Annyira okos vagy a saját szakmádban, és ahelyett, hogy a _valódi_ észt osztanád, csak ilyen semmit nem érő kirohanásokat intézel hozzánk.
Lehet, hogy a kaszt ellen ugrott fel a pumpád, de azt akkor intézd aszerint.
És akkor sorjában:
Ki a fene beszélt arról, hogy a golyók mennyi _idő_ alatt zárkóznak fel????
A kottyanás itt ráadásul a mi polemizálásunkban nem is a vezetés pontosságára vonatkozott, hanem a hajtáskori irányváltásra!!! És vakon azt mondom, hogy a nyakamra teheted a késedet, de a ti gépeitekben is van ennek ellensúlyozására szoftveres segédlet.
82-ben az EMG-ben már ott lábatlankodtam, mikor a CNC gépeket fejlesztették, és figyeltem, halgattam, nyári gyakorlatos diák lévén. Már akkor kitalálták ezt.
Ezen most mér kapunk tőled hideget, meleget?
Lézervágásba több tíz millát befektettek, és nem hobbi célra kell?
Nalam hianyzik a topiccim vege es ahogy elnezem mas topicoknak is. A kedvencekben kint van vegig. Mar megint mi ez a fassag, nem hallottatok valamit mit dolgozik a moderatura?
Én 13 éve dolgozok mint CNC programozó és gépbeállító. Szinte minden fajta forgácsoló gépen dolgoztam, de (egy két kivételtől eltekintve) ennyi baromságot amit ti itt összehordtatok, még életemben nem hallottam. Ja és nem vagyok milliomos, pedig igen jól értek hozzá.
Itt azért felmerül a kérdés, hogy miért nem jó ha minden esetben a lézereshez jár? Annak is lenne munkája, neki meg nem kellene (gazdaságtalanul) fenntartani egy technológiát.
Még azért van egy- két terület, ahol elkelhet -segítségnek - a CNC.
Van egy barátom, aki díszműkovács.
Ha megrendelnek nála egy kerítést, mondjuk 30 folyóméter, van olyan, hogy 3-500 darab rózsát kell kivágjanak, díszítésnek. (Egyéb sallangok mellett)
És egy rózsát laposvágóval vagy egy fél óra, mire kettes lemezből a segéd kieszkábál, pedig nagyon gyakorlott.
A legutóbb már megunta, elment a lézeresekhez, egy táblából fél óra alatt kivolt a 300 darab, lézerrel vágva.
Na ő például nagyon szeretne egy CNC plazmavágót, lézer nem is kéne neki, mert a vágás után úgyis annyit ütik azt a vasat, nem baj, ha nem csodaszép az éle.
Szal az olcsó CNC-nek is van tere, a kis műhelyekben, segédletnek.
Persze a megmunkálási pontosság növekedésével az árak rohamosan emelkednek, de nagyon sok területen nics rá szükség.
1978-ban 2.800.000.- , azaz kétmillió-nyolcszázezer forint volt egy lengyel CNC esztergagép. Viszonyítás: akkor ennyi pénzből simán vehettél bárhol, bármilyen házat a budai hegyekben. És még maradhatott volna pár forintod... Járj utána...
Szóval ez a gép a kötelező és szükséges karbantartási munkákat leszámítva, FOLYAMATOSAN dolgozik azóta, heti 5 napban, napi két műszakban...
Azóta van egy kiemelkedően és megdöbbentően jól felszerelt, simán európai színvonalú üzem, melyet az az 1978-as gyártási évű eszterga dolgozott össze az elmúlt pár év (28...) alatt. A régebbi gépek, hogy "haladjanak a korral" és a megrendelésekkel, szoftverileg, vezérlésileg teljes átalakításon estek át, SIEMENS két éve végezte el a munkát a kilenc gépen majdnem 18 milláért. Ha utána nézel, ez sem sok, vannak drágább megoldások is.
Folyamatos beruházás még a mindenkori megfelelő hardver és softver is, hogy az internetes piacterekre felrakott munkákat megfelelő progin azonnal meg tudd nézni ( legtöbb fémipari cég azért nem jut munkához, veszti el piacait, s ezért fajlagosan egyre drágábban kezd dolgozni, hogy a morzsákból még valahogy el tudja tartani magát, mert ugyan több tízmilliós, akár több százmilliós géppark kallódik valahol a csarnok hűvösében, de képtelenek beruházni progikba, inkább lótnak-futnak ide-oda , hátha valaki megnyitja, megnézi, kinyomtatja, átkonvertálja, stb-. a file-okat, hogy tudjanak árajánlatot adni).
