Annak idején én is sokat számolgattam , hogy mi a jó érték . Megadtam a ház elméletileg elvárt hőigényét , ami 2 kW volt . Ebből kezdtem kiszámolgatni , hogy milyen nyílászáróknál , milyen fal hőszigeteltség és milyen födém hőszigetelés esetén érhető ez az érték el . Nálam 18 cm jött ki a falakra klasszikus EPS esetére , én 20cm-re kerekítettem . Háromrétegű üvegezés és a födémre 35cm gyapot . Kiindulási fogyasztást ismertem , mivel 1998 óta jegyeztem minden fogyasztási értéket .
Igazából az érdekelt, meddig lehet eljutni egy jó hőszigeteléssel. Hasonló szinten terveztem szigetelni a kecót, de nem igazán találkozni olyannal, aki rendesen megcsinálta a régi építésű házát és van előtte-utána érték fűtésre. Papíron ki tudom számolni én is a várhatót, de a gyakorlat az gyakorlat.
Az Ozone jelenleg tart 99,66 kWh-nál . Felváltva használom a klímákat , viszont a Gree Amber-en nincs fogyasztásmérőm . Saccolom úgy 1100 - 1500 kWh közé egy fűtésszezonra a fogyasztást . Viszont , ha abból indulok ki , hogy az átlagos napi fogyasztásom 7 kWh körül mozog , akkor 2555 kWh a ház fogyasztása , akkor is ott vagyok a maximum 1500 kWh-nál . :-)
180 m2 lehet, a tetőtér lakható részét beszámítva. Sok helyiség van benne. A földszinten padlófűtés, az emeleten radiátorok. Sorház, a 2 oldalán teljes felületen (hőszivattyúval és gázzal fűtött) szomszédok. Köztünk azért van 10 cm szigetelés. A tetőt idén nyáron újítottuk fel, új, vastagabb tetőszigeteléssel. Ezután került rá 10 kWp napelem még 10 éves szaldóval. A villanykazán a lerobbant nyílt égésterű gázos helyére került. Aznap üzemkész volt, minimális költséggel és semmi rombolással.
Egyébként 2015 óta működtetek 2 kisebb lakásban napelem-villanykazán kombót. A lakói azt sem tudják, honnan jön a meleg. Nincs éves karbantartás és villanyszámla sem (amíg a szaldó kitart).
Megkérdezhetem mekkora a házad nm-re ? Nekem jól hőszigetelt pici 63nm hasznos terület és van két klímám , mind kettő 2,7 kW-os . Minden alkalommal csak az egyik működik . Simán kifűti a házat 23-24°C. között van a hőmérséklet , attól függően , hogy melyik helyiség milyen távol van a klímától a hálószoba durván 1°C-al hűvösebb mint a nappali , konyha . Az energiaigényről meg csak annyit , hogy évente a ház elektromos energiaigénye 4000kWh alatt van . Gáz csak a HMV-t készíti , amikor a napkoli nem győzi . Idáig 60m3 fogyott ebben az évben .
De évente 2-500k-t beletolni a villanyszámlába, azért hamar hozza a megtérülést, főleg ha tovább csökkentik a rezsicsökkentést... A villanykazán a legnagyobb átbaszás ami létezik, és igazából soha nem kellett volna eröltetni.
Van egy hőigényed, arra méretezel egy fűtést, és annak megfelelően kérsz betáplálást. Ha nem áll rendelkezésre (elég kis esélye van), akkor újratervezés.
De mindegy is, most villannyal fűtesz, de azon aggódsz, hogy a hőszivattyú majd sokat fogyaszt. Olvass utána egy picit a COP (SCOP) fogalmának. Alsó hangon harmad-negyed annyi áramra lesz szükséged. Azzal a villanyfűtéssel rendesen átb@szarintottak.
Hehe, villanykazánnal fűtesz de aggódsz a harmadát fogyasztó hőszivattyú aramigényét illetően?
Szerintem csak önigazolást keresel a döntésedhez.
Megnyugtatlak, jól döntöttél!
Jól keresett a napelem nepper is rajtad, ő is örül. Ha 10 év alatt megtérül, míg a szaldó tart akkor pont nullán leszel anyagilag, feltéve ha nem számoljuk hogy előre kifizetted az összeget és mennyit kamatozott volna állampapírban.
A villanykazánnal havonta (évente) fizeted ki, a hőszivattyúval előre. Ami biztos, előbb-utóbb valószínűleg eléggé fölmegy az áram ára. Akkor majd szarabb lesz a nagy számlát fizetni.
Teljesen igazad van. 200 EFt-os villanykazánom van. A régi gázkazán helyére került, semmi plusz munkát nem igényelt. A hőszivattyú milliós beruházást igényelt volna, plusz falrombolást a házban, plusz helyet a kertben. Nem tudom, mikor térült volna meg a beruházás. Szerintem sohasem.
