Sok népet vagy egy csoportjukat illettek fekete jelzővel. A sumérek is így hívták magukat, de voltak fekete magyarok is. Ez nem feltétlenül a bőr színére utalt. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt konkrétan kellett érteni (miként a kékvérűt sem kell), de ha mégis, utalhatott a hajuk színére is.
Illetve még, metszettem a wikiből a sémi nyelvcsaládból: A ma leginkább elfogadott tézis szerint, melyet Igor Mihajlovics Gyakonov alkotott, az afroázsiai nyelvcsalád őshazája Nyugat-Afrikában, a Szahara és a Száhel határán terült el, ami akkoriban még termékeny terület volt. A Kr. e. 6. és 5. évezredben kezdődött meg a terület sivatagosodása, amely a végleges elvonuláshoz vezetett: a sémi nyelvű népek ősei ekkor telepedtek le a Közel-Keleten. A sémi nyelvek Gyakonov feltételezése szerint a Kr. e. 4. évezredre váltak szét.
Vagy akkor ez az: A világon elsőként a Tel-aviv-i Egyetem tudósának, Eugene Kobyliansky professzornak sikerült hitelt érdemlően rekonstruálni az ókori zsidók arcvonásait. A tudós megalkotta egy átlagos férfi arcmását, aki nagyjából i.e. 332 és 37 között élhetett az ígéret földjén, valamint egy olyan asszonyét, aki nagyjából i.e. 37 és i.sz. 324 között, a római uralom idején volt Izrael lakosa.
Eugene Kobyliansky az arcrekonstrukciókhoz a Holt-tenger és a Jordán-folyó melletti régészeti feltárásokon előkerült ókori koponyatöredékeken végzett méréseket, majd ennek alapján műanyag sablonokat készített. Ezek szolgáltak alapul az arcrekonstrukciónak, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia Etnológiai és Antropológiai Kutatóintézetének speciális szoftvere tett lehetővé. A legmodernebb számítógépes program ugyanis 70 százalékos pontossággal teszi lehetővé az arcvonások újraalkotását. A műanyag sablonokat a 17. századi prágai zsidó temetőből előkerült koponyákkal is összehasonlította.
Kobyliansky az arcrekonstrukcióhoz végül egy, a hellenisztikus korban élt férfi és egy, a római uralom alatt élt nő koponyáját használta. A tudós szerint ez a munka olyan, mintha időgép segítségével kétezer évet ment volna vissza az időben, hogy meglátogassa ezeket az embereket, s megismerje, hogy hogyan is nézhettek ki a zsidók a szétszóratás előtt.
A férfi az őshonos népesség képviselője volt, amely a történelem előtti időktől napjainkig népesíti be a Földközi-tenger térségét. A nő arcvonásai is magukon viselik az összes mediterrán jellegzetességet, ám némi afrikai beütéssel, különösen ami az arcformát és az orrot illeti. "Az asszony felmenői között minden kétséget kizáróan voltak afrikai ősök. A történelemből és Salamon királyról szóló történetekből tudjuk, hogy Izraelben éltek etióp zsidók. Ennél a nőnél felfedeztük az afrikai beütést annak ellenére, hogy bőre fehér lehetett" - magyarázta a kutató, aki az arcrekonstrukcióról szóló tanulmányt az Anthropol Anz című német szaklap legfrissebb számában publikálta.
Teljesen kiforgatod a szavaimat. A rómaiak nem mindenütt kényszerültek bevetni ahadsereget, sőt a provinciák többségéban gyakorlatilag egyetlen lázadás se volt. Nem a politika létét tagadtam, hanem azt a képtelen felvetésedet, hogy Róma vallásszociológiai kutatásokat végzett volna Júdeában.
ez óriási butaság! Természetes, hogy ha lehetséges volt, politikai megoldást kerestek a problémákra, a hadsereg túl drága volt ahhoz, hogy minden provinciában katonailag tartsák fenn a hatalmat. Másrészt természetesen júdeában viszonylag komoly erők állomásoztak, egyrészt a lázadások miatt, másrészt, mert az a terület volt a perzsák elleni hadjáratok bázisa. Ugyan nem bántak mindíg kesztyűs kézzel a zsidókkal, de igyekeztek fenntartani a nyugalmat a provinciában - nem hiányzott nekik, hogy hadjárat esetén, adott esetben egy zsidó lázadás vágja el a hadsereget az utánpótlási vonalaktól. A politika nem a mi korunk terméke, még ha neked úgy tűnik, akkor sem.
