Keresés

Részletes keresés

tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.01 0 0 139
BTW: nincs ázsiai előadó, akire szívesen tudnék gondolni, aki most pozitív kontextusban az eszebejutna. :o(

Legrégebbről Kobajasi Ken-Ichiro(?) '73-as első vagy második magyar karmesterveseny győztesét ismerem (szerintem tök érdemtelenül nyert a második Medveczky Ádám elött), egy Richard Strauss lemeze is megjelent a HUngaroton gondozásában.

Legfrissebb negatív élményem Seiji Ozawa Orff Carmina Burana DVD-je. Valami káprázatos mennyire érzéketlenül hajtja túl tempóilag, meg szünet-elminimálásilag például rögtön a nyitótételt. Azok a szünetek nem véletlenül vannak, a csend is tud "beszédes" lenni.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.01 0 0 138
[****ZENE****]
http://www.amazon.ca/Hummel-Piano-Works-Vol-2/dp/B00003A9NW
http://www.cduniverse.com/productinfo.asp?pid=7549579&style=classical

http://en.wikipedia.org/wiki/Johann_Nepomuk_Hummel
http://www.fidelio.hu/hvkcikk.asp?id=397&k=2

A tehetséges és visszafogottságában is vonzó Giuliana Corni kisasszony - mint kiderült - pár éve derekas mennyiségben kezdte felívelni CD-re Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) zongorára írt darabjait.

A szerző egy igazi kismester, bár biztos régen is, ma is sok kritikusa volt/van. Kiváncsi lennék, mint gondolt magában legbelül nyolc évvel fiatalabb konkurenséről Beethoven, akivel amúgy 49 éven lehetett módja találkozni. Monjduk Diabellit rendesen kifigurázta híres és zseniális grandiózus variáció-sorozatában. (Persze ahhoz megfelelő előadó is kell, hogy a humora a dolognak át is jöjjön)

Hummel tanult Haydnnál, Mozartnál, sőt Salierinél, de Clementinél, Albrectsbergernél is. Mozarttal a Varázsfuvolás Schikaneder Szinházban ismerkedett meg, ahol apja dolgozott. Hummel növendékei: Czerny, Hiller és társai, akiket a zongorázni tanulók jól ismerhetnek, etüdjeikről, zongoraiskoláikról.

Én bevallom nagyon szeretem őt, akár a tán leghíresebb híres Op.11-es Esz-dúr rondója (Jandó Jenő is, Cziffra Görgy is zseniálisan játssza), akár a szintén Esz-dúr trombitaversenye (nem semmi főtémája van a harmadik tételnek) révén, de szívesen gondolok a Beethoven-Szimfóniák négykezes zongorás átirataira is; sajnos nekem csak a 9-dik van meg ebből a sorozatból. Nálam az abszolút csúcs az a-moll zongoraverseny. Amit a zongoristának kell produkálni az első de főleg a harmadik tétel utolsó öt percében, az már minden irracionalitáson túl van. Mai napig szoktam fütyülgetni magamnak, annyira a véremmé vált. :o) Sajnos per a mai napig nincs meg nekem digitális formában -> ha jól emlékszem a Naxos ugyan kiadta, de az e-l-v-i-s-e-l-h-e-t-e-t-l-e-n előadás volt az ázsiai zongorista interpretálásában. Lemezgyűjteményem féltve őrzött darabja a szlovákok kiadta ősi recsegő-ropogó LP, ahonnan ismerem a versenyművet.

Ami viszont az igazán megdöbbentő; Hummel Op.109-es Rondo Brillanteje. A főtémája zseniális átfedésben van Mozart híres K475-ös c-moll szonáta nyitótételének témájával. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor meghallottam, amúgy azonnal be is ugrott. :o)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.06.29 0 0 137
[****ZENE****]

Igazi gyerekkori öröm töltött el, majdhogynem megkönnyeztem, amikor beleszaladtam az alábbi albumba:
http://www.emusic.com/album/Mozart-on-Stein-vis-%C3%A0-vis-Mozart-on-Stein-vis-%C3%A0-vis-MP3-Download/11132419.html

Mozart négykezes 'zongora'-művek, csembalón és fortepianón. Imádom ezeket a műveket, műfajilag is (Beethoven is, Schubert is nagyot alkotott benne), és természetesen Mozart szerzeményeit, legyen szó négykezesről, kétzongorásról, ~versenyműről(K365, K242).

Közülük a Mozart négykezes darabokat ismertem meg legkorábban a zseniális Kocsis-Ránki felvételeken. (Ott csak a legelső K19d-t szólt csembalón). Az persze egy örök kérdés, hogy hogyan érdemes hangszert választani (csembaló, fortepiano, zongora). Nekem minden jöhet, még ha tudható is, hogy a későbbi Mozart-darabok semmiképpen nem csembalóra íródtak. Nem tehetek róla, nekem istenien szólnak. :o)

Az albumról: nincs jobb szó, abszolút tökéletes. Elementáris erejű, energikus, sodró lendületű, mégis abszolút autentikus (az én fülemnek). Abszolút örömzenélés, hallhatóan, nagyon élvezték a - a nem mellesleg nagyon tehetséges - muzsikusok mind a darabot, mind a felvételt. Andreas Staier a nagyobb név, neki rengeteg albuma van (van egy Salieris is :o), de a hölgy is nagyon ott van a szeren.

