Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16964
Callie
Érdekes felvetés.
Azt mondod ezzel, (az én felfogásom szerint), hogy a világmindenségben (ami magába foglal "univerzumokat") valahol képződött egy fekete lyuk, és amelyből kitóduló anyag (Fejhér luk) alkotta a mi univerzumunkat?
Vagy nem erre gondolsz?
De miért ne, ezt is elfogadnám.

De ha jól belegondolok, ez ugyanaz a helyzet,( vagyis még csak azt hiszem), mintha az FL kollapsszusában felhevülő "központból" jön létre egy lökéshullám, sőt nem is egy, de több:
1. gamma sugárzás, a fénysebességű- még most is halad, míg az eseményhorizont felénél fog majk leállni. Ehhez hozzátartozik, hogy nagyobb tömegét (E-55 kg) feltételezve én a mi univerzumunk eseményhorizontjának helyét >200 Mrd fényévre teszem.
2. A közepes elemek lökésfrontja ~6 Mrd éve ért ide, hogy a fősorozabeli csillagok stabil fúziója elindulhasson (a stabil fúzióhoz ugyanis szerintem szükség van egy nehéz, stabil fúziósmagra, mint a vas, ami sem nem bomlik, sem nem fuzionál, de tartja a hőt....)
3. Nehéz elemek, még ide se értek, ha ideérthetnek egyáltalán, mert elég stabilak, hogy 20 Mrd évig is repkedjenek..?

Univerzumunknak ugyanis akár fehér, akár fekete lyuk, ez lehetett a története.
A BIG-BANG nem beszél a nehéz elemkről, amelyek a hatalmas hőmérsékletein óhattlanul keletkeztek volna, hiszen itt vannak körülöttünk.
Mert a csillagok nem képesek ilyent termelni.
Az évenként egyet pislákoló szupernovákra nevetéges hivatkozni, hogy azok termelték, és szórták szét azt az univerzumba a nhezebb elemeket. Legfeljebb ki részüket, talán.

Kellene egy magfizikusi vélemény, segítség.
Vajon létezhetnek e nagy nukleonszámú, stabil elmek is, mondjuk 1000-el?
Mert valahol olvastam, hogy léteznek "stabilitási szigetek".
Ha léteznek, akkor ezek még úton lehetnek, harmadik lökéshullámként..., mondjuk a fénysbe 10%-val.
Ha egy ilyen sugárnyláb találkozik egy csillaggal, akkor mi történik?



Előzmény: Callie (16962)
habár Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16963
Lingarázda, sokan vannak, akik, eltérő felkészültséggel kezdenek hozzá építkezni.
És nyílván szebb az az épület, amit hozzáértő emel.
E felismerés alapján belekutattam az internetbe, keresve azt, hogy mi is az eseményhorizont?

1. http://www.babylon5.hu/tech/feketelyuk-main.html
Fekete lyukak
"A fekete lyuk a térnek e szingularitás körüli tartománya, az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.)

Egy M tömeg Schwarzschild-rádiusza km-ben könnyen kiszámítható az

Rs = 2GM/c2

képlettel, ahol G az általános gravitációs állandó, c pedig a fénysebesség. Ez alapján a Nap Schwarzschild-rádiusza mintegy 3 km, a Földé pedig 1 cm.

2.http://cosmo.supernova.hu/klexikon.htm
Kozmológiai kislexikon
Eseményhorizont: a fekete lyuk határa.

3. A gravitáció valóban térgörbület lenne?
"... a fekete lyuk eseményhorizontjának definíciója az a gömbfelület ahol a DVAG áramlási sebessége éppen eléri a c -t."

Szóval ezek láthatóan ellentmondó definiciók, és nagyon tanulságos lesz nekem is elolvasni őket.
De neked sem árt, mert Te meg egy negyedikre hivatkozol.

Énnekem meg ma még az első, egy meglévő a hivatkozási alapom.
Azon fikarcnyit nem változtatam, azon kívül, hogy célszerűen kicsit átrendeztem.

Egyébként én nem az SRE, vagy az ÁRE-t vezetem le, így ne is keresd, hogy mi van benne, és mi nem.
Örülnék persze, ha azt fogadhatnám végül el, miközben megpróbálom megérteni a létező világot. Mert akkor nem kellene vitatkoznom senkivel.



