A Schwarzschild 'képlete' sem 'valódi', a 'fekete lyuk' sem az!
És mint csinálnak az (e,p)- és (P,E)-neutrínók az Univerzum sürüségénél, magyarul mondva, hogyan számítod bele az Univerzum sürüségébe a sötét anyagot??
Az 1 és a 2 nem definíciók. A fekete lyuk valódi, áltrel definíciója az: amit eseményhorizont határol. Az eseményhorizont az pedig egy speciális fényszerű hiperfelület a téridőben, ami bizonyos tulajdonságoknak eleget tesz.
" When q is zero or negative for both incoming and outgoing null geodesics orthogonal to a smooth spacelike surface, that surface is called a trapped surface, and any closed trapped surface must lie inside a black hole. This an abstract general definition of a black hole that is independent of any coordinate system used to describe it. Gravity bends light like a lens, and a black hole can be thought of as a very peculiar type of lens, one that bends light so that it can never be seen. "
Persze ennek a megértéséhez érteni kell az egész szöveget.
A 3. idézeted egy, a fórumon jelenlévő crackpot, Astrojan definíciója. Ugye nem gondolod, hogy ez bármilyen értelemben bevilágító lenne?
Hiába próbálsz sok szempontot felhozni, ha ezek mindegyike vagy irreleváns, vagy nem is definíció, vagy pedig egyenesen hülyeség. Sok szempont valóban hozzájárul a mélyebb megértéshez, de csak akkor, ha ezek érvényes szempontok, ugyebár, kedves habár.
Amúgy itt a "képletfizika" veszélye: fogod a Schwarzschild sugár képletét, beleírod az Univerzum sűrűségét. Aztán azt mondod, az Univerzm fekete lyuk.
Ez olyan abszurd, mint hogyha azt mondanád, az Univerzum sűrűsége kisebb mint a vízé, tehát úszik a vízen. Az úszás feltételében is sűrűség szerepel (annak kell a vízénél kisebbnek lennie), de hiába van az Univerzumnak sűrűsége, attól még nem fog úszni a vízen, mert nincs olyan kád, amibe beletehetnéd :)
Én meg úgy gondolom, hogy a gondolkodást nem lehet kiiktatni. Gondolkodás nélkül összefüggéstelennek tűnő tények halmaza lenne, amit a világból észlelünk. Most hozzunk le neked egy műholdat, másnap majd személyesen keringenél a Föld körül, hogy meggyőződj az idődilatációról, harmadnap pedig majd utazást kérsz a Marsra, hogy elhidd, az nem csak egy festett piros pötty az égen. Te olyan szinten nem akarsz gondolkodni, hogy az már fájdalmas.
Callie. Nézőpont kérdése. Ha elfogadod, hogy a miénk csak egy a Világmindenség átlagosnak mondható univerzumai közül, akkor a SCHWARZSCHILD képlettel közelíthetők közé sorolhatod azt is. Arra meg pont én, és itt kerestem megoldást, hogyan lehet közelíteni egy eseményhorizont helyét, ha az objektum nem homogén gömbszerű sűrűségeloszlású?
Talán az elsők között vagyok, akik azt állítják, hogy az eseményhorizont alak és sűrűségfüggő, így az objektumon belül, és kívűl is haladhat. Még módszert is ajánlottam, mégha kezdetlegeset is.
De tényleg, milyen a mi lakóhelyünk-univerzumunk, szerintem?
- A tömegét E+54-55 között venném fel. - A látható (érzékelhető) részé ebből csak E+52-53 - A Schwarzschild sugara Rs=150-300Mrdfényév. (itt még a becslésben is nagy a hiba) - Az érzékelhető rész sugara : 13,7 Mrd fényév, tágul.
- A sűrűsége: a látható részé kb. 1 nukleon/m3, átlag az egészé 0,001 nukleon/m3 - Fejlődési kora (a kollapszus végének, a lökéshullám kezdetének időpontja) 13,7 Mrd év - A kollapszus indulási kora 300-1000 Mrd év
Most mennem kell. Kb. ilyen egy átlagos univerzum, (FL, EM-zárt) a világmindenségben. A nagyobbak nem is köszönnek neki.
mmormota Nem mondanám, hogy kifejezetten az altrel érdekel, mert lehet írni értelmes dolgokat nélküle is. Az USP-re, mint kritériumra pedig féfiasan bevallom, hogy szinte büszke vagyok. És nem bánt, hogy közben az altrelről nem tudok nagyon értelmesen írni.
