Nem tudom lehet-e ilyen 'saját' topicot nyitni itt az indexen, majd kiderül.
Azt a pár topikot amit valamennyire követek a személyes profilom "bejárt topikok" menüjén keresztül, sokszor veszélyeztetem offtopikolással, és ennek szeretnék végetvetni e topikkal. (Ahhoz persze nagyon kevés vagyok, hogy saját blogot nyissak.)
Én nem szeretem a Glóriát, hatásvadásznak tartom, nemvéletlenül az egyik legismertebb műve a témában. Persze, az egész barokk egy nagy hatásvadászat. :))
Snooker játékosok időnként játszanak poolt is, viszonylag jó eredménnyel (pool jóval könnyebb játék), de poolosok nem tudnak snookerezni; a három közül messze a legnehezebb játszani. Gondolj bele a 3méteres asztalon eltalálni a célgolyót úgy, hogy csak épp súrolja azt (pl.biztonsági játéknál)milyen mértékű irányérzék kel!!!
Így van, abszolút igazad van minden állításodban! Én abból indultam ki, hogy aki az egyiket szereti, az a másikat is (játszani), és pillanatok alatt át tudja magát állítani egy másik játékfajtára, legfeljebb nem lesz ugyanolyan eredményes. De hát különben is az élvezet a lényeg. :o)
Nagyon szeretem Dalít. A szürrealizmus a kedvenc irányzatom a festészetben, olyan, mint a zenében a disszonancia. Teljesen ellentétes érzelmeket tud előhozni belőlem egyidőben.
Dalí képei pedig különösen. Egyszerre van benne játékosság, erotika, fájdalom és borzongás. Imádom a szineit; kellemesen pasztell árnyalatokat használ, ecsetkezelése is nyugalmat áraszt, az ember első látásra azt hiszi valami nagyon kellemeset fog látni, a kép eltölti jó érzésekkel. Ráadásul az ábrázolt formák is mind lágyak, gömbölydedek, erotikusan izgatóak, úgy érzem meg kell tapintanom... Majd jön a felismerés, a ráeszmélés. Kiderül, hogy a lágy forma valami szörnyűséget takar, és ott a halál árnyéka, ami teljesen rátelepszik a műre, és érzem a fájdalmat amit áraszt, és ordítani szeretnék.
Snooker Valóban pénzes sport, de nem tartozik a legjobban fizetettek közé. Bekerülni viszont valóban borzasztóan nehéz. Főleg egy "kívülállónak" (gondolok egyszerű európai amatőrre pl.) Valahol ez angol tradíció volt. Sajnos mostanában a kínaiak nyomulnak nagyon. Mivel egyre kevesebb itt is a pénz (nehéz szponzort találni, mióta kivonult a dohányipar), csökken a versenyek száma; erre jönnek a kínaiak és új pontszerző versenyeket találnak ki. Mindenki retteg, mert hozzák a versenyzőiket is. Európa viszont szívesebben szurkol helyieknek.
Sajnos még nem játszottam.
>>>Én még voltam katona, és volt olyan mázlim, hogy volt biliárd asztalunk. Se azelött, se azóta nem játszottam annyit. Igaz ott nem snookerozni lehetett, hanem három golyóval, és középen hat gombával játszani.
Viszont snooker-rajongók körében amit írtál úgy hangzik, mit számodra Celine Dion dala. Van ugyanis a biliárd (pool), és van a snooker. Ja és a karambol. Mindhárom teljesen különböző sport, különböző asztallal. Legnehezebb snookert játszani. Asztal mérete duplája a poolénak(!) (3560×1780 mm), a golyók és a lyukak viszont kisebbek. Szabály teljesen más. Poolt csak jobbhíján nézek időnként (ebből is van több; a tv a 9 golyós versenyeket közvetíti) Ide egyszerűbb bejutni, van is egy elég eredményes magyar versenyző.. Karambol: nincs lyuk; 3 golyó, ütköztetni kell (szerintem te ennek egy változatát játszhattad). Néha azt is közvetítenek újabban, de inkább csak az elemzése érdekes (számomra). Ha érdekel kérdezz, szívesen mesélek róla. Időnként interneten is nézhető (a német Eurosport honlapján szokták adni).
Az index ebből a szempontból is rossz. Itt nem lehet se törölni, se javítani hozzászólást. Régen volt egy "humanet"-je az After Cryingnak, ott lehetett.
