Elérhető a tudomány mai állása szerint ez a cél (persze nem úgy, hogy 20-30 ember forogjon körülöttem, hogy életben tartson)? Hogyan lehetne ezt a célt elérni? Mit kellene csinálni, hogyan élni, hogyan lélegezni, táplálkozni, mozogni stb stb? Régiónkban a várható átlagéletkor nagyon alacsony....
Hát igen, a háború meg a harc elkiséri az emberiség egész történetét és napjainkban is zajlik sok helyen. Kisebb nagyobb mértékben gyakorlatilag mindenhol. Az emberek talán 90%-a valamilyen módon csalni, meg előlnyhöz próbál jutni a másik kárára. Sokszor burkoltan, észrevehetetlenül, alattomosan stb.
Erősebbnek, ellenállóbbnak, rugalmasnak, gyorsnak, meg sokszor fiatalabbnak nagyobb az esélye, hogy túléljen valami gebaszt. Reggel olvastam a sorok között, hogy olaszoknál már olyan rossz a helyzet, hogy már csak azokkal fognak foglalkozni, akiknek nagyobb az esélyük a túlélésre - egysszerűen már nincs annyi kapacitás meg stb. Orvosok is csak emberek....
Igen, valahogy így. Nekem is jobban tetszik a természetesség, meg kellene ismerni részletesebben és magasabb szinten az embereknek a saját testük működését és természetes lehetőségeit - hogy elkerüljenek sok problémát, vagy ha lesz is - akkor meg is tudják oldani. Nem vagyunk egyformák - sok részlet különbözik és egyedi. Eddig inkább az megy, hogy ezt másokra és nem természetes cuccokra bízzák.
Én is próbálkozom ezzel azzal, hogy minél tovább aránylag magas szinten működőképes legyek.
Egyes lenyek meg nem akarjak hogy masok tul sokaig eljenek ezert aztan egy ido utan felviszik oket a Tajgetoszra vagy a Fujijamara, vagy egyeb kellemes helyekre.
Igen, egyre kisebb %-os szerződést kapnak - 75, majd, 50, majd 25, 10 - hogy 70 év felett már csak úgy szorgalomból publikálhatnak.
Az én 2 régebbi kollégám is így tesz, mindketten már bőven 80 felett vannak és még minidg jönnek hozzám ezzel azzal. Nekik akkor is segítettem, mikor még 100%-os volt a szerződésük - több. mint 40 éve ismerem Őket. Az egyik nő, a másik férfi. A nő férj nélkül él, de vannak gyerekei és unokái is. A férfinek tavaly meghalt a felesége és rá kb 2 hétre jött a melóba - szinte meg sem ismertem, annyira megviselte a felesége halála. Borzasztó érzés volt ezt a gyors átalakulást látni - azt hittem, hogy ez teljesen tönkreteszi. Beszéltem, vele, bíztattam, hogy harcoljon a nézetéért és írjon cikkeket továbbra is. Eddig mindegyik publikálva lett, mert érdekesen adja elő. Olyan dolgot állít, ami szembe megy az elfogadott nézetekkel és ezt nagyon sok méréssel igazolni próbálja - amikbe nem is tudnak belekötni.
Ezt még akkor is megteszi, mikor a minták mérését neki kell megfizetnie (persze itt ott talán valamit engednek az árból - vannak műszerek, amik az Ő tervei alapján készültek) - azt hiszem, hogy ez valahogy tartja benne a lelket. Még mindig látom benne a szenvedélyt, meg akarja mutatni, hogy neki van igaza.
Nem vagyunk egyformák. Na és mennyit akarnál még élni? Mi lesz, ha simán túlszárnyalhatod? Akkor már azon leszel, hogy minél előbb elpatkolj? Bár biztos sose lesz, az ember sose tudja, hogy mi lesz mondjuk holnap.
Az egyik nagypapim halálát (az édesanyám felőlit) leírtam már. De a másik halálára is simán emlékszem. Én voltam az utolsó, aki beszélt vele, valami 10-13 év körül lehettem akkor. Délután volt, meglátogatott minket (5 km, gyalog jött majd mindig), ült a fotelban és beszélgettem vele, majd átmentem a másik szobába. Nemsokára jöttem ki és látom, hogy elaludt - de egy kis idő múlva valahogy észrevettem, hogy nem is lélegzik, már halott volt. Futottam ki és az édesanyám hívott orvost, aki meg is állapította a halált.
