Keresés

Az egyik hozzászólásomban már említett - őstörténeti kutatásainket esetleg segítő - társtudomány a zenetudomány. Az ezzel a kérdéssel foglalkozo tudósok szerint népzenénk legősibb rétegei belső ázsiai (akár kínai) eredetűek is lehetnek. Igen, e megállapításokat valahogy be kell(len) illeszteni a más tudományok eredményei közé.
Második kérdésedre részben válaszolnak a fentiek is. Valóban így van, a beszélt nyelv és a nép eredete nem feltétlenül azonos (lásd (22) hozzászólásomat).

Lehet, hogy speciális bejegyzésem csak nekem olvasható? :))

SZVSZ a nyelvi rokonság keveset bizonyít, ha azt nem támasztják alá egyéb érvek. A korábban leírtakhoz mit szóltok?

Kedves ervinkos!
Elolvastam az általad említett - jórészt nagyhírű - emberek kinyilatkozásait.
Mindannyian tudjuk viszont, hogy - szintén nagyhírű - emberek nyelvészeti kutatásainak eredményei szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja.
Ugyancsak nagyhírű emberek sorolják a magyar nyelvet a török nyelvek közé.
E felsoroltakon kívül még több tucatnyi nyelvvel hozták rokonságba nyelvünket, némelyiket szintén nagy tudású és nagyhírű emberek.
Gondolom, eszünkbe sem jut bármelyik nézet képviselőinek jóindulatát kétségbe vonni. Másrészt viszont nem tudom, mennyire lenne bármelyik elmélet melleti érv egy finnugorista, egy türkista, vagy mondjuk egy latinista (igen, ilyan is van) bibliográfia hosszúsága.
Üdv!
Kenus

Próbálj már meg, légy szíves, valami konkrétumot idézni.

Mondjuk, ne csak évszámokat meg neveket vagy egy-két olyan példát, ami nagyon keveset mond.

Pl.
- jelző után többes szám a sumérban: jó emberek, good people.

- tárgyas ragozás: a létező nyelvek 60%-ban van.

- nincs nyelvtani neme (gyerek, testvér): parent, child, Kind (N.B. a "gyerek"-et sok helyen csak fiúra használják), a létező nyelvek nem kis részében nincsenek nyelvtani nemek, még ha ez itt Európában szokatlan is.

stb.

Sajnos a konkrét példáid is olyan sok nyelvre jellemzőek, hogy nehéz elfogadni őket a magyar-sumér rokonság bizonyítékaként.

PS. Furcsálltam a listán Bárczi Géza nevét, biztos vagy te abban, hogy ő sumér eredetűnek tartja a magyar nyelvet? Olvastam egy-két munkáját, és nekem nem úgy tűnt.

Folyt.köv.
Kedves Híd!

Tehát Gárdonyi pontosan arra akar utalni, hogy a magyar nyelv az kincs, mely kincs hatalmat, tudást ad és ha ezt elveszik, akkor a népünk is elvész.
Arany irománya pedig csak egyszerű, de nagyszerű kontra azon állításokra, mi szerint a mi nyelvünk "éppen, hogy csak van"
Sajnálom, hogy a két idézet nem világos számodra!
Üdvözlettel
Ervin

Kedves Híd!

Nézd, ha figyelmesen elolvasod az általam dátum szerin ídézett kinyilattkozásokat (amelyeket nagy nelvkutatók tettek), akkor rájöhetsz arra, hogy nyelvünk sokkal gazdagabb és értékesebb lehet, mint a Budenzfélék által "vélt" más finnugornak elnevezett nyelvek.
Hogy miért idéztem Gárdonyit és Aranyt?Egyszerű:
Nos, van egy fontos alaptétel: - az ember nyelven gondolkodik!
A mi nyelvünk az egyik legfejletteb a fent említett tevékenységre a gondolkodásra és így az alkotásra. Hogy ezt megerősítsem, nagyon sok okos embert adtunk a törénelem során és jelen pillanatban is az egyik legkeresetteb agy a magyar (fizika, matematika, informatika, egészségügy stb.). Pl. maga Teller Ede is többször utalt arra, hogy a magyar nyelv sajátosságai miatt tudta elérni azt amit.
Foyt.köv.

További dátum szerint lejegyzett adatsorozat nyelvünkről (származásunkról), hozzáértő híres személyektől.
Tessék:

1480:

MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: „A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek.”

1609:

POLANUS AMANDUS, a Baselben élő kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor „Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket.”

1790:

JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. „Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke.”

1817:

GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitűnően magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort.

Ő mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: „Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar!

Az új magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott.

Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat.

Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában.”

Mezzofanti bíboros 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.

1820:

JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.

1830:

SIR JOHN BOWRING, a hazánkat fölkereső angol utazó és irodalmár, aki magyar írók és költők műveiből angol nyelven antológiát adott ki, megállapította, hogy:

A magyar nyelv eredete messzire megy vissza. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkben alakult ki, amikor a legtöbb most élő európai nyelv nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok hajlékonyságával... a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek...