Előzmény: Törölt nick (16959)
Callie Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16962
Érdemes lenne meggondolnod azt, hogy a Big Bang szngularitás fehérlyuk típusú szingularitás,nem fekete lyuk típusú.
Előzmény: habár (16961)
habár Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16961
"Belül se sokkal jobb a helyzet, igaz, ezt kísérletileg kívülről nem lehet vizsgálni. Nem értelek."
Számold ki az Universumunk SCHWARZSCHILD sugarát. Látnod kell, hogy az egy FL.
És azt is látod, milyen szép, és tágas belül.
Matematikailag meg ugyanazon képlettel csak azt lehet bizonyítani, hogy a fekete lyuk belső terét nem töltheti ki egészen egy másik fekete lyuk. Ezt is jól látod a saját univerzumodban, belül.

Próbáld ellenőrizni legalább egy állításom. Ne másokra hivatkozz.
Előzmény: Törölt nick (16960)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16960
"Azt bizonyítottam, hogy minden fekete lyuk strukturált, sajátos belső és külső szerkezeti elemei lehetnek, amelyek közül az eseményhorizont csak egy."

Matematikailag igazolt az ún "no-hair theorem". Azaz a fekete lyuknak kívülről nézve semmilyen struktúrája nincs. A tömege, teljes perdülete és elektromos töltése teljes mértékben jellemzi. Ennyit a "külső" szerkezeti elemekről.

Belül se sokkal jobb a helyzet, igaz, ezt kísérletileg kívülről nem lehet vizsgálni. Be lehet esni az eseményhorizont mögé, de aki megtudja az igazságot, nem tud visszaszólni. (Bár a fekete lyuk elpárolgás megoldhatja ezt a gondot is, de ez még a spekulációk birodalma).
Előzmény: habár (16954)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16959
"1. Bizonyítottam (korábban), hogy valamely FL terét a SCHWARZSCHILD képlet értelmében nem töltheti ki teljesen egy másik fekete lyuk.
Így minden létező fekte lyuk belül különböző sűrűségű objektumokat, FL-ket, és ürt kell, hogy tartalmazzon. Azok is, amelyeket kolosszális sűrűnek hisztek."

Nem is tudod, mi az a fekete lyuk, hogy bizonyíthattál volna bármit is? Előbb tanuld meg a definíciót.

"2. Bizonyított a SCHWARZSCHILD képlet értelmében, hogy a mi Univerzumunk is egy ilyen, ~ E+52-55 kg tömegű FL, ami pont olyan belül, ahogy az 1. pont ismerteti. Van eseményhorizontja is, EM -zárt térré alakító."

Közkeletű félreértés. A Hubble-sugár nem eseményhorizont, nem tesz eleget a fekete lyuk definíciójának. Az Univerzum térideje nem fekete lyuk téridő, hanem Friedmann-Robertson-Walker megoldás.

"Levezettem egy tömegvonzási gyorsulás meghatározására szolgáló képletet, a NEWTONI -val analógot, csakhogy nem a tömeg, hanem a térrész sűrűsége (ró) szerepel benne. Azt is állítva, hogy bizonyos szempontból a sűrűség "relevánsabb" paraméter, mint a tömeg. Így nulla értékűre sem fordulhat például az égitest közepén, mint a NEWTON képletben.
Így néz ki:
a=K*(ró)*r
Ellenőrizheted, a Nap, a Föld felületére, ugyanazt adja, mint a Newtoni. (A "K" együtthatót megadom). De a lehetőségei szélesebbek."

Elég nagy gond van, ugyanis az áltrelben nincs gravitációs gyorsulás. A newtoni elméletben a gyorsulás abszolút mennyiség. Az áltrelben nem. Amíg ezt nem érted meg, nincs miről beszélni.

Ennyire képzetlenül nekiállsz ezt-azt "levezetgetni"... hiszen még a fogalmak sincsenek rendben, a problémákat sem tudod megfogalmazni, nemhogy nekiállni a megoldásnak. Ez a középiskolás "vegyük elő a négyjegyű függvénytárból azt a képletet, amiben a megfelelő betűk szerepelnek" típusú fizika feladatmegoldás. Nagyon szomorú, hogy egy csomó helyen a jelenségek megértése helyett ezzel foglalkoznak. Mert ennek semmi, de semmi értelme.