Hetven evesen mar csak.heti hat oraban lehet tudast atadni. Hetvenegy evesem mar az akademikusok is csak ingyen adhatjak at a tudasukat, decerre meglepo modon eleg sokan hajlandoak.
En nem biztos, hogy akarok.meg nyolcvan evig elni. Apam nyolcvanket evesen meg megfozte a szombati ebedet, be is ebedeltunk, aztan ketvora mulva mar meghalt a korhazban.
majd biztos valamit kitalálnál arra - például azt is lehetne, hogy elképzeled magadnak, hogy épp most születtél (mikor 75 éves vagy) és kezded elölről. Végső soron az első 75 évnek sincs rád nézve szinte semmi értelme. Hosszú távon meg elég sötétnek néz ki a jövő, nagyon sok lesz az ember, már most is kezd egyre nehezebbé válni a helyzet - de nem nagyon látni, hogy leállna az emberiség a rombolással és a Föld úgymond tönkretevésével. Már tervezgetnek, hogy majd a Marson kialakítunk megfelelő környezetet.
Hát igen, nincs sok logika ebben az életben - előtted volt a végtelen semmi, élsz egy kicsit (még tudod is, hogy élsz), majd utánad megint a végtelen semmi. Van aki azt állítja, hogy már többször is élt meg stb...
Inkább a miértre helyezném a hangsúlyt (mi célból és miért is volna hasznos/indokolt az átlagéletkor megduplázása); de tudom, erre nincs (mert nem létezhet ma erre) egzakt magyarázat/indok ezért is kérdezem (persze magamtól), hogy mit is kezdené(n)k azzal a plusz 75 évvel, ha a vége ugyanaz?
Másként: mi múlik el, ha meghalunk?:-)
Mindeközben a mindenkori populáció jelentős hányada, a formailag ekként érzékelt létezésünket (mármint annak, az általunk valósnak vélt idősíkon jelentéktelen tartamát) mintegy átmenetként, egyes kultúrák szerint próbatételként, mint az öröklét kulcspozícióját, annak minőségi, mintegy előfeltételeként éli meg.
Szerintem ennek hitére (mármint annak gyakorlására), több is mint elég volna néhány év - nem hogy 150.:-)
Hát igen, de többnyire ott is születik az ember - akkor és ott meg életet adó kis kellék. Persze a szülés is veszélyes lehet. Tehát mondhatnánk úgy is, hogy ágytól ágyig menetel az ember....
Hát az biztos, hogy rontja - az idősek a legveszélyeztetebbek. Nekik már nagyon gyenge a tüdejük is, s így nagyon könnyen tüdőgyuszit kaphatnak, ami végez velük. A nagypapim is így halt meg 93 évesen, leesett az ágyról, eltörött a kulccsontja, nem tudott feltápászkodni, megfázás, tüdőgyuszi és pár nap múlva meg is halt.
Hát eddig nem sok lehet, hisz engem eddig úgymond kikerült. Tehát nincs még (s remélem nem is lesz) tapasztalatom ezzel a vírussal. Csak olvasok erről egy keveset, meg a TV-ben is figyelmes lettem erre arra. De úgy érzem, hogy igencsak fel van fújva. Emlékszem, a madárinfluenza is nagyon fel volt fújva. Persze veszélyes is lehet, mert az emberek nagyon felelőtlenek magukkal szemben is, no meg másokkal szemben is. Hogy főleg az idős emberek (70, 80 év felettiek) a veszélyeztettek - én se vagyok már mai gyerek, pár hónap múlva leszek 68. Itt Szlovákiában is már meghoztak pár döntést.
Én amolyan magányos farkas vagyok (ebben szerepe van azt hiszem a születésem óta fennálló gyakorlati nemhallásomnak is), kerülöm az embereket, beleértve az orvosokat is (persze a vonatban meg a Tescóban azért vannak rendesen), a melóban egyedül vagyok a dolgozószobámban. Ráadásul ebben az évben annyi szabadságom van, hogy minden héten hétfőn szabin lehetek. Az évek során megszoktam, hogy magam küzdöm le a bajaimat - gyakorlatilag mindenféle cucc, bogyó nélkül.
