Ez mellébeszélés, semmilyen konkrét kérdésre nem válaszoltál. Engem a modellezés nem érdekel, én megérteni szeretném a világot, és remélem hogy ebben nem vagyok egyedül.
Ó, dehogynem. Megmutattam, mit kellene várnod a kérdéseidre adott válasz heéyett. A helyzet kb. ilyen:
- te megkérdezed, mely konkrét egészszámok hányadosa a gyök 2, szeretnéd ezeket megkeresni
- én elmondom neked, hogy nincs ilyen, és lehetetlen ezt megtalálni
- te erre azt mondod, kitérő válasz, mellébeszélés, inkább keresném én is...
A modellezés a megértés maga. Azért modellezeünk, hogy világos axiomákból tisztán logikai úton egyértelmű következtetéseket tudjunk levonni. Így elkerülhető, hogy olyan nem egyértelmű fogalmak okozzanak zavart, amik nem ugyanazt jelentik egy másik ember számára.
Te még nem ismerted fel a modell jelentőségét. Van a fejedben egy naív modell, amit helytelenül azonosítottál a "megértett valóság"-gal, bármit is jelentsen ez. Épp ezért nem vagy képes elfogadni, ha modell csere szükséges.
De abból, hogy a stabil részecskék súlyos tömege megegyezik a nyugvó tehetetlen tömegével nem következik az, hogy ez minden összetett részecskénél így van, mint ahogy azt az izotópok tömeghiánya kimutatja ....
Ja... a "gravitációs maffia" meg annyira hülye, hogy minden szak- és ismeretterjesztő könyvben még reklámozza is, pedig egyébként ugyebár dogmatikusan védelmezik a specrelt. Nemhogy letagadnák inkább, a hülyék :))))
Vagy inkább: kit nézel hülyének, a fórum összes olvasóját? Ne becsüld már le a laikusok értelmi képességeit, rég tudják már, mennyit lehet adni a szavadra :)
Itt kicsit tévedtem ez az elektron tömege bizonytalansága volt, az elemi e-töltés valamivel pontosabban ismert. A NIST megadásával 8.5 x10^-8 az elemi töltés pontossága.
Az is egy axióma, hogy a négy stabíl részecske nyugvó tehetetlen tömege megegyezik a súlyos tömegével. Tehát az, hogy minden elektron 'tömege' megegyezik, és a pozitronok tömege is ugyanakkora mint az elektronok 'tömege'.
A tricium bomlásánál csak kb. 2x10^-5 pontossággal van kimutatva az elektron és a pozitron tömege egyenlösége (feltételezve, hogy ott az (e,p)-neutrínó van jelen).
"Az ikerparadoxon azért paradoxon, mert a relativitáselméletek tarthatatlanságát kimutatja (persze nem ez az egyetlen paradoxon, ami ezt kimutatja). Ezen nem segít semmit sem az "együttes makogás"."
Akkor nem paradoxon lenne, hanem valódi ellentmondás.
Az ikerparadoxon azért paradoxon, mert a newtoni világképen alapuló megfontolások alkalmazhatatlanságát mutatja a relativisztikus problémákra. Azt segít megérteni, hogy a specrel miben teljesen más, mint a newtoni téridő fogalom. Az ikerparadoxont a relativitáselmélet szemléltetésére találták ki, nem a megcáfolására.
Egy kis nyelvlecke: paradoxon=látszólagos ellentmondás. A "Van-e éter?" topikban mostanában sokat írtam a fizikai intuícióról. Az ikerparadoxon egy olyan eszköz, amivel a relativitáselméletet tanuló hallgatók (és laikus érdeklődők) intuícióját formáljuk. Éppenhogy a specrel szemléltetése, ha valaki megérti a feloldását, mélyebben átlátja a specrelt, és nagy lépést tesz a megfelelő fizikai intuíció kialakítása felé.
Sajnálom, ha ez nem világos neked, de ilyen háttérrel talán ne nevezd magad fizikusnak. Ez olyan alapvető, mint a kétszerkettő.
Vegyünk egy példát: A elektron elemi töltését 1.7 x10^-7 pontossággal ismerjük. Ha azt állítjuk hogy minden elektronnak egyanakkora a töltése, és az elektronok elemi töltései ugyanakkorák mint a protonnak vagy a pozitronnak az e-töltései, az elöjelet nem nézve, akkor ezt mint egy axiómát tekintjük a fizikában. Tehát hogy az elektron e-töltése a proton vagy pozitron e-töltését nullává semlegesíti az egy axióma, és nem fizikai mérések eredménye.
A gyök(2)-röl meg csak annyit, hogy a QED-ben az elektron g-faktora kb. 2. De mivel az elektronnak nincs g-faktora (ill. nulla), nincs fizikai értelme gyököt vonni belöle.
Mi az hogy nincs jelentősége? Ezek szerint érted a 10-100 fogalmát? Hiszen beszélsz róla, kijelentéseket teszel róla. Engem az érdekel, mit értesz ez alatt a fogalom alatt.
Akkor elég ha a 10-30-at elmagyarázod. Arról ui. te is beszéltél. Vagy mondd meg, mi az hogy integrálható függvény és mit értünk az integrálján. Gondolom a kedvenc variációszámításodban ezek alapvető fogalmak.
"Az idő relativitásából az következne, hogy a földi és az űrhajós iker is egyformán öregszik, bár mindketten a másikat látják lassabban öregedni, de ismét találkozva, mindketten egyforma idősek lesznek."
Ez nem helytálló: ismét találkozva nem lesznek mindketten egyforma idösek. Épp ebböl áll a relatvivitáselméletek ikerparadoxonja, mint ahogy Te ezt ki is hámoztad.