Alig várom a másik két közös albumuk is meglegyen - pláne, hogy az egyik közülük Soleres Fandangós :o)
http://www.emusic.com/album/Hamburg-1734-Hamburg-1734-MP3-Download/11092833.html
http://www.crotchet.co.uk/2564696465.html
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.06.28 0 0 136
Újabb izgalmas, kellemes meglepetést okozó, fiatal és csinos csembalista hölgyet sikerült megismernem, Carole Cerasi személyében. Van saját honlapja, de pont azt a legfrissebb cd-jét nem tartalmazza (Bach: Angol szvitek), ami oly nagy hatást gyakorolt rám).

Nem semmi az életrajzának első mondata, szabad fordításban, kb.: Svédországban született török, szefárd zsidó szülői vonalon, elsőként franciául tanult meg, és Londonban él 1982 óta. Amúgy Kenneth Gilbert (akit amúgy én kevésbé komálok) szúrta ki magának, és hívta meg legfiatalabbként egy kurzusára.

Már a Möller-kéziratos CD-je is nagyon jó, remek műsorral, bár a nyitó Bach BWV 912-es D-Dúr toccatája nem sikerült tökéletesen feszesre az én fülem szerint. Tempója, felfogása, hangzásvilága viszont tökéletes. Csodálatos hangszeren, csodálatos zene... :o)

Az Angol szvitek viszont már ajánlott kategória nálam. :o)

http://www.carolecerasi.com/biography.php
http://www.carolecerasi.com/discography.html

Bach: English Suites / Carole Cerasi CD - Import
http://www.cduniverse.com/search/xx/music/pid/7474708/a/Bach+English+Suites+%2F+Carole+Cerasi.htm
http://www.hbdirect.com/album_detail.php?pid=999916
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.06.22 0 0 135
[****ZENE****]
Tökre megfeledkeztem erről a topikról :o)

1.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=80181743&t=9030588
Tegnap sikerült divxben megnéznem az alábbi cuccost, 01:46 terjedelemben, imponáló műsorral.

http://www.amazon.ca/Art-Piano-Donald-Sturrock/dp/product-description/B00004UF01

Jó volt a nyitány, Beethoven apaszonáta nyitó-tételét jópár pianista játszotta láncban egymás kezéből kikapkodva a taktusokat. :o) Sokszor sokat muttaták a zongoristák kezét "akció közben", olykor lassítva is :o), de volt olyan is ahol szinte csak headbangelést mutattak, vagy olyan, ahol csak képi anyag volt, hang semmi.

Amin pozítive elaléltam a gyönyörűségtől, az Horowitz Carmen-variációi voltak, háromszor is megnéztem egymás után, nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. A végén maga Horowitz is elégedett volt saját interpretációjával. :o) Jó volt Backhaust is látni. Tetszett még a filmből Cziffra György, Arturo Benedetti Michelangeli, Ignaz Jan Paderewski, Josef Hofmann játéka.

Nekem negatív szenzáció volt Szvjatoszlav Richter a borzalmasan feltúrbózott Chopin forradalmi etüdjével. Ugyanezért nem tetszett Gilels-szel a Op23/5-ös g-moll Rachmaninov-prelüd. Arrauval most sem sikerült megbarátkoznom. Nekem Gould sem jött be annyira, de az legalább érdekes volt.

Ami még eszembe jutott: érdekes volt hallgatni Vásárhelyi Tamást, meg Kocsis Zoltánt angolul beszélni régi nagy zongoristákról.

2.
http://www.arkivmusic.com/classical/album.jsp?album_id=190587

Káprázatos, nagyon kedvemrevaló kiadvány a fenti linken található album.

Köztudomású, hogy két verzió is létezik az Arles-i lányka zenéjéből. Az eredeti kísérőzene-verzió és a szvit-változat (I., II.). Én úgy emlékszem ez utóbbi(aka)t Bizet nem egyedül követte el, de most hirtelenjében nem találtam a Google-ben erre vonatkozó utalást.

Farandole (II.szvit zárótétel), ugye, régről nagy-nagy kedvencem, és azt is többször ecseteltem, hogy a nagyon nehéz jól interpretálni a két egymástól jelentősen eltérő zene anyagot tartalmazó tételt (pláne, amikor a két anyag együtt szól). A szóbanforgó fenti kiadványon eddig általam még sose hallott felfogásban hallottam a tételt, és azonnal a szivembe zártam.

