valószinü, hogy a szó az örmény " hold asszony" kifejezésből ered. és mivel a hold istennő papnői fegyvert viseltek innen eredhet a mitosz. ezt erősitheti az is , hogy athéne prehellén papnői
fegyveres harcban döntötték el a főpapnői tisztet( epheszoszban) ja és férfi áldozatot mutattak be
szegényeket verte dionüszosz, heraklész és persze thészeusz achilleszről nem is beszélve aki az általa megölt királynéba szeretett bele.
ja és most jött észbe: a benini királyságnak több ezres női testörsége volt! ( valszeg ez még a népi benin előtt volt)
bocsánat ,hogy bepofátlankodtam de a cim ugye hivogató.
meghát ép nem rég olvastam el másodszor is az amazonok lázadása cimü könyvet. rögtön az elején vannak képek 17 ,22, 50 oldalon; amazonok két azaz kettő szép cicivel !!! mi is van azzal a leperzseléssel?
A Nap a szolaritás a férfiasságot fejezi ki, a Hold a lunaritás, a nőiességet. Nem tudni pontosan miért alakult így, de amióta az eszünket tudjuk így van. Talán az eurázsiai matriarchátusok istennőinek volt a jelképe a Hold, míg a kialakuló és a matriarchátusokat leigázó pásztornépek harcos férfiistene a Nap. És miután a nap győzött a Nap győzött a sztyeppei pásztornépek első nagy kirajzásakor írországtól indiáig, ezért az egész világon ez terjedt el. A szkíta eredetmondának is része az égből hullot aranyeke, aranyiga, aranykard és aranyíj választása a három fivér közt, amikor is a legkissebb királyfi tudja csak magához emelni a tárgyakat, mert a többiek -az arra méltatlanok- kezében lángolni kezd. Az arany és a nap bizonyos értelemben azonos értelműek lehettek ekkor.
Iustinus írja Trogus Pompeius nyomán: „…a közbeeső időben a scytháknál két királyi ifjú, Plinus és Scolpitus az előkelők pártütése következtében száműzetésbe ment, és óriási csapat ifjút vitt magával. Ezek a pontusi Cappadocia partvidékén, a Thermodon folyó mellett telepedtek le, és Themiscyra síkságát meghódítva, megszállták azt. Itt sok éven át hozzászoktak ahhoz, hogy a szomszéd népeket fosztogassák, de a népek összeesküvése folytán kelepcébe estek, és lemészárolták őket. Ezeknek a feleségei, amikor látták, hogy száműzetésükben ráadásul még özvegyi sorsra is jutottak, fegyvert ragadtak, és először határaikat tisztították meg, majd úgy védekeztek, hogy támadó háborúkat indítottak. A szomszédokhoz való férjhezmenetel szándékával is felhagytak, mivel azt szolgaságnak és nem házasságnak nevezték. Minden korban egyedülálló tettet hajtottak végre: államukat férfiak nélkül, sőt a férfiak megvetésével is meg tudták védelmezni. És hogy az egyik nő a másiknál ne tűnhessen szerencsésebbnek, megölték azokat a férfiakat, akik otthon még életben voltak. Megölt férjeikért a bosszút a szomszédok kiirtásával hajtották végre. Ekkor, miután a békét fegyverrel biztosították, hogy népük ne pusztuljon ki, a szomszédos népek férfiaival háltak. Ha fiuk született, megölték őket, a lányokat pedig a saját maguk életmódja szerint nem semmittevésre, de nem is gyapjúfonásra, hanem fegyverforgatásra, lovaglásra és vadászatra tanították; a csecsemők jobb emlőjét kiégették, hogy ne akadályozza őket a nyilazásban. Ezért nevezik őket amazonoknak.” (Horváth János fordítása Bollók János korrekcióival; Marcus Iunianus Iustinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig – Fülöp király és utódainak története; Helikon, Bp., 1992)
Eszerint az amazonok egy hattik közül kiszakadt néprész. Nem találtam viszont Iustinusnál a következő idézet forrását, pedig Röhl mintha újfent tőle citálna könyve 19. oldalán, a libüai amazonokról szólva. Ezek kisgyerekkorukban szintén leégették leányaik mellét, „hogy életük virágkorában ne nőjön ki, mert a mellkasból kidomborodó kebel nem csekély akadály a háborúban, és éppen ezért, mivel megfosztották őket a keblüktől, nevezték őket a görögök amazonoknak”.