Akkor ezért nem értettem, mivel reklámszöveg. Én annyira el vagyok ilyesmiktől szigetelve, hogy már szinte azt sem tudom mi az. :o) Én a spamokkal (levélszemét) is jól állok, pár darabot kapok heti szinten összesen (postaládába és elektronikusan)
Világos, hogy a Schwarzenegger-féle testépítést mondtad és abban egyet is értünk, hogy az szintén nem egészséges férfi-ideálhoz vezet. Az persze kérdés mekkora hordereje van ilyesminek manapság a férfiak körében.
Snooker Ott is mi pénzek forognak, milyen nehéz bekerülni a körön kívülről, hogy pénzdíjért lehessen versenyezni. Snookert _játszani_ a legjobb. :o) Én még voltam katona, és volt olyan mázlim, hogy volt biliárd asztalunk. Se azelött, se azóta nem játszottam annyit. Igaz ott nem snookerozni lehetett, hanem három golyóval, és középen hat gombával játszani.
Szerintem a plazma tévé az klasszikus áruhitel formájában szokott a vásárlókhoz kerülni. És ilyenkor nem a vagyoni helyzetre meg fedezetre fókuszálnak leginkább, hanem a folyamatos törlesztési hajlandóságra és képességre.
Viszont annak nem a tv a fedezete. Itt nem a bankok járnak majd rosszul. (ezt én azért nem látom ám át olyan átfogó szinten, hogy jobban belemélyedhessek)
Azt hiszem néhol kissé félreértettél. (apropo: lehet itt törölni, vagy töröltetni hozzászólást? mert mondanék vmit, ami jobb, ha eltűnik)
>"saját testszagod, te nem érzed, de másoknak "visszataszító" lehet." Ezt nem értettem: ki mondja kinek, mi alapján, és miért?
ez egy reklámszöveg (vmi dezodort reklámoz). Ápolt nővel a képernyőn. Egyszerűen irritál a VISSZATASZÍTÓ szó benne. Azt akartam ezáltal bemutatni, hogy a média miként manipulál.
Testépítés: nem a rendszeres "erősítő gyakorlatokra" gondoltam.
Nadal: végképp félreértetted. (de jobb is így)
Különben, ha már sport, inkább snooker-rajongó vagyok. Abban pedig mostanában van (lesz) részem bőven, ugyanis már elkezdődött a szezon. Két bajnokságon túlvagyunk; ebből az elsőt kedvenc játékosom nyerte, a másodikban épp a hétvégén döntős volt. Most szombaton pedig kezdődik a következő a Grand Prix, a vb utáni legnagyobb bajnokság.
A "Lauda Ierusalem, RV609", és a "Credo in unum Deum, RV591" a rövidségük és frappánsságuk miatt azonnali hallgatói sikerélményt garantálnak. Nagyobb lélegzetűnek én a nagy Glóriát ajánlanám elsőnek, azzal elképesztő monumentálisat homorított Vivaldi, nemvéletlenül az egyik legismertebb műve a témában.
>orgonamuzsika Azt megszeretni szinte csak élőben lehet. Csak megszeretés után szabad rögzített felvételekhez nyúlni. Szerintem. Ahogy a ballethez, úgy szerintem az orgonához is affinitás kell legelébb. Arra kell ráérezni, hogyan miképp lett a "hangszerek királya". A legesélyesebb orgonához közelítések (ha nem Bach), akkor a késő romantikus francia nyelvterületű slágerszámba menő vagy nem menő gigantikus és virtuóz szabaddarabok. De idesorolom a nem avantgarde 'kortárs' (akár magyar) szerzők egyházi darabjait is. Csoda dolgok vannak köztük is. A megfáradt urbánus ember menekülése szépbe és elmélyedése a végtelenbe. Ha orgona és Bach, akkor szerintem egyértelműen a Vivaldi átiratokkal célszerű kezdeni, az egyrészt könnyed és potenciálisan ismerős bevezetés, másrészt elementáris erővel magával ragadó (szvsz). Majd a predúdium és fúgák jól megválasztott sorrendjével érdemes folytatni. (prelúdum helyén lehet fantázia vagy toccata is)
>Brandenburgi versenyek Ebben a ciklusban az az utolérhetetlenül zseniális többekközt, hogy mindegyik egy külön mikrokozmosz (talán a III. és VI. fakad leginkább egy tőről) Gidon Kremerrel mint karmesterrel teszik neked?