Nem lehet altrel problémákat az altrel minimális ismerete nélkül, különféle naív filozofikus elképzelésekre alapozva kezelni. Annyira gyermeteg, laikus dolgokat írsz, hogy semmi értelme ezekre válaszolgatni.
Ha érdekel az altrel, meg kell tanulnod előbb. Pont.
Ha ennyit nem ér meg neked, bele kell nyugodnod, hogy nem tudsz értelmes dolgokat mondani róla.
Callie Elfogadod, hogy minden létezőnek strukturált belső tere van? Mert ha ilyenek a létezők, akkor a külvilág, például a gravitáció, sajátosan befolyásolhatja a bennük zajló folyamatokat, mondjuk az árapály útján. Érdekes, nem én vagyok az, aki a mindennapi, és a nem mindennapi tapasztalatoknak ellentmond, hanem Ti- ha azt valjátok, hogy a létező nem strukturált, nem sajátos szerkezetű. Ez az axióma sincs benne a relativitás elméletben, mégis más szint vet bizonyos dolgokra. Szóval, mi az álláspont?
Callie Az Univerzumunk maga az átlagos lokalitás a Világmindenséghez képest. Ha hallottál az Olbers paradoxonról, tudhatnád, hogy miért az. A láthatóan táguló világunk (13,7Mrd fényév) az első gammasugárzásos lökésfront mögött pedig még az univerzumunknak is csak töredék része. Nem véletlenül írtam, hogy E+55 kg, és töbszáz Mrd fényév. Hogy ehhez milyen teóriát lehet illeszteni, az más kérdés.
Magam is tudom, hogy a SCHWARZSCHILD képlet egyszerűsített, nem forgó univerzumra vonatkozik, és hogy létezik a Kerr metrika. Ha tudós lennék, biztos azzal számolnék, és publikálnék. De már belátom, hogy sem tanfolyamot nem végezhetek, sem tudós nem lehetek, hát így vegetálok. Belőletek még lehet nagy tudós, vagy azok is vagytok, mit tudom én.
De olyan hiányosságokat "veszek észre", hogy indolkoltnak tartom, hogy leírjam amit gondolok. Példul az árapály fizikai tulajdonságinak és jelentőségének félremagyarázását, nem értését.
Például amit én Univerzális Stavioner Pályának (USP) nevezek, az árapály vonzó -taszító hatásának kritériumát, elemzését. Ez a fizikában ma még nem létező kritérium, büszke lehenék rá.
Amivel a mi univerzumunk látható részének a tágulását is megmagyarázhatná... Ami lehet egy lokális tágulás, a saját, változatlan eseményhorizontján belül, ami most gyorsul, majd megszűnhet.
Másfelől, a világkép amit sikerült magamnak kitalálnom, számomra elfogadhatóbb, hiszen ami nem jó benne, mindig megpróbálom kijavítani. És nem szubjektívebb, mint a Tiétek, mert szinén logikára, és számításokra épül.
Így például azt állítom, hogy egy FEKETE LYUK, (de bármi más) BELSEJÉT SEM TÖLTHETI KI TELJESEN EGY MÁSIK FEKETE LYUK (vagy bármi más), VAGYIS HOGY MINDEN LÉTEZŐNEK STRUKTURÁLT BELSŐ TERE KELL, HOGY LEGYEN! Ez azt jelenti, hogy kell, hogy legyen benne űr, másik fekete lyuk, vagy közbenső sűrűségű "valami". Számomra ez axióma. Ez megmagyarázza nekem a világmindenség felépítését a legapróbb eleméig, ami szintén ilyen. Ez egy párhuzamos és soros hiearchikus sűrűségrendeződés. Különféle fajú határfelületekkkel. Ezek közül csak egy az eseményhorizont. Callie: Szerinted mi az eseményhorizont?
Dícséretes, hogy ennyi energiát fordítasz a fekete lyukakra. De azok tanulmányozásához egy rendszeres ált rel kurzust kell végigcsinálni; ezek a morzsák nem helyettesítik. Egy olyan kurzus persze nehéz; az egyetemen átlagban negyvenen kezdtek el szeptemberben egy ilyet, de tavaszra már csak tízen maradtak.