Na, ez ma már nem megy.
Olyan verseny van a piactereken, hogy pár órán belül adnak ajánlatot a felrakott munkákra.
Ha komolyan érdekel a CNC, illetve egyáltalán a fémmegmunkálás, mint munka, akkor előbb helyezkedj el valahol egy fémipari cégnél fő - vagy másodállásban, a tudásért dolgozz és ne a fizetésért. Tanuld meg a szakmát az alapjaitól, tanulj meg programozni, ismerd meg a vezérelt fémmegmunkálás elemeit (miskolcon és talán a bme-n azt hiszem, hogy tanítják), logikáját, előnyeit, hátrányait stb. Majd el fog telni pár év, s eldöntheted, illetve az élet eldönti: ez a te területed vagy sem, tudsz valami olyat adni, amit más nem, vagy csak drágábban vagy lassabban, stb.
Drága játék a fémmegmunkálás élesben, üzletszerűen, komolyan. Egy élet kell hozzá és a szakma szeretete. Mint mindenhez, amit igazán komolyan és magas színvonalon szeretne valaki művelni.
S még valami fontos: Rengeteg valóban jó, szakmájában, saját területén kimagasló tudású szakember kallódik hazánkban (is). Nem titok, hogy miért: Van a világnak egy hihetetlenül gyorsan fejlődő része, amely a termelés (mindegy, hogy könnyű vagy nehéziparról van szó) minden területén nagyságrenddel olcsóbban tud előállítani termékeket, mint a drága Európa. Itt és most nem a gagyi, gyárilag büdös kínai zokni és a rozsdásodó, de rozsdamentesnek árult edénykészlet a lényeg. Ott van a technológia számukra is elérhető, megfizethető távolságban. Hihetetlenül jól képzett fiatal szakembereik vannak, szakmunkások, mérnökök, stb. Modern hierarchiájú vállalatok (konkrét példa: 47 % mérnök, 40 % fizikai dolgozó, 13% inaktív, adminiszrációs, egyéb munkát végző személy) gombamód nőnek ki a földből azon a vidéken. Olcsóbb minden költségük, még az alapanyaguk is. Rugalmasak, jól szervezettek, naprakészek, folyamatosan frissített tudásanyaggal rendelkeznek. Ehhez képest hogy tudunk versenyben maradni, akár a forgácsolás területén is?...
Van Zuglóban egy cég: H-Tech, (honlapjuk is van). Érdemes egy pillantást vetni rájuk. Azok a gépek baromira mennek.
Megj.:esetenként vállalt munkára nem nagyon lehet céget alapítani.
Kisebb CNC már kijön pár milkából, azzal "magad uram alapon" lehet harcolni, és talán nyereséges is lehet. Azt kell elérni, hogy ha áll a gép, akkor ne kerüljön sokba. Pl: adó, helységbérlet, alkalmazott.
Nem kívánom az ellenkezőjét állítani, de ha egy komoly CNC esztergagép tényleg 30-40millió, akkor azért az árát be is kell hoznia. Tényleg csak annak éri meg, aki foilyamatosan tudja etetni. Sőt, talán ez már az a kategória, ahol a 2-3 műszak a kifizetődő.
Nem probléma a pontosság. De a munkahely létrehozása, a folyamatos munka biztosítása nem kis feladat. A beruházási költségek is nagyok. Inkább akkor kifizetődő, ha tudsz folyamatosan munkát szerezni, vagy olyan tevékenységet végzel ami igényli a termelékenységet.
Arra gondoltam, hogyha be lehet tanitani rá embereket, lehetne kisebb dolgokat sorozatban gyártani. Emellett van rá lehetőség egyedi darabokat megtervezni, legyártani. Kérdés, hogy mennyire pontos és megbizható vele dolgozni.
Igazából nem világos, hogy mit szeretnél. Egy CNC iparit venni és hajtani, vagy dolgozni ebben a környezetben?
Kis országunkban egy fura helyzet állott elő CNC ügyben. Kevesen értenek hozzá, és azok egy kasztot alkotva hihetetlenül drágán dolgoznak. (tisztelet a kivételnek), holott a rendszer azért jött létre, hogy növelje a termelékenységet és a pontosságot. Egyszóval olcsón jót faragjon. Amíg a szemlélet meg nem változik, addig csak foltokban terjed a technológia.
