Az SR minden alapelve rossz. Ha nem hiszed részletesen kifejtem neked. Einstein szerint az SR-nek két alapelve van. Mások szerint több is van, de maradjunk az eredeti kettőnél. Szerintem mindkettő hibás. A két hibás alpelvet akarta Einstein összegyeztetni, amiből az a butaság sült ki, hogy a rúdnak nincs saját hossza, az űrhajósok pedig nem egyformán öregszenek.
Mivel minkét alapelv hibás, az a verejtékes munka, amivel Einstein összeegyeztette ezeket, teljesen hiábavaló volt.
Ezek után, nem érdemes az SR belső ellentmondásait firtatni. Bár vannak ilyenek, de minek a belső ellentmondásokkal foglalkozni, ha mát az alapelvek is hibásak.
Menjünk el a méterrúd-boltba, és vegyünk egy csomó méterrudat.
Kettőt illesszünk össze a 0 cm-es végüknél, zárjanak be derékszöget. Nevem Teve derékszögű vonalzóját kérjük kölcsön.
Egy harmadik méterrud 0 cm-es végét illesszük az előbbi egyik 1m-es végéhez, ismét derékszögben.
Egy negyedik méterrud 0 cm-es végét illesszük ez utóbbi 1 m-es végéhez, ismét derékszögben. Ha ezen méterrúd 1 m-es vége találkozik az első méterrúd 1 m-es végével, és ott derékszög van, akkor az már fél siker az inerciarendszergyártásban.
Eddig OK?
Ha nem illeszkedik, keressünk más helyet a világegyetemben.
Már többször felvetettem: hogyan éritek el az idöszinkronizálását és hogyan szerkesztitek meg az "inerciarendszert"? Ide a választ! Az időt nem kell szinkronizálni, az órák szinkronja fénysugarak segítségével megoldható, ha szükséges. Inerciarendszer szerkesztéséhez pedig két körző és egy derékszögű vonalzó szükséges...
Elfogadható-e, hogy ki tudom választani a világegyetem valamely szegletét, melyben nem hat rám semmilyen erő, ami alatt azt értem, hogy pl. ha elengedem a ceruzámat, nem fog tőlem se eltávolodni, se hozzám közelíteni, ami még azt is jelenti, hogy tudok tévolságot mérni mondjuk méterrúddal, és időt órával? Legalábbis valamekkora korlátos időtartam alatt?
A számos könyv sem segít eltakarni az SR alapjai esztelenségét. Már többször felvetettem: hogyan éritek el az idöszinkronizálását és hogyan szerkesztitek meg az "inerciarendszert"? Ide a választ!
az SR-rel kapcsolatban számos könyvet lelhetsz fel. ám kérdéses, hogy ha te nem tudod, mik az SR alapjai, akkor milyen alapon mondtad több helyen, hogy azok rosszak?
Nem tudom mit akarsz elérni evvel a felsorolással?
Meg tudnád mondani mi a különbség a Minkowski metrika és a specrel között? Milyen jeleségek tipikusan specrelesek, és NEM a Minkowski tér-idö szerkezetének a következményei? És hogy néz ki a részecske-mezö dinamika a Minkowski térben?
Kísérletek az idődilatációra és az ikerparadoxonra vonatkozólag:
4. Tests of Time Dilation and Transverse Doppler Effect
The Doppler effect is the observed variation in frequency of a source when it is observed by a detector that is moving relative to the source. This effect is most pronounced when the source is moving directly toward or away from the detector, and in pre-relativity physics its value was zero for transverse motion (motion perpendicular to the source-detector line). In SR there is a non-zero Doppler effect for transverse motion, due to the relative time dilation of the source as seen by the detector. Measurements of Doppler shifts for sources moving with velocities approaching c can test the validity of SR's prediction for such observations, which differs significantly from classical predictions; the experiments support SR and are in complete disagreement with non-relativistic predictions.
The Ives and Stilwell Experiment H.E. Ives and G.R. Stilwell, "An Experimental Study of the Rate of a Moving Atomic Clock", J. Opt. Soc. Am. 28 215-226 (1938); JOSA 31 369-374 (1941). This classic experiment measured the transverse Doppler effect for moving atoms. Hasselkamp et al, Z. Physik A289 (1989), p151. A measurement which is truly at 90° in the lab. Agreement with SR to an accuracy of a few percent.
