Nekem nincs meg egy sem, ha jól látom. Pár hónapja volt a FB-oldalon egy olyan kérdés, hogy melyik tudományos művét szeretnénk, ha újra megjelenne. Én akkor a Démonok és varázslók Tibetben-re szavaztam, de szerintem nincs tervben ilyesmi. Valószínűleg ebben nem látnak nagy pénzt a kiadónál.
Elolvastam A játék r@bszolgáit. Bár az első kötet még olvasható volt, a végére egy katyvasz lett az egész. Őszintén szólva az az érzésem, hogy a szerzőnek az elején fogalma sem volt arról, hogy miről is fog szólni a könyv. Például Robert McKinley szerepeltetése tökéletesen értelmetlen volt, semmit nem adott hozzá a történethez, sőt, összesen két oldalon keresztül találkozunk vele a legvégén. Mintha eredetileg komolyabb szerepet szánt volna neki a szerző, de a végén mégis kihagyta és hogy ne kelljen újraírni az elejét, berakta a két oldalt. Meglehetősen félrevezető az alcím: Hajsza Robert McKinley után, a főszereplő igazából nem keresi McKinley-t, aki a végén magától előkerül, illetve kiderül, hogy el sem tűnt.
Onnan kezdve, hogy a gomcsennel elhagyják Katmandut, a történet egyre értelmetlenebb és bizarrabb fordulatokat vesz. A drónok egészen a főváros közelében megtalálják őket (jó messzire elkalandoznak a hegytől ) a bokros részen sötétben. Ennek a valószínűsége gyakorlatilag nulla, figyelembe véve a drónokat irányító személyzet létszámát, hogyan lennének képesek fél Nepált megfigyelés alatt tartani? A hegy a titkos vászonkapus barlangokkal teljesen valószerűtlen, nem nevetséges, hanem kínos. Ráadásul Nepálban mindenki ismeri, hiszen Burgerék is odatalálnak teljesen maguktól, a helyiek segítségével külön-külön. Nem akartam elhinni, hogy egy kis létrákon való mászkálás után lejönnek a barlangkolostorba és lényegében vége a történetnek, jön a finálé. A távirányítású légy-drón ötlete nonszensz, egy ember képtelen lenne egy ilyet úgy irányítani, hogy ne tudja valaki lecsapni, egyszerűen az emberi reflexek, az emberi idegrendszer nem alkalmas erre a feladatra. Egy emberi pilóta sosem fog úgy repülni, mint egy fecske, úgy meg pláne nem, mint egy légy. A drónokba szerelt szerverek ötlete is elmés, ismerve a munkahelyem egészen kis szerverparkjának energiaigényét, a mai akkumulátorteljesítmények mellett talán egy percig működne is, vagy olyan súlyú lenne, hogy képtelen lenne repülni. Ez már majdnem olyan ciki, mint a pajpaj könyv óriássáskái. Külön tetszik az első kötet elején a szereplők felsorolása után biggyesztett egyszavas definíció: szerver = adattároló. Nem kell informatikusnak lenni, hogy ezen sírjon az ember. Egy pendrive is adattároló, ezek szerint szerver is?
Nyomozás nincs a történetben, krimiként értékelhetetlen. A főszereplővel történnek események (igazából nem is túl sok, de az bő lére eresztve), a végén jön a nagy leszámolás, LLL ott áll, hümmög, mintha mindent kinyomozott volna, semmi sem éri váratlanul, majd végül jön a titkos fegyver ami ebben az esetben annyira nyilvánvaló, hogy nem is kell elspoilereznem, megteszi maga az író a legvégén pedig a magyarázat. A könyv teljesen széteső, átgondolatlan történetvezetése itt jön ki igazán. Nincs egy egységes magyarázat, ahol végigpipázva az estét előadja a történtek logikus menetét, hanem több találkozó keretében fűz magyarázatot a különböző aspektusokhoz. Teljesen azt a benyomást keltette bennem, hogy utólag jutott eszébe, hogy, basszus, valamit írni kellene McKinleyvel kapcsolatban, valamit írni kellene Burhanuddinnal kapcsolatban, valamit írni kellene Corinnával kapcsolatban, Drinkwater nyomozásával kapcsolatban, stb. stb.