És nagyon jó volt végre hallani az eredeti kísérőzene verziót is.

tnsnames.ora Creative Commons License 2008.04.13 0 0 134
[****INFORMATIKA****]

Kampis Györggyel van két interjú itt az indexen:

'A science fiction motivált' I-II:
http://index.hu/tudomany/kampis7559/!1
http://index.hu/tudomany/kampis7559/!2

Az emberek nem szeretnek bonyolult világban élni
http://index.hu/tudomany/kampis0525/
Előzmény: tnsnames.ora (133)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.04.13 0 0 133
[****INFORMATIKA****]
Megtalált mostanság egy érdekes téma: Intelligens tervezettség (Intelligent Design=ID). Most jelent meg egy magyar nyelvű könyv a témában, pont ugyanevvel a címmel. Egy matematikából és filozófiából PhD-zett figura, bizonyos William A. Dembski, aki a téma központi alakja, írta a könyvet.
http://www.fo.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto_1/tarsadalomtudomany/intelligens_tervezettseg_hid_a_tudomany_es_a_teologia_kozott

A téma már induláskor azonnal két részre bontható. Egy 'tudományos' és egy 'politikai' részre.
Az elöbbi rész azt feszegeti, hogy bizonyítható-e, ha igen hogyan, maga az alap ID-tétel -> matematikai, formállogikai és információelméleti eszközökkel.
Az utóbbi rész - jelenleg és elsősorban az USA-ban - egy bírósági perekkel megtüzdelt lobbizás (amit keresztény konzervatívok kezdeményeznek), hogy a témát (istenérvek) lehessen tanítani Darwin ellenében.

(Ez utóbbi is lehet érdekes, de szerintem külön topik, én legalábbis _következményként_ tekintek rá: számomra elsősorban és mindenekelött az eredeti alapkérdés az izgalmas.)

Az alapfogalmakról, magyarul:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Intelligens_tervez%C3%A9s

Az álláspontok bemutatásáról, egy érdekes és jól összefoglalt, magyar nyelvű cikk:
http://www.antennamagazin.hu/2006-03/21-id.html

Nemcsak magyar nyelvű könyv jelent meg, hanem már a Mindentudás Egyetemén is előkerült a téma (elsőként az ellenzők szemszögéből)
http://www.mindentudas.hu/kampisgyorgy/index.html

A vitáról magyarul:
http://criticalbiomass.freeblog.hu/categories/ERTEM-vita/

A vita egyik központi angol webhelye:
http://talkorigins.org

A polémia - nagyon leegyszerűsítve - arról szól, hogy ha _nem tudjuk_ hogyan keletkeznek a villámok, akkor milyen feltételek mellett mondhatjuk, hogy Zeusz dobálja őket.

A legnagyobb központi probléma/'fegyver' meg, az ID másik központi figurája, Behe -> logikailag helyesen levezetett egyszerűsíthetetlen komplexitása, jó feltételezésekre/kiindulási pontokra épül-e.
Az egyszerűsíthetetlen komplexitás olyan szerveződést jelent, ami csak akkor képes működni, ha már minden része együtt van. Magyarázatként az egérfogó példáját hozza: egyszerű szerkezet, de ha bármelyik részét elvesszük, már nem egérfogó többé. Behe több organizmus (például a coli bacilus) esetében levezeti, hogy valójában egyszerűsíthetetlen komplexitás jellemző rájuk.
Az egyszerűsíthetetlen komplexitásra az evolucionisták egyik ellenérve, hogy más funkcióban is kialakulhatnak egy organizmusnak azok az alkotóelemei, amelyek később egy egyszerűsíthetetlennek tűnő egységgé állnak össze.

Dembski egy formális folyamatot határozott meg annak megállapítására, hogy egy adott konfiguráció tervezett-e:
Dembski szerint az intelligencia jellegzetes nyomokat hagy maga után, ezeket ő „specifikus komplexitásnak" nevezi. Egy eseményre akkor jellemző a specifikus komplexitás, ha kontingens, tehát nem szükségszerű, komplex, tehát véletlenszerűen nem megismételhető, és ha specifikus abban az értelemben, hogy saját, független mintákkal rendelkezik. Dembski evolucionista kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy a szükségszerűség, véletlen és tervezettség fogalmai nem zárják ki egymást az evolúció elméletében, hanem épp hogy egymásba épülnek.
Dembski a termodinamika törvényeire hivatkozva azzal érvel, hogy az univerzumban a komplexitásnak természetes módon csökkennie kellene, a bonyolult organizmusok kialakulása ezért nem lehet természetes folyamat. Vitapartnerei erre azzal vágnak vissza, hogy zárt rendszerekben valóban ez lenne a helyzet, nyílt rendszerekben azonban, mint amilyen a Föld is, az entrópia természetes módon csökken.

