Így ahogy írod, látatlanban is, felkeltik az érdeklődésemet és az érzelmeimet ezek a filmek, illetve témák (még ha nem is sírtam el magam a monitor előtt). Bárcsak egyszer együtt - mi négyen-öten - megnézhetnénk mindet!
(Gyere haza, hozd el az összes DVD-det... Csak egy ötlet :)
Egyebkent meg egy adalek, hogy Koroljev szelleme - es az orosz urkutats - tovabb el: a franciak Del-Afrikanal [Kourou] egy Szojuz [R7] kilovoalomast epitenek.
Egyebkent meg egy - sajnos, angol felirat nelkuli - film a "hoskorbol": 'Elso a Holdon' [Pervaja na Lune]. Ez egy mostani orosz sci-fi + hamis dokumentumfilm keverek, ami az elso - alapjaban veve sikeres - szovjet holdraszallast "meseli el". Ez a 30-as evekben tortenik a filmben, titkos kameraval rogzitve az esemenyeket, jelen-kori visszaemlekezessel tarkitva. Brillians.
A masik, a Space Race'-hoz hasonlo - szinten csak oroszul beszelo - szovjet film Koroljevrol szol (aki mas neven szerepel - gondolom, mivel a film keszitoi nem torekedtek teljes hitelessegre). A cime 'A tuz megszeliditese' [Ukrocsenyije ognya]. Abszolut szuper (itt lathato, hogy Koroljev talalkozik Ciolkovszkijjal - es Sztalinnal [!] {aki mellesleg lelkes tamogatoja volt az urkutatasnak}.)
A harmadik film kaphato DVD-n angol felirattal. Az angol cim: Dreaming of Space. Itt az urkutats hoskora inkabb csak hatter, de a film vegen a fohos talalkozik Gagarinnal - aki ugy nez ki a filmben, mint a valosagban. Az utolso {Voros teri} jelenet annyira felemelo [a film nagydijat kapot a moszkvai filmszemlen], hogy az idosebb oroszok mind elsirtak magukat a mozikan... (Hja, oket annak idejen megcsapta valami: a bizakodas egy bekes vilagban, ahol a tudomany mindent legyoz ... na, ettol igencsak eltavolodtunk...)
Képtelenség belesűríteni négy részbe a sztorit. Tom Hanks sorozata 12 részes volt, kizárólag az Apolló-programot vette végig, és valószínűleg abból is maradtak ki még jócskán momentumok.
Annyira nem baj, hogy az első rész volt részletesebb, mivel a történet ezen részei a kevésbé közismertek. Persze ugyanakkor számunkra talán a kevésbé érdekesek is...
Igy par nap emesztes utan kezd az a benyomasom tamadni a sorozatrol, hoby a BBCs csapatnak a vege fele elfogyhatott a penze. Mig az elso reszbe meg egy csomo apro reszlet belefert, a negyedikbol pedig mar lenyeges dolgok, mint a robotleszallasok is kimaradtak. A holdutazassal legalabb ket resznyi idot ki lehetett volna tolteni. Csak mar nem volt penz, VSz.
Igy van - es ez nekem is feltunt (bar nem hiszem, hogy ezt a penzhiany okozta).
Egyebkent van meg egy nagyon jo BBC [ketreszes] sorozat, ami meg inkabb temaban vag, mivel ez egy szinten dokumentum-szeru film, de abszolut tudomanyos-fantasztikus. A cime: "Space Odyssey: Voyage to the Planets" (vagy: "Voyage to the Planets and Beyond") http://www.imdb.com/title/tt0395417/ Ez sem hibatlan, de nagyon jo kiegeszitoje a Space Race-nek. Ez egy jovobeli urexpediciot mutat be, ami vegiglatogatja az osszes bolygot a Naprenszerben, sokukra [vagy azok holdjaira] leszallva. Amellett, hogy nagyon sok ismeretet ad, elkepesztoen latvanyos.
Asszem az egyik kereskedelmi csatornán vetített, először 'Kennedy Űrkozpont' majd 'Az űrközpont' címen ment az a sorozat, ha jól emléxem.
Nemerével kapcs., teljesen értelek, mostanában én is ilyesmin gondolkoztam.