Measurements of Particle Lifetimes Rossi and Hoag, Physical Review 57, pg 461 (1940). Rossi and Hall, Physical Review 59, pg 223 (1941). Rasetti, Physical Review 60, pg 198 (1941). Redei, Phys. Rev. 162 no. 5 (1967), p1299. Various measurements of the lifetimes of muons. See also: Bailey et al. Durbin, Loar and Havens, Physical Review 88, pg 179 (1952). - D. Frisch and J. Smith, "Measurement of the Relativistic Time Dilation Using Mesons", Am. J. Phys. 31 (1963) 342. Measurements of the lifetimes of pions. An interpretation was given by: Terell, Nuovo Cimento 16 (1960) pg 457. Greenberg et al, Phys. Rev. Lett. 23 no. 21 (1969), p1267. More accurate measurement of pion lifetimes. Ayres et al, Phys. Rev. D3 no. 5 (1971), p1051. Measurements of pion lifetimes, comparison of positive and negative pions, etc. Burrowes et al, Phys. Rev. Lett. 2 (1959), p117. Measurements of Kaon lifetimes.
Doppler Shift Measurements Kaivola et al, Phys. Rev. Lett. 54 no. 4 (1985), p255. McGowan et al, Phys. Rev. Lett. 70 no. 3 (1993), p251. They compared the frequency of two lasers, one locked to fast-beam neon and one locked to the same transition in thermal neon. Kaivola found agreement with SR's Doppler formula is to within 4*10-5; McGowan within 2.3*10-6. Hay et al, Phys. Rev. Lett. 4 (1960), p165. A Moessbauer absorber on a rotor. Kuendig, Phys. Rev. 129 no. 6 (1963), p2371. A Moessbauer absorber on a rotor was used to verify the transverse Doppler effect of SR to 1.1%. Olin et al, Phys. Rev. D8 no. 6 (1973), p1633. A nuclear measurement at 0.05 c, in very good agreement with the prediction of SR. 5. Tests of the "Twin Paradox" Haefele and Keating, Nature 227 (1970), pg 270 (Proposal); Science Vol. 177 pg 166--170 (1972) (Experiment). They flew atomic clocks on commercial airliners around the world in both directions, and compared the time elapsed on the airborne clocks with the time elapsed on an earthbound clock (USNO). Their eastbound clock lost 59 ns on the USNO clock; their westbound clock gained 273 ns; these agree with GR predictions to well within their experimental resolution and uncertainties (which total about 25 ns). Vessot et al, "A Test of the Equivalence Principle Using a Space-borne Clock", Gel. Rel. Grav., 10, (1979) 181-204; "Test of Relativistic Gravitation with a Space borne Hydrogen Maser", Phys. Rev. Lett. 45 2081-2084. They flew a hydrogen maser in a Scout rocket up into space and back (not recovered). Gravitational effects are important, as are the velocity effects of SR. C. Alley, "Proper Time Experiments in Gravitational Fields with Atomic Clocks, Aircraft, and Laser Light Pulses," in Quantum Optics, Experimental Gravity, and Measurement Theory, eds. Pierre Meystre and Marlan O. Scully, Proceedings Conf. Bad Windsheim 1981, 1983 Plenum Press New York, ISBN 0-306-41354-X, p363-427. They flew atomic clocks in airplanes which remained localized over Chesapeake Bay, and also which flew to Greenland and back. Bailey et al., "Measurements of relativistic time dilatation for positive and negative muons in a circular orbit," Nature 268 (July 28, 1977) pg 301; Nuclear Physics B 150 pg 1-79 (1979). They stored muons in a storage ring and measured their lifetime. When combined with measurements of the muon lifetime at rest this becomes a highly-relativistic twin scenario (v ~ 0.9994 c), for which the stored muons are the traveling twin and return to a given point in the lab every few microseconds. Muon lifetime at rest:Meyer et al., Physical Review 132, pg 2693; Balandin et al. JETP 40, pg 811 (1974); Bardin et al. Physics Letters 137B, pg 135 (1984). Also a test of the clock hypotheses (below).