"júdea az egyik legproblémásabb római provincia volt, a lázadások állandó veszélyével, erős függetlenségi vággyal, ami ráadásul vallási alapon jött létre. a helyi római politikusok ilyen helyzetben nyilvánvalóan odafigyeltek arra, hogy mi történik a provinciában és a zsidó vallási életben"
Saját korod uralmi technikáit vetíted vissza. A rómaiak nem szociológusokat használtak egy provincia társadalmi problémáinak a megoldására, hanem a hadsereget.
A szefárd zsidókban valóban vannak hamita-negroid rasszjegyek, de ezek a fekete rabszolga-ágyasokkal való keveredés következményei, meg az arabok fekete rabszolgáival az ezer éves iszlám évzsázadokban.
Ezeknek mekkora orruk van... ez a jegy már szinte kiveszett.. Egyébként ez egyáltalán nem negroid, azaz sémi rasszjegy, meg amúgy sincs rajtuk semmi negroid rasszjegy.
"Egy új vallási irányzat megjelenése a HELYI politikára nyilvánvalóan hatással kellett, hogy legyen."
De mivel ennek semmi nyoma az evangéliumokon kívül, ez csak azt erősíti, hogy az I. században ez a vallási irányzat semmilyen komolyan vehető súlyt nem képviselt, ha egyátalán létezett.
"Abból a semmivel alá nem támasztott elmélettel érvelsz, miszerint a kereszténység már olyan jelentős befolyással bíró vallási közösség volt Júdeában a II. század első felében, hogy léte kihatással volt Római Birodalom politikájára, pl. Aelina Capitolina felépítésénél a keresztények elleni ideológiai küzdelem jegyében építettek ide vagy oda pogány templomokat."
Hogy a logikus gondolatmenetedre apelláljak, júdea az egyik legproblémásabb római provincia volt, a lázadások állandó veszélyével, erős függetlenségi vággyal, ami ráadásul vallási alapon jött létre. a helyi római politikusok ilyen helyzetben nyilvánvalóan odafigyeltek arra, hogy mi történik a provinciában és a zsidó vallási életben. ez ugyanis erős befolyással volt a terület biztonságára. Egy új vallási irányzat megjelenése a HELYI politikára nyilvánvalóan hatással kellett, hogy legyen.
"Te viszont eleve a vallásellenességedből vezeted le az előítéleken nyugvó kitalációidat, ami nem is csoda, hiszen tájékozatlan vagy. "
Érdekes, én pont úgy érzem, hogy a te részedről a vallásos alapállás okozhatja azt a minden logikát nélkülöző, mégis dölyfös, kioktató hozzáállást, amit itt látok hetek óta.
Abból a semmivel alá nem támasztott elmélettel érvelsz, miszerint a kereszténység már olyan jelentős befolyással bíró vallási közösség volt Júdeában a II. század első felében, hogy léte kihatással volt Római Birodalom politikájára, pl. Aelina Capitolina felépítésénél a keresztények elleni ideológiai küzdelem jegyében építettek ide vagy oda pogány templomokat.
Erre semmilyen forrás nincs, csak százötven-kétszáz évvel későbbi forrásokat vetítesz vissza. Addigra már tényleg ez volt a helyzet.
Akár megsértődsz tőle, akár nem, az Evangéliumokat fenntartásokkal kezelem. Részben, mert keletkezésük ideje és helye sokkal homályosabb, mint az a felületes érdeklődőnek nyilvánvaló lenne, másrészt azért, mert nem a történészi szemlélet vezette azok íróinak tollát, hanem az a törekvés, hogy az őskeresztényeket minnél inkább idealizálják és heroizálják. Emellett sokat levon a dolog használati értékéből, hogy Níceában tudatosan és koncepciózusan átrostálták az evangéliumokat.
