Én is szeretek fúrni , marni, esztergálni. Szeretném az ötletemet közreadni, hátha másnak is megtetszik. A TIP kiseszterga szegnyereg rögzítéséről van szó. Egy régebbi hozzászóló profi megoldást mutat be, de kiváncsi vagyok, hogy hányan másolták le! Az én megoldásom szerint ki kell fúrni az eredeti rögzítőcsavar oldalát, és M5-ös menetet kell belefúrni. A hajtószár hossza 30 mm. Anyaga ezüstacél. Vagy valami ami a vasnál jobb. Gömböt a végére nem érdemes tenni, mert megakad a felsőszánban.
A másik képen egy pici gépsatu látható, amely segítségével meglepően sok marási műveletet lehet elvégezni az esztergán.
Akkor mégsem olyat láttam Debrecenben. De azt is valamilyen tömegspektrométernek hívták, de annak az érzékelőjére csupán oda kellett tenni a szilárd halmazállapotú mintát, ott kellett hagyni egy darabig, közben lefutott valami program, és kinyomtatott valami grafikonszerűséget, amiből a hozzáértők meg tudták mondani az anyagi összetételt. Utána a mintát le lehetett venni, és nem látszott rajta semmi változás.
Igen, azért ne felejtsük el, hogy a meghatározáshoz le kell vágni/reszelni belőle X milligrammot, analítikai mérlegen bemérve, feloldani valami savban (pl. analítikai tiszta salétromsav), abból törzsoldatot készíteni, a negyműszerrel megmérni.. szóval nem két forint.
"Egy gázkromatográffal szted nem lehet megállapítani az összetételét? hm.
Akkor tévedésben vagyok, de homályosíts fel..."
a gázkromatográf úgy működik (nagy vonalakban), hogy a bevitt mintát elgőzölögteti, majd valamilyen inert vivőgázzal végighajtja egy kolonnán, aminek a végére - a különböző mértékü megkötődésekből - a komponensek szétválnak, azaz ha beviszel egy ABCD összetételű keveréket, először (időben) a legkevésbé megkötődő A komponens jön ki a cső másik végén, és legutóljára a legjobban megkötődő D.
Azt, hogy kijött valami a cső végén, valamilyen detektorral (UV, vezetőképességi, stb.) mérjük.
Tipikusan illékony anyagok (pl. oldószernyomok, kőolajpárlat, stb.) összetételének megatározására alkalmas a gázkromatográf (GC).
Az AAS (atomabszorpciós spektrofotométernél) a vizsgált anyag oldatát (az ötvözetet föl kell oldani előbb) magas hőmérsékletű lángba (/plazma) porlasztjuk, ott az elemek gerjesztődnek, és rájuk jellemző (karakterisztikus) sugárzást bocsátanak ki. (ennek a látható része pl. hogy a bárium zöldre festi a lángot, a nátrium sárgára, stb..)
Ezt a sugárzást detektáljuk (jó széles tartományban, hogy az összes elem beleférjen), ezáltal megtudjuk, hogy milyen elemek voltak abban az ötvözetben.
Ha előtte egy oldatsorozattal kalibráljuk, tehát felrajzoljuk a koncentráció - intenzitás függvényt (az adott elem karakterisztikus hallámhosszán/hullámhosszain), akkor a mol%-os összetételt is meg tudjuk határozni.
Az AAS tipikusan fémek/fémnyomok meghatározására alkalmas.
Van még HPLC, TLC, IR, NMR, UV, de fémek meghatározására csak az AAS, vagy valamelyik klasszikus: titrimetria, gravimetria alkalmas..
akkor Al-Mg-Si ötvözet lesz, vagy valami technikai Al, bizonytalan szennyezőkkel.
"Tehát alkalmasint mindkettő kisebb fajsúlyra, de megállapítani, mekkora százalékokban van benne a két ötvöző..... hát kromatográffal meg lehetne biztosan, de az kissé drága mulatság :)))"
Kromatográffal biztosan nem. Atomabszorpciós spektrofotométerrel inkább. :)
Az alu tömb szeletelését érdemes gépi fűrészre bízni, ilyen minden jobb esztegályosnál található. Ami az anyag minőségét illeti: az átmérő alapján (ha ez még eredeti méret és nem egy leesztergált darab) ki lehet deríteni. Ekkora méretben nem hiszem, hogy túl nagy lenne a választék. De ha egy "sima" AlMgSi ötvözetről van szó, akkor lehet, hogy jobban jársz ha valami maradék lemezanyagból próbálkozol. Persze nem tudom 10mm felett van-e ilyen anyag... Meg kell kérdezni a Bronzkerben.