Ez a nyelv a nemzeti önállóságnak, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legfényesebb emléke...

A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömböket. Miként szállították el, vagy emelték föl a templom tetejét. A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény.

1840:

VILHELM SCHOTT kiváló német tudós: A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.

1840:

N. ERBESBERG világhírű bécsi tanár: „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”

1848:

N. SIMPSON „Levelek a Duna mellől” cikksorozatában így számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvről: „A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta.”

1927:

JULES ROMAINS, korunk egyik legnagyobb francia költőjének szavai, amikor meglátogatta Magyarországot: „Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erőmmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa erő. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias.”

A MAGYAR NYELV EREDETÉRŐL

1825:

BERZSENYI DÁNIEL „Régóra gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni.

1835:

HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt – görög-latin, perzsa, arab nyelvet tanult orientalista – elkezdte másolni a Behistun-i sziklafalra vésett Darius emlékmű háromnyelvű szövegét.

1850:

BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcot mint tábori pap szolgálta, ezért külföldre kényszerült, – Londonban székely rovásírás és magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévő sumír feliratok megfejtésében.

1850:

EDWARD HINKS, zseniális ír orientalista elméleti alapokból kiindulva rámutatott a sumír nyelv szükségszerű létezésére.

1852:

EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott Behistun-I sziklafalról másolt szövegrészt és azt felolvasta a Roy. Asiatic Soc. előtt. Ebben kimondja, hogy: „A nyelveknek az a külön osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az, amelyet főleg Ugornak neveznek s önmagában foglalja a magyart...”

1853:

H. C. RAWLINSON a sumírok létezését igazoló tárgyi bizonyítékokat talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felfedezi a sumír írást és nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez. Azonosítja a sumírok városait és lakóhelyeit Mezopotámia déli részén. Megállapította, hogy a legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak.

1854:

JULIUS OPPERT, hamburgi születésű francia tudós a Fresnel vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854 között. Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja: „A most megtalált szótagírás szkíta.”

1855:

Mezopotámia őstelepes népét sumírnak nevezte el.

1856:

Rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok mindegyike az első képírásból fejlődött ki, amely egy szkíta jellegű nép találmánya.

1857:

MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt Opperttal, írja: „Én Oppertől nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám fel figyelmét, hogy mennyire hasonlítanak a magyar ősi nyelvezet szavaihoz.”

1860:

JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a sumír nyelv rokonságban van a magyarral.

1860:

A német nyelvészek és tanárok kieli nagygyűlésén kijelentette: Mezopotámia turáni őslakóinak egyetlen helyes megnevezése sumir.”

1870:

ARCHIBALD H. SAYCE, oxfordi orientalista professzor megfejti az első egynyelvű sumír szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja. Szerteágazó nyelvészeti öszszehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes turáni népcsoportok nyelveinek a sumírral való rokonságát vizsgálja. Legközelebbi összefüggéseket a magyar és baszk nyelvvel talált. Eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul. Ő is a magyart tartotta a leghasznosabb segédeszköznek a sumír nyelv olvasásához.

1870:

FRANCOIS C. LENORMANT, a bámulatos tehetségű francia nyelvész kimutatta: „A sumír nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv.”

Alapossága legjobban kitűnik a magyar hangtörténet mélyreható tanulmányozásából, amelyhez nyelvemlékeinket így a „Halotti beszéd”-et, a „Margit legendá”-t és a „Huszita Magyar Bibliá”-t is felhasználta.

1873:

Rendszerezi és összeállítja az első teljes sumír nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a sumír és az ural-altáji nyelvek nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva rokonságukat.

1873:

EDUARD SAYOUS francia történész sumír nyelvelemzései megerősítik Lenormant összehasonlító megállapításait.1869-ben és 1896-ban járt Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága elismerésenként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Társaságnak.

1875:

FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy az „írásfeltalálók nyelve” a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. „A káldeaiak ősi nyelve és a turáni nyelvek” c. könyvében a hangtantól kezdve a főnévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére, logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszerűségét megállapította a sumírban is.

1875:

HEINRICH GELZER svájci nyelvész „Das Ausland”-ban megjelent cikkében megállapítja, hogy a sumír főnév- és igeragozás alakjai olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké.

1875:

OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja: „Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett sumír-akkád írást. Ezt az ősnépet turánnak nevezik.

1876:

DOPHUS RUGE német tudós a „Die Turanier in Chaldäe” c. művében megállapította, hogy a „sumírokkal most, íme, a turániak között egy elsőrangú kultúrnép tűnt fel.”

1879:

TORMA ZSÓFIA kutató régész – Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból álló sumír jellegű leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4 ősi székely rovásjelet talált.

Utalt a tordosi jelek és az asszír – babiloni írásbeliség kapcsolatának lehetőségére. Arra a meggyőződésre jutott, hogy Babilon ős népe a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép.