Itt van pl. Néró szerepe. Caligula és pláne Néró évszázadokon át elmebeteg zsarnokoknak voltak beállítva. Lehet, hogy azok voltak, lehet, hogy nem. De amiért így festették le őket, az az volt, hogy a Flavius ház direkt ezzel akarta legitimálni saját hatalmát. Ők ugyanis nem voltak semmilyen rokonságban Caesarral vagy Augustussal, mint az összes addigi császár, tehát legitimációs ideológiát kellett teremteniük saját hatalmukhoz. Ez pedig az volt, hogy a vérengző, elmebeteg zsarnok ellen felkelt a nép, és választott a katonák közül egy jó császárt, aki alatt nyugalom és felvirágás jött. A Marcus Aurelius halálát követő zűrzavar után a Severusok ugyanezzel operáltak.
A Néró-kori keresztényüldözéseket, de egyáltalán a keresztények létét egyetlen sor "támasztja alá" valamelyik annalesben: valakik "Chrestostól felbújtva lázadoztak". A baj ezzel csak az, hogy a Chrestos akkoriban elterjedt görög utónév volt, a birodalomban meg többen beszéltek görögül, mint latinul.
"a katolikus forrás legalább annyiban ellentmond a te verziódnak, mint az enyémnek" - valóban, csakhogy én nem hivatkoztam rá, te viszont igen. Akkor ki is keveredett ellentmondásba?
"Ezek szerint te is olvastad valahol, amiről beszélsz és én is" Te? Olvastad? Ezeket a hülyeségeket? HOL??? Nekem megvan a véleményem, amit olvasmányaim alapján alakítottam ki, szerintem ezzel nincs gond. Te viszont eleve a vallásellenességedből vezeted le az előítéleken nyugvó kitalációidat, ami nem is csoda, hiszen tájékozatlan vagy. És erre fogod rá, hogy gondolkodsz... szánalmas.
"keress egy forrást a Vénusz-templlomra","te képtelen vagy saját olvasmányaidat kritikusan elemezni, csak visszaböfögni tudod, mint a kizárólagos igazságot" Elsődleges forrádokhoz sem te, sem én nem férünk hozzá, szerintem ezt már megbeszéltük. de linkeltem egy pár véleményt, idéztem is. azt hiszem a szentsír templom területén végzett feltárásokról is linkeltem, bár azzal nem értek teljes mértékben egyet... nézd el nekem, ha ismert és elismert történészek és régészek véleményét relevánsabbnak tartom, mint a te fikcióidat, amiket még semmivel sem támasztottál alá... szép napot :)
"pont abban nem erősített meg, amire írtam, hogy csak a te fikciód, mégpedig a kereszt feltárásának történetében"
A kereszt feltárásának történetére nézve a katolikus forrás legalább annyiban ellentmond a te verziódnak, mint az enyémnek. Csak a tiéd még ehhez képest meglehetősen valószínűtlen is.
""Én azt állítottam, hogy nincs netes forrás a templom létére." - ez a te szegénységi bizonyítványod, LOL"
Mielőtt hülyére röhögnéd magad, keress egy forrást a Vénusz-templlomra, amit szerinted a rómaiak direkte Jézus halálozási helyén emeltek! Ugyebár azért, hogy a kereszténységgel (aminek akkoriban vszleg a létéről se tudtak), később kiszúrjanak, amikorra az elterjed és felülvizsgálva korábbi dogmáit bálványimádóvá válik. Előrelátó alak volt ez a Hadrianus, nem mondom.
""Olvastad valahol. Ez a különbség köztünk" - ezzel mélységesen egyetértek. Én olvastam arról, amiről beszélgetni próbálunk, ez a különbség."
Ezek szerint te is olvastad valahol, amiről beszélsz és én is. Csak te képtelen vagy saját olvasmányaidat kritikusan elemezni, csak visszaböfögni tudod, mint a kizárólagos igazságot. És ha az én olvasmányaim azoknak ellentmondanak, akkor én rögtön "kitaláltam azokat" és hazudok. De mindegy. Ilyenekkel is összeakad néha az ember.
