A mostani MTB-ot már szereltem párszor, tavaly egyszer teljesen darabokra szedtem, és utána újra összeraktam. Nagyon nem értek a szereléshez, de azért valamit igen.
Mivel ha bringázok, mindig városon kívül és hosszabb távon, meg 90%-ban országúton, ezért arra is gondoltam, hogy egy outit veszek.
Használt bicajnál szerintem a felszereltség mellett nagyon sokat számít, hogy kitől veszed és ő hogyan használta. Inkább vennék kicsit gyengébb felszereltségű újat, mint szétkoptatott jobb nevűt.
Ha nem értesz hozzá és nincs olyan hozzáértő haver aki meg tudja veled nézni a használt bringákat - nem képen, hanem személyesen - akkor jobban jársz, ha veszel boltban egy komplett bicajt.
Ennek pl. a leírtak alapján elég jó alkatrészei vannak, de hogy az slő teló (Teló: Rock Shox Dart 2 pop-lock, kormányról vezérelhető (3 hónap gari van még)) milyen, fogalmam sincs, mert nem értek hozzá.
Bocsi, a két dolgot egymástól teljesen függetlenül mondtam.
Ha nézek egy bringát, bármilyen oldalon, akkor azért jó lenne tudni, milyen minőségűek az alkatrészek (elvégre senki nem akar pénzt kidobni az ablakon)
Ha a bringán levő alkatrészekről nem tudod eldönteni, hogy mennyire jók, akkor mitől tudnád jobban megítélni ugyanannak az alkatrészcsaládnak a darabjait "komplett szetként"
Az építésnek valóban csak abban az esetben van értelme, ha konkrét elképzelésed van, hogy melyik alkatrész milyen típusú legyen. A bringa így jóval többe fog kerülni mint egy hasonló színvonalú "gyári", viszont pontosan olyan lesz amilyet szeretnél.
Ehhez nem árt némi tapasztalat és ismeret is. Mert annak nincs sok értelme, hogy az ember a katalógus alapján legózza össze a bringát, de azt alkatrészek milyenségéről gőze sincs, csak a fotót és az árat látja. A bringások 99.9%-a jobban jár, ha megveszi a komplett kerékpárt, és ha azon van olyan alkatrész ami nem tetszik, akkor csak azt cseréli le.
Az építés pluszköltsége két dologból adódik: az egyik, hogy az alkatrészeket külön-külön sokkal drágábban veszed meg, mint ha egyben veszed meg a bringát. Mondjuk egy 100 ezres bringát darabokból összerakni legalább 120-130 ezer. A másik a szerelés költsége, ha szervizben rakatod össze az kerékfűzéssel együtt 12-15 ezer. Ha magadnak csinálod, akkor ingyen van, viszont szükséged van pár célszerszámra, mert az imbuszkulcs és a kombinált fogó nem elég.
Valóban érdekes volt a hétvégén bringázni. Azt hittem, sosem érem el Esztergomot, kistányéron toltam izomból a síkon, kb. 10 km/h-val... Aztán befordultam hátszélnek és könnyed 40-nel elindultam haza.
Igen. Azon gondolkodtam, hogy azt bepróbálom mégis :)) de még addig eldöntöm, és legfeljebb a helyszínen nevezek :D Nagyon tetszik az egész elgondolás, a hangulat (a képek alapján) szimpatikus és kész :)))
Megemelem a kalapomat előtted, bravó! Időközben megtudtam, hogy a két társam, akikkel indultam, nem sokkal később, egymástól függetlenül szintén feladni kényszerült. (Ezután már csak öten maradtatok a pályán a nyolc indulóból.) Az egyikük életveszélyes helyzetbe is került, amikor a szél kitette az út közepére egy autó elé. Az autós a padkára menekült, de szerencsére senkinek nem lett baja. Ekkor adta fel a barátom a túrát. Ma, amikor már gyengült a szél, magam is végignéztem autóból, hogyan dobálta előttem a bicikliseket a szél. Az egyik hirtelen kikacsázott elém, de mivel ismertem a körülményeket, és láttam rajta a rendes túrás felszerelést (mez, sisak), rögtön arra gondoltam, hogy ez nem részeg, hanem a szél miatt csalinkázik. Én azt hiszem, még életemben nem bicikliztem ilyen szélben.
Elindultam, hat után kevéssel, mert késve értünk oda. A pályán úgy dobálta a szél az autót, mint a repülőt szokta, mikor darabos a levegő, és kétszer kellett erősen fékezni, mert hirtelen lecsökkent a porfúvástól a látótávolság. Már Szfváron, mire eljutottunk a pecsételőhelyig, éreztem, hogy ez nem az én napom, a nyílt pályán pedig úgy fújt vissz a szél, hogy szépen csökkent le a sebességem 15-re, majd 10 környékére, akárhogy pedáloztam. Be kellett látnom, hogy nem tudom kitekerni azt a sebességet, amivel teljesíthető a túra, így feladtam, hátszéllel begurultam Szfvárra, és felültem a vonatra. Tisztában voltam vele, hogy ez a túra ennyi készüléssel szél nélkül is a képességeim határán van. Láttam egy hegyet, amit egészben kitakart a porfelhő. Talán jövőre. (Bár ha most nekimennék a 400-nak, akkor még egyszer, utoljára lenne esélyem az életben, hogy a napi távrekordomat megint megduplázzam, de nem igazán látom a realitást a dologban.)
osztozom Kivi véleményében nem minden esetben jó fizetni csak a névért többet mint kellene. hiszen ha "építkezel" fejlesztesz bizony ugyanazt a cuccot kell megvenned egy 70 ezres és egy 100ezres alap bringára is. 30 ezerért meg sok mindent lehet venni ha úgy nézzük. (akár egy használt bicajt is). Ez nem azt jelenti hogy a KTM nem lenne jó, de vannak jók amik ugyanazt tudják és még márkában sem maradnak el, sőt!
Ugyan ez a szituáció nálam is! Jelenleg készül egy biciklim, szintén a váz a legkevesebb érték. :( sajnos nem lehet rá eléggé vigyázni.
Több bicajomat ellopták már, innen a 3.emeletről a korláthoz zárva volt az utolsó amit elvittek. Nincs biztonságban sehol. igaz a mistanit eddig soha nem hagytam ott sehol még lezárva sem. vagy megyek vele vagy itthon van, vagy a munkahelyemen bent a műhelyben.
Igazából nem tudom mi lenne a módja az azonosításnak, itt nálunk ha ellponak egy bicajt vágják darabokra, leégetik a festéket és viszik a MÉH-be (gondolom máshol is így van ez) így az azonosítás majdhogynem lehetetlen.
