Úgy tudom egy néger kollégája nevezte el így mert még neki is gyors volt amit kavart az ifjú Eric. Épp az ellenkezőjét jelenti ez a Nick-név mint a szótári alak.
Végre valaki megfejtette a nevemet! (legalább leírta a "megfejtést"...)
Nálam kezdetben Satriani, Vai, Malmsteen voltak az istenek, de most már elfoglalta a kizárólagos helyet Petrucci.
Ezekkel a Rickenbackerekkel én is így vagyok. Fogalmam sincs milyen a hangja. Mintha a Dolly Roll gitárosának a kezében láttam volna ilyet (no comment).
JPM Ilyen névvel nem csodálom, hogy Ibanez fan vagy.
Egyébbként nekem is passzolnak nagyon az Ibanezek, de pl. egy Talman-t biztos nem probálnék ki.
Meg persze Hamer Californian fan vagyok.
MusicMan Totál egyetértek veled.
Nálam Petrucci és Vai az örök isten, meg hát persze Kotzen.
Én apró koromban elég sokat voltam kénytelen hallgatni az Edda első lemezeit (amiket azóta is nagyon kedvelek!), így esetleg Slamót említhetném mint inspirátort. De nemigen lehet felismerni a hatását a stíusomban - mert nincs stílusom. :( (Sokat kell/ene/ még nekem tanulnom.) Gyakoroltam, megtanultam még egy két riffet Vai-tól, Satrianitól, Paul Gilberttől (Mr.Big-Lean into it), Steve Ray Vaughan-tól, Maditól, Nunótól, meg mindenfélét össze-vissza, amivel összefutottam...
Ja még egy cím, többek közt a Fender található itt. (De sosem néztem még meg ezt az oldalt):
Sok gitáros "pályája" úgy indul, hogy lát/hall valakit játszani, és azután úgy dönt ennek hatására, hogy ő gitározni akar. Ennek gyakori következménye, hogy az illető kedvence stílusát, figuráit, stb. próbálja lenyúlni. Azután kialakít egy saját stílust, amelybe beépíti ezeket az elemeket és keveri őket a saját stílusjegyeivel.
Nektek volt ilyen "kezdő lökést" adó gitáristenetek?
Én bennem a Rickenbacker gitárokkal kapcsolatban van ilyesmi érzés. Soha nem próbáltam ki ilyen hangszert, így fogalmam sincs arról, hogy milyen a hangja, milyen rajta játszani, stb.
Rockgitár fan vagyok, és ezzel a hangszerrel egyszerűen nem tudok "azonosulni", nem tudom elképzelni magam kezemben egy ilyennel (pedig lehet, hogy jó gitár). Mondjuk a Beatles-t sem szeretem, lehet, hogy a zenei hatások ilyen erősek a hangszer megválasztásánál...
Ismered az Atec honlapját? A www.atecaudio.com címen (asszem, hogy ez az) van egy link a magyar oldalra. Igaz itt csak Gibsonok, Kramerek, meg Epiphonok vannak, na meg stúdiótechnika. Egyébként az én gityóm is koreai, és állítom jobban szól mint némelyik japán modell. Persze qrva nagy szerencse kell egy ilyenhez.
Tessék, most mondja meg valaki, hogy miért nincs a magyarországi hangszerimportőröknek, meg nagyobb boltoknak (magyar nyelvű) honlapja??? Esetleg árlista??? (Hál' isten azért még nem tartunk ott, mint az USA-ban, ahol az árképzés elve, hogy mennyit néznek ki belőled!!!)
Fel kellene ismerni, hogy az internet manapság roppant fontos a kereskedelemben is, mert ha venni akarok valamit, elöször körülnéznék a neten, hogy egyáltalán mit érdemes megnézni. Ugyanis az még mindig olcsóbb, mint napokat eltölteni a boltok végigjárásával.
Nem kell brutálisan nagyot vakítani vele: csak kéne egy fotó, meg mellette egy rövid leírás és ár. Ennyi. Szerintem maguknak is meg tudnák csinálni...
Nem akarlak kiábrándítani, de a Made in Japan felirat nem jelent semmit, a 199.900 Ft meg még annyit sem. Komolyan, kérdezz meg valakit aki ért hozzá. Semmi baj nincs azzal ha Koreában készül, csak azt akartam mondani, hogy tényleg lehet hogy még egy helyen is ...