The Clock Hypothesis The clock hypothesis states that the tick rate of a clock when measured in an inertial frame depends only upon its velocity relative to that frame, and is independent of its acceleration or higher derivatives. The experiment of Bailey et al referenced above stored muons in a magnetic storage ring and measured their lifetime. While being stored in the ring they were subject to a proper acceleration of approximately 1018 g (1 g = 9.8 m/s2). The observed agreement between the lifetime of the stored muons with that of muons with the same energy moving inertially confirms the clock hypothesis for accelerations of that magnitude.
Sherwin, "Some Recent Experimental Tests of the 'Clock Paradox'", Phys. Rev. 129 no. 1 (1960), p17. He discusses some Moessbauer experiments that show that the rate of a clock is independent of acceleration (~1016 g) and depends only upon velocity.
Többi kísérlet, ami alátámasztja a relativitáselméletet:kísérletek
"Mivel az Androméda órája visszafelé nem haladhat" Az ürhajó rendszerében igenis úgy tűnik, hogy visszafelé jár. Mint ahogy amikor gyorsul, a mögötte levő órák szerinte kevesebbet mutatnak, mint amikor elindult! Ez a szimmetria miatt van így.
"Úgy gyorsul fel fénysebességre, hogy közben az Androméda órája egymilliárd évet szalad előre. Ezután lassít, majd megáll" De ha kétmillió fényév a távolság, akkor nem gyorsulhat fel úgy fénysebességre, hogy egymilliárd évet szaladjon előre! Kétmillió év a maximum végtelen gyorsulással is.
Ez sem igaz. Úgy gyorsul fel fénysebességre, hogy közben az Androméda órája egymilliárd évet szalad előre. Ezután lassít, majd megáll. Mivel az Androméda órája visszafelé nem haladhat, ezért még mindig egymilliárd évvel előrébb jár. Kétmillió év múlva megérkezik az információ, ezt eljuttatjuk a Földre. A Föld tehát még mindig képes a távoli jövőbe látni. Azaz, információt közvetítettünk fénysebességnél jóval gyorsabban.
Már nem egészen pontosan tudom, hogy a sok közeben felmerült kérdés közül melyikre is gondolsz, de ha kérdésed gyorsuló koordinátarendszerek alkalmazását teszi szükségessé, akkor nem tudok megválaszolni talán egy kérdést se.
Ha a kérdés inerciarendszerekkel magválaszoható, akkor talán igen.
Korábbi válaszom az Androméda felé való utazásra azért volt rossz, mert félreértettem a kérdést. A féreértett kérdésre azonban jó választ adtam (asszem). Az eredeti kérdésre vrobee megadta a választ, amivel egyetértek.
annyira sötét vagy, hogy még azt sem tudod, nincs jó meg rossz matematika. a matematikát a valósággal egy fizikai megfeleltetés köti össze. a kettő együtt vagy leírja a jelenségeket, vagy nem. valamit vagy érthető, vagy nem. az okos tudós úgy választja ki a fizikai modellt és a hozzá tartozó matematikai formalizmust, hogy azok a valóságot leírják, és a kezelésük a lehető legegyszerűbb legyen.
minden rel elm cáfoló azt nem érti meg, hogy a rel elm (matematika + fizikai értelmezés) megfelel a tapasztalatnak. cáfolni nem lehet, esetleg meghaladni, ha valaki tud egy könnyebben használható fizért + formalizmus rendszert, ami szintén működik.
iszugyi, a tied nem felel meg semmilyen követelménynek, mert:
1. nem tud jósolni. megtagadtad a választ minden kérdésünkre (centrifuga, űrállomás, bolygópályák számítása, diffúzió, mittoménmivótmég)
Te meg mi az Isten nyila vagy? Matematikus, vagy mi? Akkor is ha az lennél, meg kellene különböztetni, 'milyen' matematikát kell a fizikában használni. Az nem lövöldözés a sötétben becsukott szemmel. A fizika alapjai ismeretéböl kell eldöntene melyik a 'jó' matematika.
Gondolod, ezeket mind ismerni és használni kell? És miért, ha szabad megkérdezni?