Amelyik filmről beszéltek, olyat én már láttam régebben a Realitytv-n, 'Vörös világűr' címmel. Abban is a most előkerült katasztrófákról volt szó, elég részletesen.
Eszerint az a kitétel, hogy Koroljov rakétáit a mai napig használják, egyben azt is jelenti, hogy annak hibáit is gondosan megőrizték :) Najó, persze csak viccelek, de azért ki tudja...
A Marsz es Zond szondak nagy reszet nem a Koroljev-fele R7-es raketakkal {ebben az esetben: Molnyija} lottek fel, hanem Protonokkal [ami nem Koroljev tervezese - sot, o ellenezte ezt a hordozorakat].
A Koroljov altal tervezett R7-esek szaz-szamra es oramuszeruen viszik palyara a Szojuzokat - baleset nelkul mar tobb mint harom evtizede [!] -, Progreszeket [ember nelkuli Szojuzokat], valamint minden-fele muholdakat es bolygokozi szondakat. Az igazsag az, hogy a Nemzetkozi Uralomast [ami amugy is egy bovitett valtozatu Mir] Koroljev szelleme tartja fel. [Ugyanis Szojuzok viszik fel es hozzak le az urhajosokat, es a Progreszek gondoskodnak az utanpotlasrol + idonkent feljebb tornasszak az ISS-t {ami a legkor fekezo hatasa miatt egyre alacsonyabb palyara kerul}].
Nem csak techikai malorok uldoztek a szovjeteket a Mars-kutatasban; a vilagon legelsonek szallitottak le szondat a Marsra [Marsz 3], de az homokviharba kerult es 20 masodperc mulva beszuntette az adast [egy fenykepet meg elkuldott, de ezen nem sok minden latszik].
A Csendes-oceanba kikotott Mars-szonda tartalek-egysegeibol epitettek egyebkent az ESA rendkivul sikeres Mars Express szondajat, amit szinten Oroszorszagbol lottek fel (egy Koroljev-fele Szojuz {R7} raketaval {Szojuz} :-) Szoval, ha kozvetve is, az oroszok egy kicsit meg mindig erintve vannak a - sikeres - Mars-kutatassal.
Igen, teljes mértékben igazat kell adnom neked a szovjet űrkutatás jellegére vonatkozólag. Én úgy értettem, hogy a filmből nem teljesen ez jön le.
De abban is igazad van, hogy egyedül a szovjet űrhajósokat mutatja emberközelből a film - mégpedig nagyon is felemelő módon. A könnyező Hruscsovot én is kiszúrtam..... Szívmelengető pillanat.
Egyebkent sok szovjet [robotos] siker kimaradt a filmbol, mint pl. az elso sima leszallas a Holdon (Luna 9, 1966-ban) vagy az elso sikeres hold-megkerulres es visszateres elolenyekkel [!] a fedelzeten (Zond 5, par honappal az Apollo 8 elott).
És ne feledkezzünk meg a sikeres Vénusz-landolásról sem, ami valóban lenyűgöző eredmény a bolygó tulajdonságait figyelembe véve.
Az oroszok valóban elképesztő mennyiségű szondát lőttek ki - amik közül viszont elképesztő mennyiségű vallott kudarcot (utóbbi mellesleg amerikai társaikra is igaz). Mindenesetre nem lehet nem gyanakodni, hogy a szovjetek ezt is (mint egyéb más dolgokat is) mennyiségi alapon próbálták megoldani.
Most nézegettem bele a Mars-expedíciók táblázatába (Almár-Horváth: Újra a Marson), és jót mosolyogtam a következőn:
1960.10.10. Marsz sikertelen a rakéta 3. fokozatának hibája miatt 1960.10.14. Marsz sikertelen a rakéta 3. fokozatának hibája miatt 1962.10.24. Marsz Föld körüli pályán maradt a 4. fokozat hibája miatt 1962.11.04. Marsz Föld körüli pályán maradt a 4. fokozat hibája miatt 1963.11.11. Zond sikertelen a rakéta 4. fokozatának hibája miatt 1964.02.19. Zond sikertelen a rakéta 4. fokozatának hibája miatt
Ezután egy csomó részleges siker és mégtöbb sikertelenség egyéb hibák miatt, majd:
1996.11.16. Marsz-8 a 4. fokozat hibája miatt a Csendes-óceánba zuhan
Harminc év után. Eszerint az a kitétel, hogy Koroljov rakétáit a mai napig használják, egyben azt is jelenti, hogy annak hibáit is gondosan megőrizték :) Najó, persze csak viccelek, de azért ki tudja...
