Nem tudom lehet-e ilyen 'saját' topicot nyitni itt az indexen, majd kiderül.
Azt a pár topikot amit valamennyire követek a személyes profilom "bejárt topikok" menüjén keresztül, sokszor veszélyeztetem offtopikolással, és ennek szeretnék végetvetni e topikkal. (Ahhoz persze nagyon kevés vagyok, hogy saját blogot nyissak.)
De jó, hogy említetted Villont. Régebben próbáltam olvasni (lehet hogy rossz verset választottam), de nem igazán tetszett. Azt hiszem megpróbálom ismét. Időnként szoktam elővenni régebbi dolgokat, és gyakran azt tapasztalom, hogy teljesen megváltozott róla a véleményem. Persze, van negatív és pozitív változás is.
Másik nagy élményem, hogy nyolcadikban az általam nagyon szeretett irodalomtanárom (akinél amúgy szintén nem bírtam ötös dolgozatot írni, mondjuk rövid ideig tanított és nagyon szigorú is volt) beszervezett bennünket egy irodalmi estre az Angelika presszóba, máig nem tudom, hogy tisztában volt-e a műsorral vagy sem.
Emlékszem a hangulatra már a készülődéstől kezdve. Én általában szerettem az ilyet, de valahogy aznap nyűgös voltam, azt sem tudtam hol van a hely ahová megyünk, késői volt a kezdés is (20:00), de persze elmentem. Azt vettem észre, hogy egyedül voltam fiú a többiek lányok voltak; tán 4-5-en.
Feledhetetlenül pazar est volt. Vezető menő színészek (sajnos nem jegyeztem meg a nevüket), humoros pajzán verseket adtak elő Villontól kezdve; előadói est kereteibe ágyazva. Nem tudtam eldönteni, hogy inkább nevessek vagy hitetlenkedjek, hogy ilyen erotikával fűtött szöveget tudok élvezni irodalom címén. 1977 őszét írunk, ne felejtsük el. Arra is emlékszem, hogy tudtuk a lányokkal közösen értékelni az élményeket/tanulságokat.
Jé, mit találtam! Még életemben nem hallgattam Richard Strausst. Most csak úgy (mert épp kiadta a youtube) rákattintottam és hát ezt ismerem!, csak nem tudtam, hogy az. Ezt egy csomóan feldolgozták már (?!). Tudnál nekem mutatni egy hosszabb, de nem feldolgozásjellegű felvételt, mert én nem találok, legalábbis eddig nem sikerült.
Nyilván a szülő felelőssége, hogy beviszi-e a gyerekét az előadásra. Különben nekem az a véleményem, hogy inkább az erotika, mint az erőszak. És hát a pornónál is többet ér, mert lelket visz a dologba, és így nem a "szex" lesz neki fontos későbbiekben, hanem a "szeretkezés"; azaz talán megérti majd a különbséget.
Azzal nincs is semmi problémám, én azt hittem táncol is.
>"16 éven felülieknek: Ha elolvasod a tartalmat, érthető; a darab erotikus volta miatt."
Én is voltam egy Énekek éneke előadáson 16 éves korom elött, ami ilyen korhatáros volt, és símán beengedtek.
Én nem értek egyet evvel az egésszel mert tökéletesen értelmetlennek látom, pont olyannak mint a higanyos lázmérő tiltását.
Könyörgöm irdatlan mennyiségű mocsok ömlik az emberre hírek, közélet, búlvár, filmek stb. formájában. Ha a mocsoktól eltekintek akkor is felnőttnek is alig-alig feldolgozható mennyiségű inger éri az emberfiát, sokkal-sokkal több, mint engem ért gyerekkoromban. Nem véletlen, hogy agresszívek, kiégettek meg hiperaktívok a gyerekek egyre nagyobb hányada. És ez az egész nem lankad: a szenvedő tömeg kezd belefásulni, de akik nyomják, azok lankadazlanul nyomják. Na most ilyen szituációban egy balett önmagában egy lassító tényező, ahogy egy szindarab is. Ott normális ruhában 1-2 órát uszkve mozdulatlanul kell ülni, max egy szünet erejéig lehet kimenni vázát kiönteni.Ha sikerül egy kamaszt lelassítani ha csak erre az egy-két órára is, akkor majdhogynem mindegy téma jellege, már megéri. Arról nem is beszélve, hogy azt fel is kell fogni tudni.