1881:

ERNEST de SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az első sumír várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került felszínre.

1883:

dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök „Legújabb ősnyelv” című dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének vonalát a sumír eredetitől az asszíron át a hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának első úttörői a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó sumírok voltak.

1887:

dr. GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész. A sumír-magyar rokonság bizonyítására – az embertani érvek mellett – alapos nyelvtani összehasonlítást végzett.

1. Kimutatta a sumír személyes névmások és a magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését.

2. Mindkét nyelv agglutinuálisan ragozó.

3. A viszonyragok és képzők a sumírban ugyanúgy mint az ural-altáji nyelvekben, elkopott főnevek.

4. Rokon vonása a sumír és az ural-altáji nyelveknek, hogy egyszerű ragokkal ki tudja fejezni a névszó viszonyait.

5. Közös jellemzője e nyelveknek a birtokrag használata, amelyekhez további viszonyragok illeszthetők.

6. Világosan levezethető több magyar és sumír birtokrag közeli rokonsága.

1896:

dr. K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek kongresszusán tartott előadásában mondta: „A törvényszerűségek és azonosságok alapján az a véleményem, hogy a sumír nyelv rokona az ural-altájinak.”

1900:

dr. FERENCZY GYULA egyetemi tanár „A szumirok nemzetiségi és nyelvi hovatartozása” c. művéből idézve: „A rendelkezésre álló bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a szumirokat a turáni népek egy ősi ágának tartsuk.”

1913:

GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz hasonlóan a sumírban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettős igeragozás.

1916:

dr. VARGA ZSIGMOND, 14 nyelven beszélő és író egyetemi tanár „Ötezer év távlatából” c. műve alapján.

1920:

-ban a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA elismerte a sumír és az uralaltáji nyelvek azonosságát.

1926:

dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, „SZITTYA-GÖRÖG EREDETÜNK” c. művében megállapítja, hogy

1. „grammatikánk és háromezer tőszavunk egyezik a hellén-göröggel”

2. „a székely-szittya és Ó hellén írás azonos” 3. A szavak egy részének leírása is meglepően hasonló (jobbról-balra olvasandók)
Egyedülálló nyelvi jelenség az egész világon, hogy szabályszerű hexameter formában verset a klasszikus ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni.
„Néhány népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is dalolhatták a „muszikosz” zenéje kíséretében.”

1932:

CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte megdöbbentő mágikus erejű, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendű, legfejlettebb – különösen a régi klasszikus nyelvek – foghatók hozzá.

1939:

BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését.

1940:

SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum Biblicum nagy 6 kötetes „Sumerisches Lexicon”-ja kb. 4000 szó megfejtésével.

1943:

HÓMAN BÁLINT történész: „A sumírok nyelve mai ismereteink szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi és ismeretlen eredetűnek mondott ősi szavaink elemzésénél tehát a jövőben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és hutti-huri nyelvemlékeket.”

1948:

RENÉ LABAT, a Párizsi L’Ecole des Hautes-Études tanulmányi igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt állított össze.

1953:

P. ANTON DEIMEL S. J. a római Institutum Biblicum igazgatója, a Sumerisches Lexicon szerzője kijelenti dr. Bobula Idához írt levelében: „A legkisebb aggályom sincs a magyar-sumír rokonság elfogadására.”

1962:

ORBÁN ÁRPÁD KUTATÓ – a dr. Aczél József által bevezetett valószínűségi számításra alapozott – a nyelvfejlődést figyelembe vevő kormeghatározó szórokonítási rendszert fejlesztette ki.

1963:

dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. művében a sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja, hogy: „A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más nyelvektől.”

1966:

HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az 1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a sumír piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül értelmezhetők.

1968:

dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és művelődéstörténeti kutató a nyelvfejlődési időmeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti stb. alapon állnak.

1970:

dr. BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen beszélő kutató, a „Sumír rokonság” és „A Magyar Nemzet Eredete” – meggyőző erejű – könyve után megjelent KÉTEZER MAGYAR NÉV SUMÍR EREDETE c. művében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetővé válik a sumír szótár segítségével.

Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy „a honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlődött szittya nyelvet.”

1976:

MAGYAR ADORJÁN: „A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte.”

1976:

dr. NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész „Sumír Nyelv = Magyar Nyelv” c., Svájcban 1976-ban megjelent könyvében meggyőző erővel bizonyítja, hogy a sumír szókincs jelentős része megegyezik a magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 sumír jel azonosítható és értelmezhető a székely rovásírás betűivel.

1976:

dr. OSETZKY DÉNES, kutató (mérnök) arra a következtetésre jutott, hogy „Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar nyelvben népi csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítője csak egy olyan csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a honfoglaló magyarság fajképébe.

1976:

dr. BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy „A szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett ékjelekből alkotott szavak.” A SUMÍR-MAGYAR egynyelvűséget 6000 éves ékirattábla ismertetésével bizonyította.