Becsületes, jól megcsinált sorozat, ami persze azért nem kerüli el a jól ismert kliséket sem (leginkább a hideg-diktatórikus orosz és a napfényes-rockandrollos amerikai légkör ábrázolására gondolok, na persze lehet, hogy ez a színtiszta valóság...)
Teljesen jogos az eszreveteled.
Mindenesetre a film azért nem kifejezetten sugallja, hogy az oroszok nyerték volna meg az űrversenyt. :)
Igy van... De azert az erdekes, hogy az amerikaiaktol igazabol csak egyedeul Shepard van megszemelyesitve szinesszel [es csak egy ropke jelenet erejeig, amikor is belevizel az urruhajaba], mig Glenn vagy akar Armstrong peldaul nem is szerepel. Masreszrol Gagarin, Leonov stb igazi, hus-ver, erzo emberekkent vannak abrazolva. Ugyszinten, azt latjuk, hogy Gagarin jelentest tesz - az oromtol konnyezo {!} - Hruscsovnak a Voros teren, mig a filmbol teljesen kimarad az Apollo urjahosok konfettis paradeja Washingtonban. Ez sokat elarul, kinek a partjan is volt a BBC...
Inkább a jól ismert képet erősíti: az amerikaiaknak szinte korlátlan gazdasági erő állt rendelkezésükre, amit ki is használtak, míg az oroszoknak főleg diktatúra-generált kirakat-sikereik voltak, amiket hajszál választott el a katasztrófától.
Ez igy nem felel meg az igazsagnak. A Szputnyik 1 sikere peldaul mindossze egy nyulfarknyi kis hirben lette a Pravda 3. [!] oldalan megemlitve - nem eppen propaganda-fogas... A szovjetek igenis joreszt a tudomanyert mentek az urbe - amit jol mutat az, hogy a Szputnyik utan kozvetlenul csak ugy szortak a szondakat szerteszet a Naprendszerbe [Hold, Venusz {!}, Mars]. Sok sikeres szovjet missziot - Lunokhod 1 es 2 automata jarmuvek, az iment emlitett hold-anyagot hozo robotok {az utolso 2 1/2 meteres melysegbol [!] hozott fel mintat} vagy a Venera leszalloegysegek armadaja a Venuszon [ahol 500 fok van arnyekban + 90 atmoszfera nyomas] meg elmeletben sem akarta/akarja a NASA megismetelni. Ugyszinten, az hoszu tavu urbeli tartozkodast (orvosi eredmenyek, stb.) - ami majd a Marshoz vezeto utat fekteteti le - kizarolagosan szovjet/orosz eredmeny.
Az is teny, hogy az amerikaiak (ahogy egy imenti hozzaszolasomban is erintettem) sokkal kozlelebb voltak sokszor a katasztrofahoz [es sokszor bele is trafaltak: Apollo 1], mint a szovjetek.
Ugyanakkor J.F. Kennedy vilagosan kinyilatkozta, hogy ot a tudomany egyaltalan nem erdekli, es csak azert akarja, hogy amerikaiak leszalljanak a Holdon, hogy ne szovjetek legyenek az elsok!
Szoval teny az, hogy a szovjetek szep csendben elkezdtek a kizarolagos tudomanyos celu urkutatast, amit az amerikaiak - mestersegesen felkorbacsolt paranoias allapotban {'voros atombombak fognak hullani az egbol'} - urversennye degradaltak.
Ne felejtstuk el, hogy a szovjetek voltak az elsok, akik orvost kuldtek az urbe. Masreszrol, csak a leges-legutolso Apollo misszio {a 17-es} vitt egy tudost {a geologus Shmitt-et}. Persze, a felhergelt szovjeteket is elkapta a gepszij, es valoban tettek nehany felelotlen - tisztan "kirakat-politikai" - lepest (pl. harom embert urruha nelkul belepaszirozni a Voszkhodba. Akkor szerencsejuk volt - kesobb, a Szojus 11-nek mar nem. )
A diktaturarol pedig annyit, hogy mindket felnek citromja volt/van, amire az egyik csak ramondja, hogy az narancs. (Es a jonep, Bastya elvtarshoz hasonloan, mar nem is talalja igy azt annyira savanyunak.)
