annyira sötét vagy, hogy még azt sem tudod, nincs jó meg rossz matematika. a matematikát a valósággal egy fizikai megfeleltetés köti össze. a kettő együtt vagy leírja a jelenségeket, vagy nem. valamit vagy érthető, vagy nem. az okos tudós úgy választja ki a fizikai modellt és a hozzá tartozó matematikai formalizmust, hogy azok a valóságot leírják, és a kezelésük a lehető legegyszerűbb legyen.
minden rel elm cáfoló azt nem érti meg, hogy a rel elm (matematika + fizikai értelmezés) megfelel a tapasztalatnak. cáfolni nem lehet, esetleg meghaladni, ha valaki tud egy könnyebben használható fizért + formalizmus rendszert, ami szintén működik.
iszugyi, a tied nem felel meg semmilyen követelménynek, mert:
1. nem tud jósolni. megtagadtad a választ minden kérdésünkre (centrifuga, űrállomás, bolygópályák számítása, diffúzió, mittoménmivótmég)
Te meg mi az Isten nyila vagy? Matematikus, vagy mi? Akkor is ha az lennél, meg kellene különböztetni, 'milyen' matematikát kell a fizikában használni. Az nem lövöldözés a sötétben becsukott szemmel. A fizika alapjai ismeretéböl kell eldöntene melyik a 'jó' matematika.
Gondolod, ezeket mind ismerni és használni kell? És miért, ha szabad megkérdezni?
"lináris tér, affin tér, alterek, szorzatterek, bilineáris és kvadratikus formák, skalárszorzat, norma, ortogonalitás, lineáris kombináció, generátorrendszer, bázis, dimenzió, lineáris transzformációk, projekciók, mátrixok, euklideszi és pszeudoeuklideszi terek, és mindezek kapcsolata egymással. Néhány általános algebrai fogalom ismerete sem árt, mint pl. algebrai struktúrák, csoportok, algebrák."
És hol maradt a felsorolásodból a Lagrange formalizmus és a variációsszámitás? Vagy úgy, ahhoz nem értesz semmit? Légyszives ne bolondítsál könnyelmüen senkit sem!
Kedes Simply Red, ez talán ijesztőnek is hangozhatna egy a témával megismerkedni akaró számára.
Kétségtelen dolog, hogy az általad felsorolt ismereteknek a megtanulása, sőt, készség szintjén való rutinos alkalmazása sokat segít a specrel "faramuci" dolgainak a megértéséhez, elfogadásához, az intuitív gondolkodás kialakításához.
Mindazonáltal a specrel sok problémája (pl. ikerparadoxon, Budapest-Androméda köd utazás) ennél egyszerűbben is tárgyalható.
Nem kell más, mint fizikából tudni mi az az inerciarendszer, és az s=v*t összefüggést, axiómaként elfogadni a relativitás elvét, posztulálni a fénysebesség azonosságát minden inerciarendszerben, és matekból megtanulni a négy alapműveletet, a gyökvonást és az egyenletrendezést. Ebből is sok minden kijön, talán még meg is érthető.
Ha valaki emellé megtanulja a síkgeometriai koordinátatranszformációkat (a szögfüggvényekre sincs szükség, bár hasznosak lehetnek), máris sok analógiát felfedezhet, ami segít a faramuciságok elfogadásában.
A lineáris algebra ezen síkgeometriai ismeretek általánosításként fogható fel, így annak ismerete még általánosabb képbe foglalja az egészet, és elvezet a mélyebb összefüggések átlátásához, és alapot ad a továbblépéshez.
Kedves Magnum! Üdvözlöm az elhatározásodat. A lineáris algebra fogalmai közül a következőket kéne ismerned: lináris tér, affin tér, alterek, szorzatterek, bilineáris és kvadratikus formák, skalárszorzat, norma, ortogonalitás, lineáris kombináció, generátorrendszer, bázis, dimenzió, lineáris transzformációk, projekciók, mátrixok, euklideszi és pszeudoeuklideszi terek, és mindezek kapcsolata egymással. Néhány általános algebrai fogalom ismerete sem árt, mint pl. algebrai struktúrák, csoportok, algebrák. Ha ezek tanulmányozása közben valami itt nem említett fogalom kerül elő, azt sem szabad kihagyni.
Persze ahhoz, hogy ezekkel a dolgokkal megismerkedj, tisztában kell lenned például a halmazelmélet alapjaival, és a leképezések fogalmával és fajtáival (injektív, szürjektív, bijektív), és azzal is, mi az, hogy axióma, definíció, tétel, bizonyítás, ellentmondás, indirekt bizonyítás. Lehet, hogy még a teljes indukció és a rekurzív definíció is előkerül.