Néhány infó segítségül:
- A Schwarzschild-megoldás egy lokális, gömbszimmetrikus és sztatikus anyageloszlás téridejét írja le. Az Univerzum viszont egyik sem (tágul.....); így rá nézve alkalmazhatatlan.
- A különböző téridőket a metrikus tenzoruk azonosítja, melyet az Eisntein-egyenletek megoldásából kapunk.
- Az Univerzumra érvényes megoldásokat hívják Robertson-Walker téridőknek, ahogy Lingarazda már említette (vagy Friedmann-modelleknek).
- Egy lokális valamire lehet közelítőleg alkalmazni a Schwarzschild-sugár képletét, tehát lehet arról beszélni, mennyi a Napé vagy a Földé.
- Ha meg a reális fekete lyukak természetére kíváncsi valaki, akkor a Kerr-téridővel kell tisztában lennie.
Callie Érdekes felvetés. Azt mondod ezzel, (az én felfogásom szerint), hogy a világmindenségben (ami magába foglal "univerzumokat") valahol képződött egy fekete lyuk, és amelyből kitóduló anyag (Fejhér luk) alkotta a mi univerzumunkat? Vagy nem erre gondolsz? De miért ne, ezt is elfogadnám.
De ha jól belegondolok, ez ugyanaz a helyzet,( vagyis még csak azt hiszem), mintha az FL kollapsszusában felhevülő "központból" jön létre egy lökéshullám, sőt nem is egy, de több: 1. gamma sugárzás, a fénysebességű- még most is halad, míg az eseményhorizont felénél fog majk leállni. Ehhez hozzátartozik, hogy nagyobb tömegét (E-55 kg) feltételezve én a mi univerzumunk eseményhorizontjának helyét >200 Mrd fényévre teszem. 2. A közepes elemek lökésfrontja ~6 Mrd éve ért ide, hogy a fősorozabeli csillagok stabil fúziója elindulhasson (a stabil fúzióhoz ugyanis szerintem szükség van egy nehéz, stabil fúziósmagra, mint a vas, ami sem nem bomlik, sem nem fuzionál, de tartja a hőt....) 3. Nehéz elemek, még ide se értek, ha ideérthetnek egyáltalán, mert elég stabilak, hogy 20 Mrd évig is repkedjenek..?
Univerzumunknak ugyanis akár fehér, akár fekete lyuk, ez lehetett a története. A BIG-BANG nem beszél a nehéz elemkről, amelyek a hatalmas hőmérsékletein óhattlanul keletkeztek volna, hiszen itt vannak körülöttünk. Mert a csillagok nem képesek ilyent termelni. Az évenként egyet pislákoló szupernovákra nevetéges hivatkozni, hogy azok termelték, és szórták szét azt az univerzumba a nhezebb elemeket. Legfeljebb ki részüket, talán.
Kellene egy magfizikusi vélemény, segítség. Vajon létezhetnek e nagy nukleonszámú, stabil elmek is, mondjuk 1000-el? Mert valahol olvastam, hogy léteznek "stabilitási szigetek". Ha léteznek, akkor ezek még úton lehetnek, harmadik lökéshullámként..., mondjuk a fénysbe 10%-val. Ha egy ilyen sugárnyláb találkozik egy csillaggal, akkor mi történik?
Lingarázda, sokan vannak, akik, eltérő felkészültséggel kezdenek hozzá építkezni. És nyílván szebb az az épület, amit hozzáértő emel. E felismerés alapján belekutattam az internetbe, keresve azt, hogy mi is az eseményhorizont?
1. http://www.babylon5.hu/tech/feketelyuk-main.html Fekete lyukak "A fekete lyuk a térnek e szingularitás körüli tartománya, az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.)
Egy M tömeg Schwarzschild-rádiusza km-ben könnyen kiszámítható az
Rs = 2GM/c2
képlettel, ahol G az általános gravitációs állandó, c pedig a fénysebesség. Ez alapján a Nap Schwarzschild-rádiusza mintegy 3 km, a Földé pedig 1 cm.
2.http://cosmo.supernova.hu/klexikon.htm Kozmológiai kislexikon Eseményhorizont: a fekete lyuk határa.
3. A gravitáció valóban térgörbület lenne? "... a fekete lyuk eseményhorizontjának definíciója az a gömbfelület ahol a DVAG áramlási sebessége éppen eléri a c -t."