Nekem RG 240-es Ibanezem van 1990-es modell. Szerintem tök jó a faanyag és Schaller Floyd Rose II eredeti tremoló van benne.
Nekem is Made in Korea jellegű gityóm van, de nekem nincs semmi bajom vele.
Most már a legtöbb gityó cég, meg minden más cég inkább gyártat ott, mivel sokkal olcsóbb neki.
Szerintem ha a cég adja a nevét a modellhez, akkor szerintem a minőségi követelményeket is elég magasra rakja, elég csak a magyar rabszolgagyárak minőségrendszerére gondonli, szerintem ott is ugyanaz megy.
Meg hát ki kell fogni egy jól beállított hangszert, persze olcsón, és örülni neki ezerrel.
Elég csak az Armageddon egyik jelenetére gondolni, amikor az orosz csávó azt mondja ő ért az amerikai rendszerhez is, mivel azok is a Távol-Keleten készülnek.
Szerintem ez nem vicc.
Egyébként ha megnézitek egy bizonyos árkategória alatt a márkás hangszereket (Made in Korea), elég hasonló dolgokat lehet látni... Pl. több gitár tremolója ránézésre hajszál pontosan megegyezik, csak más a felirat, nagyon hasonló pickupok, stb. A mai tömeggyártás mellett nem lennék meglepve, ha ezek mind ugyanabban a gyárban készülnének.
Mellesleg aki azt mondja, hogy koreai=szar, az szerintem nagyon téved. Én láttam már ilyet is, olyat is. Nincs általános szabály. És azt sem szabad elfelejteni, hogy mondjuk 100 rugóért nem lehet "Handmade in USA" gitárt kapni. Valamit valamiért...
Én is RG szériás Ibanez használok, és nem adok neked teljesen igazat. Szerintem ezek az Ibanezek elsősorban rockra alkalmasak. Kormos Janó úgy láttam S szériát használ (jól láttam? Az a fekete...), az inkább jazz-rockra alkalmas, a formája is ezt sugallja.
Kormos Janóhoz több évig jártam órára a Postásba, és az, hogy mit hoz ki a gitárból, szerintem teljesen független (nagyjából) a márkától vagy a típustól. A régi, fehér Charvel gitárján is lejátszott mindent, meg a zeneiskola noname fémhúros akusztikus gitárján is - egyszerűen arról van szó, hogy ő egy nagyon technikás és zeneileg is rendkívül képzett emberke. Egyébként élőben - a Fusio Quartet-tel többször is láttam - elsősorban torzított hangszínen szólózik, tehát indokolt egy rockos instrumentum.
Félreértések elkerülése végett: én nem akartam/akarok egy Jackson vs. Ibanez vitát kirobbantani. Szerintem is mindkettő nagyon király instrumentum, csak kinek ez tetszik/fekszik jobban, kinek az. Ez olyan, mint valakinek a Ferrari, valakinek meg a Corvette tetszik, attól még mindkettő nagyon állat verda. Viszont szerintem JamesTKirk tévedésben van a szériamodellek gyártási helyét illetően: a Jackson egyáltalán nem gyárt gitárt Koreában. Egy ideig a Performer sorozat ott készült, egészen pontosan a megjelenésétől (1997) 1999-ig. Azóta ismét Japánban készülnek a Performerek is. Rájuk is van írva: Made in Japan. Ez azért nem mindegy. Nagyon meglepődnék, ha az én DR-3-asom, ami 199.900 Ft-ba került (tavaly októberben), koreai lenne. Az nem ez az árkategória sem.
Kedvencsrácok!
IBANEZ rulez. Szintén Ibanezt nyűvök. Az Ibanezek egyébként hihetetlenül unniverzális gitárok, szerintem minden gitárjukat szinte minden stílusban lehet használni. Nézzétek meg a Kormos Janót mit hoz ki egy rock-modellből. A Jacksonok egyébként tökéletesen használhatók rockra és metalra, de félő, másra nem nagyon.
Ja, írtok itt a nagy gitárlegendákról. Ismeri itt valaki egyáltalán Mike Sternt. Hát az már valami...