Ma voltam obieknal. Vettem sullyesztot. Van tobb fele is (ami csak fara valo annak mas a kialakitasa:1 élû). En olyat vettem ami alu+fa es 8 éle van. Sullyeszto-maronak hijjak. A jobbak 2-6e ft, az olcsobbak meg csak fara valok. De a 6szogletu (bit) csatlakozos viszont olcso (800ft) jo fara es alura. (Tokmanyban meg ugyis mindegy hogy kor vagy hatszoglet.) Most meg csak egy kicsit probalgattam de az elonye az, hogy nem ket elu hanem tobb igy nem billeg forgas kozben. Ha bevalik akkor veszek valami rendes kemeny anyagut.
Aztan vannak jopofak, pl. olyan amit furoszarra lehet rahuzni es mikor bement a furo a kello melysegre akkor egybol sullyeszt is (keszletben volt 3 fele merethez de jopar ezres).
Hat a furesz brutal melo (persze ha nem gepirol van szo). En mostanaban sikitoval vagom, vettem 1mm vastag penget es egy 2eft-os sikitot... Arra kell figyelni hogyha mar melyen jarsz akkor tartsd a merolegest mert ha beszorul szetcsapja a korongot es kiugrik a kezedbol a gep. Nem mondanam hogy ez kovetendo moccer de nekem bevallta. Anyagveszteseg sem nagy mert vekony pengevel pontosan tartva szepen lehet dogozni, viszont a korongot azt eszi (ebbol is volt gazdasagos 99ft/db aron asszem baumaxban).
Egyebkent a metaloglobusznal van gepi furesz az nagyon durva kis szerkezet es szepen leszeleteli. De ha kintorol akarsz anyagot bevinni (azaz nem ott vetted) az nem ecceru, de nemi zsebpenzert sztem megcsinaljak.
Most keresgélek vmi megoldást, h 10-20 mm szeleteket leszedjek belőle. Valószínű csak fűrésszel lehet, nem tudom van-e akkor eszterga, amibe be lehet fogni és kevesebb veszteséggel szúrja le, mint a fűrész.
Hat szep darab... Mit csinalasz vele? Mert ebbol kis darabokat leszedni nem egy leanyallom...
Nekem is van egy 100mm atmeroju es kb 100mm hosszu veresrezdarabom de gyakorlatilag nem tudok vele sokat kezdeni. Viszont baromi nehez sokkal nehezebb mint amilyennek ranezesre gondolnad. Apropo nem kell valakinek? Odadaom felaron mint a bronzker es tarsai (vagy valahol van esetleg felvasarlas rendes aron?)
Tovább segítek a trigonometriában: a H (teljes menetmagasság, amit a képen látsz)
kijön:
H= P x sin 60° = 1,5 x 0,866 = 1,299mm
Ebből felül lejön 1/8, alul pedig 1/4, tehát a valós, mérhető menetmagasság:
1,299 - 0,487 = 0,811 mm
Na milyen vagyok? :)))
(ki kellett ujra találnom, hogy a sin függvény az a derékszögű háromszögben melyik két oldal hányadosa, már nem ment kapásból! Hiába no: én sem iszom hiába! :)
Köszi :) Vélemények szerint AlMgSi1 lesz.... A kromatográf tényleg költséges lenne. Nincs vhol szakmai gyakorlat eme műszer használatából? A "diák" bevizsgálhatja a mintadarabot :)
Az aluminium sűrűsége szobahőmérsékleten a wikipédia szerint 2,7 kg/dm3
Ebből az következik, hogy ez valamilyen könnyebb fémmel ötvözöttnek tűnik.
Aluminiumot legtöbbször magnéziummal ötvöznek, ettől rendkívül szívós, nagy keménységű lesz. A magnézium sűrűsége 1,738 kg/dm3
A másik leggyakoribb ötvözőanyag a szilícium, amitől keményebb (de ridegebb is) lesz, és öntéskor sokkal jobban folyik, kitölti az öntőforma üregeit.
A szilícium 2,33 kg/dm3 sűrűségű.
Tehát alkalmasint mindkettő kisebb fajsúlyra, de megállapítani, mekkora százalékokban van benne a két ötvöző..... hát kromatográffal meg lehetne biztosan, de az kissé drága mulatság :)))