>>>>>>>>>>> Különben nem jársz messze azzal, hogy ruhátlan táncosnők, mert pl. a Hattyúk tava Juraniccsal félmeztelen táncosokkal van. Sőt, mivel nem nézel Mezzot, nem láthatod micsoda előadások vannak.Számomra is megdöbbentő: múltkoriban egy (kínai vagy japán) előadásban teljesen natúron táncolt a hölgy, mondhatni "bozontosan", míg az urak szépen ruhában voltak. :Peléggé fura volt (én sem értettem...) >>>>>>>>>>>
Na ez aztán tényleg nem semmi. Aszerint szelektálnak a táncosnők között, hogy ki vállalja be a pucér táncolást? Arról már nem is beszélve, hogy létezhet olyan "legális" mozdulatsor, ami már pornó-részlettel is felérhetne más kontextusban.
Jaj, nehogy komolyan vedd! Lehet, hogy megint elfelejtettem a smileyt?! Csak egyszerűen jól érzem magam a veled való beszélgetések során, és időnként azt hiszem, hogy te viszont már kimenekülnél. :) Tudod ez nálam valami üldözésimániaféle... Mindenesetre, ha dicsérsz, az jólesik. :D
>Csak azt vettem észre, ha kényesebb témát váltunk, inkább írsz valami teljesen kiábrándító új témát. Bocsi, ha rosszul láttam.
WoW! Erre most nem is tudok nagyon mit mondani.
Sokszor van, hogy egy hozzászólásra többféle reakcióm van. És a párhuzamos verziókból csak max egyet szoktam megírni, mondván, hogy lehet még az is túl sok belőlem. Hogy melyiket választom, azt az idő pillanata, a csillagok állása dönti el, ilymódon teljesen kiszámíthatatlan.
Viszont a fórumos beszélgetés egy _játék_ van egy fonal ami mentén változnak a témák, a hangulatok, a stílus miegymás. A résztvevők közösen alakítják az egészet egyenrangú félként, ha valami olyan sikkadna el véletlenül, ami másiknak fontos, akkor újra elő kell venni legalábbis addig amíg egyfajta fal nem látszik a másiknál, amire érdemes figyelemmel lenni.
Azt el tudom képzelni, hogy van kényesebb téma amit valamelyikünk nem akar itt a közösbe dobni részemről ilyen például a magyarországi pártpolitika (ami nem azt jelenti, hogy nincs véleményem, csak nem akarom itt az indexen írásos formába önteni).
Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy létezik kiábrándító téma. Azon egyszerűen túl kell lépni, a legcsekélyebb rossz érzés nélkül. Nem kell minden földön fekvő fonalat felvenni, semmilyen értelmezésben sem.
BTW: Nem tudom mire gondolsz konkréten, hogy min ugrottam át.
Most valahogy jobban bejött Kissin erőteljes játéka, mint múltkor, bár még mindig van hinyérzetem a gyors tempó miatt. A középrész drámaiságát viszont szépen megmutatja.
Rachmaninov utólag belinkelt második változata bár nem rossz, de azért a későbbi zongoristák (felvételei) szépen érzékeltették, hogy a darabban sokkal több minden van, ami kibontásra és figyelemre érdemes.
Prokofjev interpretációs változata érdekes kuriózum, kordokumentum és nekem nagyon bejön és erre még rátesz egy lapáttal az archiv feeling (amit én szeretek). Ezt is autentikusnak gondolom.
PS: Az interneten sokszor érdemes kételkedni. Legelsőként kezdve az én soraimmal... :o)))))
Na nagy nehezen beküzdöttem magam a helyre, amit belinkeltél. Hát mit mondjak valóban maximálisan _ontopik_ voltál a képpel: nem is tudom miért lepődtem meg, tulajdonképpen. :o)))
Meghallgattam a Rchmaninov felvételét. Hát érdekes.
Egyrészt nekem úgy rémlett, hogy őt is belinkeltem annó és másra emlékeztem, mint ez a felvétel volt. Majd lehet utánanézek. Most így meghallgatva nekem is az volt a legelső érzésem mint több Youtube-s hozzászólónak, hogy ez nem Rachmaninov, de aztán meggyőztem magamat, hogy de igen. Nagyon furcsán kvázi szaggatottan, speciális súlyozással kezdi a prelude-t ezt nem tudtam igazándiból még megemészteni, aztán belelendül, tán már kicsit túlságosan az én ízlésem szerint. Az egész felfogás eléggé amerikános is. Lehet, hogy mégsem ő? Lehet, hogy kéne valami hozzáértő eldönteni a kérdést? ;)
az egyik (kissin-féle) felvételt már mutattad nekem, de most megtaláltam az eredeti Rahmanyinov előadásában is, sőt van egy Prokofjevvel. Micsoda különbség van köztük!!!! (prokofjev-félét még csak most fogom meghallgatni)
Megint megijedtél :))))) Most már kezdem érezni a határokat, és kezdek rájönni, amikor megijedsz tőlem.
viszont mivel magamutogathatnékom van: http://www.nlcafe.hu/profil_kepek/?page=11&oldal=2 itt megnézhetsz. (sajnos kiemelni nem tudtam, ide meg nem akarom berakni.)