>Mezzo Meséltem, hogy miután egy időben igen sokat jártam fogorvoshoz (nagyságrendileg kétszáznál több injekciót kaptam az orcámba igen rövidnek tűnő átfutással), és akkor, ha választhattam (mert például egyedül voltam kezelési alanyként és tárgyként), mindig a mezzot kértem (mivel nekem nincs tévém itthon így ilyetén élményre csak itt volt lehetőségem)?! Pár ilyetén élményemről beszámoltam itt a komolyzenés topikban.
>Beethoven & Parti Nagy Lajos Hogy kik nem tudnak találkozni egy hosszászóláson belül :o))) Persze értem én, hogy hogyan kerültek össze. Mondjuk Parti Nagy Lajosban se pro se kontra esélyem nincs információval segíteni ;)
Az egy csoda dolog, ahogy elkapja az ember a fonalat egy műalkotás kapcsán, és onnantól ahogy az már elvehetetlenül az övé.
Igen-igen. És vajh mi lesz a sok hitelből vásárolt plazmatévével, ha bedől a hitel? Az még annyi értéket sem képvisel mint egy ingatlan (értékkorrekció után sem). No nem mintha ez lényeges kérdés lenne, hiszen vannak ennél sokkal érdekesebb aspektusok.
A virtuális pénztömeg meg fog csapolódni rendesen (remélhetőleg és várhatólag), és nagy mozgások lesznek a pénz(ügyi-)hálózatban is. Dehogy ez hogyan miképpen lesz, arról mindenki csak találgat. Pláne, hogy egyéb kockázati tényezők is hatnak az egész rendszerre. Jó kis téma jövőt jósolni rövid és középtávra... :o)
Annyiban feltétlenül, hogy férfiként vonzódom a hölgyekhez és mindenképpen egyértelműbben mint ők felém. :o)
>Sehogyan. Viszont sikerül elvenniük más nőkét.
Na ez egy lényeges szempont, úgy általánosságban is. Hogyan tud az ember abszolút értékelni, mennyire befolyásolják a relatív értékek. És nemcsak a szépségnél van így, gondolhatunk a bérkérdésre egy állásinterjún és így tovább. Én igyekszem amellett a - gyemeki naivitásomat tükröző - elvem mellett minél tovább kitartani, hogy nem másokhoz képest viiszonyítom magam, hanem abszolút értelemben a magam értékrendjének szeretnék megfelelni. Ez nem mellesleg lényegesen kevesebb káros stresszel jár.
>Ráadásul nem csak külsőre elismertek, munkában is sikeresek, sőt biztosan a férfiak körében. Ennél több kell??? mi????
Belső harmónia és béke (önmagunkkal és a környezettel)?!
>Nehéz úgy átlagnőnek lenni, hogy minden médiában "tökéletes" nőket látunk
Idevonatkozó analógiát írtam a komolyzenés topikban nemrég. :o) Én abban hiszek és bízok, hogy az egyre mesterkéltebb tökéletesség egyenes arányosan leplezi le önmagát (mármint a mesterkéltséget/műviséget), és máris szó nincs a tökéletességről, hiszen csorbul a dolog egy fontos jellemzője mentén. Rókafogta csukafogta róka... Én azt szeretem ha sugárzik egy nő a maga természetes harmóniájában. Ezt keresem (kerestem világéletemben) és töredelmesen be kell valljam, egyre nehezebb véletlenszerűen ilyesmibe botlani. Ami mögött azt sejtem, hogy egyre kevesebben tudják ignorálni a külvilág felöl érkező negatív hatásokat.
>"saját testszagod, te nem érzed, de másoknak "visszataszító" lehet." Ezt nem értettem: ki mondja kinek, mi alapján, és miért?
>Akár a testépítést is vehetjük. Ez egy dologban alapvetően különbözik a mellplasztikától és szilikonszáj csinálástól.;) A testépítésnek van megmagyarázható természetes és vállalható alapja, csak a túlzásokat érdemes elkerülni (míg a másiknak semmiféle ilyene nincs). Emlékszem gimnazistaként vadul testépítettem, amatőr módon persze, de azért rendszeresen. Elsősorban felsőtestre szerettem gyúrni, úgy voltam vele, hogy az egy méter mellbőség eléréséhez a fiúknak jobban meg kell küzdeni a lányokkal szemben :o)))
>...versenysport... Engem kifejezetten taszít már az egész téma, annyira a pénzről, doppingról, presztizsről, a véletlenről szól. Vagy az ahogy Pekinget legitimálta az olimpia. A koncentrált dömping mennységet sem bírom elviselni.