Szóval ezek láthatóan ellentmondó definiciók, és nagyon tanulságos lesz nekem is elolvasni őket. De neked sem árt, mert Te meg egy negyedikre hivatkozol.
Énnekem meg ma még az első, egy meglévő a hivatkozási alapom. Azon fikarcnyit nem változtatam, azon kívül, hogy célszerűen kicsit átrendeztem.
Egyébként én nem az SRE, vagy az ÁRE-t vezetem le, így ne is keresd, hogy mi van benne, és mi nem. Örülnék persze, ha azt fogadhatnám végül el, miközben megpróbálom megérteni a létező világot. Mert akkor nem kellene vitatkoznom senkivel.
"Belül se sokkal jobb a helyzet, igaz, ezt kísérletileg kívülről nem lehet vizsgálni. Nem értelek." Számold ki az Universumunk SCHWARZSCHILD sugarát. Látnod kell, hogy az egy FL. És azt is látod, milyen szép, és tágas belül. Matematikailag meg ugyanazon képlettel csak azt lehet bizonyítani, hogy a fekete lyuk belső terét nem töltheti ki egészen egy másik fekete lyuk. Ezt is jól látod a saját univerzumodban, belül.
Próbáld ellenőrizni legalább egy állításom. Ne másokra hivatkozz.
"Azt bizonyítottam, hogy minden fekete lyuk strukturált, sajátos belső és külső szerkezeti elemei lehetnek, amelyek közül az eseményhorizont csak egy."
Matematikailag igazolt az ún "no-hair theorem". Azaz a fekete lyuknak kívülről nézve semmilyen struktúrája nincs. A tömege, teljes perdülete és elektromos töltése teljes mértékben jellemzi. Ennyit a "külső" szerkezeti elemekről.
Belül se sokkal jobb a helyzet, igaz, ezt kísérletileg kívülről nem lehet vizsgálni. Be lehet esni az eseményhorizont mögé, de aki megtudja az igazságot, nem tud visszaszólni. (Bár a fekete lyuk elpárolgás megoldhatja ezt a gondot is, de ez még a spekulációk birodalma).
"1. Bizonyítottam (korábban), hogy valamely FL terét a SCHWARZSCHILD képlet értelmében nem töltheti ki teljesen egy másik fekete lyuk. Így minden létező fekte lyuk belül különböző sűrűségű objektumokat, FL-ket, és ürt kell, hogy tartalmazzon. Azok is, amelyeket kolosszális sűrűnek hisztek."
Nem is tudod, mi az a fekete lyuk, hogy bizonyíthattál volna bármit is? Előbb tanuld meg a definíciót.
"2. Bizonyított a SCHWARZSCHILD képlet értelmében, hogy a mi Univerzumunk is egy ilyen, ~ E+52-55 kg tömegű FL, ami pont olyan belül, ahogy az 1. pont ismerteti. Van eseményhorizontja is, EM -zárt térré alakító."
Közkeletű félreértés. A Hubble-sugár nem eseményhorizont, nem tesz eleget a fekete lyuk definíciójának. Az Univerzum térideje nem fekete lyuk téridő, hanem Friedmann-Robertson-Walker megoldás.
"Levezettem egy tömegvonzási gyorsulás meghatározására szolgáló képletet, a NEWTONI -val analógot, csakhogy nem a tömeg, hanem a térrész sűrűsége (ró) szerepel benne. Azt is állítva, hogy bizonyos szempontból a sűrűség "relevánsabb" paraméter, mint a tömeg. Így nulla értékűre sem fordulhat például az égitest közepén, mint a NEWTON képletben. Így néz ki: a=K*(ró)*r Ellenőrizheted, a Nap, a Föld felületére, ugyanazt adja, mint a Newtoni. (A "K" együtthatót megadom). De a lehetőségei szélesebbek."
Elég nagy gond van, ugyanis az áltrelben nincs gravitációs gyorsulás. A newtoni elméletben a gyorsulás abszolút mennyiség. Az áltrelben nem. Amíg ezt nem érted meg, nincs miről beszélni.