Ő egy formális folyamatot határozott meg annak megállapítására, hogy egy adott konfiguráció tervezett-e. Szerinte az intelligencia jellegzetes nyomokat hagy maga után, ezeket ő „specifikus komplexitásnak" nevezi. Egy eseményre akkor jellemző a specifikus komplexitás, ha kontingens, tehát nem szükségszerű, komplex, tehát véletlenszerűen nem megismételhető, és ha specifikus abban az értelemben, hogy saját, független mintákkal rendelkezik.
Dembski a termodinamika törvényeire hivatkozva azzal érvel, hogy az univerzumban a komplexitásnak természetes módon csökkennie kellene, a bonyolult organizmusok kialakulása ezért nem lehet természetes folyamat. Vitapartnerei erre azzal vágnak vissza, hogy zárt rendszerekben valóban ez lenne a helyzet, nyílt rendszerekben azonban, mint amilyen a Föld is, az entrópia természetes módon csökken.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.25 0 0 132
[****INFORMATIKA****]
http://index.hu/gazdasag/magyar/pszch080325/
Január óta a munkaügyi ellenőrök azt is vizsgálhatják, a munkaadó nem alkalmaz-e pszichoterrort a dolgozói ellen. A szakszervezetek szerint nagyon sok magyar munkahely súlyos stresszforrás, ennek kiváltója többek között a teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a munkabér nem időben történő kifizetése vagy az, hogy a beteg ember nem mer elmenni táppénzre.


Hát ez a fenti nem semmi egy cikk; érdemes elmerengeni felöle mindenkinek, akit érint.
Egyszerre bír komoly valóságalappal az én tapasztalatom szerint is, másfelöl komoly kétélű fegyver, amit lehet tisztességtelenül is forgatni.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.20 0 0 131
A másik új felfedezésű nagy kedvencemmé váló kantáta-kórusom: Nun komm, der Heiden Heiland-BWV 62 (1.tétel)
Amellett, hogy szerintem óriási telitalálat mindenféle vonatkozásban (korál-téma, hangszerelés, kórushangzás, kidolgozási mélység etc.), mostanság rám jellemző hangulatomnak kiváló táplálója.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.19 0 0 130
[****ZENE****]

Bach örök, és mindig is fog tudni meglepetést szerezni! :o)

Most éppen egy Bach-kantáta majd öt perces nyitókórusát hallgatom, Helmuth Rillinges Bach összesről, ki tudja hányadszor (miután kétszer is(!) végighallgattam mostanság a kantáta-kórusokat & -korálokat -> amik, btw, nincsenek kevesen, összjátékidejük: 23.3 óra).
Liebster Gott, wann wird ich sterben BWV 8. Egyszerűen hihetetlen, hogy Bach fantáziájának ennyire ne legyenek határai, hogy még ilyen - későbbi századoknak is dicséretére váló - éteri zene is meg tudott szólalni benne. Minden képzeletet felülmúl, nem lehet vele betelni -> a fafúvósok lágy gomolygó összjátéka a vonósok lágy pizzicatószerű játékával megtámogatva, egyszerűen fenséges.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.16 0 0 129
[****INFORMATIKA****]
Valahogy úgy érzem az Agent Portálos cikkek sokkal jobban vannak megírva (pl.: sokkal konkrétebben, sokkal kevesebb pontatlansággal), mint a Webisztánosak.

Itt egy újabb Webisztános post. Ami megint nagyon érdekes témát feszeget, de ismét csak nagyon slendriánul. Ráadásul csak annak kitalálása is nehézkes, hogy mi volt a post célja, ahogy Zak is, Atléta is rámutatott a kommentekben. Csak azért írom ide a linket, mert nagyon jó kommentek is vannak, és így már azért érdemes az egész cucc a figyelemre.

http://webisztan.blog.hu/2008/03/16/keptelenseg_ismeretlen_emberrel_csetelni
Előzmény: tnsnames.ora (128)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.16 0 0 128
[****INFORMATIKA****]
Egy érdekes cikk itt az indexen.

http://index.hu/tech/szoftver/fordit738/
Gép fordíthat az EU-s Bábelben - METIS II | 2008. március 16., vasárnap 11:49

"Az Európai Unió huszonhárom hivatalos nyelve azt eredményezi, hogy a lehetséges fordítás-párok száma 253. A hamisítatlan nyelvi Bábelben a folyamat automatizálása tűnik kézenfekvő megoldásnak. "

A magyar nyelv esetén meg fognak vele küzdeni rendesen. ;)
Azt viszont azért gondolom, hogy az ilyen szövegbányászati módszereknek óriási perspektívájuk van hosszabb távon ezen a téren is.
Ha egyaránt uniformizálni kell indoeurópai és nem indoeurópai nyelvekre (lásd ugye: magyar) a cuccot, akkor a szabályalapú módszernél mindenképp ígéretesebbnek látszik.
Az viszont elég szomorú, hogy kétnyelvű korpuszok terén ennyire karcsú a helyzet a petabyte-ok világában.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.08 0 0 127
[****INFORMATIKA****]

http://webisztan.blog.hu/2008/03/07/latni_a_vilag_legjobb_munkahelyet

A commentek között van nagyon érdekes is. A kedvencemet, muszáj idemásolni, annyira elgondolkodtató:



Maro · http://partylead.com 2008.03.07. 21:46:54

Egyebkent szerintem az ilyen elit cegek mint a Google nem teljesen jol veszik fel a munkaerot itt kelet-europaban.