Az még elképesztőbb hiányosságra vall, hogy ilyen képlet bűvészkedéssel azt gondolod, bármi érdemlegeset tudsz mondani a fizikáról. Szerinted egy fizikus tudása ebből áll? Nagyon el vagy tévedve.
Előzmény: habár (16953)
muallim Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16958

Astrojan !

 

Szerinted, amikor az órák visszaretardálódnak, akkor elkezdenek a lassulás miatt gyorsabban járni, és a tíz éves lemaradásukat őrült tempóban öregedve behozzák. Az űrhajósok meg megöregedve, szakállasan érnek vissza ( az oxigénfogyasztásról nem is beszélve ), pedig a tegnapi fényképen még 18 évesek voltak?  -:))

Előzmény: Astrojan (16955)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16957

Kösz Gergő, de gondolatmenettel nem lehet kisérletet helyettesíteni. Arra kértem Duboist, de Téged is és bárki mást is, hogy keressen kisérletes bizonyítékot arra amit itt próbáltál elővezetni. Nem elegendő az okoskodásod, mint ahogy ez mmormota 2 példáján is látható volt. Egy ilyen fontos kérdésben, amelyen az egész relativitáselmélet áll vagy bukik, nem lehet kikerülni a kisérletes igazolást. Később átgondolom a te példádat is, bár lényegében hasonló mmormota példájához. De ne legyen kétséged, hibás és elfogult a gondolatmeneted.

 

Előzmény: Gergo73 (16956)
Gergo73 Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16956
Dubois, mmormota és a többiek csak arra akartak utalni, hogy attól hogy repülés közben mérik az eltért időt a műholdakon, még egyértelműen lehet következtetni arra, hogy az órák a valóságban is eltérően járnak (azaz lehozva őket eltérő időt fognak mutatni a földi órákhoz képest).

A gondolatmenet a következő, olvasd el figyelmesen. Fellövünk két azonos felépítésű precíz órát (A-t és B-t) pontosan 1 nap eltéréssel: mondjuk A-t hétfőn, B-t kedden. A fellövés előtt együtt jártak a földi órákkal (tehát egymással is). Úgy rendezzük a dolgokat, hogy együtt keringjenek (pl. geostacionárius pályán). Szerdán repülés közben megmérjük mindkét órán az időt. A mérés szerint az A óra 76ms-ot siet a földiekhez képest, a B műhold azonban csak 38ms-ot. Fontos hangsúlyozni, hogy a mérés nem tud az órák múltjáról: az csakis az órák aktuális állapotátát veszi figyelembe. Mivel a mért időadatok különbözőek (+76ms és +38ms), ezért a két óra valamiben különbözik egymástól. De a két óra együtt mozog egymással és felépítésükben is teljesen azonosak, ezért csakis abban különbözhetnek, hogy mennyi időt mutatnak a valóságban. Tehát A-n és B-n nem ugyanannyi a valóságos idő, vagyis legalább az egyiken eltérés van a földi időhöz képest (a valóságban). Más szóval ha A is és B is együtt járna a földi órákkal (a valóságban), akkor egymással is együtt járnának (a valóságban), vagyis A és B minden tekintetben azonos lenne, tehát közöttük méréssel nem lehetne különbséget tenni, tehát a mért időadatok is azonosak lennének (de mint tudjuk nem azok). Ezt így érted?
Előzmény: Astrojan (16955)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.16 0 0 16955

Mert egészen retardáltnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ne értse meg azt, hogy a korrigálatlan földi órához képest a korrigálatlan műholdi óra napi 38 microsec-et sietett. Ezt mérték ki a az első műhold fellövésekor.

 

Ezt mérték repülés közben te szerencsétlen. Ezt senki nem vitatja.

 

Az a kérdés mi van az órákkal amikor azok visszaretardáltak a földre, mikor fogod már fel végre. Erre keress adatot és forrást.