A Drinkwaterről jut eszembe, a szerző az utóbbi években egyre őrültebb beszélő neveket ad a szereplőknek. A keleti szereplők neveiből kifogyhatott, mert ebben a nepáli felügyelőt Csaudharinak hívják, aki a Naraszinha oszlopában Lady Lover (ez is milyen név??) titkára volt. De a csúcsot A Fekete Özvegy rendőre, Mahálingam viszi el. Van ilyen név a Google tanúsága szerint, de akkor is elég ciki, én nem használnám.
Egy kérdés, kicsit más téma: ti megvettétek Lőrincz tudományos könyveit? Lehet, volt már róla szó, de én nem emlékszek rá. Csak azért kérdem, mert gyűjtőként érdekelnének, az antikvarium.huki is dobja időnként némelyiket, de 6 ezer forintba kerülnek általában, azt meg azért erősen sokallom, de hát ez olcsóbb nem lesz. Mégis, a gyűjtemény, az gyűjtemény.
Ugyanilyet lehet Lőrincz könyvekkel kapcsolatban is mondani. A '90-es évekbeli Gesta-könyvek minősége jó volt teljesen. Az antikvarium.hu-n nézegettem most, és 4-500 oldalasak voltak a mainál tuti nem rövidebb történetek. Arányában jóval kevesebb pénzért, elég strapabíróak. Itt van A kő fiai például:
18 év körüli, eléggé használt, de eszébe nincs szétesni, nem mállik a borító, 1 kötet, és 560 oldal! Ehhez képest a 2000 utáni könyveknél (de nem a Studiumnál még!) volt olyan, amelyiknek feljött a nejlon a borító élén, vagy a Lawrence szerzői név dombornyomásos betűiről lemállott a festék. Igaz, akkor még csak 1500-2000 volt az ár. Mára nem mállik látványosan semmi, de az egész fogása a könyveknek rettentő béna, másfélszer annyiért.
Most ez így kicsit OFF: Ez igaz, a magyar nyelvű könyvek esetében elsősorban a fordítást kell megfizetnünk. Szlovákiai vagyok, azért írom most euróban az összeget: a Harry Potter könyveket kezdtem gyűjteni angol nyelven, a vékonyabbak 9,60-ért, a vastagabb részek 10,60-ért vannak, míg a magyar kiadások 15 eurónál kezdődnek... bár igaz, hogy az angol könyvek gerincei nekem is törnek, bármennyire vigyázok. OFF vége.
A 3000ft-os Lawrence könyveket (A játék rabszolgáit és a Siva utolsó tánca újrakiadást) 11,70-ért árusítja a legnagyobb könyvesbolt-hálózat, ami a jelenlegi árfolyam szerint 3400 forint, a tíz százalékos diákigazolvány kedvezményem után pedig ez 3050 forintra csökken, szóval szinte ugyanannyiba kerülnek számomra is.
Ja és - bár nem illik, de kíváncsi voltam - utánanéztem: a legdrágább ezek közül 2200Ft-ba kerül! Egy külföldről behozott idegen nyelvű könyv olcsóbb, mint egy itthon nyomtatott...
Karácsonyra kaptam pár angol nyelvű könyvet. Van közöttük Stephen King, Agatha Christie, Sir Arthur Conan Doyle és Jules Verne is. Direkt kértem őket. Valamilyen oknál fogva azt hittem, hogy ezek ugyan angol nyelvű könyvek, de Magyarországon nyomtatják, kötik őket. Magam sem tudom miért gondoltam ezt, de szerencsére tévedtem. A Stephen King amerikai munka, a többi brit. Hogy is mondjam csak..... ég és föld a magyar kiadású könyvekhez képest, már ami a minőséget illeti. Sokkal finomabb, művészibb munka az összes, egész más a borító és a lapok tapintása, ennek ellenére nem tudom úgy leélezni, hogy megtörjön a gerincük. A másik, amit észrevettem, azon rögtön el is mosolyodtam, mert eszembe jutottak Laci bácsi dupla kötetei. Nos, a Stephen King könyv (Full dark, no stars) ha jól emlékszem 580 oldal, de nem sokkal vastagabb, mint A játék rabszolgái első kötete, ami ha jól rémlik 230 oldal körül van. Sokkal vékonyabb lapokra nyomják, ráadásul eggyel kisebb betűmérettel, mint az itthon megszokott. Nincs 3 centis margó sem oldalt, sem alul és felül. Maximum 6-8 mm. A brit nyomtatású könyvekre dettó ugyanez igaz, annyi különbséggel, hogy kisebb a formátumuk, de természetesen mindhárom egyforma. Gondolom más szabványt használnak. Ha nem felejtem el, este lefényképezem őket.