Ha ezek megvannak, akkor megpróbálhatunk a spec. rel.-ről is beszélgetni.
"Ennyit értesz belőle... Kár, hogy megelégszel vele!"
Nem, nem elégszem meg vele, ezért megfogadom a tanácsodat és tanulmányozni fogom az algebrát. Igaz, egyszer már leszigorlatoztam belőle, pertsze csak négyesre. Így aztán nem érthetek hozzá annyira, mint te a görög filozófiához. (asszem)
Tanuld már meg, hogy a relativitáselmélet szerint minden lehet séges. Mint a mesében.
"Egymilliomod másodperc alatt fénysebességre gyorsulva szerinted meg lehet érkezni mondjuk egy egymilliárd fényév távolságra lévő helyre?"
Hát hogyne lehetne. És néhány perc alatt vissza is térhetsz a Földre. Igaz persze, hogy az itthon maradt 5 éves kislányod ez alatt a pár perc alatt 80 éves vénasszonnyá vált. De azért a visszatérésed örömére elébed szalad, és apucinak fog szólítani.
Most már mindent értek! Én hülye, úgy akartam megérteni a relativitáselméletet, hogy a reletivitáselméletet tanulmányoztam. Mekkora hiba volt. A lineáris algebrát kellett volna tanulmányoznom.
Nem ártana. Tök nyilvánvaló, hogy a cáfolók többségének hibádzik a matematikai alapja, és esélyük sincs átlátni a modellt. Ezért nem érti Holden, hogy hiába erőlködik, nem fog időutazni a spec.rel.-tel, és ezért nem világos a szomszéd topikban Dulifulinak, hogy mi is van a dimenziókkal meg egyenesekkel meg távolságokkal, illetve hogy miért nem kötözködés, amikor pontosítást kérek tőle a kérdése megfogalmazásában.
Nem vagy birtokában annak a "nyelvnek", amin egyszerű válaszokat lehet adni a kérdésekre, ill. lecsapni a vélelmezett ellentmondásaidat. És te sajnálatos módon nem azt a következtetést vonod le, hogy talán akkor meg kellene tanulnod hozzá a szükséges matekot (nem olyan vészes amúgy: első féléves egyetemi kurzus), hanem azt, hogy nincs is ilyen...
Egymilliomod másodperc alatt fénysebességre gyorsulva szerinted meg lehet érkezni mondjuk egy egymilliárd fényév távolságra lévő helyre?
Most min csodálkozol, már az előbb leírtad...
Aki (majdnem) fénysebességgel megy, az a saját órája szerint (majdnem) nulla idő alatt ott van. Ez az ő szemszögéből a hosszkontrakció, vagyis hogy a megteendő távolság (majdnem) nulla. Kívülről nézve meg a távolság nagy, de a fazon órája mégsem ketyeg, ez az idődilatáció.
Miről beszélsz? Ez kb. egy gimi faktos példa, amit feladtál. Azt mondjuk még nem kapisgálom, hogy miért minket szórakoztatsz ezzel ahelyett, hogy magad végiggondolnád...
Nem, félreérted: miután felgyorsult közel fénysebességre, elindul a fényjel az Andromédáról, és mire az megérkezik, már meg is tette majdnem az út felét.
Nem az elmélet "érdekes" vagy "nem érdekes" volta a döntő, hanem hogy az elméletet alátámasztják-e a kísérleti adatok... egyelőre a specrelt alátámasztják...
Ha már it tartunk, ezt tévesztettem el én is. Egymilliomod másodperc az utazó vagy a helybenmaradó szerint? Ha az utazó szerint, akkor igen. Ahogy Yorg leírta.
amellett, hogy tompa a fejed, még bunkó is vagy. ez gyakori kombináció. feltételezésem szerint a bunkóság okozza a tompa fejet, azáltal, hogy az ember ha bunkó, akkor nem nyitott, nem kíváncsi és nem szerény, azáltal buta marad.
Ne mondj már ilyeneket! Egymilliomod másodperc alatt fénysebességre gyorsulva szerinted meg lehet érkezni mondjuk egy egymilliárd fényév távolságra lévő helyre? Ez azért elég érdekes lenne...
