Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16952
Privatti
" Nem ért rá senki azóta. "
Én ráértem...

iszugyi bejelentését az ejtőkísérletről elfogadva arra a véleményre jutottam, hogy a zuhanó testet nemcsak a külső környezet ellenállása fékezheti, mint a pihét, de a belső ellenállása is, ami a belsejét gerjeszti, illetve egy adott felhalmozódáson túl sugárzásra készteti.
Olyan ez, mintha egy kocsinak lenne légellenállása (külső), és fékezési, áttételi stb belső ellenállása is, ami miatt vákuumban sem érné el a "zuhanási" sebességét valamely lejtőn.

Így azt látod, hogy valami gyorsabban zuhan, mit zuhannia kellene. Mintha a tehetetlensége kisebb lenne.
De megfordítva is érzélkelheted.

Így számomra iszugyi mérésének elfogadásával természetes az is, hogy a zuhanó tömeg egy ideig nem sugároz EM formában, mert még csak akkumulál, utána meg hogy túltöltődve hirtelen sugároz.
Előzmény: Törölt nick (16950)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16951
".. gravitációban szabadeső töltés sugároz-e?"

Természetesen sugároz, ha mást nem gravitációs hullámokat.
Előzmény: Törölt nick (16950)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16949
Ott ahol lennie kell, a könyvben!
Előzmény: mmormota (16948)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16948

Ne viccelj. Sose vezettél le semmit.

 

Hol van a levezetés?????

 

Előzmény: iszugyi (16947)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16947
A levezetéshez nem értessz, hiába mondtam el!
Előzmény: mmormota (16946)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16946

Máshogy mondva az erös-kölcsönhatás nem létezik a protonok között.

 

Szívesen megnézném levezetésedet mondjuk a hélium atommagra, erős kölcsönhatás nélkül...

 

Fájdalom, nem iagzán árasztasz el minket levezetésekkel. Ha jól számolom, eddig egyetlen egyet sem mutattál.

 

:-)

 

Előzmény: iszugyi (16945)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16945
A kütyükben egyedül a nagy hömérséklet miatt nem ragadnak a protonok össze. Erröl van szó. Máshogy mondva az erös-kölcsönhatás nem létezik a protonok között.
Előzmény: mmormota (16944)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16944

El kellene döntened, hogy mivel vitatkozol.

 

- Azzal, hogy van-e egyáltalán fúzió ezekben a kütyükben? Gondolom, ezt nem vitatod, bár azon se lennék meglepve, ha mégis. Értelmetlenebb állításod is volt már.

 

- Azzal, hogy így nem lehet jó, gazdaságos, használható erőművet építeni? lehet, hogy tényleg nem. De ez a lehetőség elég arra, hogy meg se próbálják? Ha a kísérlet alapján többet tudnak, talán találnak jobb megoldást. Ez van. Mást is próbálnak, a lézeres rendszert is fejlesztik.

 

-Semmi kétségem, hogy neked van jobb ötleted. Leírását közvetlenül egyéb részletes levezetéseid mellett tartod. De:

 

megy!

 

:-))) 

Előzmény: iszugyi (16943)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16943
Ha majd több energia jön ki mint amit bele tesznek, akkor fog müködni. Eddig csak a pénzadókat tudák megyözni, a fizikusokat alig.
Előzmény: mmormota (16938)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16942
Az utána következő hadobálásod az eseményhorizontról pedig minősíthetetlen zagyvaság.
Előzmény: habár (16939)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16941
Az a te úgynevezett gyorsulásod (a képletedben "a") hogyan van pontosan definiálva? Milyen megfigyelő által mért gyorsulásról van szó? És milyen objektum gyorsulásáról? Nem mindegy.