Szerintem is pontosan így fest a helyzet. Komolyan... 3000Ft-t kérni egy újrakiadásért (miközben négy éve még 1500 volt).. felfoghatatlan. Több, mint kiakasztó.
Szerintem nem teljesen van így. LLL maga mondta, hogy ráállt a "ha törik, ha szakad, évi két könyv" módszerre, de még vagy 8-9 évvel ezelőtt. Ő mondogatta, hogy neki az írás a munkája, és ír minden nap, akkor is, ha nincs ötlete, amiről pár hozzászólással lentebb írogattunk is, hogy milyen elképesztő kijelentés.
A Studium meg látva ezt a szellemiséget, valószínűleg ráerősített erre a tendenciára, ami nem szép tőlük, de nem csak az ő felelősségük. Ha az író nem vállalná így az együttműködést, nyilván nem lehet kényszeríteni. Pénz állhat a háttérben. Ha nagyon verné magát, hogy márpedig ne 3000 ezerért adják ki a könyvét, főleg a régebbi, rövidebb újrakiadását, vagy hogy ne két kötetben, mert egészen nevetséges, akkor nem hinném, hogy rákényszeríthetnék. Elvégre az íróé a szerzői jog.
Nagyon durva tényleg. Épp most vettem meg antikvárban A halott város árnyait, a Rókacsapdát, A hosszú szafárit és Az utolsó hvárezmi nyarat 5 ezerért, egész jó minőségben. (Közben még érthetetlen módon A lhásázig hosszú az út egymagában 3600, úgyhogy az még várat magára.) Ezek teljesen vékony, egy kötetes könyvecskék, mégis baromi hosszúak, legalábbis A hosszú szafári feltétlenül, de a többi se rövid. Egyszerűen azt még nem lehúzási céllal írták vak embereknek másfeles sorközzel.
Most néztem egyébként, hogy a Studiumos könyvek ma 32 soros oldalakkal jönnek, a Gestánál pedig még 37-esek voltak a két kötetes verzióknál is az oldalak.
Meggyőződésem hogy ez a szar szemét Studium Plus csinálja ezt az egészet, a Gestánál még nem voltak nagy bajok, most meg már igen. A borítók egyre inkább szarok (van 1-2 kivétel), erre mindent két kötetbe szednek. Egy nyamvadt eredetileg 360 oldalas könyvet két kötetben kiadni, csak hogy vastagabb legyen, és ráadásul 3000FT lesz, az ÚJRA KIADÁS!! Eszerint az új kiadás tavasszal megint drágább lesz.
Nem tudom elhinni hogy LLL nem tudja otthagyni ezeket a szarháziakat és egy normális kiadót keresni.
Egy biztos most már: nem leszek hajlandó megvenni a játék rabszolgáit sem ez után a hír után. Internetről fogom lekalózkodni, amint felkerült, most már bizonyosan, és nem fog felkerülni a polcomra... Az első LLL könyv, ami nem fog ott lenni a többi közt...
nekem megvan díszkiadásba , a zöld borítósra gondolok:)
440 körüli az oldalszám. Én sem értem mi a francnak kellett két részre szedni.
Nekem két könyve hiányzott még, a Mau-Mau és a Ganésa gyémántjai.
de mivel 3000Ft kurva sok már , még ha díszkiadásba is van, én inkább antikváriumba vettem meg , bookline.hu, 1200Ft volt csak darabja és én lepődtem meg a legjobban az átvételnél, eszméletlen jó minőségűek a könyvek, mondjuk náluk mindig az szokott lenni:))
Báthory Orsi történetéről már annyi, ha el is küldésre kerülnek az észrevételek, jövőre 3. 4 rész tuti kiadásra kerül, mert már biztos neki állt és jó pár száz oldalt változtatot.
Nekem az a véleményem, ne kövezzetek meg érte, de ha el küldésre is kerülnek neki az észrevételek, szerint a 8 részt belőle akkor is kifogja adatni.
Február közepén érkezik a Gonosz és a Fekete Hercegnő újrakiadása. Két kötetre szedve (256+224 oldal). Azt sem tudom, sírjak vagy nevessek. Mire kétfelé szedni??? Ugyanaz lesz a helyzet, mint a Siva utolsó tánca esetében- óriási betűk, nagy sorköz és még nagyobb margó. Ez jócskán elvesz az élvezhetőségből. Mindenképp befogom szerezni, mert hiába tudom már lassan fejből a könyvet, még hiányzik a gyűjteményemből.. de ez a probléma lesz a legelső, amit majd a levélben Laci bácsinak említeni fogok.