CNC esztergára gondoltam, erre látok egyretöbb álláshirdetést. Eddig csak a hobbicnc topikot találtam meg, melyik másikra gondoltál?
Másik oldalról pedig azt hallottam, hogy van jó pár budapesti vállalkozó, akinek komplett CNC gépparkja van kihasználatlanul.
Harmadik oldalról pedig azt hallottam, hogy egyre jobban kell vigyázni a gépekkel, az árverseny miatt állitólag egyre megbizhatatlanabbak. Volt, aki szerint pár év után tönkrement egy ismerösének gépe, mert valamelyik tengely gyenge minöségü anyagból készült.
Az árak tekintetében hihetetlen különbségeket hallottam, igy megintcsak ellenérzéseim vannak, hogy mi hiányozhat az olcsóbbakból, stb.
Jó hogy említetted a nyomtatót. Életre szóló élmény volt számomra, hogy amikor a kollegáim nyomtatót építettek ATARI-hoz, akkor derült ki, hogy a kocsi elindulásakor keskenyebb karaktereket ír, mert a rendszernek fel kell venni az állandó sebességet.
Vagy szinkronizálni kell útjeladóval. Ez a hatás is létezik CNC-nél.
Szerintem meg van. A golyós szán sokkal kisebb erővel tologatható, és irányváltáskor nem tapad. A tapadás jelentősen növeli a periodikus nem maradandó alakváltozást a hajtórenszerben. Ha a hagyományos asztal könnyen jár akkor szitál, ha meghúzom a csavarokat akkor tapad.
Harmadik kép:
A golyós orsónak azért persze van köze a kottyanámentes irányváltáshoz. Ha a Proxxon-ba beépítettek ilyen hajtást, akkor nem sokat kell izgulni a holtjáték miatt.
a helyzet meg ennel is bonyolultabb, ha szabad bonyolitani.
egyreszt holtjatek adodhat a szerkezet barmely elemenek a nem elegendo merevsegebol is. akar egy tengely torzios csavarodasa a meghajtasban okozhat holtjatekot. az egyik veget lehet hogy 1-2 fokkal is el kell tekerni hogy a masik vege elkezdjen tekeredni.
a golyosorso-anya megoldas mukodeseben olyan mint egy melyhornyu golyoscsapagy. de annak is van axialis jateka! persze a ferde hatasvonalunak nincs, de csak az egyik iranyba, ugyhoyg a csapagybol is meg az anyabol is ketto kell egymassal szemben. van olyan alternativ megoldas, hogy ha az orso es az anya is nagyonpontosan megmunkalt, es a hotagulas nem jelentos mondjuk olajos hutes miatt, akkor valogatott golyokkal toltve meg lehet fesziteni hogy holtjatekmentes legyen.
a legviccesebb: az egy dolog hogy a hajtas iranyvaltasakor kottyan, de a terheles iranyvaltasakor is kottyanhat! ezt meg nem lehet szoftverbol kikompenzalni. ha egy ajtot csuk mondjuk, es az ajto ellenall, akkor egyik iranyba feszul, ha en meg kezzel gyorsitom a csukodast akkor masikba. ha van holtjatek, rangathatom az ajtot oda vissza. mindenfele ferde keseknel egy eszterga pl amikor olyan reszhez er, atranthatja a kest a holtjatek masik oldalara...
És ez sem kottyanásmentes az irányváltás szempontjából, mert a golyók közt mindig van rés, és amíg az át nem "vándorol" a menetirányváltáskor a "sor" egyik végéről a másikra, bizony addig a kocsi nem indul meg.Ilyen precíz szerkezeteknél ez igen kicsi, de ott van, és a használattal csak növekszik.
Még a feszített acéldrótos húzású kocsiknál is beépítik a szoftverbe a kotyogáskompenzáló lépéseket, lásd nyomtatók!
Csak ott nem kell erre figyelni, ahol az elmozduló elem valamilyen elmozdulásérzékelővel kapcsolatban áll.
Például egy kapacitív, vagy optikai elven működő szondával, de ez is csak akkor igaz, ha a szonda közvetlenül az elmozdulást méri és nem a motor tengelyére van felszerelve.