U.i.: Egy komoly hianyossag van a filmnek: nem szerepel benne "az urkutatsa atyja": Ciolkovszkij (pedig vele meg Koroljev is talakozott).
de még az után is az amerikaiak még semmit nem tudtak Koroljovról, csak annyit, hogy van egy titokzatos és zseniális Főkonstruktőr, aki majd jól kibabrál a szabad világgal.
A Space Race szerint még ennyit sem, hiszen egy helyütt maga von Braun mondja, hogy nem hitte volna, hogy az egész mögött egyetlen ember állt.
Mellesleg hol is találkoztál te azzal a rendkívüli Népszabadsággal? Nem te vagy a legifjabb köztünk, de Gagarint te sem nagyon láthattad repülni. ;)
Én nem Nemerétől olvastam, közben eszembe jutott. Valamilyen űrrepülőgépes filmben, vagy sorozatban láttam, amiben vészhelyzet áll elő a fedélzeten, és egy sodródó Szojuz valamijének felhasználásával segítenek magukon, amiközben - kellően horrorisztikus körülmények között - összefutnak a lebegő hullákkal is. Ezután adják elő szóban - tényként - a balul sikerült szovjet holdutazás történetét.
De igazad van, valóban, utánanéztem: "Holtak keringenek a kozmoszban" (1998). Csodálkoztam is volna, ha Nemere pont ezt nem írja meg. Megdöbbenve láttam, hogy az azóta eltelt időben is évente 15-20 írása jelent meg a szerzőnek, a legkülönfélébb témákban. Nem akarom bántani, hiszen egyike azoknak, akik hajdanán felgyújtották a fantáziánkat, de mégis, ő az, akire bátran lehet mondani, hogy a kevesebb több lenne. A felszínesség legnagyobb bajnoka, és valahogy mégis szeretem, nem tudom tiszta szívből elítélni ...... áh mindegy.
A masik amirol nem tudtam, hogy az amerikai holdraszallassal egyidoben egy orosz szerkentyu is jart a holdnal.
Ez egy Luna szonda volt, aminek holdmintat kellett volna visszahoznia meg Armstrongek elott. (Ezt nem sokkal kesobb a Luna 16, 20 majd 24 vitte vegre.) Egyebkent sok szovjet [robotos] siker kimaradt a filmbol, mint pl. az elso sima leszallas a Holdon (Luna 9, 1966-ban) vagy az elso sikeres hold-megkerulres es visszateres elolenyekkel [!] a fedelzeten (Zond 5, par honappal az Apollo 8 elott). Szoval a szovjetek nem voltak annyira lemaradva, mint ami a TV filmsorozatbol kitunik.
Ugyszinten, az sem derul ki, hogy az amerikaiak irtozatosan felelotlenek voltak az Apollo 8-cal. Ugyanis mar akkor jelen volt a problema az O2 tartallyal, ami kesobb kozel katasztrofat okozott az Apollo 13-nal; az urhajosokat csak a LM mentette meg, ami viszont az Apollo 8 legenysegenek nem allt rendelkezesere. Lowell-eknek csak mazlijuk volt, mig Komarovnak (Szojuz 1) nem. Hasonlo mentalitassal a szovjetek akar embert is tehettek volna a Zond 5-be (ami lenyegeben egy Szojuz urhajo volt), es akkor ok lehettek volna az elsok, akik emberrel visszajonnek a Hold tersegebol.
Szoval sok szo esik a szovjetek felelotlensegerol (pl. Komarov-nal), mig keves (gyakorlatilag semmi) az amerikaiakrol. Pedig az Apollo program minden idok legfelelotlenebb urprogramja volt (amit az amerikaiak csak a Space Shuttle-val tudtak felul- - vagy inkabb: alul- - mulni). Tudniillik az amerikiaiak szakitottak azzal a bevalt - mindket fel altal gyakorolt - hagyomannyal, hogy elobb automatat kuldenek, majd elolenyt, es csak azutan embert. Az Apollo misszioknal (csakugy mint a Space Shuttle-nal - a Columbia, ket urhajossal a fedelzeten, a csodaval hataros modon elte tul az elso repulest) sem automatikusan, sem elolenyekkel (persze szinten automatikusan) nem probaltak ki az Apollo urhajot + az LM-t abban a tersegben, ahova embert kivantak kuldeni.