Egész jól belőjük most már a dolgokat, lassan készítek egy kronológiát már. Egyszer találtam a Wikipédián ilyesmit a Harry Potter regényekhez is, nagyon tetszett. Vagy írok egy cikket "Tér-idő gubancok Lőrincz L. László Leslie L. Lawrence néven írt műveinek világában".
Szóval szerintem Lendvaynak nem muszáj 60 éves professzornak lennie ahhoz, hogy az egyetemen taníthasson kriminalisztikát, lehet nyugodtan fiatalabb is. A professzor megszólítás nem feltétlen a ténylegesen prosfesszori fokozatú embereknek jár csak ki Amerikában tudtommal, sőt nálunk se. Olaszul pl. a tanárt jelenti simán (mindenféle tanárt!). Tehát ha ő '45-ben a Miranda-regényben volt fiatal kezdő, akkor utána mondjuk 10 évvel nyugodtan taníthatott már rutinos magánnyomozóként gyakorlati alapon egyetemen. Viszont addigra már Lawrence is 40 körül kellett járjon, ami igen furcsa. Az meg még furcsább, hogy ő kelet-kutató, entomológus és brit, tehát a franc se érti, miért hallgatott volna akármikor is kriminalisztikát, de mindegy is.
A többi könyvvel kapcsolatban meg a lentebb leírtak alapján az Ördög, ördög... a Holdanyó előtt kellett játszódjon, ami nálad 1975-ös dátumra jött ki. A Portugál áprilisnak 1995 előtt, a Felakasztott indián sizgetén pedig a Gyűlölet fája elé lövendő be, ami meg szintén 1970 körüli. Viszont - bár ez a három regény meglehetősen ingerszegény környezetben játszódik - nem tudom, hogy tehetőek-e ennyire régre. Ez valami olyasmit eredményezne, hogy McKinley mára 66-67 éves kéne legyen kb., Santarcangeli atya talán 70 vagy még öregebb, de Carvalho viszont nyugodtan lehetne...100 környékén, ha a fiatal Lawrence-szel találkozott a föld alatti járatokban Lisszabon alatt. Miközben Bobcat markológépet emleget a regényben, amely márka a Wiki szerint 1947 óta van, de a modern, ma is ismerthez hasonló, elterjedt markolói szerintem vagy 30 évvel későbbiek...
És még egy vicces dolog. A Gonosz és a... regényben szerepel asszem, hogy Lawrence visszagondol, hogy gyerekkorában, Magyarországon egy padláson együtt viaskodott valakikkel Drakula ellen. Na most a Drakula első magyar fordítása több oldal szerint is az 1925-ös Tar Ferenc-féle, vagyis csak ezután olvashatta, és akkor még gyerek volt. Ezzel sok újat nem mondtam persze, de azért érdekes.
Az hogy ergó hol KÉNE, az LLL-nél mint lejjebb is ismertettem, tökmindegy. Az eredeti Lawrence ha a Sindzse szemében, 1970ben 40-50-es veterán, akkor kriminalisztikát a 20-as éveiben, a világháború kitörése előtt kellett hallgatnia. Amikor Lendvay 60 év körüli professzor. Ergo a Lendvay történeteknek durván a 20-as években kellene játszódnia... Innentől fogva semmi meglepő nincs abban, ha a Portugál Április a Rodzsungok kolostora után játszódik... De fogalmazhatok úgy is, a rodzsungok kolostora, ami 1995-ben jelent meg, nagyjából akkor is játszódik, DE, igazából + - 10-20 év... Szóval megjelent 2007ben a portugál április, ami szintén játszódhat 2007-ben, a rodzsungok meg mondjuk 2010-ben.... :D
El chombo: a Portugál áprilisban szerepel Leslie L Lawrence, és az ott az elsö találkozása Domingos de Carvalhoval, ergó mindenképp a Rodzsungok kolostora (plusz most nem ugrik be mely könyvekben szerepelt még) elött kell játszódnia.