Az idézetből világos, hogy az „amazon” görögös népnév. A „mazosz” jelentése ógörögül ’mellbimbó’, az „a” pedig fosztóképző. Így a megjelölés értelme a történeti kútfők tükrében felettébb egyértelmű. Röhl mégis más etimológiákat erőltet mondvacsinált ürüggyel: „Ezzel a nyelvtörténeti magyarázattal szemben az utóbbi évtizedekben egyre több kétely vetődött fel. Mivel az amazonok bizonyosan nem görögül beszéltek, a magyarázat (a-mazón = mellnélküli) egyre valószínűtlenebbé vált. Amellett az a-maza arra is utalhatott, hogy az amazonok nem fogyasztottak árpát (maza). Számos indoeurópai nyelvben vannak „Hold” jelentésű szavak, amelyek hasonlóak az amazon elnevezéshez: a Hold például a kaukázusi cserkeszek nyelvén maza, örményül amisz, szanszkrit nyelven masza, és így tovább. Így hát az amazonok Hold-tisztelete, a Hold-kultusz is állhat az elnevezés mögött. Mindegyik magyarázatban van némi logika, hiszen az egyik e nőknek a harcias tulajdonságai révén létrejött uralmára utal, a másik nomád életmódjukra, amíg a harmadik a matriarchális társadalmi formából eredő önérzet folytonosságát hangsúlyozza.”
Magam sajnos, régivágású lévén, még értem föl oda, hogy felfoghassam, a Hold-tisztelet és az anyajog között miféle kapcsolat áll fönn, ezért csak reménykedni tudok, hogy akad itt majd egy kefalizáltabb indogermanista, aki elmagyarázza nekünk a dolgot.
Még nem tartok ott az olvasásban, de kapásból a frank Samóra asszociálok, akit mindig emlegetnek, mint az állítólagos korai nagyszláv állam létrehozóját.
Azt észrevettem, hogy ebből idézgettél, mert a Milétoszi Dionüszioszra hivatkozó Diodórosz szöveghelye pl. itt a topicban ugyanúgy a német fordítás alapján való.
A francia Charadin lovag akinek 1811-ben jelent meg Perzsiai utazás című utirajza elbeszéli, hogy Grúzia fejedelme elmeséli az írónak; öt napi járóföldre északra él egy kóbor szkűtha törzs, amely fölött lovas nők uralkodnak és akik állandóan hadakoznak a kalmükökkel és a tatárokkal.
A 19.század végén Esszad bej az angol utazó ugyanezen a vidéken a Kaszpi-tenger és a Kaukázus és a Fekete-tenger közötti területen fedezte fel a 'szüzek népét' és a 'kék szemű oszétokat' akiknek erkölcsei, szokásai feltűnően hasonlítanak az ókori amazonokéra. "Csak anők viselnek fegyvert, csak a nők vadásznak, szükség szerint időnként férfiakat fogadnak maguk közé, aztán újra eltaszítják őket."
Esszad bej következtetését, miszerint itt asszonynépek közvetlen leszármazottairól van szó, nem vették komolyan, sőt a korabeli tudósok kigúnyolták.
Érdekes Homérosz sora is : Majd a férfierős amazonokat ölte le a harcban.
A szöveg Bellerophontésznek, Szüsziphosz unokájának, Korinthosz alapítójának az amazonokkal vívott harcához kapcsolódik. Ő a lűkiai királyok udvarában élt Kis-ázsiában, szomszédjában azoknak a helyeknek amiket állítólag amazonok alapítottak; pl. Szmürna.
Hoppá, tényleg Rufus. Elnézést mindenkitől akit megtévesztettem.