Már régen szerettem volna kérdezni valamit azoktól, akik ismerik az Orion űrhajó eredeti szinkronját.
Ritkán szoktam belenézni-hallgatni az új szinkronos sorozatba, de feltűnt valami. A Harc a napért c. részben amikor McLane a kormányzóasszonnyal tárgyal, egy kellemes hangú férfi énekel. Az eredetiben viszont - Pali szavaival élve - egy "jampis" gitár szól. A németek újítottak? Vagy az eredeti szinkron készítői csonkítottak? Kerestem a régi fórumban Pali hozzászólását, idézésnek - a hiba úgy látszik, bennem van mert nem találtam meg.
A gitárzene nem is került be az orionos zenék gyűjteményébe. (http:// orion8.ingyenweb.hu)
Magam is most fejeztem be. Becsületes, jól megcsinált sorozat, ami persze azért nem kerüli el a jól ismert kliséket sem (leginkább a hideg-diktatórikus orosz és a napfényes-rockandrollos amerikai légkör ábrázolására gondolok, na persze lehet, hogy ez a színtiszta valóság...)
Mindenesetre a film azért nem kifejezetten sugallja, hogy az oroszok nyerték volna meg az űrversenyt. :) Inkább a jól ismert képet erősíti: az amerikaiaknak szinte korlátlan gazdasági erő állt rendelkezésükre, amit ki is használtak, míg az oroszoknak főleg diktatúra-generált kirakat-sikereik voltak, amiket hajszál választott el a katasztrófától. Igaz, hogy a film nem szól a későbbi időszakról...
Érdekes, hogy miközben az évtizedekig eltitkolt szovjet balesetekről beszámol a film, egyáltalán nem érinti a köztudatban keringő egyéb feltételezéseket. Gondolok itt a Gagarint megelőző feltételezett és pórul járt űrhajós(ok)at, vagy a feltételezett Holdra irányuló küldetést, amely tragédiával végződött, és a Szojuz a mai napig odakinn kering a halott kozmonautákkal (vagy ez utóbbi tény? Már nem emlékszem pontosan, hol halottam)
Külön kiemelendő a CGI, ami annyira eltalált, hogy sok helyen nem tudtam eldönteni, hogy valódi archív, vagy ál-archív felvételeket látok. Jó tudni, hogy Amerikán kívül is készülhet ilyen, és lehet másképp is használni, mint ahogy az amerikaiak teszik.
A Stanislaw Lem-topikban valaki rákérdezett, milyen Az úr hangja. Visszaírtam neki: talán a "legtudományosabb" tud.-fantasztikus regény, ami valaha volt. Nemde?
Más.
Csak röviden utalnék rá, hogy pár hónapja létezik egy Roham című ingyenes, nonprofit jellegű, ám megjelenésében és tartalmában annál igényesebb kiadvány (fanzin). Alcíme: agresszív fantasztikus magazin. Ebből az az érdekes, hogy "fantasztikus". Sci-fi szerű novellák vannak benne, amik egyrészt hallatlanul jól (kortárs hazai szerzők művei, de a legkevésbé sem keltenek "amatőr" benyomást), másrészt a sci-fi műfaját rettentően kitágítják, így jó alapot szolgáltatnak régi eszmecserénk kiterjesztéséhez, folytatásához.
Ajánlom, ha módotok beleolvasni, tegyétek meg. Egyes könyvesboltokban (ahol képregényeket árulnak) hozzáférhető, immár a második szám. (www.roham.hu)
Később még írok róla bővebb méltatást és vitaindítót.
Képtelenségek a XXI. századból - képekkel (Natura, 1986). Kissé rossz külsejű könyv, de letehetetlen. Ám az az érzésem, hogy mivel egyre kevesebben lesznek azok az emberek, akik még éltek és dolgoztak abban a világban, amelyet Dévényi fergetegesen karikírozott, egyre kevesebben lesznek azok is, akik megértik a poénjait. Vagy legalábbis azok egy részét. Pedig mostanában a fiatalok között divatba jött a "retró", a szocializmus építgetésének felidézgetése, úrja fénybe kerülhetnének ezzel Dévényi klasszikusai is.