Ha az embernek jó (vagy éppenséggel nagyon jó) az immunrendszere és tud egypár úgymond túlélő technikát - akkor sok mindent meg tud oldani sokszor meglepően rövid időn belül. Szerintem nem a vírussal ban a baj, hanem az emberekkel - azok csinálják a nagy bakikat és aztán nagyon legyengülnek, amitől aztán szaporodnak a picik a testen belül is és terjednek kívülre is. Remélem majd a melegektől elcsitulnak a fenyegető veszélyek. A nagy meleg nem nagyon tetszik a vírusoknak - nagyon picik és hatalmas bennük a nyomás. Ha az ember képes gyorsan nagy testhőmérsékletet elérni (végül a test így is védekezik a maga természetes módján), akkor úgymond felrobbanthatja őket szép számmal. Segíthet még azzal is, hogy nagysebességű légmozgásokat idéz elő a légutakban, hogy a piciknek nagyon kis eséílyük legyen megkapaszkodniuk a nyálkában (takonyban) a légutak belsejében - de máshol a testben se árt nagyobb hőmérsékletet generálni. Én ezt gyakorlatilag minden nap csinálom, függetlenül attól, hogy mi folyik a nagyvilágban. Ezzel talán megelőzhető a súlyosabb fertőzés - én legalábbis így igyekszem mindig.
Rontja a 150 eves eselyeket, akarcsak az infuenza. Ugy tizwnot eve meghalt a hazunkban lako.legidosebb neni 106 evesen influenzaban, mara mar o lwhetne a vilag legidosebb embere.
OK, szívesen. Eleinte (2003 elején) én se nagyon értettem, hogy pontosan mi a frác és hogyan hathatnak a pici gyors vibrációk. Azóta rengeteg tapasztalatot szereztem és a tudomány is fejlődött, sok mindenre fény derült. Például csak 2007 környékén derült ki (sokan még ma se tudják), hogy a szemek nem is szinkronban néznek ugyanoda. Kb az idő 49-50%-ánál néznek pont ugyanoda, valami 39%, mikor egy kicsit szét néznek, s olyan 11-12%-nál pedig még keresztezik is egymást. Most nem néztem utána, csak úgy emlékből mondom a számokat, de azt hiszem valami ilyesmi. Így tapogatják le szemeink gyorsan a tárgyakat, amit nézünk azzal a nagyon nagy sebességgel. Ennek megállapításához csúcstechnológia szükséges. Hogy valami szoftvert fejlesztettek, amit szemmel lehet vezérelni. Az egyik srácnak az eszébe ugrott, hogy nézzük meg egyszerre mindkét szemet, hogy pontosan hova néz a monitoron - két külön kamerával. Na és ekkor jött a meglepi, hogy a két szem messze nem mindig néz ugyanoda.
Nos és ha ezek a mikromozgások lelassulnak - na akkor máris romlik a látás (ez is egy ok a több közül). Ezt nagyon gyorsan tapasztalták az űrhajósok is, mert ott fent a súlytalanság és a földi mágneses tér hiánya miatt minden testi mozgás lelassul. Ha fel tudja az ember gyorsítani ezeket a mikromozgásokat, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy javul a látása. Ezért nagyon nagy előny lett nekem, hogy végül el tudtam érni valahogy, hogy saját szemmel lássam a saját szemeim mikromozgásait - és aztán már gyerekjáték volt, hogy valahogy hassak rájuk - a gyorsítás érdekében. Akkoriban (2009-ben) nagyon sokat gondolkodtam ezen, nem volt egyszerű rájönni - de sikerült, a véletlen is meg a kitartásom is segített ebben. Most már úgy látom, hogy tök egyszerű, bárkinek sikerülhet. Itt van néhány link a topikomban (szemtorna, látástorna - megéri?) erről, a legalsóval kezd, az a 408-adik hsz 2013-dik évből. Így 7 év távlatávól is golyóálló azt hiszem, de van ezen kívül még sok hsz, amiben csevegünk erről, elég sok volt a kérdés, igyekeztem mindenre válaszolgatni - lehet nem egyszerű ezt elérni. Persze azóta fejlődtem ebben is.