Sajnos az Andromédás válaszod nem jó: ha a gyorsulás után nem látnád az Androméda óráját előreszaladni, akkor az egyenletes szakaszon lassabbnak látva az órát, megérkezve azt tapasztalnád, hogy kevesebb idő telt el az Andromédán, mint a te űrhajódon. Ez pedig ellentmond a relativitás-elméletben eddig elfogadott feltevésnek, mely szerint az utazó fiatalabb marad.
Ez nem igaz, és ezt szerintem te is tudod: tetszőleges nagy gyorsulással elérhető, hogy tetszőlegesen közel maradjon a Földhöz. Ha egymilliomod másodperc alatt gyorsul fel fénysebességre, még egymiilomod fénymásodpercre sem lesz a Földtől!
Egy bénának, parkinzonkórosnak, vagy egyensúlyi zavarokkal kütdőnek előbb a betegségéből kell kigyógyulnia, hogy esélye legyen a biciklizésben. (ie relativitáselméletben)
Szegény Hawking, most lekurváztad egyszerű piroska?
Van egy érdekes cikk a Természet világa különszámában. Dirac írja le emlékeit a kvantummechanika hőskoráról. Esete a hullámmechanikával ide passzol - mutatja, mit jelent egy hiányosság, és a hozzáállása úgy gondolom eléggé ide passzol.
Írja, hogy mikor először olvasott Schrödinger hullámmechanikájáról, haragudott rá, feleslegesnek érezte. Úgy gondolta, bonyolult, és nem hoz újat a mátrix mechanikához képest, amellyel csodálatos sikereket értek el. Aztán Heisenberg megmutatta neki, hogy milyen mély a kapcsolat a két leírásmód között. Belelkesedett, nekiállt tanulni. Az ő egyetemükön nem foglalkozott senki komolyan sajátértékekkel, sajátvektorokkal, így az ő tudása teljesen hiányos volt ezen a téren. Ellentétben Schrödinger egyetemével, ahol ezt magas szinten tanították, így már diákként megtanulhatta.
Szóval megtanulta a szükséges matematikai fejezeteket, és egyre jobban tetszett neki az egész. :-)
A későbbiek fényében nem is veszett kárba az erőfeszítése... :-)))
Pontosan. Ha tényleg érdekel a relativitáselmélet, akkor még most is elkezdheted. Anélkül esélyed sincs.
Nyilván, aki biciklizni akar megtanulni, annak előbb az úszás tudományát kell tanumányoznia.
Nem, az analógia a következő. Aki biciklizni akar, annak tudatosan és koordináltan kell tudni mozgatnia a végtagjait. És kell működnie az egyensúlyérzékének. Egy bénának, parkinzonkórosnak, vagy egyensúlyi zavarokkal kütdőnek előbb a betegségéből kell kigyógyulnia, hogy esélye legyen a biciklizésben.
És tudsz mondani (magadon kívül) olyan személyt, aki már mindenestül megette a tudományt?
Szerintem érted, mire gondoltam, de úgy teszek, mintha valóban nem értenéd. A kimazsolázás azt jelenti, hogy egy süteményből kiszeded a mazsolát, és csak azt eszed meg. Nos, ezt nem lehet megtenni a tudományban. Természetesen nem kell megenned az egész tepsi süteményt, de csak harapni lehet belőle, és muszáj a tésztát is megenni ahhoz, hogy a mazsolához hozzájuss.
"Van tehát egy egyszerű kérdés, de ha a rá adott meglepő választ érteni akarják, akkor először valami tök mást (a lineáris algebra elemeit) kellene elkezdeniük tanulmányozni, és megérteni. Sok olyan példán keresztül, amelyeknek semmi szemmel látható közük nincs a relativitáselméethez. Miután ezzel végeztek, és készséggé vált a lin. algebra ismerete, csak akkor kanyarodhatnának vissza ahhoz a bizonyos egyszerű kérdéshez,..."
Most már mindent értek! Én hülye, úgy akartam megérteni a relativitáselméletet, hogy a reletivitáselméletet tanulmányoztam. Mekkora hiba volt. A lineáris algebrát kellett volna tanulmányoznom.
Nyilván, aki biciklizni akar megtanulni, annak előbb az úszás tudományát kell tanumányoznia. Milyen egyszerű, és én erre magamtól nem jöttem rá.
"Szóval, a tudomány egyszerűen nem olyan, hogy mazsolázni lehessen belőle. Csak mindenestül lehet megenni, különben cigányútra megy."
És tudsz mondani (magadon kívül) olyan személyt, aki már mindenestül megette a tudományt?