Magyarázatot adott arra (...) hogy HUN-GAR nevünk – éppúgy, mint az ázsiai HUN név is – éppen 5000 éve ismeretes és a ma SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is így nevezte.”

1977:

CSŐKE SÁNDOR kitűnő nyelvész végkövetkeztetése szerint:

A MAGYAR NYELV

a) önmagából eredő ősnyelv
b) szerkezeti rendszere elemeivel együtt magyar
c) szókincsének 95%-a magyar eredetű.

1977:

dr. GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára, francia állami támogatással kiadott „Összehasonlító szumír nyelvtan” c. – tudományos alapossággal írt – művében kimutatja, hogy 53 sumír nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral.

Pl.

a) A jelző egyes számban – a jelzett főnév többes számban van (jó emberek).
b) A kérdő névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van?; az én tíz-em),
c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz, juh).
d) Ugyanaz a szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek, testvér).
e) A független igék egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni; fáz-ni).

A nyelvtani részen kívül bemutat a prof. Labat által összeállított jegyzékből – az Orbán Árpád új kormeghatározó módszerével vizsgált – 93 sumír szót.

1980:

dr. OLÁH BÉLA magánkutató „Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete” c. könyvében megállapítja a következő azonosságokat:

1. A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a szumírral.
2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben.
3. A szavak nem kezdődnek két mássalhangzóval.
4. A két nyelvrendszer azonos: aglutináló, azaz RAGOZÓ.
5. Nem különböztet meg nemeket.

A magyar igeragozás a szumír tökéletesített formája.

1988:

FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakértő a Kolozsvári Múzeumban lévő 11.000 db-ból álló gyűjteményben a cseréptöredékeken – a Torma Zsófia által felismert 4 ősi székely rovásjelen kívül még további 8 betűt azonosított. Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben (N. Vlassa) talált, négy részre osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar rovásírás 6 betűjele tisztán felismerhető, kettővel pedig szoros kapcsolatban van.

A magyar rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra vezeti vissza, utalva a mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre. Nem véletlen, hogy a képírásokból kialakult, lineáris betűírás rovásírásként, mint a magyar nép íráskultúrája, máig is fennmaradt, annak ellenére, hogy immár 1000 éve történt a 34 jelű rovásunkról a kettős mássalhangzók kifejezését nehezítő 24 betűs latin írásra való áttérés.

1989:

dr. ERDÉLYI ISTVÁN régész „Sumér rokonság” c. könyvében írja: „...egyetemeink tanszékein legyen képviselője az assyrológiának is, amelynek szakkörébe a szumír kutatás is tartozik.”

1990:

dr. MAKKAY JÁNOS régész „A TARTARIAI LELETEK” c. tanulmánykötetében megállapítja „... az értelmezési és fordítási kísérletek önmagukban is a Dzsemet Naszr-írással való valamilyen kapcsolatot igazolják.

Szevasztok!
Jelenleg is folyó ádáz vita tárgya, hogy beszélt nyelvünk mely nyelvekkel rokon. A talán legáltalánosabb vélekedés szerint finnugor nyelvet beszélünk. A beszélt nyelv eredete azonban nem azonos magának a népnek az eredetével.
Származásunk kutatását illetően fontos társtudomány az összehasonlító nyelvészet, de nem az egyetlen. Ha nem lennének írásos emlékeink a nálunk a XIII. században letelepedett - akkoriban törökös nyelvű és kultúrájú - kunokról, kizárólag anyanyelvük alapján ugyanott keresnénk őshazájukat, mint a magyarokét.
A bökkenő őstörténetönk kutatásában - ismereteim szerint - éppen ott van, hogy pl. az antropológia, a régészet, az ősnövénytan, a zenetudomány, legújabban a genetika más és más területre vezet minket. Valószínűleg helytelen ezek bármelyikét kizárólagos őshazának megnevezni. Ugyanilyen helytelen lehet bármely komolyan szóbajöhető népet (népcsoportot) is kizárólagos ősönknek kijelölni.
A magyar nép kialakulásában ileyen-olyan mértékben ezek bármelyike (mindegyik?) részt vehetett. A több népből kialakuló egységes vezetés alatt álló emberek valahol, valamikor magyarnek kezdték nevezni magukat. Igen izgalmas kutatási terület lehet az is, hogy vajon hol és mikor zajlott le ez a folyamat.
László Gyula fogalmazott valahogy úgy, hogy a magyarság őshazája Eurázsia, és az itt élő népek közül jónéhány szerepet játszhatott kialakulásában.
Ez persze nem olyan frappáns, mint egy meghatározott területen élő egyetlen néptől származtatni magunkat, de lehet legalább annyira hiteles.
Bocs, ha hozzászólásom kicsit hosszúra sikeredett volna.
Üdv!
Kenus