Ezek nagyon hatásos gyakorlatok, plusz a gyorspislogásos, meg a nem pislogásos (akár 15-20 perc is elérhető simán), no meg tudatosítani kell, hogy csak két helyzet van, amikor szimmetrikusan terhelődnek a szemek (mikor pont lefelé, vagy mikor pont felfelé nézünk), ja és ott vannak a színek - az egy külön kategória. A színekkel remgeteget kisérleteztem, sok animációt is leprogramoztam emiatt és különleges szövegeket generáltam, amiket nagyon nehéz olvasni - mert minden betű más színű (de ugyanaz a betű mindig ugyanolyan színű), minden sor más irányú és ráadásul minden szó fordított irányú a szöveggel. Ha ezt elkezdi olvasni tanulni az ember - nagyon érdekes dolgokra lesz figyelmes. Hasonlítsd össze, hogy hogyan és milyen színben olvas az ember nap mint nap - aztán csodálkozik, hogy elmosódnak a betűk.
Azt nem tudom, hogy ezek tényleg a leghatásosasbb gyakorlatok, de egész biztos, hogy nagyon hatnak, ha gyakorolja az ember. 2009 elején tettem le a szemcsit (már 3D vagy erősebb kellett volna), 2012-ben kezdtem el gerelyezni - onnantól gyakorlatilag a szemek csak úgy el vannak maguktól, hiszen folyamatosan most már rezgésben tartom az egész testemet - a sok gyakorlás mindent olyan egyszerűbbé tesz, mintha minden olyan magától értetődővé vállna.
nekem is vannak terveim a kertecskében, de nem igen nagyok. Régebben nagyobbak voltak, most már csak épp olyan, hogy elvégzem, amit ott el kell végezni. Igen, a kerti meló, az egyben jó és hasznos mozgás is.
hát igen, ez az. Ha ernyesztve vagy - akkor az ütést úgymond elnyeled azzal a résszel, amit ért. Ha meg vagy feszítve, akkor meg úgymond eloszlik (a kapott hullám jobban és gyorsabban szétterjed) - így gyakorlatilag alig érezhető.
Lehet nálad is rezegnek, ha mindent megfeszítesz - csak nem érzed, nem észleled. Én például nagyon is érzem, az évek során sok mindent megérzek és észreveszek - és irányítani is tudom.
Vedd csak a szemet. Ha tudnád, akkor ott szó szerint lathatnád is, hogy hogy rezegnek a szemeid hatalmas sebességgel - 30-50 kilengés másodpercenként. A szemek mikromozgásokat végeznek állandóan (meg az összes sejtünk is) - és ezt láthatóvá is lehet tenni, csak nehéz odáig eljutni, hogy ezt a folyamatot irányítani tudd. Nekem simán megy ez is, meg egy másik dolog is - amivel szintén nagy rezgést lehet elérni és látni is - méghozzá hatalmas fényáradat kiséretében.
Azt segítséggel el tudod érni azt hiszem Te is, ha nem félsz. Én millliószor megcsináltam, mikor kezdtem foglalkozni a szemeimmel és letettem 3 nap alatt a szemcsit 2009 elején és most is megcsináltam. Teljes sötétben (nappali fénynél is megy, csak akkor nem olyan ijesztően erősen látni) tedd a két hüvelykujjad a szemeidre úgy, hogy a körmöd legyen az orrcsontodnál és az első perec vége meg a szem másik végénel. Az a rész kb homorú és passzol a szemekre. Na most húzd össze a szemek körüli izmokat mintha össze akarnád nyomni a szemeidet (arcizmok fel, homlok le) és az ujjakkal is egyre erősebben nyomd. Hogy elég nagy erőt és finomam tudj létregozni a mutatóujjaiddal még segítheted is a hüvelykujjat. Pár mp (nálam bővebben kevesebb, mint 1 mp) alatt eláraszt a sárga fény - ha jól csinálod, akkor borzasztó erős. Most engedd el az ujjaidat is és a szemeidet is (de ne nyisd ki) és figyeld percekig, hogy mit látsz. Majd próbálkozz újra és aztán figyelj. Na kb 2-3 hónap után simán ment kéz nékül is, majd újabb 3-4 hónap után szemösszehúzódás nélkül is. A mai napig megy 2-3 mp-n belül is. Na ezt a fényt észleltem 120 mp felett annál a kontrollszünet kisérletnél, csak úgy magától jött (tehát mintha maguktól szentségül beremegtek volna a receptorok). Hogy miért sárgás fény dominál, azt már írtam itt is valahol. Röviden, a látógödörben csak pirosra és zöldre érzékeny receptorok vannak (kékre nincsenek is ott, de máshol igen, de kevesebbek). Nos és a piros meg a zöld keveréke olyan sárgás szín - ezt látjuk a leghamarébb és terjed aztán szét az egész látótérre. Persze minden színből fogsz látni kicsi pöttyöket véletlenszerűen és ahogy csökken majd a feszültség (és a rezgés) más színek jönnek az előtérbe. Ha csak egy szemmel csinálja az ember, akkor még a vak folt is simán és nagyon szépen kivehető/látható/észlelhető.
