egyesületet feloszlatta" 1931-ben újjáalakul, de a vállalat igazgatósága nem vesz részt a vezetésében; MOVE-bajnokságba nevez 1932: BLASZ 1934-ben visszatér a vállalat a vezetésbe 1935-re kész a sporttelepe jelenleg (1942?) az I. osztály (?) tagja
Mindkét egyesület a Pluhár-féle Magyarországi egyesületek története (1942?) c. könyvben található, néhány oldal eltéréssel. Van valakinek valami tippje?
Teljesen jól látod, ahogy már említettem volt, ez egy feldolgozatlan téma. A Honvéd helyzete annyiból különleges, hogy mint élcsapat, némileg fontosabb szerepet kap néhány nem klubtörténeti könyvben (pl. Sebes visszaemlékezése, persze sok minden ebben sincs). amit belinkeltél két könyvet: úgy rémlik a másodikat megnéztem a könyvtárban, ismerős, ám nem szerepel az irodalomjegyzékemben, ami azt jelenti, hogy egyetlen mondatot sem sikerült kijegyzetelnem belőle.
Mondjak én is valami vicceset? P. G.-nek Hadas volt a témavezetője, ő irányította hozzám, hogy beszélgessen velem a témáról. 2004 (?) egyik esős tavaszán a CEU aulájában meg is történt a dolog. Egy évvel ezelőtt is tartottak már órát, más címmel, annak én is megkaptam a tematikáját. Gondolom, pár tétel én is vagyok az irodalomjegyzékben.:)
Egyébként az a gond, hogy szerintem a témával senki nem foglalkozott érdemben. A korabeli, főleg a 60-as években született könyvek tele vannak ideológiai dolgokkal, míg a későbbi, manapság megjelent kötetek nem foglalkoznak a háttérrel, az okokkal, és szinte kizárólag a sporttörténetre (ki mikor ki ellen milyen gólt lőtt) koncentrálnak.
Amit tudnék ajánlani, de inkább általános, mintsem klubspecifikus:
6:3 c. könyv, ahol írnak Szűcs S. kivégzéséről, Egresiék deportálásáról, az aranycsapat kialakulásáról, szóval valamennyire a háttér is szóba kerül.
Aztán készült egy Vér és Aranyak '56 c. könyv, ami a forradalomról szól, kronológiai sorrendbe szedve, de azért feltétlenül érdekes.
Kispest. Olyan könyvvel, amire azt mondanám, hogy színvonalas, még sohasem találkoztam. Általában a KAC korszakot két oldalon elintézték...
ha esetleg érdekel, és írsz egy e-mailt, akkor meg tudom adni egy kispesti futballtörténész e-mail címét. A Kispest honlap teljes történelmi részét ő hozta össze.
Nem lehet témát váltani? A korszakot sokkal kevésbé ismerem, de amiket olvastam, a Honvédról még csak-csak lehet valamit összeszedni, de a Csepelről... Szerintem kezdd ezzel az összefoglalóval. Aztán, akit ez a korszak érdekel, annak elsőként szoktam ajánlani Malonyi Péter Aranykór című remek könyvét, illetve a Magyar Nemzet egy másik újságírójának, Zsolt Róbert könyveit (Labdarúgók, sportolók, illetve Sportpáholy). Aztán ott van a Rejtő László féle Kilenc klub krónikája ebben mindkét klubról van fejezet. Sebes Gusztáv visszaemlékezése (Örömök és csalódások). Van egy Csepel történeti könyv (Vedres József – Zsolt Róbert 1962: Csepel sportjának 50 éve), és ilyen nyilván volt a Kispestről is, csak az valahogy nekem kimaradt. Több nem jut eszembe, de én tényleg nem vagyok ebben szakértő. Nem tudom, hogy az 56-os Intézetben nem foglakozott-e már valaki komolyabban a korszak sportjával.
Ha valamilyen "komoly órára" írod, akkor nem lesz könnyű feladat. Szólok előre.