Még egy: az ugor szó eredetét nem tudom fejből, majd én is utánanézek.
Annyit a témáról, hogy a finnugor népeknek van ún. belső és külső nevük. Ez utóbbit más európai népektől kapták. Pl. suomi - finn, saami-lapp, magyar - pl. Hungarian, manysi - vogul, chanti - osztják, erza, moksa - mordvinok két neve, komi - zürjén, udmurt - votják, mari - cseremisz stb.
Tehát ha az ugor szó esetleg szláv eredetű is, azzal még semmit nem bizonyítottál, csak annyit, hogy a szlávok elneveztek így valamit. Pl. a Deutsch-okat németeknek nevezték el a szlávok (kb. így nemetc), meg aztán mi is, ettől még a németek nem lettek se szlávok, se magyarok.
Az meg, hogy egy szónak nincs jelentése nem létezik, minden szónak van jelentése.

1. Jön a vonat - Juna tulee.

2. szélességi fokok. A közös növénynevek, állatnevek miatt ma azt feltételezik, hogy a 65. szélességi foktól délre, és az Uraltól nyugatra éltek.
3. Budenz mit mondott, mit nem mondott óta már eltelt pár évtized, azóta azért kisütöttek ezt-azt a finnugristák is. Találtak 15 finnugor nyelvet, néhány szamojédot is.
4. Gárdonyit és Arany Jánost nem értem, miért idézted.
5. Az a finn kultuszizé hülyeség, bocs. A helsinki és a jyvaskylai egyetemen is finnugor nép vagyunk, képzeld, ők elhiszik.
6. Melyik népnek van írásos emléke Kr.e. 4000-ből? Gondolom, nem soknak. Ez mit támaszt alá?

Sziasztok!

Én a Kiszely-féle elméletet tartom a legvalószínűbbnek. (Valszeg mások találták ki, de azt nem tudom.)

E szerint a magyarok belső Kínából származnak, több türk törzzsel együtt. Kb. ezt a területet hívják ma Dzsungáriának, valahol Urumcsi (Ürümcsi?) környékén. A legközvetlenebb rokonaink az ujgurok (fehér kínaiak), ma is ott élnek.

A magyarok mintegy kétezer éve északkelet felé, a többi türk népcsoport dél-délkelet felé indult el, így északról és délről kerültük meg a hegyvidék tömbjét.
Vannak utalások arra, hogy bizonyos magyar csoportok is dél felé indultak. Ezen érvek lehettek azok, amiért Kőrösi Csoma és a többiek erre indultak el.
Ráadásul két éve találtak egy "gyanús" népcsoportot Tibetben, akiket környezetük is magyarnak tart. Valószínűleg nem alaptalanul (pl. kopjafás temetkezés rajuk kívül többezer kilométeres körzetben nincs).

A sumér rokonság gyanúját ez az elmélet talán magyarázni képes: a sumérok a korábban odavándorolt türk népekkel kerültek kapcsolatba.

Fuly

Hát megfontolt talán, de okos nem lesz a hozzászólásom. Sosem rajongtam a történelemért.....

A töritanárnő - sosem felejtem el - úgy díjazta egy produkciómat, hogy tetőfedőkre is szükség van......

Minden nép, nemzet változik, alakul, messze vagyunk őseinktől, bárkik is voltak, mint Makó Jeruzsálemtől.

Nem tudom mit kéne ma másképp tennem, ha kiderülne, hogy mittudomén oszmánok, vagy bármilyen más náció voltak az őseim? Csináltassanak a parlamenti őröknek másfajta egyenruhát, vagy vezessünk be új nyelvet?

A cigányság Indiából származik. Most akkor inkább szitározzanak és ne hegedüljenek? Vagy Papayát termesszenek, és legyenek vegetáriánusok, mint őseik?

Létezik egy Braziliában élő magyar bácsika, Badinyi-Jós ......mittudomén, aki szerint a magyarok nem is magyarok, hanem a pártus birodalomból származnak, és még Jézus is, tehát honfitársunk volt a megváltó.

Na most ettől még ugyanúgy boldogok a lelki szegények, és a békességeseké a Föld, ég világán semmi nem változik.
Szóval nekem ez a kérdés nem probléma, és leírtam, hogy tudjátok, ilyen is van.

avi

Kedves magustanonc!
A sumer-atlantiszi kifejezés kissé gázos. A sumer nem csak bizonyitottan létezett nyelv, hanem részben meg is van fejtve. Folyamatos vita dúl arról, hogy e nyelv rokona-e a magyarnak.

Udv

Nem tudom hogy a finn nyelv meg a magyar mennyire rokon, de az urali finnugorokhoz mindenkeppen van kozunk. Egyszer hallottam a teveben egy oreg vogult (de lehet hogy hanti volt avagy nyenyec) tizig elszamolni, szinte egy az egyben magyarul mondta :) Itt az indexen is lattam egy linket egy tablazatra ahol a finnugor nyelvek szamolasat osszehasonlitjak es szemmel lathato a hasonlosag.
Ami a genetikat illeti, a magyarsag mar szinte azonos a kornyezo kozep-europai kevereknepekkel. Vagy masfel eve neztem egy olyan gen magyarorszagi jelenletet ami csak europaiakban fordulo elo (leginakbb a skandinavokban, de a del-olaszokban mar szinte alig, arabokban es kozep-azsiaiakban nincs meg) es szinte pontosan annyi az elofordulasa mint mondjuk a cseheknel vagy az osztrakoknal.