Ha kiengeded a feszítést, akkor minden lelassul - így a rezgés is lassabb lesz, amit aztán már végképp nem fogsz észlelni. De sok gyakorlással el lehet érni, hogy egész test megfeszítése nélkül is be lehet rezegtetni bizonyos testrészeket. Például ez nagyon fontos a rekeszizomnál - mert az a belégzéshez kell elsősorban. Ha ezt meg tudod csinálni szinte tele tüdőnél (tehát nagy belső nyomásnál) - na akkor például nagyon szépen nő a tüdő kapacitása is gyakorlatilag mindenféle erőlködés nélkül is (kemény súlyzós meló, futás stb stb).
hát az ember néha megkérdezi magától, hogy hányan is vagyunk, kik vagyunk - nem is kell ehhez valamiféle személyiségzavar. Sejtünk nem is tudom, hogy hány milliárd van, s rengeteg pici lakik bennünk - sokszorosan több, mint ahány sejtünk van. Akkor még ott van, hogy idővel egyre több darabot (szervet, testrészt) fognak tudni helyettesíteni bennünk. Aztán még több lesz a kérdés........
A disszociatív identitászavarral élők (multiplexek vagy csak multik) produkálhatnak az adott alterükre, de az alapszemélyiségükre nem jellemző fiziológiai reakciót, erre kimutatott példa a laktózérzékenység és egyéb allergiák. Tegyük fel, hogy pszichiáter szakembereink - idő során esetleg egymást váltva - létrehoznak az emberünkben 20-30 évente egy új, sokkal fiatalabb altert, és az alapszemélyiséget felfüggesztik. A kérdés, hogy az alterműködésnek van-e "joga" a sejtek öregedésének szkópjába belenyúlni. Ha van, és 20-30 évente meg tudjuk fiatalítani az alanyt mesterséges disszociációkkal, akkor ez lehet kulcsa a hosszabb életnek.
Hozzáteszem, hogy egy egészséges embernél nagyon durva gyógyszeres/fizikai abúzus kell ahhoz, hogy disszociálják, ha egyáltalán lehetséges; kétséges, hogy ez legális, de talán kifejleszthetőek kevésbé fájdalmas gyógyszer terápiákat.
Hát igen, gépekkel is lehet, ezek már nagyon rég óta vannak. Persze az évek folyamán tökéletesedtek, ma már vehet magának aki akar, nagyon nagy a választék. Mondjuk én nem igen fogom használni. Nekem ez olyan fél megoldás - nem mindegy, hogy hogy mész le 50 km-t - gyalog, futva, bicajon vagy autóban ülve. Ez nagyjából az autóban megtetthez hasonlít - de biztos segít és jót tehet, ha az ember megfelelően használja a gépeket, ha nem jól, akkor még árthat is. Például régebben az űrhajósok nemigen edzettek fent a magasban az űrhajóban - s visszatérve egy nem is olyan hosszú (pár hét, 2-3 hónap) küldetésből, szinte nem is tudtak itt lent a földön járni. Az ilyesmi rezgetőgépek sokkal hamarébb visszállították a csontsűrűségüket - meg a többi romlott funkciót is.