Az unalmas vallási szócséplés után megpróbáljuk feldobni a topikot.
A 101 évesen elhunyt náci propagandista és a magyar zsidók...
Leni Riefenstahl (teljes nevén: Helene Bertha Amalie Riefenstahl (Berlin,1902. augusztus 22. – Pöcking, 2003. szeptember 8.), német filmrendező. Balettot tanult, majd az 1920-as évek közepétől színésznő lett. Első filmszerepe a Korda Sándor rendezte Tragédia a Habsburg-házban c. filmben volt. Filmrendezőként a Balázs Bélával – akihez szerelmi kapcsolat fűzte – közösen írt és rendezett Kék fény c. filmmel debütált. Hitlert Riefenstahl külseje és tehetsége egyaránt lenyűgözte. A rendezőnő szintén el volt ragadtatva Hitlertől. 1932-ben levelet írt neki, ezt követően találkoztak. Ennek következtében a rendezőnő Hitler propagandafilmesévé vált. Az első ilyen film A hit győzelme volt (1933), amelyet az 1934-es nürnbergi náci pártkongresszust megörökítő Az akarat diadala követett. A filmtörténet ezt a filmet is, az 1936-os berlini olimpiát bemutató kétrészes Olimpiát is remekműnek tartja. „Tömény vizuálerotika” – írta róla Schubert Gusztáv. Az Olimpia-filmben jelenik meg először a futók mellett száguldó kamera, a légi felvétel, a teleobjektív…, egy halom – a filmezésben ma már rutinnak számító – kamerakezelési mód. „Leni Riefensahl művészetét beszennyezi szoros kapcsolata a nemzetiszocializmussal, amit súlyosbít, hogy a háború után sem volt hajlandó szembenézni azzal, hogy munkásságával mennyire kiszolgálta az embertelen náci propagandát, és hogy mennyire közel volt Hitler rezsimjéhez” – Christina Weiss, német kulturális miniszter.
Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. – London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.
Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" – azaz: "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez. A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje, az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díj-ra is volt jelölve. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, mint például a Rembrand-t (1936). Producerként többek között olyan filmek fűződnek még nevéhez, mint A dzsungel könyve és a III. Richárd. 1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdióknak. Testvérei, Zoltán és Vince is a filmiparban szereztek maguknak nevet.
Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert (Szeged, 1884. augusztus 4. – Budapest, 1949. május 17.) költő, író, filmesztéta, filmrendező. A 20. századi magyar kultúra egyik fontos egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása – többek között – a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György). Saját műve alapján, a librettójából készült a Kékszakállú herceg vára című opera, a Fából faragott királyfi című balett (Bartók Béla), Cinka Panna (Kodály Zoltán), valamint A Valahol Európában című film (Radványi Géza). 1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Megismerkedett Leni Riefenstahllal: a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett.
Az egyetlen álló követ fotóztam le, egyébként egy akácoson kellett átvágni magamat, hogy egyáltalán fotózni tudjak.Szomorú dolog ez.nem sok közöm van a zsidókhoz, de ez a temető, és a kiüresedő falu, a több tucat üresen álló házzal valami végtelen szomorúságot sugároztak...
Sziasztok!Bocs, ha esetleg OFF-nak tűnik, gondoltam, megosztom veletek...
Érettségi találkozóm végett mentem vissza Beregbe, többek között régen elhagyott kis falumat is meglátogattam -pontosabban Lónyát.
Nevezett faluban anno 10 zsidó család élt -a második világháborúig. Igaz, ekkortájt Lónya még nem a világ vége volt, elhagyatott házakkal, hanem egy fejlődő, pezsgő település (a lakosság az akkori 3000-ről most 800-ra csökkent).