A Lendvay történetek közül a 4 novella behatárolhatatlan, nagyjából a 70-es évek, de itt konkrét utalás nincs (maximum az olimpiából lehetne levonni következtetéseket, de fogalmam sincs :D). A Nebet Het a Halottak Úrnője a 60-as, 70-es évek, ahogy emlékszem (szesztilalom a 30-as évek elejéig, onnantól 30-40 év). A Miranda koporsója az köztudottan 1945, 2. vh vége. A Damballa botjában emlékszem volt valami utalás, valamelyik csatorna megépülése vagy hasonló, amiből akkor rájöttem, hogy a 90-es évek eleje minimum, tehát amikor íródott. A Monszunra nincs utalás ha jól emlékszem, maximum a vietnami háború szálból lehet rá következtetni, 70-től 90-ig bármikor játszódhat, akárcsak a Mau-mau. A Vadászra emlékszem, hogy a 70-es évek (van utalás is hogy még a lőporfüst nélküli fegyverek nem jöttek használatba); a Hannahanna méhai nagyjából a jelen :S :D
A történetek sorozatnál a Felakasztott Indián szigetén bármikor játszódhat, 70-től 2005-ig bezárólag azt hiszem. A maharáni arcképében mondják hogy 70-es évek. A Portugál április szerintem 2000-es évek kb.... :S Utalást én nem vettem észre időpontra nézve, de nekem nagyjából a jelennek tűnik. Az Ördög, ördög, ki a házból! szintén.
Ügyes megfigyelés. Én még amikor általános iskola végén elkezdtem őket olvasni, nem erre figyeltem, nem is tudtam a törit annyira. Szerintem kb. 5 év alatt elolvastam az összes Lawrence-t és még sok fantasztikusat is, utána már csak az újak maradtak. Persze azóta már a töri szak is megvolt, de most már újra kéne nézni mindet, ami - ismerve azt, hogy csak pici utalásokból derül ki a kb. dátum - nem lenne kis dolog.
De mint Santarcangeli (aki néha Santarchangeli teljesen értelmetlenül) atya ügyéből is látszik, talán maga a szerző gondolta ezeket végig ilyen tudatosan.
És mikor jön el vajon az a pillanat, amikor már nem játszódik korábban a könyv a megjelenés idejénél? Mert mára már biztos nem sokkal többel mint 4 évvel (az se biztosan szándékos szerinte...hacsak nem akkor írta meg igazából...), ahogy a nepáli ügyekből kiderült.
A Lendvay az régebben tényleg korábbi történetekkel működött (pl. McIntire, amennyire emlékszek), de a Hannahannánál nem tudtam kitalálni, mikori.
A Sindzse szeme a 70-es évek legeleje, utal is rá, 25 évvel a világháború után. Plusz mínusz 1-2 év maximum. A Karvaly árnyékában 1975 körül, azt hiszem akkor kiáltották ki az angolai függetlenséget. A Holdanyó fényes arca 1975 körül, akkor volt már olyan számítógépes technika stb, meg volt is valami utalás rá, ha egész pontos akarok lenni, a sírfeliratok alapján 1976. A Huan-ti átka szintén kb. 1970 körül, 10 évvel az agyaghadsereg megtalálása előbb. A Siva utolsó táncára nincs adat, de szerintem az is a 70-es évek, nagyon esetleg a 80-as eleje. A Gyűlölet Fája megint csak 1970, 25 évvel a háború után. A vérfarkas éjszakájában még utal a világháborús élményeire egyszer, szóval ez sem lehet a 70-es évek végétől, 80-as évek elejétől később. A Suttogó árnyak öblének szintén van világháborús vonatkozása, szerintem 80-as évek eleje. A megfojtott viking mocsarában még mindig utal a háborúra saját múltjával kapcsolatban, az is 70-80. Innentől kezdve a világháborús vonal elmarad, és a könyvek is inkább egyre akkortájt játszódnak, amikor írta őket.
Egy kivétel az Omosi mama sípja. És itt is egy súlyos hiba történt. Az a kínai kulturális forradalom kirobbanásakor játszódik, ami 1966. Tehát időrendi sorrendben a legkorábbi könyv az Omosi mama sípja. VISZONT! Az Omosi mama sípja 1966-ban játszódik, és Enrico Santarchangeli atya Lawrence régi jó ismerőse - akit még burmai Nágaföldön, Holdanyó üldözőse közben ismert meg. Az a sztori pedig - a sírfeliratok alapján - ugye 1976-ban játszódik... ;) Ez már régen feltűnt :)
Igen, jó példák. A Huan-ti átka végén pedig ott van, hogy nem sokkal később megtalálták az igazi agyaghadsereget, amiről a regény idején még nem tudtak ugye. Az is ilyesmi dolog volt.