Van ugyanis olyan gyorsulásfogalom (fizikailag teljesen megalapozott, mellékesen egyenesen arányos vele a Hawking által kiszámolt fekete lyuk sugárzás hőmérséklete), ami egyáltalán nem tart végtelenhez a fekete lyuk felszínén. Ezt szokták a fekete lyuk felszíni gravitációjának nevezni, ez az, amit egy szabadon beeső megfigyelő lát. Ennek van igazán fizikai értelme, ugyanis olyan megfigyelő nincs, aki mozdulatlan tudna maradni az eseményhorizonton (ez tényleg mérhetne végtelen gyorsulást, és kegyetlenül kellene égetnie a rakétáit, hogy ott maradjon). Ha elég nagy a fekete lyuk, ez akármilyen kicsi lehet, ezért elég nagy fekete lyuknál az eseményhorizonton való átzuhanást szinte észre sem lehet venni, nem jár semmiféle megrázkódtatással (hacsak azt nem számolod annak, hogy hiába erőlködsz, nem tudsz visszamenni).
Előzmény: habár (16939)
habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16940
releváns= fontos, lényeges, nyomós, döntő...
Most már tudom, a jóvoltodból.
Tőled ezt tudhatom meg. Nem rossz, de nem értékarányos, ahhoz képest...
Dehát ez itt nem piac, hanem fórum.
Előzmény: habár (16939)
habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16939
"Mi az, hogy gravitációs gyorsulás? Milyen megfigyelő szerint? Egyáltalán fel tudod Te azt fogni, miért releváns ez a kérdés, és miért dönti romba az egészet, amit írsz?"

Lingarázda, szia

...Nem tudom, hogy mi az, de most jön visszafelé... volt valaha egy ugratás.

Nem ugratás az . Mert Te sem tudod...

Én sem tudom, de azért nemcsak hogy tudom másféleképpen számítani a tömegvonzási gyorsulást, mint Te, és sokan,- de számítottam is, és igen érdekes eredménnyel.
Bármit kérdezhetsz a módszerről az eredményről. Mégsem azt teszed.

Éppen ezért képzeld, egyenrangúnak érzem magam veled, és nem tartozkodom...
Van valami, amit jobban, és valamit amit kevésbé, mint Te tudok. Pld. nem tudom még, hogy mi az, hogy "releváns"? De tényleg.
Előzmény: Törölt nick (16927)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16938

A fúziós kísérletek viszont sikerültek" Hol, Te okos?

 

Pl. a TFTR-ben sikerült 10,7MW fűziós energiát előállítani.

http://www.pppl.gov/projects/pages/tftr.html

 

A dolog működik, csak nagyon nehéz jól csinálni. A technikát kell finomítani, hogy a mérleg pozítív legyen, az energia pedig stabil és kinyerhető. Ebben lesz egy fontos lépés az ITER.

 

Szintén működik a lézeres, golyókat hevítő elrendezés.

 

 

Előzmény: iszugyi (16936)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16937
A fúziós erömüvek még nem is léteznek!
Ebben hasonlítanak a hidrogénbombához meg a svéd nyelvhez - egyik sem létezik!
Előzmény: iszugyi (16934)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16936
"A fúziós kísérletek viszont sikerültek" Hol, Te okos? ".. és a számításoknak megfelelően" sehol sem ".. működtek."
Előzmény: mmormota (16935)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16935

A fúziós kísérletek viszont sikerültek, és a számításoknak megfelelően működtek. Egy használható, energiatermelésre alkalmas reaktor valóban messze van ettől, rengeteg műszaki és tudományos problémát vet fel. Éppen azért építik a kísérleti reaktort, hogy ezeket tanulmányozzák, megoldják.

 

Te meg szokás szerint beszélsz összevissza.

 

Nincs véletlenül valami konkrét levezetésed? :-)

 

Tudod, pl. az, amire azt mondtad:

 

megy!

 

:-)

 

 

Előzmény: iszugyi (16934)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16934
Fordítva, Nevem, Tevem fordítva. A fúziós erömüvek még nem is léteznek! Quod Erat Demonstrandum.
Előzmény: NevemTeve (16933)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16933
Különben is, ha leejtünk egy fúziós erőművet a pisai ferde torony tetejéről, hát hamarabb földet ér, mint egy ugyanonnan leejtett részecskefizikus. Quod Erat Demonstrandum
Előzmény: iszugyi (16932)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16932
Mindent be lehet dobni, még a xart is!
Előzmény: Dubois (16930)
cíprian Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16931
Kedves Callie!