Ahhoz vannak szokva, hogy Stanford/MIT/Caltech/Berkeley mernok szakokrol vesznek fel embereket, ami statisztikailag azt jelenti, hogy jo esellyel 1. okosak/kreativak Knuth ertelemben, 2. jo programozok/mernokok Carmack ertelemben.

Bovebben, 1. az aki erti miert jobb az O(logn) az O(n)-nel es ki is tud talalni olyan algoritmust, 2. az aki villamgyors XML parser-t tud irni nagyon szep architekturaval/koddal. (Meg bovebben: "A good scientist is a person with original ideas. A good engineer is a person who makes a design with as few original ideas as possible. There are no prima donnas in engineering." - Freeman Dyson)

Itt nalunk nincsenek jo egyetemek, igy csak az 1. pontot tudjak beloni azaltal, hogy OKTV/Diakolimpia-szeru embereket vesznek fel. De ez nalunk baromira nem garancia a 2. pontra, sot, az en ismeroseim kozott a ketto viszonylag ortogonalis.

(Nalunk mennyire jok az egyetemek? Pl. egy BME-Info diploma statisztikailag csak arra garancia, hogy erti mi a kulonbseg O(logn) es O(n) kozott, legyartani nem feltetlenul tudja, 2. pontra pedig semmit nem jelent. Sot, helyette olyan hulyesegekkel tomik az ember agyat, mint Jackson-diagramok & PRINCE metodologia.)
Előzmény: tnsnames.ora (126)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.07 0 0 126
[****INFORMATIKA****]
Mindig is nagyon érdekelt, hol, mikor, hogyan érdemes munkaerő- és/vagy megélhetési-típusú aktivitást kifejteni. Itt ebben a topicban is adtam már ennek jelét. Na jelent meg ma egy érdekes cikk.

Google, mint munkahely
http://webisztan.blog.hu/2008/03/07/latni_a_vilag_legjobb_munkahelyet
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.04 0 0 125
[****ZENE****]
Jobban utána kéne járni, hogy mennyire autentikus de legalábbis életszerű, hogy egy kantáta nyitó Sinfonie-tétele Bach híres d-moll zongoraversenyének BWV 1052 1.tétele legyen uszkve 9 percben (orgonára és zenekarra hangszerelve).
Mindenesetre a Helmuth Rillinges nagy 171 CD-s Bach-összkiadás BWV 146-os kantátájánál - Wir Müssen durch viel Trübsal - megesik a csoda.
És akkor már legalább monumentálisat szól... :o)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.26 0 0 124
A kérdéses Showder-részletben volt még egy - számomra - érdekes infó.
A matuzsálemi kort megélő Stradivarinak 2000 hangszert tulajdonítanak, míg a mi magyar hangszerkészítőnk 150 hangszernél tart. Mondjuk, ha lantcsembalókat épít, akkor ne csodálkozzunk, hogy elmaradásban van. Talán csak az orgonaépítőknek van nehezebb dolguk Stradivari lekörözésében. :o)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.26 0 0 123
Köszi!
Nem semmi. Egy kicsit mellbeverő infó.
BTW: Érdekes pálya lehet hangszertörténésznek lenni.
Előzmény: PETYUS (122)
PETYUS Creative Commons License 2008.02.26 0 0 122
Előzmény: tnsnames.ora (120)
eref Creative Commons License 2008.02.26 0 0 121
Vonószongora.
Előzmény: tnsnames.ora (120)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.26 0 0 120
Na így már én is értem... :o)

Viszont ezt nem értettem, pedig szeretném:
"Ennél is érdekesebb kísérlet lenne megépíteni egy "Geigenwerk"-et."
Előzmény: PETYUS (119)
PETYUS Creative Commons License 2008.02.25 0 0 119
> mi 'poén' van egy olyan csembalóban ...

Hát a poén. Hogy ha már egyszer a húrozat és a plektrumok anyagából kifolyólag lantszerű hangja van, akkor legyen már a formája is lantszerű. Meg állítólag van valahol egy régi rajz, ami egy ilyenféle hangszert ábrázol, amiből arra következtetett valaki, hogy vagy létezett ilyen hangszer, vagy nem. ;O)
Ennél is érdekesebb kísérlet lenne megépíteni egy "Geigenwerk"-et.
Előzmény: tnsnames.ora (118)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.25 0 0 118
Szia Petyus! :o)
Igen ő volt a hangszerkészítő, és ő maga állította. Nem azt, hogy nincs több lantcsembaló, hiszen nekem is van ilyen hangszeres felvételem, hanem, hogy ilyen kategóriájú nincs több. Érdemes lenne megnézned az egész Showder-részletet (talán rajta van/lesz a youtube-on is), nem mindennapi csemege volt.