Nos, amíg ott éltem, nem is érdekelt, hogy valaha kik éltek a faluban, de most készítettem pár képet a régi, elhanyagolt zsidő temetőről:
"Azt nem tudom, voltak-e akkor keresztények, de mivel tudom, mit tanított a zsidó vallás, és azt is , mit a kereszténység, arra következtetek, hogy a zsidók nem nézték jó szemmel az ő szemükben istenkáromló szektát."
Ez viszont rossz következtetés. Ehhez az kellene, hogy a Jeruzsálemi papság NKVD szerű szervezettel bírjon. A valóságban pedig a teljes világi hatalmat a rómaiak birtokolták, a nép számára az apostolok egyszerű jámbor "szerzetesek" voltak, valakik a sokféle szektából.. Ezért is kellett pl. Pált utánuk küldeni, mert a farizeusok szava nem jutott túl messzire.
"azzal vádoltál, hogy kitaláltam a történetet. Erre kerestem egy forrást, mégpedig egy katolikus honalpot, ami nem egy elemében megerősítette..." - pont abban nem erősített meg, amire írtam, hogy csak a te fikciód, mégpedig a kereszt feltárásának történetében, LOL
"ahol a foorásokra támaszkodva logikus következtetéseket kell levonni" - egy forrást sem neveztél meg, másodlagosat sem, egy szerinted megbízhatatlan honlapon kívül, LOL
"Én azt állítottam, hogy nincs netes forrás a templom létére." - ez a te szegénységi bizonyítványod, LOL
"Azt nem tudom, voltak-e...", "egy korábban olvasott dologra hivatkoztam, amit nem tudok, hogy micsoda...", "Hajlok arra...", "tartom valószínűtlennek..." LOL
"És ezt honnan veszed? Gondolod? Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem. Én sokkal valószínűbbnek tartom" - ez így leírva... a legviccesebb, amivel cáfolni próbálsz, LOL, LOL, LOL
"Olvastad valahol. Ez a különbség köztünk" - ezzel mélységesen egyetértek. Én olvastam arról, amiről beszélgetni próbálunk, ez a különbség. Részemről vita lezárva.
"keresztek erdejéről beszéltél, ehhez képest a te forrásod is egy üregben feltárt 3 keresztről beszél"
Én egy korábban olvasott dologra hivatkoztam, amit nem tudok, hogy micsoda. Te - pofátlanul és rosszhiszeműen - azzal vádoltál, hogy kitaláltam a történetet. Erre kerestem egy forrást, mégpedig egy katolikus honalpot, ami nem egy elemében megerősítette, amit szerinted csak kitaláltam.
A Diocletianus-féle keresztényüldözések csak huszonöt évvel Helena látogatása előtt fejeződtek be. Jeruzsálem keresztény lakóinak többsége áldozatul esett nekik, és a keresztre feszítés kedvelt büntetés volt a keresztények ellen.
Szerinted mi a valószínűbb, hogy Helena hároszáz éves kereszteket talált, vagy az, hogy huszonöt éveseket? Hiszen Krisztus keresztjét "legitimálta" az a "csodálatos gyógyulás", amelyet a katolikus honlap is ír (és ami szerinted az én kitalációm). tudom, hogy a logikus következtetések levonása fájdalmas dolog, ha ütközik a hiteddel, de ez nem valfil, ez egy történelmi topik, ahol a foorásokra támaszkodva logikus következtetéseket kell levonni.
"Azok a százezrek zsidók voltak, akik évente elzarándokoltak a templomhoz annak lerombolásáig. még a tengerentúli zsidók is, ha eléggé tehetősek voltak, életükben egyszer meglátogatták a templomot."
De a templom lerombolása óta hatvan év eltelt, ami alatt (szerinted) egyetlen zsidó se látogathatott oda, (sőt, utána sem). Hogyan lehetett volna tiszteletben tartani a majdani keresztény zarándokhelyet, ha oda se lehetett menni?