De őt nem tartják annyira komoly szerzőnek, főként emiatta a Nagy Sándor legenda miatt.
Tacitus a Germániában szintén említi őket és elég plasztikus leírást fest róluk.
Az a társadalom viszont már más természetűnek tűnik, mintha egy szintézis eredménye lenne.
Cato(Marcus Portius szül: i.e 234. ) is ír róluk: Emlékezzetek mindazon törvényekre, mellyel eleink a nők szabadságát megkötötték és amellynek révén az asszonyok meghajolnak férjük hatalma előtt! Mert mihelyt egyenlővé tesszük őket magunkkal, fölénk kerekednek.
Rómában az élet végül is a szabin nők elrablásával indult.
A Romulus által bevezetett confarreatio(áldozati kalács elfogyasztása) után a nő már nem bonthatta fel a házasságot.
Ha még beleszámítjuk Artemisz szolgálóleányát az Argó utas Atalantát aki együtt harcolt velük az Aranygyapjú megszerzéséért és, hogy ne szegje meg a rá vonatkozó törvényeket és ne kelljen elbucsúznia életmódjától, szájjal elégítette ki szerelmét Meleandroszt. ;)
A keskeny markolat még magában valóban nem bizonyíték.
A talált csontvázak viszont nőkre utalnak és mivel nincs olyan férfi akihez hozzárendelhető volna a keskeny markolat, feltételezik a nőt. Gondolom én.
A lovasnomád férfiak esetében használati fegyverként számbavehető még a dárda és a buzogány. Ez viszont inkább az erőteljes alkar és nagyobb kézfej irányába szelektálna.Ki tudja?
Pedig nincsen semmi ellentmondás abban, hogy a szarmaták az amazonoktól származnak. Az amazonok pedig a szarmatáktól.
Fiuk a szarmatákhoz, lányok az amazonokhoz kerültek. Természetesen a félrelépő szarmata lehetett akár férj is otthol szép családdal. Ha befogadott egy szép fiúcsecsemőt még az sem biztos, hogy a sajátja volt.
Strabón írja a Geographikában:
Állítólag az Albania fölött emelkedő hegyeken laknak az amazonok. Theopanés, aki részt vett Pompeius hadjáratában és az albánok között is járt azt mondja, hogy az amazonok és az albánok között laknak a gélák és a skytha légák és hogy itt folyik a Mermedalis folyó azok között és az amazonok között. Mások ellenben, köztük a sképsisi Métrodóros és Hypsikratés, akik szintén eléggé ismerik a vidéket azt állítják, hogy ezek a Kaukasos északi lejtőin, mit Kereubiának neveznek és mint a gargareusok szomszédai laknak, és, hogy ráérő idejükben mindent más dolgot maguk végeznek, így mint a földművelést, kertészkedést, állattenyésztést, különösképpen pedig a lótenyésztést illetio, a legerősebbjeik pedig főképpen a vadászattal foglalkoznak és harcászatban gyakorlatoznak. A jobb mellét mindegyiknek még gyermekkorukban kiégetik, hogy karjukat minden célra ügyesebben használhassák, elsősorban a dárdavetésre.Használják az íjat, a harcibárdot, és a pajzsot, a vadállatok bőréből pedig sisakot, köpenyt és öveket készítenek. Tavasszal pedig kiválasztanak két hónapot, s ekkor felmennek a közeli hegyre, amelly elválasztja őket és a gargareusokat. Ősi szokás szerint ezek is fölmennek, hogy az asszonyokkal együtt áldozzanak és, hogy együtt legyenek velük gyermekek nemzése végett, de a sötétben láthatatlanul, ahogy véletlenül egymásra találnak, a fogamzás után pedig elküldik őket.Az újszülöttek közül a lányokat megtartják a fiukat pedig elküldik azoknak, hogy neveljék fel őket, azok pedig szívesen fogadják, mert a bizonytalanság miatt a saját fiuknak tartják.