Most nézem amúgy, hogy e tekintetben nem voltam igazságos az idővonallal kapcsolatban, mert így a regény valóban igen régen játszódik, valamikor a '70-es évek elején talán, jóval a megjelenési év (1987) előtt. Erre már mások is céloztak A karvaly... és a Sindzse... esetében. Így viszont még érthetetlenebb, miért nem lehet ma is ezt megcsinálni.
Dzsugasvili: "És ha már itt tartunk" - már nagyon rég itt tartunk :D :D
A nagy meglepetés, a WTF-érzés elmarad az utóbbi időben a könyv végéről. Ez az elem valóban kiveszett az író eszköztárából. Példákkal alátámasztva: A Siva újra táncol végén jött az igazi jeti, A megfojtott viking mocsara végén megmutatkozik egy igazi viking. Ezek, és amiket te felsoroltál, olyan nagyot ütöttek a könyv végén, hogy csak na.. és most már ez nincs. Pedig egy velős, nagyot ütő befejezés nagyon sokat jelenthet: speciel nekem az adja a lökőerőt egy következő könyv elkezdéséhez.
És ha már itt tartunk, még egy dolog. Az újabb könyvekből (Lawrence könyvekből) nekem nagyon hiányzik az a "sejtelmesség", vagy rejtelmesség, ami korábban nagyon gyakran megvolt. Itt arra gondolok, hogy a Lebegőkben, a Tulpában, a Csödben, talán a Halálkiáltókban, de az Omosi mamában és A nagy madárban is (sőt sok másikban is biztos, csak azokat nem tudom konkrétan) mindig jelen volt valamiféle olyan természetfeletti jelenség, amiben Lawrence félig-meddig hitt is. De általában a könyv végére mindig megjelent az adott jelenség konkrétan, kb. mintha tényleg létezne. A Csödben vérztt az orruk a mormolástól, a Tulpában Jondon hasonmása jelent meg, és így tovább. Lawrence mindig mondta is, hogy keleten sok minden igaz lehet, ami nyugaton kizárt.
De amennyire most visszanézem, kb. a Thumo volt az utolsó, amiben volt valamennyire ilyesmi (ti. üldögéltek a barlangban és meditáltak 1-2 alkalommal, hogy ne fagyjanak széjjel, ha jól emlékszek). A Báthory Orsi-s köünyveket én nem számítom ide.
Pár mozzanat valóban Lawrence karakterével kapcsolatban. Voltak akciók, nem ki tudja mennyi, de valóban voltak. Bunyó "Sera kapitánnyal" a Sindzse szemében, pl; a Gyűlölet Fájából az említett órás jelenet és bunyó Fremmel rögtön utána; Willy Maurerrel a Vérfarkas éjszakájában, nem is akármilyen, stb. Számos kisebb-nagyobb jelenet, ami 1-2-3 sorban (néha többen) elintézhető, de kellett bele. És most? Mi van ilyen? Semmi... (Legújabb könyvet nem tudom). Ami utolsó és élénken él az emlékezetemben, az a Fekete Özvegyből van, ami amúgy - szerintem - nem volt olyan rossz, rövidebb és egyszerűbb. Teljesen jól emlékszem a verekedésre a "Fekete Özveggyel", amikor egy kötélhurkot dobott Lawrence nyakába és megpróbálta megfojtani, majd amikor ez nem sikerült, el akarta vágni a torkát, és véletlen a kötelet vágta el, Lawrence pedig kiszabadult... EZ MI??!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!?!?!?!?!?
A másik dolog. Igen. Holdanyó fényes arca. Huan-ti átka. Mennyi visítozás volt a hulláktól? Utóbbiban a két teniszező lány az egész könyvet végigsírta és kb. idegösszeroppanást kaptak. Gonosz és a Fekete Hercegnő? Nem egy karakter - Seymour, Parish, Warlock, Bernie Simpson - megőrült a végére. Sziget a ködben. Az emberek totál elveszítették a józan ítélő képességüket. Monszun? Menekültek az életükért, ahogy csak tudtak, bármi áron... A föld alatti piramis? Nelson amikor a nyomában van a maffia, telepakolja az utat aknával és nem érdekli hogy mi lesz velük, meghalhat az összes, életben kell maradniuk és kész. Mostanában ebből mi van? Szintén semmi.