Folyt köv!
Egy kisérdekesség a nyelvünkről:

1850:

SCHLŐZER követői, ZEUSS, UDINGER, RÖSSLER, DÜMMLER stb. azt állították, hogy a magyar nyelv származását az Ural hegység és Nyugat Szibéria térségeiben az 50–55 szélességi foktól északra szabad kutatni.

1871:

BUDENZ JÓZSEF csak az északi turánok szavaival egyezőket tekintette ősmagyar szavaknak és a sohasem létező népet és nyelvet finnugornak nevezte el. Azt állította, hogy „A szószegény nyelvet beszélő vad barbár nép... – kényszerűségből ren- geteg olyan szót vett át, amelynek értelme, fogalma a honfoglalók előtt ismeretlen volt ... a törököktől, perzsáktól és főleg a szlávoktól.”

1880:

ARANY JÁNOS Az „orthologusokra” c. ironikus versében írja a nyelvészkedők céltudatos koholmányairól:

Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt
Ami új van benne mind rossz
Ami régi, az meg tót.

1942:

N. ZSUFFA SÁNDOR A Budenz féle tévedésekhez hasonló dőreségeket azért kellett kitalálni és hirdetni, hogy a megdönthetetlen történelmi és nyelvészeti igazságok tagadhatók legyenek.

A bűvészkedések révén megszületett nyelvészeti hazugságok történelmi tényekké váltak
- ÉS HOGY MIÉRT
(erről Gárdonyi Géza ad választ)

„Minden nemzetnek fő kincse a nyelve
Bármit elveszíthet, visszaszerezheti,
De ha nyelvét elveszti,
Isten se adja vissza többé."

Gárdonyi Géza

-További érdekesség:
1958:

A „LIBRE BELGIQUE” c. lap közölte, hogy a Finn Kultuszminisztérium új ügyosz- tályt alapított, amelynek feladata az is, hogy a finn népről és a finn történelemről a valótlanságok ne terjedjenek el. Ennek az ügyosztálynak Belgiumban a legelső dolga volt, hogy kérte a Belga Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy a „FINN-MAGYAR ROKONSÁG ELMÉLETÉ”-t töröljék, mert ők – a finnek – tagadják, hogy valami közük lenne a „MONGOLOID MAGYAROK”-hoz.

1962:

HAJDU PÉTER: „A finnugor ősnyelvet nem ismerjük, semmiféle írott emlékkel – erre vonatkozólag – nem rendelkezünk

En hallottam valami sumer-atlantiszi eredetrol is, de mivel egyik nyelvrol sincs igazi emlekeink, igy ez is marad csak elmelet.

Sziasztok!
Szeretnék először is elnézést kérni, ugyanis én nem csak nyelvi, hanem elsősorban genetikai eredetünket is szeretném megvitattatni veletek.Látom, hogy néhányan nem tudják pontosan, hogy a hivatalos elmélet az, hogy a magyar nép nyelvi, illetve genetikai származása ugor-i.Az én véleményem szerint ez a tan téves vagy tudatos tévesztés (ez alatt értem, hogy le akarnak bennünket értékelni, lealacsonyitani, leegyszerűsíteni).
Például az ugor szó szláv eredetű és nem jelent semmit; találtam egy kifejezést, ami tényleg hasonlít egy finn kifejezéshez:
"jön a vonat" - finnül - "juna vinoa"
Ezzel két gond van:
1. a "juna" azt jelenti, hogy vonat, míg "vinoa" azt, hogy jön.
2. ammikor elvileg az ugor népek többezer évvel ezelőtt együtt éltek, hol volt vonat?!, hogy ez a kifejezés megmaradt volna!
folyt.köv.

1. Igen, már a topicnyitó rosszul írta.

2. Lehet hogy ez a hivatalos állásfoglalás egyes körökben, de ennek még utána fogok nézni. A rendelkezésemre álló szakirodalomban az altáji és uráli nyelveket még egy közös ágba sorolják, bár lehet hogy elavultak a forrásaim. Viszont a finnugor oldal sem tagadja nagyszámú altáji (türk) szó jelenlétét a magyar nyelvben.

Igazad van abban, hogy a mai modern nyelvészet pontosabban meg tudja állapítani az egyes nyelvek eredetét, én is láttam erre egy példát. A hettita nyelvet pl. sokáig sémi eredetűnek hitték, aztán az ezzel teljesen szembenálló régészeti eredményekből kiindulva, kiderült hogy indoeurópai.