 

Előzmény: Dubois (16930)
habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16954
Azt bizonyítottam, hogy minden fekete lyuk strukturált, sajátos belső és külső szerkezeti elemei lehetnek, amelyek közül az eseményhorizont csak egy.
Éshogy bármely fekete lyuk ugyanolyan sokrétű, mint a mi univerzumunk.

És mert strukturált, a létező külső hatások (pld. az árapály) sajátos módon hatnak a belsejükben végbemenő foplyamatokra.

És mert ennyi mindent bizonyítottam a fekete lyukakról, csak nem gondolja valaki komolyan, hogy megcsak ne is írjak róla?
Előzmény: habár (16953)
habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16953
A gyorsulás képlet, amiről írtam, éppen nem a megfigyelők, és a gravitáció viszonyáról szólt.

Hanem a következőkről.
1. Bizonyítottam (korábban), hogy valamely FL terét a SCHWARZSCHILD képlet értelmében nem töltheti ki teljesen egy másik fekete lyuk.
Így minden létező fekte lyuk belül különböző sűrűségű objektumokat, FL-ket, és ürt kell, hogy tartalmazzon. Azok is, amelyeket kolosszális sűrűnek hisztek.

2. Bizonyított a SCHWARZSCHILD képlet értelmében, hogy a mi Univerzumunk is egy ilyen, ~ E+52-55 kg tömegű FL, ami pont olyan belül, ahogy az 1. pont ismerteti. Van eseményhorizontja is, EM -zárt térré alakító.

3. Levezettem egy tömegvonzási gyorsulás meghatározására szolgáló képletet, a NEWTONI -val analógot, csakhogy nem a tömeg, hanem a térrész sűrűsége (ró) szerepel benne. Azt is állítva, hogy bizonyos szempontból a sűrűség "relevánsabb" paraméter, mint a tömeg. Így nulla értékűre sem fordulhat például az égitest közepén, mint a NEWTON képletben.
Így néz ki:
a=K*(ró)*r
Ellenőrizheted, a Nap, a Föld felületére, ugyanazt adja, mint a Newtoni. (A "K" együtthatót megadom). De a lehetőségei szélesebbek.

4. A levezetett képletből ugyanis egy programot készítettem, történesen mert nem vagyok időmilliomos, a számomra legkedvezőbb excel formában. 10*10*10 raszterben adhattam meg 1000 pont sűrűséget, és vizsgálhattam az említett képlettel a tömegvonzási gyorsulást a raszteren belül bárhol, illetve kivül rajta is.
Ezekből diagramot építettem különféle homogon, inhomogén, és üreges sűrűségeloszlásokra. (Ha ezt az ajánlott lineáris helyett a Newton a= G*m/r^2 képlettel csináltam volna? Nevetséges).

Ezek a diagramok a kis pontszám miatt ugyan kis pontosságúak, de eléggé szignifikánsak, és nagyon érdekesek.
Egy kocka alakzatnál például vannak olyan helyek, ahol a gyorsulás maximuma a kockán kívűl vagy belül esik.
Egy üreges alakzatnál, azon belül a gravitáció iránya többször is válthat, létrehozva olyan térrészeket, ahol a sűrűség nulla, és mégis vonzás történik (csomósodás...)
Ami egyébként nem ismeretlen jelenség.
De honnan tudjátok, hogy a Pioneerek gyorsulását nem az okozza e, hogy az Univerzumunk "falának" (eseményhorizont?) tömegei, 15 Mrd fényévnyiről odahatnak?

5. És hogy az univerzumunk tömegeloszlásának ismeretében annak határa, és az eseményhorizont alakja is meghatározható? Ami éppen úgy áthaladhat magán az objektumon, metszheti a határát, és kívűl is folytatódhat? Erről szólt a képlet, amit levezettem. Hogy a maximális gyorsulás helye, (az eseményhorizont?) nemcsak kívűl lehet az objektumon.
Ehhez át kellett alakítanom a SCHWARZSCHILD képlete, akit pedig egyébként mélységesen tisztelek, Newton-hoz, Einstein-hez, és bármelyiketekhez hasonlóan.
De ebben az esetben a gyorsulásra volt szükségem.