Számomra ezek még olyan kényelmetlenek is, hozzá vagy láncolva, rajta kell lenned, tehát nem is viheted magaddal. A saját testűt meg akkor és ott csinálom, ahol csak akarom, én még a vonatban is művelem, senki se vesz észre semmit
Ha a vibráció nem közvetlenül az inakon és az izmokon, hanem a csontrendszeren keresztül is éri a testet, akkor a rezgések a csontokon is jelentkeznek, amely jótékony hatású lehet a csontok egészséges állapotának fenntartásában, illetve a csontritkulás megelőzésében vagy kezelésében. Kutatások arról számoltak be, hogy menopauza utáni nőkön, hat hónapon keresztül heti három alkalommal végzett vibrációs edzés után a csípő csontürüsége jelentősen megnövekedett a kontroll személyekéhez viszonyítva
mondjuk én is nehezen változtattam, mert hosszú hosszú éveken át nem errefelé vittek a gondolataim. Voltam 80 kg alatt is 191.5 centi magassággal. Aztán beálltam 90-93 kilóra, sokáig igyekeztem tartani is ezt. De aztán változott a hozzáállásom és valahogy azon igyekszem, hogy nehezebb (izmosabb és keményebb csontosabb) legyek valamivel. Idősödve az emberek kb 1 centit kisebbednek évente és valami 25-30 deka izmot is veszítenek évente. Nos én 2003-ban kezdtem a légzéssel meg a rezgésekkel, saját testű vibrációkkal kisérletezni magamon. Akkor voltam 191.5-191.7 centi magas, a múlt héten az említett kb 194.0 centi. Ugyanott mértem, ugyanúgy - jelek még mindig ott vannak a magas szekrény oldalán. Nem sok ez a növekedés - de már inkább olyan 185 centisnek (vagy alacsonyabbnak) kellene lennem. Hogyhogy még nőttem is? Hát a rezgések úgy hatnak a csontokra, hogy sokkal tömöttebbek lesznek - ezt már régen kisérletekkel igazolták is. De ezek nemcsak a csontokra hatnak, hanem mindenre a testben. 2012-től gerelyezem és abban is igyekszek javulni - innentől kezdtem kialakítani az egyre erősebb, gyorsabb és rugalmasabb izomzatot. Ettől valamicskével meg is nagyobbodtak, még ilyen idősen is - tehát sokkal keményebbek lettek a csontjaim (amik nem engednek összemenni) és több lett rajtam az izomzat. Ehhez azt hiszem nagyban hozzájárult az is, hogy nagyon sokat alszok, vagy fekszem (a világ 3 leglustább embere közé sorolom magam) - de nem mint a darab fa, hanem gyakorlatozva, edzve a testet (TV nézés közben, sokszor ezért még éjjel is képes vagyok áldozni 1-2 órát is) vízszintes helyzetben - így úgy néz ki sokkal jobban fejlődik a test. Van honnan ezt ellesni, nézz körül a természetben.
Én is remélem, hogy áprílisban-májusban elérem a féléves maximumomat. A másik maximum október-novemberben szokott lenni minden évben. Eddig úgy fele fele arányban volt jobb az egyik maximum a másiktól. A mostani februári egész kimagaslóan jó, mindkét kézzel egyéni csúcs az aktuális hónapra. A jobbal 145 centivel (a múltkor azt hiszem elírtam 155-re), a bal kéz egészen káprázatosan 245 centivel túlszárnyalta a februárban elért legjobb teljesítményt. S még van ez a hétvége februárra - fel vagyok tüzelve. Igaz ebben közrejátszhat a elég kellemes február, de akkor is hidegekben és sárosabb, latyakosabb talajban kell támaszkodni. Majd meglátom mire leszek képes áprílisban-májusban.
meg hogy növekedsz. Általában leépülés történik 40 éves kortól, izom meg a csonttömeg csökken....legalábbis ezt olvastam. Különben a természetben vannak olyan fajok amik az életük végéig növekednek, mikor leáll ez a folyamat elpusztulnak. Pl. a cápák ilyenek.
Különbe ezt nem is értem, hogyan lehet hogy a magasságod növekszik? Az apám 81 éves, és legalább 20 centivel alacsonyabb
mint fénykorában,......persze meg is van görnyedve.
171 cm "magas" :) vagyok, ehhez a magassághoz 70-körüli az ideális súly. Kb. tartom is.
Ma este súlyzós edzést csinálok felsőtestre, meg szombaton, kompenzálva evvel a brigázásból adódó izomleépülést, holnap pihenőnap aztán pénteken egy 50 km laza tekerést tervezek, megalapozva a vasárnapi hosszabb táv 80-90 km-ter teljesítésének lehetőségét.
Kb. így fog lezajlani a szezon, folyamatosan emelve a tempót, meg a távolságot dombos szakaszok beépítésével, max