>Rafael Nadalt Nem tudom szabad-e ilyet írni, mert hogy lehet elriasztó lesz. Én kezdettől fogva Federer-párti voltam/vagyok őróla sokkal jobban elhiszem, hogy nem doppingol, és Nadalról meg hogy igen. És az csak megerősít benne, amilyen gyorsan látványos fejlődést produkált Nadal, illetve amilyen sérülékeny.
(valóban érdekel a téma? tudok ám jó kis női ostobaságokat erről bőven :D )
>>Azt nem értem, hogy egy ilyen mellkitöméstől ettől hogyan jön meg az önbizalmuk. Sehogyan. Viszont sikerül elvenniük más nőkét.
Néha a nők inkább más nők ellen teszik, amit, nem a férfiakért. Mindenesetre én sem értem (még irigyelni sem tudom), hogy gyönyörű (eleve jó adottságú, elismerten szép) nők miért alakítgatják magukat folyamatosan, addig, míg végül önmaguk karikatúrájává válnak. Ráadásul nem csak külsőre elismertek, munkában is sikeresek, sőt biztosan a férfiak körében. Ennél több kell??? mi???? Ez is a média túlzott erőltetett hatása (esetleg reklám a plasztikai sebészeknek(?)) Nehéz úgy átlagnőnek lenni, hogy minden médiában "tökéletes" nőket látunk, majd belenézünk a tükörbe, és elsírjuk magunkat (na nem mindig, néha én kimondottan tetszem magamnak ;D )
Különben valamilyen módon ez is a fogyasztás növelésére buzdít: vegyél ezt, és olyan leszel, mint a rekálmban/ vagy,ha nem az életérzést akkor is megkapod. És a túlzó szövegek: egyik jelenlegi borzalom: ápolt csinos nő beszáll a liftbe, férfi gyorsan ki; szöveg: saját testszagod, te nem érzed, de másoknak "visszataszító" lehet.
Borzalmasan kiborítanak ezek a drasztikus túlzások. Sportközvetítés: agyoveri; porig alázza; .... és csak egy egyszerű futás pl. A legrosszabb a riporterek-újságírók sokszor azt sem tudják, mit mondanak: Szerintem nincsenek tudatában időnként a használt szó jelentésével.
Mellesleg a férfiak is bedőlnek: ugye végül néhányat te is felsoroltál válaszul a kérdésedre. Ki miben tud jobb lenni abban próbál. Akár a testépítést is vehetjük. Azt hiszed az tetszik a nőknek? Gusztustalan az akkora túlzott izom, ráadásul az sem természetes, hiszen vegyszerekkel érik el, ugyanolyan egészségtelen. A legcsinosabbak az úszók, és a tornászok; az még a normél határán belül van.
Apropo: mesélek egy kis intim történetet. Ki nem állhattam a teniszt.... míg egyszer véletlenül megláttam Rafael Nadalt (pedig ált. nem az esetem),.... no azóta imádok tenisz közvetítéseket nézni ;))) Bár a kedvenc jelenetem a pólócsere rész
Lehet, hogy csak egy buta részletkérdés, de az ingatlanárak hirtelen esése előre látható volt/lehetett volna; a jelzáloghitelek felvétele miatt ugyanis jóval valós értékük fölé túlértékelődtek. Most, hogy próbálnak kimenekülni a bankok a kényszerhelyzetből, viszont valós érték alá estek. Tehát nem kellett volna erőltetni az ilyen mértékű hitelfelvételt.
A vég(efel)ére tettem a címet. És pont azt hivatott hangsúlyozni, hogy ahogy én sem olvastam el a cikket a várható információmennyiség értéktelensége miatt (csak észrevettem a szenzációhajhász címet) úgy lehet sokan mások is így voltak más megfontolásból.
Amikor a hálózatokról és fertőzésről (pánikterjedés) beszélek, ezek kulcsmomentumok lehetnek, főleg releváns dimenziókban. Nem mindegy hogy "nincs pánik" vagy sokan és sok helyen hangsúlyozzák így-úgy, hogy "nincs pánik". ;)
Csányi Sándor életem folyamán kétszer is főnököm volt. Három szint közbeiktatásával csak, persze. :o)))