Ennyire képzetlenül nekiállsz ezt-azt "levezetgetni"... hiszen még a fogalmak sincsenek rendben, a problémákat sem tudod megfogalmazni, nemhogy nekiállni a megoldásnak. Ez a középiskolás "vegyük elő a négyjegyű függvénytárból azt a képletet, amiben a megfelelő betűk szerepelnek" típusú fizika feladatmegoldás. Nagyon szomorú, hogy egy csomó helyen a jelenségek megértése helyett ezzel foglalkoznak. Mert ennek semmi, de semmi értelme.
Az még elképesztőbb hiányosságra vall, hogy ilyen képlet bűvészkedéssel azt gondolod, bármi érdemlegeset tudsz mondani a fizikáról. Szerinted egy fizikus tudása ebből áll? Nagyon el vagy tévedve.
Szerinted, amikor az órák visszaretardálódnak, akkor elkezdenek a lassulás miatt gyorsabban járni, és a tíz éves lemaradásukat őrült tempóban öregedve behozzák. Az űrhajósok meg megöregedve, szakállasan érnek vissza ( az oxigénfogyasztásról nem is beszélve ), pedig a tegnapi fényképen még 18 évesek voltak? -:))
Kösz Gergő, de gondolatmenettel nem lehet kisérletet helyettesíteni. Arra kértem Duboist, de Téged is és bárki mást is, hogy keressen kisérletes bizonyítékot arra amit itt próbáltál elővezetni. Nem elegendő az okoskodásod, mint ahogy ez mmormota 2példáján is látható volt. Egy ilyen fontos kérdésben, amelyen az egész relativitáselmélet áll vagy bukik, nem lehet kikerülni a kisérletes igazolást. Később átgondolom a te példádat is, bár lényegében hasonló mmormota példájához. De ne legyen kétséged, hibás és elfogult a gondolatmeneted.
Dubois, mmormota és a többiek csak arra akartak utalni, hogy attól hogy repülés közben mérik az eltért időt a műholdakon, még egyértelműen lehet következtetni arra, hogy az órák a valóságban is eltérően járnak (azaz lehozva őket eltérő időt fognak mutatni a földi órákhoz képest).
A gondolatmenet a következő, olvasd el figyelmesen. Fellövünk két azonos felépítésű precíz órát (A-t és B-t) pontosan 1 nap eltéréssel: mondjuk A-t hétfőn, B-t kedden. A fellövés előtt együtt jártak a földi órákkal (tehát egymással is). Úgy rendezzük a dolgokat, hogy együtt keringjenek (pl. geostacionárius pályán). Szerdán repülés közben megmérjük mindkét órán az időt. A mérés szerint az A óra 76ms-ot siet a földiekhez képest, a B műhold azonban csak 38ms-ot. Fontos hangsúlyozni, hogy a mérés nem tud az órák múltjáról: az csakis az órák aktuális állapotátát veszi figyelembe. Mivel a mért időadatok különbözőek (+76ms és +38ms), ezért a két óra valamiben különbözik egymástól. De a két óra együtt mozog egymással és felépítésükben is teljesen azonosak, ezért csakis abban különbözhetnek, hogy mennyi időt mutatnak a valóságban. Tehát A-n és B-n nem ugyanannyi a valóságos idő, vagyis legalább az egyiken eltérés van a földi időhöz képest (a valóságban). Más szóval ha A is és B is együtt járna a földi órákkal (a valóságban), akkor egymással is együtt járnának (a valóságban), vagyis A és B minden tekintetben azonos lenne, tehát közöttük méréssel nem lehetne különbséget tenni, tehát a mért időadatok is azonosak lennének (de mint tudjuk nem azok). Ezt így érted?
Mert egészen retardáltnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ne értse meg azt, hogy a korrigálatlan földi órához képest a korrigálatlan műholdi óra napi 38 microsec-et sietett. Ezt mérték ki a az első műhold fellövésekor.
Ezt mérték repülés közben te szerencsétlen. Ezt senki nem vitatja.
Az a kérdés mi van az órákkal amikor azok visszaretardáltak a földre, mikor fogod már fel végre. Erre keress adatot és forrást.
Azt bizonyítottam, hogy minden fekete lyuk strukturált, sajátos belső és külső szerkezeti elemei lehetnek, amelyek közül az eseményhorizont csak egy. Éshogy bármely fekete lyuk ugyanolyan sokrétű, mint a mi univerzumunk.
És mert strukturált, a létező külső hatások (pld. az árapály) sajátos módon hatnak a belsejükben végbemenő foplyamatokra.