Egyébként a témánál maradva, konkréten nem igazán látom át a jelentőségét a hangszernek, szemben mondjuk egy másik ritka hagszerrel a baritonéval, noha mindkettő kiment a divatból. A lantét értem, a csembalóét is értem, of course, de mi 'poén' van egy olyan csembalóban, aminek a teste egy lant: amit ráadásul marha nehéz lehet megépíteni.
Előzmény: PETYUS (117)
PETYUS Creative Commons License 2008.02.25 0 0 117
> állítólag ez az egy van jelenleg a világon

Ezt ki állította?
A hangszerkészítő nyilván Romanek Tihamér volt, de neki ez már nem az első ilyen hangszere, és remélhetően nem is az utolsó.
Előzmény: tnsnames.ora (115)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.25 0 0 116
[****INFORMATIKA****]
http://index.hu/tech/net/search5156/
Egy új izraeli keresőmotor a Web 2 előnyeit akarja az internetes keresések piacán kihasználni. A Delver a találati listát az alapján állítja össze, hogy a szociális hálózatainkban a hozzánk közel eső barátaink milyen releváns oldalakat tartanak fontosnak.

Egy újabb érdekes ötlet, ami remekül tudhatja kiegészíteni a szokásos gugli-technikákat, ha nem lenne mögötte kihagyhatatlanul a szokásos ambivalenciát adó "nagy testvér" feeling.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.24 0 0 115
[****ZENE****]
Nem mindennapi csemege volt a legutóbbi Fábry Esti Showderben. A dezájn-centerben egy hangszerkészítő mutatott be egy lantcsembalót, amiből állítólag ez az egy van jelenleg a világon (német csembalókiállítás infóiból leszűrve). Ő készítette (rekonstruálta korabeli leírásokból), mintegy két évi munkával. 5 oktávos, két manuálos, csembaló-nagyságú hangszer; a manuál része csembaló, a hangszer teste lant. Maga a hangszerkészítő csomó érdekes infót mondott a hangszerrel kapcsolatban, kapaszkodni kellett, ha valaki érteni akarta... ;) (Fábry még poénkodott is ezen)
Természetesen egy hangszeres darab sem maradhatott el; egy nagyon fiatal, nagyon csinos és reprezentatív hölgy játszotta e hangszeren, Bach ismert F-dúr kétszólamú invencióját, az én fülem szerint rendkívül bizonytalanul/lámpalázasan.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.18 0 0 114
Na, végre történik itt valami!
Igaz nem sok minden... ;)
Nem nagyon van se kedvem, se időm topicolni, noha a hétvégén, azért elengedtem pár hozzászólást.
Előzmény: eref (113)
eref Creative Commons License 2008.02.18 0 0 113
Na, végre történik itt valami!
Előzmény: tnsnames.ora (112)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.17 0 0 112
TESZT
tnsnames.ora Creative Commons License 2007.12.06 0 0 111
[****INFORMATIKA****]

2007-12-06 - Egy idei ad-hoc képkeresési adatbányász-versenyről

ImageCLEF 2007 photographic retrieval task
http://eureka.vu.edu.au/~grubinger/ImageCLEFphoto2007/adhoc.htm

A verseny lényege (a hozzávaló induló adatok/adatbázisok kis erölködés után megszerezhetők):

Adva van először is egy 20.000 darab képből álló képhalmaz. Képekhez tartozik egy HTML-szerüség, amiben van TITLE, DOCNO (utalás a szöveg nyelvére), DESCRIPTION, NOTES, LOCATION, DATE,

Továbbá adva van 60 darab topic szintén HTML-szerűségként, különféle nyelveken: Angol, Német, Francia, Olasz, Spanyol, Portugál, Dán, Finn, Norvég, Svéd, Orosz, Lengyel, Japán, Kínai(tradicionális & egyszerűsített). Minden topic tartalmaz egy rövid TITLE-t, és egy hosszú NARR-t (narratíva): amiben a kapcsolódó kulcsszavak, kifejezések, mondatok vannak szövegesen leírva, valamint tartalmaz három topichoz tartozó képet(filenevet), a 20.000-s setből.

Feladat: a képek besorolása topicokba, szöveges _és_ képi információk alapján.

Két versenyző cikke (a második XEROX-csapat lett a győztes; és van egy magyar tagja: Csurka Gabriella) ->

Using pseudo-relevance feedback to improve image retrieval results Mouna Torjmen, Karen Pinel-Sauvagnat, Mohand Boughanem IRIT, France
http://www.clef-campaign.org/2007/working_notes/torjmenCLEF2007.pdf

XRCEs Participation to ImageCLEFphoto 2007 Stephane Clinchant, Jean-Michel Renders and Gabriela Csurka Xerox Research Centre Europe, France
http://www.clef-campaign.org/2007/working_notes/clinchantICLEF2007.pdf

Ami az izgalmas:

- Ha nincs kép, akkor ez egy síma klasszikus szövegosztályozásos feladat.

- Ha nincs szöveg: akkor síma klasszikus képosztályozásos feladat.

- A kérdés az, hogy a módszerek tudják-e egymás eredményit/kimeneteit _erősíteni_. Azaz a döntéshez szükséges számolt súlyokat a _másik_ függvényében módosítani/javítani (relevance-feedback)
http://en.wikipedia.org/wiki/Relevance_feedback

- A konklúzió: 3% pseudo-relevance javítás, meglévő rendszerek/komponensek felhasználásával.