Másfelől most is úgy látom, hogy a Hafele- Keating kísérletben három megfigyelő szerepel, és hogy a vizsgálat a harmadik, a földközépen álló szempontjából kellett volna, hogy történjen.
És valójában egy sor elhanyagolással (pld magasság) úgy is történik.
Kivéve azt, hogy a Földközépponti megfigyelő szemszögéből a földfelszíni a találkozáskor még nem ért vissza arra a helyre, ahonan mindkettő elindult.
Itt beszéltem én a megfigyelőkről.
Még nagyon soklevezetésem, számításom volt, pld. az árapályról programm, stb.
Azért ez sok munka, vita nélkül nem ignorálható.
Előzmény: Törölt nick (16941)
habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16952
Privatti
" Nem ért rá senki azóta. "
Én ráértem...

iszugyi bejelentését az ejtőkísérletről elfogadva arra a véleményre jutottam, hogy a zuhanó testet nemcsak a külső környezet ellenállása fékezheti, mint a pihét, de a belső ellenállása is, ami a belsejét gerjeszti, illetve egy adott felhalmozódáson túl sugárzásra készteti.
Olyan ez, mintha egy kocsinak lenne légellenállása (külső), és fékezési, áttételi stb belső ellenállása is, ami miatt vákuumban sem érné el a "zuhanási" sebességét valamely lejtőn.

Így azt látod, hogy valami gyorsabban zuhan, mit zuhannia kellene. Mintha a tehetetlensége kisebb lenne.
De megfordítva is érzélkelheted.

Így számomra iszugyi mérésének elfogadásával természetes az is, hogy a zuhanó tömeg egy ideig nem sugároz EM formában, mert még csak akkumulál, utána meg hogy túltöltődve hirtelen sugároz.
Előzmény: Törölt nick (16950)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16951
".. gravitációban szabadeső töltés sugároz-e?"

Természetesen sugároz, ha mást nem gravitációs hullámokat.
Előzmény: Törölt nick (16950)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16949
Ott ahol lennie kell, a könyvben!
Előzmény: mmormota (16948)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16948

Ne viccelj. Sose vezettél le semmit.

 

Hol van a levezetés?????

 

Előzmény: iszugyi (16947)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16947
A levezetéshez nem értessz, hiába mondtam el!
Előzmény: mmormota (16946)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16946

Máshogy mondva az erös-kölcsönhatás nem létezik a protonok között.

 

Szívesen megnézném levezetésedet mondjuk a hélium atommagra, erős kölcsönhatás nélkül...

 

Fájdalom, nem iagzán árasztasz el minket levezetésekkel. Ha jól számolom, eddig egyetlen egyet sem mutattál.

 

:-)

 

Előzmény: iszugyi (16945)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16945
A kütyükben egyedül a nagy hömérséklet miatt nem ragadnak a protonok össze. Erröl van szó. Máshogy mondva az erös-kölcsönhatás nem létezik a protonok között.
Előzmény: mmormota (16944)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16944

El kellene döntened, hogy mivel vitatkozol.

 

- Azzal, hogy van-e egyáltalán fúzió ezekben a kütyükben? Gondolom, ezt nem vitatod, bár azon se lennék meglepve, ha mégis. Értelmetlenebb állításod is volt már.

 

- Azzal, hogy így nem lehet jó, gazdaságos, használható erőművet építeni? lehet, hogy tényleg nem. De ez a lehetőség elég arra, hogy meg se próbálják? Ha a kísérlet alapján többet tudnak, talán találnak jobb megoldást. Ez van. Mást is próbálnak, a lézeres rendszert is fejlesztik.

 

-Semmi kétségem, hogy neked van jobb ötleted. Leírását közvetlenül egyéb részletes levezetéseid mellett tartod. De:

 

megy!

 

:-))) 

Előzmény: iszugyi (16943)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16943
Ha majd több energia jön ki mint amit bele tesznek, akkor fog müködni. Eddig csak a pénzadókat tudák megyözni, a fizikusokat alig.
Előzmény: mmormota (16938)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16942
Az utána következő hadobálásod az eseményhorizontról pedig minősíthetetlen zagyvaság.
Előzmény: habár (16939)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16941
Az a te úgynevezett gyorsulásod (a képletedben "a") hogyan van pontosan definiálva? Milyen megfigyelő által mért gyorsulásról van szó? És milyen objektum gyorsulásáról? Nem mindegy.