A sajátidő szerint deriváltál, és ebből jutottál következtetésekre. Itt nem mindegy mit tekintünk sebességfüggőnek. Azért nem mindegy, mert extrapolálni akarunk a fénynél nagyobb sebességre. Ilyenkor nagyon körültekintőnek kell lenni a matematikában is, a fizikáról nem is beszélve.

Nem mindegy, hogy

d/dτm(v)A=F

vagy

md/dτA=F

szerint járunk el.

Az egyenletekben A és F négyesvektor, amely már eleve sebességfüggő. De ez csak matematikai alternatíva.

A fő kérdés, hogy ha a kinetikai energiát sebességfüggővé tettük, akkor ezt feltétlen meg kell-e tennünk a tömeggel is. Szerintem választási lehetőségünk igenis van nekünk, és megfontolásra érdemes, hogy a tömegpont értékét ne változtassuk meg.
A fizikai értelme pedig az, hogy a kötési energiára érvényes az ekvivalencia elve, a kinetikus energiára nem feltétlenül vonatkozik ez.
Ez a kérdés azért lényeges, mert amikor a tömeg esetleg túllépné a fénysebességet (sicc!), akkor nem mindegy hogy mekkora ez a tömeg. Ezért kekeckedek mindjárt az elején.





Előzmény: Callie (16926)
Dubois Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16930

"Erre bedobni a GPS -t, hát ne haragudj..."

 

Bizony, be lehet dobni.

Mert egészen retardáltnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ne értse meg azt, hogy a korrigálatlan földi órához képest a korrigálatlan műholdi óra napi 38 microsec-et sietett.

 

Ezt mérték ki a az első műhold fellövésekor.

 

Az összes többi zagyválásod a megerőszakolt órákról csak arra jó, hogy saját magadat becsapd vele.

Ez láthatóan sikerült is. :))

 

 

 

Előzmény: Astrojan (16929)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16929

Akartam is mondani, fogadjunk, hogy valaki a relativisták közül itt bedobja a Hazafele kisérletet, vagy a GPS -t. Lottóznom kéne.

 

Éppen ezt cáfolják a GPS holdak órái, akármennyire prüszkölsz ellene. :)))

 

Ezt talán nem olvastad hozzá: a kérdés az, hogy mi van ebből alátámasztva, mert pl. már ezerszer visszahozták az órákat és mindahányszor összehasonlították itt a földön a megfelelő órákkal.

 

Hány ilyen kisérletről tudsz, amikor visszahozták az órákat, érdekelne.

 

Szerintem nem is érted miről folyik a vita. Itt azzal vághattál volna vissza, ha előszeded a lehullott GPS órák összehasonlított adatait a megfelelő földi órákkal. Amikor már ismét a földön egymás mellett vannak, ugyanazon az asztalon. Megfelelő alatt azt értem, hogy ha egy GPS óra meg van erőszakolva, akkor egy ugyanúgy megerőszakolt és ugyanúgy korrigált földi órával kell összehasonlítani miután a repült GPS óra leesett.

 

Akkor és csak akkor látszana, hogy csupán látszólagos volt-e az idődilatációs hatás, vagy egyben valóságos, tehát maradandó is.

 

Erre bedobni a GPS -t, hát ne haragudj...

 

Előzmény: Dubois (16920)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.14 0 0 16927
Mi az, hogy gravitációs gyorsulás? Milyen megfigyelő szerint? Egyáltalán fel tudod Te azt fogni, miért releváns ez a kérdés, és miért dönti romba az egészet, amit írsz? Mert ha nem, akkor jobban teszed, ha tartózkodsz a fekete lyuk fizikájának elemzésétől :)
Előzmény: habár (16897)
Callie Creative Commons License 2006.02.14 0 0 16926

Igyekeztem elolvasni.

De a "nem sebességfüggés" nem jelenti azt, hogy teljesen állandó.

Előzmény: cíprian (16925)
cíprian Creative Commons License 2006.02.14 0 0 16925
Írtam, nem olvastad el?
Előzmény: Callie (16924)
Callie Creative Commons License 2006.02.14 0 0 16924

Majd én is megnézem azt a Hraskó-könyvet.

De mi köze annak, hogy a tömeg "ne legyen sebességfüggő" a nyugalmi tömeg változásához?