- Keyword: Cross-media and cross-lingual information retrieval, pseudo-relevance feedback

- A szövegosztályozás ma még sokkal jobb hatásfokú mint a képi osztályozás.

- Tudható, hogy képek szemantikai elemzése (kék paca->víz) ma még lehetetlen.

- Mi akkor a járható út? Elkészíthető a szövegosztályozás. Képeket össze lehet _hasonlítani_ algoritmikusan és meg lehet mondani, hogy egy képhez melyik másik 5 kép hasonlít a legjobban (TOP5-k). Az így összerendelt képek szöveges információi egy másfajta eredeti előzőtől eltérő szövegosztályozást tesznek lehetővé, aminek a végén a kétféle szövegosztályozás összefésülhető.

- Elöljáróban mondom a távolságot és hasonlóságot szinonimaként használom egymás inverzei, ha már az egyik (bármelyik) megvan, ugyanolyan minöségben, egyszerűen/könnyen számolható a másik.


I.
Az első versenyző a meglévő XFIRM(=XML Flexible Information Retrieval MODEL) és a FIRE(Flexible Image Retrieval Engine) képosztályozót használta. Az előbbi saját korábbi munkájuk gyümölcse, amit most is felhasználtak. Szövegosztályozásra a közismert TD-IDF-et használták (kicsit meghackelve a konkrét feladathoz).

Itt egy pároldalas, 'kicsicsázott' prezentáció az XFIRM-ről:
XFIRM at INEX Multimedia Track 2006
http://inex.is.informatik.uni-duisburg.de/2006/inex06/slides/TorjmenInex2006.ppt

A legfontosabb: az XML nem pusztán a szöveges információk strukturált reprezentációja, hanem a képeké is. A szöveg és kép együtt-kezelendő benne: ha a dekomponált keresőkifejezés-elem nem-kép akkor XFIRM-COS metódus hívódik, ha kép akkor multimédiás-metódus hívódik (ami az ő esetükben az emlegetett Fire képkezelő-rendszer metódusa, gyakorlatilag).

Adva van egy keresőkifejezés (20.000 képből az egyik) "q", és adva vannak a topic-adatbázis: mindkettő XML-dokumentumokként van ábrázolva, ahol a topicos falevelek a leaf-node-ok "lf". Mindkettőnél (query,topic) tehát szöveg és képi információ együtt található. Definiálható egy RSV (=Relevance Similarity Value), ami egy hasonlósági/távolság érték:

RSV(q,lf) /Ez vezet el a hackelt tf-idf-hez, ha szöveges infót hasonlítunk szöveges infóval/

Magyar nyelvű könyv a TF-IDF-hez:
http://szovegbanyaszat.typotex.hu/

...és olvasnivaló:
http://alpha.tmit.bme.hu/pub/jegyzet/informacio_mgmnt/imgmtff4.pdf

A Fire-rendszer, egy diplomamunka eredménye, GNU-licence alatt forráskódostul letölthető, lásd alábbi linket. A rendszer egy távolság-definición alapuló (két kép mennyire hasonlít, vagy különbözik) képosztályozó. Segítségével kilistázható, egy képre leginkább hasonlító (k darab)kép.
http://www-i6.informatik.rwth-aachen.de/~deselaers/fire.html

A k-darab legjobb hasonlóságot produkáló képre is elvezet egy hackelt tf-idf-hez. Ahol a kapcsolat, tehát, nem a szöveges információk alapján teremtődött meg, hanem a képi hasonlóság alapján, következésképp más hackelt tf-idf lesz. Azaz lesz egy szöveg alapú RSV, egy képi alapú RSV, meg a végén egy visszacsatolt/kombinált RSV, ami alapján meghozható a döntés, hogy melyik topic fogja 'beszippantani' az adott képet.

A versenyző csapat végül nem csinált más, mint vette a kapott két RSV-eredmény lineáris kombinációját, és ez alapján döntött a legjobb beorolást illetően.

Ez volt a lényegesen egyszerübb történet.


II.a.
A Xerox-csapat szövegfeldolgozásként maximum likelihood osztályozást alkalmazott, olvasnivaló hozzá például itt:
http://sas2.elte.hu/mg/foldkutatas/7oszt2irany.htm

Ők azonban nem álltak meg itt. Kibővítették/gazdagították a szövegbázist a Flickr képmegosztó site képaláírásaival. (Ez ugye még mindig 100%pure szövegbányászat)
http://www.flickr.com/

Ebben ugye az a fantázia, hogy megoldásukba integráltak ezáltal egy képekre működő taxonómiát. A gond csak mindössze annyi, hogy egyáltalán nem bizonyított tény, hogy nagyobbra transzformálás után, jobb is lesz az eredmény, még ha az intuició ezt súgná is.

Például így lehet például "Jesus" másik öt legfontosabb kapcsoló kifejezést találni -> christ, church, cross, religion, god


II.b.
Amit képfeldolgozásnál műveltek, az minden képzeletet meghalad. Az alábbiak megértéséhez érteni kell a képfeldolgozáshoz (amihez én például nem értek).