"cskhogy ez egy évszázados kivégzőhely volt, ezt meg mindenki tudta. nem mondtam hogy jézus miatt"
És ezt honnan veszed? Gondolod? Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem. Én sokkal valószínűbbnek tartom, hogy Aelia Capitolina keresztény lakói a III. században valamikor kinevezték az akkor használatos kivégzőhelyek egyikét Golgotának, mert tudták, hogy városuk Jeruzsálem romjaira épült, és Jézust a Golgotán feszítették meg. Az evangéliumok egyike se tartalmaz semmi konkrétumot a Golgota fekvésével kapcsolatban, csak azt, hogy Jeruzsálem akkori falain kívül volt és keresztet cipelve, összekorbácsolva is el lehetett érni gyalog az Antonia-erődből. de ettől még akár a másik oldalon is lehetett volna, az Olajfák hegye felé.
"a forrást is, de ha utánakeresek, találok többet is. nem szedett-vedett féloldalas netes cikkecskéket, hanem történészek munkáit"
Akik egytől egyig az evangéliumokat tekintik forrásnak, meg a Szenthagyományt.
""Ha voltak keresztények Jézus halála és Jeruzsálem pusztulása között" - tehát nem döntötted el, hogy voltak-e"
Nem döntöttem el, mert nincs mi alapján eldönteni. Az evangéliumokat nem tekintem megbízható forrásnak, a Szenthagyományt pláne nem. Hajlok arra, hogy nem voltak, mert a kereszténység szerintem a II. században keketkezett valamelyik hellenizált zsidó diaszpórában, csak legitimációs okokból visszavetítette saját születését egy mondabeli zsidó szabadsághős környezetébe.
""azokat a zsidók vszleg" - itt megintcsak a te légbőlkapott feltételezésed jön - "üldözték, mint istenkáromló szektát"
Nem, öregem, ezt hívják következtetésnek. Azt nem tudom, voltak-e akkor keresztények, de mivel tudom, mit tanított a zsidó vallás, és azt is , mit a kereszténység, arra következtetek, hogy a zsidók nem nézték jó szemmel az ő szemükben istenkáromló szektát.
""Tehát" - és itt jön a fantasztikus érveléssel felépített szónoklat csúcspontja - "teljesen lehetetlen, hogy a Golgota hegyét valaki olyan tiszteletben részesítette volna 133-134-ben, hogy Hadrianus emiatt emelt volna ott Vénusz-teplomot" - állítod te kategorikusan"
Ez szintén logikus következtetés. Ha hatvan éve nem járt arra zsidó, ergó keresztény sem, és azokat ez után se engedték be évszázadokig, akkor mi a fenéért kellett egy olyan hely fölé pogány templomot emelni, amely kultikus hely lett volna, ha odamehettek volna azok, akik kultiválták volna, de nem mehettek oda? egyébként a Vénusz-templomnak semmi nyoma az interneten, mégsem állítom, hogy te találtad ki. Olvastad valahol. Ez a különbség köztünk (többek között)
"Szerinted a vénusz tiszteletére emelt szobor csak úgy ált ott, taklapzat, kápolna minden nélkül,"
Ki beszélt arról, hogy a szobornak ne lett volna talapzata? Én azt állítottam, hogy nincs netes forrás a templom létére. Az ókorban voltak köztéri szobrok, anélkül, hogy templom épült volna köréjük. Ahogy ma is. De én ettől függetlenül nem állítom, hogy nem volt templom, csak azt tartom valószínűtlennek, hogy azt Hadrianus 133-134-ben már azért tette oda, mert előre látta, hogy a majdan elterjedő kereszténység "bálványimádóvá válik" és kultiválni fogja Jézus sírját. A katolikus forrás maga is csak azt mondja, hogy 200 évvel később ott volt egy szobor. Azt egy szóval se, hogy az a szobor II. század eleji lett volna.
"és te mire támaszkodsz, forrásművekre nem, történészek elfogultak, rájuk nem érdemes...akkor mégis mire?"
Egy szóval se mondtam, hogy a történészek műveire nem lehet támaszkodni, csak azt, hogy vigyázni kell velük. A történelmi munkák eléggé megengedőek a kereszténységgel kapcsolatban. Ha kinyitsz egy történelmi atlaszt, akkor az apostolok térítőútjait pontosan ábrázolják a térképeken, annak ellenére, hogy az apostolok létére sincs semmilyen bizonyíték a keresztény forrásokon kívül, amelyekről nem tudjuk, hogy valójában ki írta őket és azt is csak sejtjük, hogy mikor.
keresztek erdejéről beszéltél, ehhez képest a te forrásod is egy üregben feltárt 3 keresztről beszél, LOL.