Lawrence elhelyez a végjátékba 5-10 segítőt, akik, ahogy már írtam, megmentik, de úgy, hogy a tettesnek még csak a haja szála se görbülhessen meg, plusz, ha letett 5 segítőt, és csak 4-et lőtt el, inkább hagy még meghalni pár embert, de az 5. legyen aki felteszi az I-re a pontot. Egy könyvben is nevetséges, de az összesben? Karvaly árnyékában-nak a vége 2-3 oldal volt. Belépett a szobába, elkapták, jött a Karvaly és megmentette. Csókolom. Ezt most miért nem lehet?? Kedvencem amikor a tettes elkap 10-15 embert, sakkban tartja, és az egész történetet elmeséli. Nincs ember aki így tette, halomra lőné az összeset, mielőtt lehetőségük adódik menekülni. Régen pár oldal volt a végjáték, aztán Lawrence elmesélte mindenkinek, mi hogy történt...
A vicceskedés. Nebet Het a Halottak Úrnője. Ilyen téren kedvencem. Amik ott mentek, volt hogy 5X visszaolvastam úgy röhögtem. Pl. amikor Lendvay megtalálja Diamond holttestét a szarkofágból kiesve elvágott torokkal, majd felhívja a rendőrséget és Freddy Krugerként mutatkozik be. Vagy amikor figyelmeztetésül belőnek a kávézóba párat, az asztal alá ugrik, majd az érkező és halálra rémült pincérnek mondja arra a kérdésre, hogy "mi történt Uram?", válaszként, hogy "áthelyezték a lőtér gyakorlópályáját, nem hallotta reggel a rádióban?" aztán felkel, visszaül az asztalhoz, kibogarássza a szendvicséből az üvegszilánkokat, megeszi, és várja a rendőrséget... Betegre röhögtem magam ezeken, azért is emlékszem rá. Olyan Bruce Willis-es feeling, a mindenre szarok tróger magánhekus. Ezek most hol vannak, szintén? Vannak hülye Billy poénok, vagy már az sem...
Stephen Kingről meg annyit. Valóban más író, más téma, más kategória. De KOMOLY. Komolyan lehet venni, még ha horrorokat meg ilyen mélyebb értelmű pszichológiai történeteket is ír. Én sosem szerettem. Utóbbi időben szerettem meg pár könyvét. Az It (Az) volt az első, szerintem ez nagyon jó volt. A Shining (Ragyogás) fantasztikus. Az Insomniát (Nem jön álom a szememre) most olvasom, egyelőre elmegy. A filmesített változatok borzalmasak. A Carrie, Cujo, Rémautó, stb, valóban szarok (szerintem). Neki 1-2 nagy klasszikusa van, ami jó. De azok tényleg jók... Ennyit róla, és elnézést, hogy itt vele példálóztam :) LLL-nek van itt helye, nem SK-nek :)
Bár a benne el hangzottakat eddig is tudtuk , de ő is elmondja: Kiadó szorongatja mikor készül el a könyv, hisz meg van adva neki idő amíg el kell készülnie vele.
Ha ez az idő határ nem lenne, lehet minden másképpen alakulna.
Igen, az utolsó mondatban lévő mondására már én is céloztam korábban, elképesztő. Akik ma elismertnek tekintett írók, Esterházy Péter és a többiek is az írásból élnek tudtommal, mégse jelenik meg még évente se könyvük sokszor, és gondolom soha nem mondanának ilyet, amit itt idézel. Az szép dolog, ha valaki erölteti a dolgot, mert tudja, hogy számítanak rá az olvasói, de azért nem muszáj ezt tűzön-vízen át eröltetni, mert nem favágásról és nem is a napi megélhetéséről van szó. Biztos gáz, ha egy-két hónapig vagy még tovább nem jut semmi épkézláb dolog az író eszébe, de hát a mégiscsak a minőség, és nem a mennyiség lenne egy ilyen tevékenységnél az első. Különben akkor tehetség se kéne hozzá, és lehetn írói felsőfokú szakképzést is tartani, ahol elmondanák, hogy hogyan kell 15 oldalnyi leírt tartalomból további 10-15-öt kihozni újabb dolgok hozzáírása nélkül, stb. Ez maga lenne a borzalom.
Hát igen, én is attól tartok. Olvastam egy interjúban, hogy már messze nem utazik annyit. Persze a korát tekintve, egyáltalán nem csodálom. Ha nem lesz Ausztrália, valószínűleg Új Zéland és Grönland sem. Pedig ezek a helyszínek hatalmas potenciált hordoznak magukban, és egyelőre hiányoznak Laci bácsi életművéből.