Ha elfogadjuk is a magyar nyelv finnugor eredetét, az még titokzatosabbá teszi a magyar nép eredetét. Ezen kívül ugyanis semmi más nem utal finnugor rokonságra. A topic kiinduló kérdése általános értelemben értendő, ilyen szempontból a nyelvi eredet csak egy komponens. Az amerikai feketék sem angolszász eredetűek azért mert angolul beszélnek.

1. Budenz.

2. Márpedig elvetik.:-O A finnugor nyelvek tágabb értelemben az uráli nyelvcsaládba tartoznak, mint ahogy mondjuk a germán nyelvek az indoeurópai nyelvek közé. Az altáji (=török-mongol) nyelveket ugyanolyan különálló nyelvcsaládnak tartják, mint az indoeurópait, urálit, sémi-hámit stb. Legalábbis ez a hivatalos álláspont. Az antropológiai hovatartozás más kérdés.
A 19. század végéig meg már csak azért sem beszélt senki finnugor eredetről, mert addig nem létezett történeti nyelvészet, sőt, a mai értelemben vett nyelvészet sem létezett.

1. Az uráli-altáji nyelvrokonságot ma a nyelvészek nagy többsége egyértelműen elveti.

Egyértelműen nem vethetik el, hiszen a finnugor nyelvek tágabb értelemben urál-altáji nyelvek is. (Azért a fogalmi kategóriáknak majd utánanézek, nem vagyok nyelvész). Minden más szempontból viszont aligha tagadható a magyarok altáji (turáni) eredete, források tucatjai számolnak be erről. Sőt csak arról, ott vannak a honfoglalás korabeli hitelesnek tekinthető leírások (bizánci, latin, német).

A 19. század végéig senki sem beszélt finnugor eredetről, amikor az akkori politikai érdek, a topic elején említett Budez elmélete segítségével, meg nem kreálta a finnugor származást.

2. A magyarok - bizonyíthatóan - 862-ben jártak először a Kárpát-medencében, egy nyugati kalandozás során.

Igen így van, 862-ben intéztek először támadást a keleti frank provinciák ellen. A térségben akkoriban kialakult instabil politikai helyzetben a frank-morva háborúba avatkoztak be, hol az egyik hol a másik oldalon. A 896-os dátumnak nem nagy jelentősége van, a honfoglaló magyarok létszáma a térség lakosságának 10%-át sem érte el. Az azt követő 300 évben viszont folyamatosan érkeztek türk népek keletről.

1. Az uráli-altáji nyelvrokonságot ma a nyelvészek nagy többsége egyértelműen elveti.

2. A magyarok - bizonyíthatóan - 862-ben jártak először a Kárpát-medencében, egy nyugati kalandozás során.

A magyar nyelvben egyébként is jóval több a török eredetű szó (és most alapvető szavakról beszélünk), és ezeket nem a középkorban szedtük össze.

Igen így van. De a török is rokon a finnugor nyelvekkel, tágabb értelemben az urál-altáji nyelvcsaládba tartoznak.

Sőt, sokan egyfajta kelta (!) származást is felismerni vélnek.

A kelták bizonyíthatóan itt éltek a Kárpát-Medencében vagy 800-900 évig, ha a mai magyar nyelvre nincsenek is hatással, genetikailag annál inkább megtalálhatók a mai lakosságban. Igaz ezt még el lehetene mondani néhany népről (pl. különböző szláv, germán és indoiráni népek).

És akkor még ott vannak a japánok a - szerintem - kissé imperialista indíttatású rokonság-elméletükkel, meg az a kettős honfoglalás elmélet.
Bár az első hullám szerintem inkább a hunok, azaz a monda szerint Hunor leszármazottai lehettek. Mi, "Magorok" meg másodszorra.

Ez nem így van. A hunokat 456-ban Attila halála után a Nedao melleti csatában legyőzték a germánok, majd teljesen ki is szorították őket egészen az Azovi-tenger vidékéig. A kettős honfoglalás elmélete szerint az első tartósan megtelepült ázsiai nép az avarok voltak 568 után, akiket több hullámban követtek más türk jellegű népek, igazából az avarok is több hullámban jöttek. Aztán az avarokat a frankok győzték le 795-ban, és 100 éves szünet után megjelentek a magyarok 896 körül. Az utolsó türk hullám a kunok voltak az 1200-as években. Vagyis igazából többes honfoglalásról van szó.

A lényeg tehát az, hogy a nyelvünkből nem lehet semmire következtetni, hacsak nem arra, hogy alaposan összeszedtünk mindent, amivel találkoztunk

Valahogy így történt, de a magyar nyelv alapvetően urál-altáji, szerintem inkább türk, mint finnugor, bár a nyelvészek azért a kijelentésért meg fognak támadni. A nép viszont többségében indoeurópai. Ez a kombináció igencsak izgalmas és érdekes, de diszharmonikus is.

Kedves ervinkos!