Szerinted a vénusz tiszteletére emelt szobor csak úgy ált ott, taklapzat, kápolna minden nélkül, LOL.
Azok a százezrek zsidók voltak, akik évente elzarándokoltak a templomhoz annak lerombolásáig. még a tengerentúli zsidók is, ha eléggé tehetősek voltak, életükben egyszer meglátogatták a templomot.
"Jeruzsálemet senki se felejtette el. Krisztus halálának helyéről beszélünk, ami egy zsidónak semmit se jelentett" - cskhogy ez egy évszázados kivégzőhely volt, ezt meg mindenki tudta. nem mondtam hogy jézus miatt.
"vszleg" na ez vagy te és az érveid:
"Amit te állítsz, az a totális nonszensz" - nem én állítom, megadtam a forrást is, de ha utánakeresek, találok többet is. nem szedett-vedett féloldalas netes cikkecskéket, hanem történészek munkáit. "Ha voltak keresztények Jézus halála és Jeruzsálem pusztulása között" - tehát nem döntötted el, hogy voltak-e - "azokat a zsidók vszleg" - itt megintcsak a te légbőlkapott feltételezésed jön - "üldözték, mint istenkáromló szektát. Utána - ha voltak - ezek a keresztények is osztoztak a zsidók sorsában" - eddig azt állítottad, nem volt keresztényüldözés, meg egyáltalán, milyen sorsban osztoztak? "Tehát" - és itt jön a fantasztikus érveléssel felépített szónoklat csúcspontja - "teljesen lehetetlen, hogy a Golgota hegyét valaki olyan tiszteletben részesítette volna 133-1345-ben, hogy Hadrianus emiatt emelt volna ott Vénusz-teplomot" - állítod te kategorikusan, önmagadra hivatkozva, ismert és elismert történészek (nem feltétlenül helytálló) véleménye ellenében is. Bravó, meggyőző.
"Ha viszont valaki más történészek munkáira támaszkodik, akkor saját elfogultságaihoz hozzáadódik azok elfogultsága. Különösen, ha ilyen kényes témákról van szó." - és te mire támaszkodsz, forrásművekre nem, történészek elfogultak, rájuk nem érdemes...akkor mégis mire? Az itt-ott elcsípett információmorzsákra épülő teóriáid számítanak etalonnak?
De most nem "később"-ről van szó, hanem Hadrianus koráról, azaz a II. század elejéről, amikor a keresztényeket egy zsidó szektának tekintették, már akik tudták egyátalán, hogy léteznek. Vagyis ahová zsidók nem mehettek, oda keresztények sem.
"Jeruzsálemről rengeteg leírás készült, ezek fennmaradtak. százezrek zarándokoltak el a városba - évente."
Kikről beszélsz és melyik korról? Mert hogy a zsidók akkoriban nem mehettek oda, keresztény zarándoklatok meg - pont te bizonygattad - nem voltak akkoriban. Ezek a százezrek alighanem csak a te fejedben léteznek.
"A zsidók legszentebb helyének számított sok-sok évszázadig, a templom lerombolása után is. és szerinted 100 év alatt elfelejtették. nonszensz."
Nagyon kevered a dolgokat. Jeruzsálemet senki se felejtette el. Krisztus halálának helyéről beszélünk, ami egy zsidónak semmit se jelentett. Amit te állítsz, az a totális nonszensz. Ha voltak keresztények Jézus halála és Jeruzsálem pusztulása között, azokat a zsidók vszleg üldözték, mint istenkáromló szektát. Utána - ha voltak - ezek a keresztények is osztoztak a zsidók sorsában. Tehát teljesen lehetetlen, hogy a Golgota hegyét valaki olyan tiszteletben részesítette volna 133-1345-ben, hogy Hadrianus emiatt emelt volna ott Vénusz-teplomot. Nem volt ott senki. Se zsidó, se keresztény. Közelébe se mehetett. Egyébként semmi forrást nem találtam arra, hogy ott Vénusz-templom állt volna. Egy vénusz-szoborról találtam forrást, a IV. század elejéről.