Ugyanakkor ha nem írna ilyen gyors tempóban, hanem mondjuk egy könyve jelenne meg évente, igenis utazgathatna! Évi (kb) 2x700 oldalt ír, szigorúan időhöz kötve. Ha ez leszűkülne 1x 600-ra, esetleg (ez már tényleg határeset) 2x400-ra, hatalmas színvonaljavulásnak lennénk tanúi, ebben biztos vagyok, mert Laci bácsi.. nem is tudom hogy mondjam: nem lett gyengébb író, csak gyengébben ír. Remélem értitek mire célzok. Az idő az író barátja- kétszer annyi idő jutna a szerkeztésre, javításra. Ha van idő, megfontoltabban lehet írni, ki lehet gyomlálni a szövegkörnyezetből, ami nem odavaló, egyszerűen letisztulhat a történet. Ezzel nem arra célzok, hogy a kiadó hajszolja bele ebbe a hatalmas tempóba, hiszen a legtermékenyebb írók közé tartozik, ezt ő is tudja. De mégis, az ésszerűség azt diktálja, hogy "lassíts".
Nekem alapvetően az írói hitvallása is megdöbbentő. Miszerint: "Az ihlet a lusta írók kifogása." Egy csomó interjúban elmondja ezt a mondatot. Nem tudok ezzel azonosulni, teljes mértékben elutasítom.
Rájöttem egy kis furcsaságra. A játék rabszolgái a nepáli köztársaság kikiáltása előtt játszódik a zavaros viszonyok között. A köztársaságot 2008 májusában kiáltották ott ki. De közben valamelyik szereplő hivatkozik Joseph Fritzl ügyére, mint a közelmúlt egyik eseményére. Ez viszont 2008 május elején bukott ki szintén. Így aztán ez így elég képtelen helyzetet teremt a idővonalban.
Hol vannak már a régi szép idők, amikor Lawrence még legalább nagy ritkán akciózott valamicskét, akár csak a látszat szintjén. Persze emlékszek, hogy a Huan-tiban is hagyta, hogy valami pisztolyos figura az erdőben laposra verje (csak mert fegyver volt nála), tehát már alapból is ilyen"többet ésszal mint erővel" stílusban íródtak a könyvek. De nem is igazán erre gondolok. Hanem arra, amikor észrevette valamelyik könyvben, hogy valaki van a aszállodai szobájában, ezért átvetődött az ágya felett, és kirántotta az ágy matraca alól a "fűrészes hátú vadászkését", amit vész esetére tartott ott. Utána én is ilyet akartam az ágyamba rendszeresíteni. :-D
Vagy amikor az erdőben kísérték őket, és ő levette a nehézfejű búváróráját, elhajította, és amikor a fegyveres kísérők pillanatra a zajra figyeltek, akkor Lawrence-ék beiramodtak az erdőbe, vagy valami ilyesmi. Akkor meg búvárórát akartam...
Ez is mutatja, hogy nagy hatással voltak rám a könyvek. És mindez nem is 10 éves koromban volt, hanem jóval később. És nem is kellett hozzá valami irtózatos csihi-puhi, lövöldözés, csak ilyen 1-2 soros apróságok. Meg hát mégse azt éreztük, hogy ez valamiféle féldebil, szemüveges szobatudós, hanem volt valami mozgalmasság Lawrence körül, nem csak annyi, hogy "megnyomkodtam a szememet" vagy "megnyaltam a szám szélét".
A szerző utazásait szerintem ő maga intézi, nem a kiadó. Régebben még jött, hogy évente két hónapot utazik kb. az új helyek megismeréséhez, de kizártnak tartom, hogy minden tibetes (bhutános) vagy indiás regény miatt elutazott volna. Ezeken a helyeken volt nyilván többször, és már ment neki rutinból a dolog. Szerintem mára már nem is megy annyit, biztos fárasztja már. Az utolsó, ami újdonság volt, az a Sri Lankán játszódó Teaültetvény lehetett, mert ott volt utoljára a bennszülőttekkel kapcsolatos plusz tartalom, meg egyáltalán, az egész jellege újszerűen mutatta be a helyszínt. Azóta csupa USA-helyszín volt meg A villogó fények kolostoránál tibeti, most meg a nepáli/tibeti.
Kb. 3 éve egy dedikáláson kérdeztem Ausztráliát, azt mondta Lőrincz, hogy oda már nem megy, túl fárasztó. Szóval Új-Zéland se hinném, hogy lesz.