"lináris tér, affin tér, alterek, szorzatterek, bilineáris és kvadratikus formák, skalárszorzat, norma, ortogonalitás, lineáris kombináció, generátorrendszer, bázis, dimenzió, lineáris transzformációk, projekciók, mátrixok, euklideszi és pszeudoeuklideszi terek, és mindezek kapcsolata egymással. Néhány általános algebrai fogalom ismerete sem árt, mint pl. algebrai struktúrák, csoportok, algebrák."
És hol maradt a felsorolásodból a Lagrange formalizmus és a variációsszámitás? Vagy úgy, ahhoz nem értesz semmit? Légyszives ne bolondítsál könnyelmüen senkit sem!
Kedes Simply Red, ez talán ijesztőnek is hangozhatna egy a témával megismerkedni akaró számára.
Kétségtelen dolog, hogy az általad felsorolt ismereteknek a megtanulása, sőt, készség szintjén való rutinos alkalmazása sokat segít a specrel "faramuci" dolgainak a megértéséhez, elfogadásához, az intuitív gondolkodás kialakításához.
Mindazonáltal a specrel sok problémája (pl. ikerparadoxon, Budapest-Androméda köd utazás) ennél egyszerűbben is tárgyalható.
Nem kell más, mint fizikából tudni mi az az inerciarendszer, és az s=v*t összefüggést, axiómaként elfogadni a relativitás elvét, posztulálni a fénysebesség azonosságát minden inerciarendszerben, és matekból megtanulni a négy alapműveletet, a gyökvonást és az egyenletrendezést. Ebből is sok minden kijön, talán még meg is érthető.
Ha valaki emellé megtanulja a síkgeometriai koordinátatranszformációkat (a szögfüggvényekre sincs szükség, bár hasznosak lehetnek), máris sok analógiát felfedezhet, ami segít a faramuciságok elfogadásában.
A lineáris algebra ezen síkgeometriai ismeretek általánosításként fogható fel, így annak ismerete még általánosabb képbe foglalja az egészet, és elvezet a mélyebb összefüggések átlátásához, és alapot ad a továbblépéshez.
Kedves Magnum! Üdvözlöm az elhatározásodat. A lineáris algebra fogalmai közül a következőket kéne ismerned: lináris tér, affin tér, alterek, szorzatterek, bilineáris és kvadratikus formák, skalárszorzat, norma, ortogonalitás, lineáris kombináció, generátorrendszer, bázis, dimenzió, lineáris transzformációk, projekciók, mátrixok, euklideszi és pszeudoeuklideszi terek, és mindezek kapcsolata egymással. Néhány általános algebrai fogalom ismerete sem árt, mint pl. algebrai struktúrák, csoportok, algebrák. Ha ezek tanulmányozása közben valami itt nem említett fogalom kerül elő, azt sem szabad kihagyni.
Persze ahhoz, hogy ezekkel a dolgokkal megismerkedj, tisztában kell lenned például a halmazelmélet alapjaival, és a leképezések fogalmával és fajtáival (injektív, szürjektív, bijektív), és azzal is, mi az, hogy axióma, definíció, tétel, bizonyítás, ellentmondás, indirekt bizonyítás. Lehet, hogy még a teljes indukció és a rekurzív definíció is előkerül.
Ha ezek megvannak, akkor megpróbálhatunk a spec. rel.-ről is beszélgetni.
"Ennyit értesz belőle... Kár, hogy megelégszel vele!"
Nem, nem elégszem meg vele, ezért megfogadom a tanácsodat és tanulmányozni fogom az algebrát. Igaz, egyszer már leszigorlatoztam belőle, pertsze csak négyesre. Így aztán nem érthetek hozzá annyira, mint te a görög filozófiához. (asszem)
Tanuld már meg, hogy a relativitáselmélet szerint minden lehet séges. Mint a mesében.
"Egymilliomod másodperc alatt fénysebességre gyorsulva szerinted meg lehet érkezni mondjuk egy egymilliárd fényév távolságra lévő helyre?"
Hát hogyne lehetne. És néhány perc alatt vissza is térhetsz a Földre. Igaz persze, hogy az itthon maradt 5 éves kislányod ez alatt a pár perc alatt 80 éves vénasszonnyá vált. De azért a visszatérésed örömére elébed szalad, és apucinak fog szólítani.