 

Mellesleg Einstein a tudományos önéletrajzában nem említ semmiféle lényeges korrekciót,ellenben teljes körűen beszél a tömeg-energia ekvivalenciájáról. Azt 37 után írta.

Előzmény: cíprian (16923)
cíprian Creative Commons License 2006.02.14 0 0 16923
Kedves Callie!

Privattival értek én is egyet. Tudom, hogy ő is ismeri Hraskó:Relativitáselmélet (Typotex , 2002) c. könyvét. Itt már a "mozgási tömeg" fogalmának elvetése, és a kinetikus energia kivonása az ekvivalencia elvéből szerepel. A tömeget nem ajánlja sebességfüggővé tenni. Mindezekhez megjegyzi, hogy Einstein 1937 évben közölt korrekciójának szellemében teszi. Nemcsak kinetikai, hanem hullámtani indoklást is tesz jozzá.

Úgy látom ezt a kérdést nem lehet megvitatás nélkül, csak a régi alapokon elvetni.
Nem vagyok sarkalatosan az új állásponton, azonban hajlok afelé, hogy ésszerűbb a fizika felépítése, ha újra a Newton-féle arányossági tényezőnek tekintjük a tömegpontot. Ennek nincs matematikai kizáró oka, ezt már írtam: ha egy inerciarendszerben az erő és a gyorsulás négyesvektora arányos, akkor minden inrciarendszerben arányos, ezért felírható

mA=F

newtoni egyenlőség négyesvektorokra is.

A kinetikus indoklást már többször is leírtam a közelmúltban.

üdv. cíprian.
Előzmény: Callie (16922)
Callie Creative Commons License 2006.02.14 0 0 16922

Privatti

Ha jól látom, te egyáltalán nem fogadod el,hogy a nyugalmi tömeg változhat. Ha így van, akkor persze hogy "nem látod a logikát" a továbbiakban.

Érthetetlen, miért kötöd magad ehhez. Te is utalsz közben olyasmikre, amik éppen a változást jelentik. Ha egy testet felmelegítünk,változik a nyugalmi tömege. Ha egy potenciáltérben máshová kerül,de ugyanúgy áll,mint az előbb, szintén. De nem kell potenciálnak léteznie ahhoz, hogy egy erőtér munkája a belsőenergiát és ezért a nyugalmi tömeget változtassa. (Nem kell az erőtérnek örvénymentesnek lennie).

Úgyhogy nem tudom miért mondasz ilyeneket:

 

Megnéztem a cikkeidet, de már azzal a kijelentéssel sem tudok egyetérteni,hogy a számlálóban lévő m0  tömeg növekedhet.  Ez ugyanis önellentmondás.

A tömeg a mérésének módjával definiált mennyiség (ahogy pl. az idő is). 

Mérésének lényege, hogy a relatíve nyugvó testet állandó erővel gyorsítjuk, s a viselkedéséből kiszámítjuk a nyugvó állapoti tehetetlenségét, s ezt nevezzük tömegnek.

A testnek a nyugvó állapotában meghatározott belső energiája van.

Ez biztosítja adott hőmérsékleten az adott  térfogatát - s anyagszerkezeti

sajátosságait együtt.

Amikor gyorsítjuk a testet, nem mást teszünk, mint ezt a belső energiát növelgetjük!

 

Ha szóhasználati félreértések vannak talán, akkor kerüljük el őket. Az általam ismertetett Marx-féle gondolatmenet annak a valaminek a változásán alapszik, ami a négyesimpulzusban szerepel, mint a négyessebesség szorzója.

Előzmény: Törölt nick (16883)
Dubois Creative Commons License 2006.02.14 0 0 16921

"Vagy az egészet nem érted, és hagyjuk a fenébe? "

 

Képzeld magad Astrojan helyébe. Az órák naponta 38 microsec-et sietnek ezért napi 38 microsec lassítást kellett beléjük építeni.

 

Neked viszont azt az álláspontot kellene védened, hogy a lassítás nélkül is ugyanúgy járnának.

 

Ekkor te is csak hülyeségeket tudnál mondani. :)

Előzmény: mmormota (16918)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!