Hát értelmetlennek nem mondanám, de amíg van éves szaldó addig működhet a dolog.
Annyi hogy a megtérülés hosszabb, mivel 23Ft-os áramot vált ki a napelem, nem biztos hogy egyáltalán megtérül 10 év alatt. Ahhoz kb 250eFt/kWp árba bele kellene férnie, és akkor is még csak nullás a buli.
A kérdésem az volt, hogy hőszivattyúval mekkora villamos csatlakozás mellett biztosítható a ház fűtése még extrém hideg (pl. -18 fok) esetén is. Nagyon valószínű, hogy 3x32 Amperes betáplálás kell ehhez.
Köszönöm, aki táblázatos formában dokumentálta az általa mért pontos adatokat.
Hasznos volt, de ilyen hidegre nem tartalmaztak információt (mert ilyen hideg Budapesten nem is volt ).
Sorházas lakásom jobb- és baloldalán is hatalmas hőszivattyú forog. Télen még hidegebbet csinál, nyáron hozzám fújja ki a meleget. Kénytelen leszek én is majd hőszivattyút telepíteni. Ezzel csak tovább rontom a helyzetet. Jól látom a problémát?
Ha nem könnyűszerkezetes a ház akkor rengeteg energiát bepufferel, nem számít az sem ha pár óráig nem győzi a hőszivattyú, utána utoléri magát.
Ezért a napi átlaghőmérséklet inkább lényeges (ennek is többféle mérési módja van).
Én a percenkénti adatok átlagolásával mérem, és a 2019-2020 szezonban pl a legkisebb érték -3.48C volt!
Nyilván a hegyekben, széljárta helyen más a szitu, de az ország nagy részében nehéz mellélőni.
Megj:
Azért méricskéltem anno annyit mert teljesen rá voltam parázva a mindenhol olvasottak miatt hogy a hőszivattyúval mennyire nem lehet fűteni.
Aztán rájöttem hogy ez is olyan mint bármi más, amikor új, akkor ismeretlenül is fikázzák az emberek, akinek meg van az dícséri, de mégsem hiszünk neki.
Az én életemben volt pár ilyen:
- az automata mosógép tönkreteszi a ruhát (keverőtárcsás korszak)
- a szárítógép szintén
- a mosogatógép szintén
- az LPG-s autó felrobban, meg tönkremegy a motorja
- a hőszivattyú nem győzi hidegben (miközben a fél ország gagyi kínai klímával fűt)
- az elektromos autóval nem lehet A-B-be eljutni mert folyton lemerül
Ez amíg világ a világ így is lesz, az "újdonságoktól" félnek a népek.
Előrebocsátom, én még az a régi motoros vagyok aki másokkal meg szerette volna osztani a tapasztalatait, ezért jár 20+ éve a fórumokra. Mára sajnos a szókiforgatós játék a menő, ha ez a célod akkor szólj, és nem pazarlom az időmet a tények leírására.
Szóval onnan indult a diskurzus hogy a kolléga felvetette hogy már ilyen időben is gázzal kell rásegíteni a szomszédban a hőszivattyúra. Erre próbáltam reflektálni hogy még egy régi, gyagyi hőszivattyú (2006-os), nem túlméretezett rendszerben is képes volt kifűteni a sokéves legnagyobb hidegben a házamat.
Rosszul emlékeztem, 2008.márc.1. volt a leghidegebb nálunk, az előtte pár nap is masszív hideg volt.
Szegeden, igen, Budapesten és Debrecenen kívül vannak még helyek az országban, és az én városom még nagyon is melegnek számít.
Voltam már -25 fokban is bakonyban szilveszterezni, úgy 15 éve (ha kíváncsi vagy megkeresem azt is).
Ha van a témába vágó építő jellegű kérdésed szívesen válaszolok, de hogy az eredeti kérdésre visszatérjek:
Ha nincs elbaszva a hőszivattyú szerelés, méretezés, nem igaz hogy nem fűti ki gond nélkül a mi éghajlatunkon a házat.
A napi átlaghőmérsékletek meglepően magasak egy szezonban, ritkán meg komoly mínuszokba, ezért is szoktuk mondani hogy a -15-ös méretezéstől nem kell parázni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (150 -éves múltú) adatsorai alapján 2020 januárjában Debrecen és Budapest városokban ezek voltak a hőmérsékleti értékek:
1. oszlop --> átlag
2. oszlop --> max
3. oszlop --> min
Ej, hát hol vannak azok a -18°C ok, tán csak nem elbocsátották a meteorológust, mint a statisztikus, mert nem volt elég pozitív a közlendő eredmény?