A biztonság kedvéért mégiscsak idézem a fent említett könyv A koncert című írásából azt a részletet, amely szegény Mihály esete kapcsán is, és a tévét látva igen gyakran egyébként is eszembe szokott jutni.
... Nos, Pista - munkatársaival - szubjektív elemektől mentes szűrővizsgálati rendszert dolgozott ki, az androbotok zenei tehetségének mérésére. A rendszerhez egy négyállású, pikotronikus reakciómétert is szerkesztettek, amelyet ingerküszöbre kalibráltak. [Ha ez valakinek nem teljesen világos, az jó nyomon jár, Dévényi nagyban művelte a laza technikai halandzsát.] A mérési módszer lényege a következő volt:
A lézerfonografikus mikrolejátszón felcsendül Göröncsér Vazul: Esz-dúr noktürn húsdarálóra c. műve Göröncsérné Röncs Szalonta előadásában, fagyasztott ürühússal. A rozsdamentes acélszékhez szíjazott androbot reakciója lehet:
a) Eltépi a szíjakat, megsemmisíti a lejátszót a mikrokazettával együtt, és többször seggbe rúgja a berendezést kezelő technikust. Minősítés: abszolút hallás.
b) Mint az a), de seggbe rúgás nélkül. Minősítés: zenekarban alkalmazható.
c) Eltépi a szíjakat és messzire elfut. Minősítés: kirakhatja a kottákat, cipelheti a nagybőgőt.
d) Végighallgatja, és csak ül, csak ül. Minősítés: vissza a bányába!
Hol is? A Képes képtelenségek...-ben? A Dr. Ezésez Gézában?
Megjegyzem, Dévényi ma méltatlanul elfeledett, annál is inkább, hiszen napjainkban - mely kor talán fogékonyabb a groteszkre (?) - szerintem még inkább élhetne az ő sajátos humora és világlátása.
Hogy Farkas Bertalan esetleg korábban nyilatkozott-e bárhol is méltatóan a Fideszről, azt nem tudhatom, de ha a "Fidesz-reklámember" megjelöléssel az idei választási időszakra gondoltál, Attila, akkor ki kell, hogy segítselek a tévhitedből. Farkas Bertalan az idén egyéni országgyűlési képviselő-jelöltként indult a választáson, a szülőfaluja körzetében, a Magyar Demokrata Fórum támogatásával. A kettő között van jónéhány lényeges különbség, ezt nem utolsósorban az ő tisztességének védelmében is le szeretném szögezni.
Azt pedig köszönöm, hogy Harrisont megemlítetted, mert az én figyelmemet elkerülte a neve, márpedig az ő kézjegyéért érdemes lesz sorba állnom nekem is. Üdv!
Megosztottam már veletek Dévényi Tibor maximálisan ideillő osztályozási metódusát, amelyet a zenészrobotokról szóló humoreszkjében alapozott meg előrelátó bölcsességgel?
(Nem is tudom, örüljek-e neki, vagy bosszankodjak a névbitorlás miatt. Bár az látatlanban is sejthető, hogy az Asimov-regény tiszteletére vehették fel a nevüket.)
Mindenképp mennék, hiszen két Star Wars-színész is itt lesz, s az utóbbi években rákaptam az aláírásgyűjtésre (amit pedig harminc éven át elkerültem; kivéve amikor Farkas Bertalan - nem mint Fidesz-reklámember! - kiskoromban Miskolcon járt és aláírattam vele valami füzetet, amiről már fogalmam sincs, hova lett, pedig...), szóval ott szeretnék lenni a sci-fis rendezvényen, de amiért most szólok: a vendégek egyike Harry Harrison. Akinek a jelenlétét szerintem nem lehetne eléggé túlhangsúlyozni - ehhez képest általam nem ismert tévésorozat-szereplők mögött említik csak negyedik-ötödikként -, szóval egyike a legnagyobbaknak, plusz még népszerű is (Rozsdamentes Acélpatkány-széria), és ha életében csak az Ashkelon utcái című novellát írta volna meg, semmi mást, már akkor is félistenként tisztelném.