Van ugyanis olyan gyorsulásfogalom (fizikailag teljesen megalapozott, mellékesen egyenesen arányos vele a Hawking által kiszámolt fekete lyuk sugárzás hőmérséklete), ami egyáltalán nem tart végtelenhez a fekete lyuk felszínén. Ezt szokták a fekete lyuk felszíni gravitációjának nevezni, ez az, amit egy szabadon beeső megfigyelő lát. Ennek van igazán fizikai értelme, ugyanis olyan megfigyelő nincs, aki mozdulatlan tudna maradni az eseményhorizonton (ez tényleg mérhetne végtelen gyorsulást, és kegyetlenül kellene égetnie a rakétáit, hogy ott maradjon). Ha elég nagy a fekete lyuk, ez akármilyen kicsi lehet, ezért elég nagy fekete lyuknál az eseményhorizonton való átzuhanást szinte észre sem lehet venni, nem jár semmiféle megrázkódtatással (hacsak azt nem számolod annak, hogy hiába erőlködsz, nem tudsz visszamenni).
Előzmény: habár (16939)
habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16940
releváns= fontos, lényeges, nyomós, döntő...
Most már tudom, a jóvoltodból.
Tőled ezt tudhatom meg. Nem rossz, de nem értékarányos, ahhoz képest...
Dehát ez itt nem piac, hanem fórum.
Előzmény: habár (16939)
habár Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16939
"Mi az, hogy gravitációs gyorsulás? Milyen megfigyelő szerint? Egyáltalán fel tudod Te azt fogni, miért releváns ez a kérdés, és miért dönti romba az egészet, amit írsz?"

Lingarázda, szia

...Nem tudom, hogy mi az, de most jön visszafelé... volt valaha egy ugratás.

Nem ugratás az . Mert Te sem tudod...

Én sem tudom, de azért nemcsak hogy tudom másféleképpen számítani a tömegvonzási gyorsulást, mint Te, és sokan,- de számítottam is, és igen érdekes eredménnyel.
Bármit kérdezhetsz a módszerről az eredményről. Mégsem azt teszed.

Éppen ezért képzeld, egyenrangúnak érzem magam veled, és nem tartozkodom...
Van valami, amit jobban, és valamit amit kevésbé, mint Te tudok. Pld. nem tudom még, hogy mi az, hogy "releváns"? De tényleg.
Előzmény: Törölt nick (16927)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16938

A fúziós kísérletek viszont sikerültek" Hol, Te okos?

 

Pl. a TFTR-ben sikerült 10,7MW fűziós energiát előállítani.

http://www.pppl.gov/projects/pages/tftr.html

 

A dolog működik, csak nagyon nehéz jól csinálni. A technikát kell finomítani, hogy a mérleg pozítív legyen, az energia pedig stabil és kinyerhető. Ebben lesz egy fontos lépés az ITER.

 

Szintén működik a lézeres, golyókat hevítő elrendezés.

 

 

Előzmény: iszugyi (16936)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16937
A fúziós erömüvek még nem is léteznek!
Ebben hasonlítanak a hidrogénbombához meg a svéd nyelvhez - egyik sem létezik!
Előzmény: iszugyi (16934)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16936
"A fúziós kísérletek viszont sikerültek" Hol, Te okos? ".. és a számításoknak megfelelően" sehol sem ".. működtek."
Előzmény: mmormota (16935)
mmormota Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16935

A fúziós kísérletek viszont sikerültek, és a számításoknak megfelelően működtek. Egy használható, energiatermelésre alkalmas reaktor valóban messze van ettől, rengeteg műszaki és tudományos problémát vet fel. Éppen azért építik a kísérleti reaktort, hogy ezeket tanulmányozzák, megoldják.

 

Te meg szokás szerint beszélsz összevissza.

 

Nincs véletlenül valami konkrét levezetésed? :-)

 

Tudod, pl. az, amire azt mondtad:

 

megy!

 

:-)

 

 

Előzmény: iszugyi (16934)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.15 0 0 16934
Fordítva, Nevem, Tevem fordítva. A fúziós erömüvek még nem is léteznek! Quod Erat Demonstrandum.
Előzmény: NevemTeve (16933)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!