Gyermekkorom egyik kedvenc könyve volt László Gyulától az 50 rajz a honfoglalókról. Ott írta az öreg, hogy beszélt valmi sztyeppei származású szovjet proffal, aki szerint a "steppék nomádjának" aki büszkén száguldozik lován és harcos, keskeny, szablyamarkolathoz, nyilazáshoz álló keze van, míg a földművelőket inkább jellemzi a lpátkéz. Persze ezt lehet hogy valamivel alá kéne támasztani. Ennek ellenére a keskeny markolat még nem sok mindent ér bizonyítékként.
Legalábbis ezt állítja Jeannine Davis-Kimball, az amerikai Berkeley Egyetem kutatója. Davis-Kimball a közép-ázsiai orosz sztyepén végzett ásatásai során olyan, több mint kétezer éves sírhalmokra bukkant, amelyekben kizárólag nők földi maradványai pihentek. A csontvázak mellett bronzból készült nyílvesszőhegyeket, tőröket és kardokat találtak. Mivel pedig e fegyverek közül soknak kicsiny a markolata, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg maguk az ott eltemetett asszonyok használták azokat. Davis-Kimball kétli, hogy vadászfegyverekről volna szó. Más régészeti vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a környéken élt nomádok keveset vadásztak. A sírhalmokat a közép-ázsiai sztyepén, Kr. e. 600 és 200 közt, a szarmata kultúra idején élt törzsek emelték.
A leletek az amerikai kutató szerint részben egybevágnak azzal, amit a görög mitológia az amazonokról elbeszél: tudni vélik ugyanis azt is, hogy az amazonok levágták bal mellüket, hogy könnyebben nyilazhassanak, s a jobb mellükből szoptatták a csecsemőiket, de csak a lányokat, mivel a fiúkat születésük után megölték. Ebben az esetben, persze, kérdés, miként állíthatták – Hérodotosz görög történetíró feljegyzései szerint – a szarmaták azt, hogy ők az amazonok leszármazottai volnának. Férfiak nélkül utódokat nemzeni még a híresen bátor és erős amazonoknak sem sikerülhetett. Egyébként állítólag orosz régészek már az 1950-es években találtak olyan női sírhalmokat, amelyek- ben fegyverek is voltak, de nem tulajdonítottak annak fontosságot.
Van Európában egy szkűtha törzs, amelly a Maiótisz-tenger körül lakik és jelentősen különbözik a többi törzstől; szarmatáknak nevezik őket.Ennek a népnek az asszonyai megülik a lovat, ügyesen nyilazak, lóhátról dárdát hajigálnak és mindaddig harcolnak az ellenséggel míg még szűzek. Addig nem hálnak férfival, míg három ellenséget meg nem öltek és addig nem engedik meg a férfiakak a szeretkezést míg a törvényesen előírt áldozatokat be nem mutatják.
Diodorosz i.e. I. sz.d. Milétoszi Dionüsziosz szövegeire hivatkozva.
Réges-régen történt, hogy a szküthák földjén olyan korszak köszöntött be, amikor nem voltak királyok és asszonyok ragadták magukhoz a kormányzás gyeplőjét; ezek a nők kitűntek bátorságban és testi erejükkel. E népeknél ugyanis az asszonyok is részt vesznek aharci gyakorlatokban, akárcsak a férfiak, és bátor tettekben seem maradnak el a férfiak mögött, miért is e kiváló asszonyok sok csodás dolgot vittek végbe, mégpedig nem csak a szkűtháknál, hanem szomszédos népeknél is. Éppen ezért amikor Kűrosz a perzsák királya, korának leghatalmasabb uralkodója nagy sereggel betört Szkűthiába, a szkűthák királynője Tamürisz nemcsak felmorzsolta a perzsák seregét, hanem magát Kűroszt is elfogta és keresztre feszítette.Az amazonok egyesült hadinépe pedig úgy kitüntette magát bátorságáavl és vitézségével, hogy nem csak a szomszédos országokon vonult át diadalmasanm, hanem Ázsia és Európa nagy részét is leigázta.
Davis-Kimball kétli, hogy vadászfegyverekről volna szó. Más régészeti vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a környéken élt nomádok keveset vadásztak.