"nem vagyok hivatásos történész"
Erre valamiből rájöttem. :-))
"és azoknak is csak töredéke tanulmányoz eredeti forrásműveket, ezt elárulom neked"
Ha nem mondod, hülyén halok meg. Ha viszont valaki más történészek munkáira támaszkodik, akkor saját elfogultságaihoz hozzáadódik azok elfogultsága. Különösen, ha ilyen kényes témákról van szó.
"te hoztad fel flaviust, nem is értem miért. nyilván saját szemszögből értékeli az eseményeket, de van annyira releváns mint tacitus vagy suetonius pl."
Nem Flaviussal van baj, hanem azzal a hamis betoldással, amire előszeretettel hivatkozik mindenki, aki próbál valami nem keresztény forrást keresni a kereszténység korai létezésére.
"megint a saját kitalációidat hozod itt elő. Jézus egy ács fia volt, Mohamed kereskedő, zarathustra pap, buddha herceg."
Mohamed nem hulladék-újságpapírral kereskedett, hanem saját karavánjai voltak, emellett tehetséges politikus és hadvezér is volt. A herceg és a pap pedig nem ács kategória. Köszönöm, hogy megerősítettél.
"Nyilván a követőik érdeme is, hogy elterjedtek a tanaik, de nem értem, mit nem lehet ezen elfogadni."
Kettőnk közül te vagy az, aki nem fogadod el, hogy a "követőktől" származnak a tanok. Én kezdettől fogva ezt tartom valószínűnek.
"igen, az a gyanúm, hogy te találtad ki a Szentsír feltárásáról előadott sztoridat"
Elég méretes pofátlanság azt állítani, hogy a másik kitalált valamit, csak azért, mert te nem hallottál róla. A dolgot évekkel ezelőtt olvastam egy keresztény forrásból. Mielőtt tovább vádaskodnál, olvasd el, mint ír Szent Ilona zsrándoklatáról a www.katolikus.hu/szentek/szent130.html.
"mint az egész zagyvaságot pálról és márkról is, amit az előbb leírtál"
Attól még valami nem zagyvaság, hogy te nem érted. Ez egy hasznos intelem a további fórumozásodhoz.
"a vénusz templomot nem "idekevertem, hanem szembesítettelek egy nyilvánvalóan saját magad kreálta hülyeséggel"
2. Jeruzsálemről rengeteg leírás készült, ezek fennmaradtak. százezrek zarándokoltak el a városba - évente. A zsidók legszentebb helyének számított sok-sok évszázadig, a templom lerombolása után is. és szerinted 100 év alatt elfelejtették. nonszensz.
3. viszont itt-ott, olvasom modern kori történészek műveit, ahol vagy vannak pontos hivatkozások, vagy nem (a források hitelessége más kérdés). nem vagyok hivatásos történész, és azoknak is csak töredéke tanulmányoz eredeti forrásműveket, ezt elárulom neked.
4. te hoztad fel flaviust, nem is értem miért. nyilván saját szemszögből értékeli az eseményeket, de van annyira releváns mint tacitus vagy suetonius pl.
5. megint a saját kitalációidat hozod itt elő. Jézus egy ács fia volt, Mohamed kereskedő, zarathustra pap, buddha herceg. Nyilván a követőik érdeme is, hogy elterjedtek a tanaik, de nem értem, mit nem lehet ezen elfogadni.
6. igen, az a gyanúm, hogy te találtad ki a Szentsír feltárásáról előadott sztoridat. mint az egész zagyvaságot pálról és márkról is, amit az előbb leírtál. de kíváncsian várom, hol olvastad ezeket, nem kell eredeti forrás :). a vénusz templomot nem "idekevertem, hanem szembesítettelek egy nyilvánvalóan saját magad kreálta hülyeséggel. Üdv!