És mert ennyi mindent bizonyítottam a fekete lyukakról, csak nem gondolja valaki komolyan, hogy megcsak ne is írjak róla?
A gyorsulás képlet, amiről írtam, éppen nem a megfigyelők, és a gravitáció viszonyáról szólt.
Hanem a következőkről. 1. Bizonyítottam (korábban), hogy valamely FL terét a SCHWARZSCHILD képlet értelmében nem töltheti ki teljesen egy másik fekete lyuk. Így minden létező fekte lyuk belül különböző sűrűségű objektumokat, FL-ket, és ürt kell, hogy tartalmazzon. Azok is, amelyeket kolosszális sűrűnek hisztek.
2. Bizonyított a SCHWARZSCHILD képlet értelmében, hogy a mi Univerzumunk is egy ilyen, ~ E+52-55 kg tömegű FL, ami pont olyan belül, ahogy az 1. pont ismerteti. Van eseményhorizontja is, EM -zárt térré alakító.
3. Levezettem egy tömegvonzási gyorsulás meghatározására szolgáló képletet, a NEWTONI -val analógot, csakhogy nem a tömeg, hanem a térrész sűrűsége (ró) szerepel benne. Azt is állítva, hogy bizonyos szempontból a sűrűség "relevánsabb" paraméter, mint a tömeg. Így nulla értékűre sem fordulhat például az égitest közepén, mint a NEWTON képletben. Így néz ki: a=K*(ró)*r Ellenőrizheted, a Nap, a Föld felületére, ugyanazt adja, mint a Newtoni. (A "K" együtthatót megadom). De a lehetőségei szélesebbek.
4. A levezetett képletből ugyanis egy programot készítettem, történesen mert nem vagyok időmilliomos, a számomra legkedvezőbb excel formában. 10*10*10 raszterben adhattam meg 1000 pont sűrűséget, és vizsgálhattam az említett képlettel a tömegvonzási gyorsulást a raszteren belül bárhol, illetve kivül rajta is. Ezekből diagramot építettem különféle homogon, inhomogén, és üreges sűrűségeloszlásokra. (Ha ezt az ajánlott lineáris helyett a Newton a= G*m/r^2 képlettel csináltam volna? Nevetséges).
Ezek a diagramok a kis pontszám miatt ugyan kis pontosságúak, de eléggé szignifikánsak, és nagyon érdekesek. Egy kocka alakzatnál például vannak olyan helyek, ahol a gyorsulás maximuma a kockán kívűl vagy belül esik. Egy üreges alakzatnál, azon belül a gravitáció iránya többször is válthat, létrehozva olyan térrészeket, ahol a sűrűség nulla, és mégis vonzás történik (csomósodás...) Ami egyébként nem ismeretlen jelenség. De honnan tudjátok, hogy a Pioneerek gyorsulását nem az okozza e, hogy az Univerzumunk "falának" (eseményhorizont?) tömegei, 15 Mrd fényévnyiről odahatnak?
5. És hogy az univerzumunk tömegeloszlásának ismeretében annak határa, és az eseményhorizont alakja is meghatározható? Ami éppen úgy áthaladhat magán az objektumon, metszheti a határát, és kívűl is folytatódhat? Erről szólt a képlet, amit levezettem. Hogy a maximális gyorsulás helye, (az eseményhorizont?) nemcsak kívűl lehet az objektumon. Ehhez át kellett alakítanom a SCHWARZSCHILD képlete, akit pedig egyébként mélységesen tisztelek, Newton-hoz, Einstein-hez, és bármelyiketekhez hasonlóan. De ebben az esetben a gyorsulásra volt szükségem.
Másfelől most is úgy látom, hogy a Hafele- Keating kísérletben három megfigyelő szerepel, és hogy a vizsgálat a harmadik, a földközépen álló szempontjából kellett volna, hogy történjen. És valójában egy sor elhanyagolással (pld magasság) úgy is történik. Kivéve azt, hogy a Földközépponti megfigyelő szemszögéből a földfelszíni a találkozáskor még nem ért vissza arra a helyre, ahonan mindkettő elindult. Itt beszéltem én a megfigyelőkről. Még nagyon soklevezetésem, számításom volt, pld. az árapályról programm, stb. Azért ez sok munka, vita nélkül nem ignorálható.