Ha hihetek nagy tudású műfordító professzorom szavainak (márpedig miért ne tenném), akkor most valahogy úgy áll a dolog, hogy ezt az elméletet leginkább mi erőltetjük.
Amióta nem vagyunk szegény, elnyomott nép, a finnek elkezdték azon véleményüket hangoztatni, hogy ők ugyan nem mentek soha sehova, mindig ott voltak ahol most, legfeljebb ki-kinéztek a baltikumba. Tehát ha az ő nyelvükkel összevetve akarnánk bizonyítani eredetünket, eléggé melléfognánk.
A magyar nyelvben egyébként is jóval több a török eredetű szó (és most alapvető szavakról beszélünk), és ezeket nem a középkorban szedtük össze. A magyar finnugristák ugyan máig vérben forgó szemekkel védik elméletüket, de már-már túlsúlyban vannak a török eredet hívei. Sőt, sokan egyfajta kelta (!) származást is felismerni vélnek.
És akkor még ott vannak a japánok a - szerintem - kissé imperialista indíttatású rokonság-elméletükkel, meg az a kettős honfoglalás elmélet.
Bár az első hullám szerintem inkább a hunok, azaz a monda szerint Hunor leszármazottai lehettek. Mi, "Magorok" meg másodszorra. Hiába, az ikrek egészen különös módon mindig megértik egymást. Még akkor is, ha senki más...
A lényeg tehát az, hogy a nyelvünkből nem lehet semmire következtetni, hacsak nem arra, hogy alaposan összeszedtünk mindent, amivel találkoztunk. Pedig az vélhetően nem volt kevés.
Azért engem változatlanul érdekel a dolog, jó lenne valakit megkérdezni, aki naprakészebb nálam.

Uedv
-zoeRg-

Mostanaban(a napokban) volt egy hir az egyik tv hiradojaban(nem tudomanyos forras), hogy genetikailag az emberisegnek 7 osapja volt...
Tehat teljesen mindegy milyen rokonsagunk van, volt lesz...
Ja, es az a 7 afrikai fekete boru volt , nagy valoszinuseg szerint.

Mar ha igaz a hir...

Nos, aki a finnugor elméletet hivatalossá tette az Bundez (remélem jól írtam), mint a tudományos akadémia vezetője a 19.század végén. Róla érdemes tudni, hogy német területekről származott és 20 évesen még egyetlen szót sem tudott magyarul.

A finnugor elmélet valóban nagyon gyenge lábakon áll, sőt azt lehet mondani hogy nem sok köze van a valósághoz. Néhány nyilvánvalóan triviális ellentmondás:

- a finnugor népek egyike sem volt lovasnép
- a finnugor népek egyike sem lépett fel a történelem során hódítóként
- a finnugor népek egyike sem vándorolt a történelme során déli irányba. Alárendelt szerepük miatt ezzel szemben kevésbé értékes területekre szorultak, vagyis ősi lakhelyükhöz képest északi irányba, a sarkkör felé.

Mielőtt valaki azt hinné hogy a mai finnek viszont finnugorok, ez sem igaz. Nyelvük ugyan az, de etnikalilag a balti és skandináv népekhez közelebb allnak.

A téma azért komplikált, mert minden elterjedt elméletnek van bizonyos mértékű igazságtartalma. A mai magyar nép valódi származása és kultúrája egy nagyon összetett szintézis eredménye. Egyetlen elmélet sem tekinthető tehát kizárólagosan igaznak.

Hello!

Ezt a topicot felteszem a kedvencekbe, reszkessetek! :))

SZVSZ annyi közünk van a finnugorokhoz, mint nekem volt a Pista bához. Szomszédom volt egy időben, tanultunk egymástól pár jó szót...

Fuly

Kedves ervinkos,

Hogy érted, hogy finnugorok vagyunk?
Ugyan, nézd, mióta azok a szittya oseink iderabolták magukat, annyiféle néppel keveredtunk, meg minden... nehogy már! A nyelv az OK, bár ne feledd, hogy a nyelvújítás meg az ido hatalmasat változtatott rajta, szoval messze nem ugyanaz.

Egyébként> ami a finnugor elméletet illeti, télleg elég gyenge lábakon áll, mint oly sok más teoria (darwinizmus, stb.)

Kulonben meg tényleg, emberek vagyunk, és kész. Már aki azt hajlandó tudomásul venni.

Szeretettel>
t.

Csak elegansan lenullaztam :-)
Erdekelni erdekel, de nem annyira, hogy emiatt osszetorjem magam, mindenfele hajmereszto Turani emlekeket es kinai-zsido legendakat is elolvastam, es eddig ugy vagyok vele, hogy akkor mar inkabb a finnugorok :-)))

Kanka ez meg hogy jön ide????
Valószínűleg őt érdekli, meg lehet hogy másokat is. Pl engem is érdekel a téma.

Els0s0rban ember vagy0k, es veletlenul magyar.
Most nem t0k mindegy? Nagy az isten allatkertje....