A folytonos vektor-reprezentációból levezehető képhasonlóság definiálásához

- Először is definiáltak minden képhez egy szabályos grid alapján kapott téglalap-képfoltokra öt darab különböző négyzetgyök-kettes skálát.

- A grid 4x4=16-os volt.

- Alacsony szintű szürke és színes SIFT-típusú (=Scale Invariant Feature Transform) jellemzőket határoztak meg.

- A következő lépés a gradiens irányú hisztogrammok. Ezt úgy kell elképzelni, hogy vettek egy grid-kockát és hasonlították a 8 szomszédos kockához és az átmenet irányultságát próbálták meg számokra lefordítani.

- A kapott összesen 128 dimenziót (szinek szorozva histogramok stb.), és ezt a 128 dimenziót 50-re redukálták főkomponens-analizissel (PCA=Principal Komponent Analysis). Lehetséges magyar olvasnivaló az alábbi PhD-disszertáció:
http://twilight.vein.hu/phd_dolgozatok/feilbalazs/PhDThesisFeilb.pdf

- A PCA értelme a feature-extraction. Nemcsak a számolási igény csökken általa, hanem a majdani hasonlítás minősége is javulhat a fontosabb jellemzők jobb kiemelésével.

- A legszebb lépés gépi tanulásos (=Machine Learning) Gaussian Mixture Model (GMM) segítségével klaszterizálták/csoportosították a 20.000 képet és felépítettek általa egy vizuális szótárt. Hogy az ilyesmit hogy kell csinálni (angol nyelvű olvasnivaló):

J. Farquhar, S. Szedmak, H. Meng, and J. Shawe-Taylor. Improving “bag-of-keypoints” image categorisation. Technical report, University of Southampton, 2005.
http://www.kyb.tuebingen.mpg.de/bs/people/jdrf/download/imageCat.pdf

F. Perronnin, C. Dance, G. Csurka, and M. Bressan. Adapted vocabularies for generic visual categorization. In ECCV, 2006.
http://www.cs.utexas.edu/~grauman/courses/spring2007/395T/papers/peronnin_eccv2006.pdf

- Gaussian Mixture Model (GMM)-hez magyar nyelvű olvasnivaló:
http://www.sztaki.hu/~szcsaba/talks/lecture3.pdf

- GMM-mel két vizuális szótár lett: kép-textúrák alapján valamint kép-színek alapján.

- Végül következett a Fischer Kernek gradiens-normalizálás. A know-how-t taglaló angol-cikkért sajnos fizetni kell:
F. Perronnin and C. Dance. Fisher kernels on visual vocabularies for image categorization. In CVPR, 2007.
http://ieeexplore.ieee.org/iel5/4269955/4269956/04270291.pdf?isnumber=4269956&prod=CNF&arnumber=4270291&arSt=1&ared=8&arAuthor=Perronnin%2C+Florent%3B+Dance%2C+Christopher

Összefoglalva egyszerű szavakkal, bulvár-stílusban: A képekről ismert algoritmusokkal, képekre jellemző számvektorok nyerhetők ki, ezen vektorok "gyönggyé kristályosíthatók ki" régóta közismert nem túl bonyolult PCA-val. Majd legvégül gépi tanulással (GMM) speciális vizuális szótár építhető (megőrizve persze a képek egyedi vizuális leírását), ami vizuális szótár fogalom teljesen analóg fogalom (még ha lényegileg tök más is) -> a szövegeknél megszokott szótárhoz.


II.c.
Ha kész vagyunk és túl vagyunk a szöveg- és képfeldolgozáson. Akkor jöhet a Cross-Media Similarity (a kettő vegyítésével definált távolság/hasonlóság), visszacsatolással (=feedback) vegyítve.

Ehhez legelöbb is

- Lehet aggregálni a hasonló objektumok/szomszédok hasonlósági értékeit (Similarity) -> lesz így módosított Similarity csoportokra. Illetve a klasszikus Rocchio osztályozóval lehet relevance feedback-et csinálni. /Ez utóbbi az emlegetett Tikk Domonkos könyvben részletesen tárgyalódik/

Angol olvasnivaló a Rocchio-classifier-ről:
http://lsdis.cs.uga.edu/~bilal/courses/fall2004/8350/presentations/text_cat_bilal.ppt

- A Cross-Media Similarity-hoz vezető út következő állomása a "Multimodal" "LM"(=Language Modelling) és a "Complementary Feedback" definiálása és megértése. Sajnos ezek a témák már minden szinten meghaladták a befogadóképességemet és eddigi tapasztalataimat. Magyarán fogalmam és elképzelésem sincs mi, hogyan történik általuk, annyira elvont. :o(
tnsnames.ora Creative Commons License 2007.11.27 0 0 110
Hopp rosszul számoltam. :o(
Kb.: 2.000.000 becsült értékelésnél lehet maximum 1-et tévedni, Kb.:800.000-nél meg telitalálat kell.
Előzmény: tnsnames.ora (109)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!