A [b]Haláltánc[/b] itt és a zenélő versek között is szerepelt már. Újabb találat:
[img]http://www.reichhold.de/images/wolgemu.jpg[/img]
[b]Michael Wolgemut[/b] /~1435-1519/ a láthatónál alig nagyobb fametszete /19,4x22,5 cm/, amelyet 1493-ban készített, és jelenleg Nürnbergben a Germanisches Nationalmuseum-ban található.
A [i]Brockhaus[/i] szerint a [b]Romantika[/b] 1810-től 1910-ig tartott. Szintén 3 képpel illusztrálták, amelyekből egyet most emelek be:
[img]http://www.kunstkopie.de/kunst/moritz_von_schwind_713/geigenspieler_fenster_hi.jpg[/img]
[b]Moritz Ludwig von Schwind [/b]/1804-1871/ 1860-ban festette a [i]Hegedűs az ablakban[/i] c. művét /60x50 cm/.
Csak az öszehasonlítás kedvéért egy korábban itt már szereplő híres kép. Két évvel mindössze a romantika után :-) festette Marc Chagall /1887-1985/ ezt a képét.
Az ismert musical erről kapta a címét.
[img]http://farm4.static.flickr.com/3543/3291736040_41acdceb8f.jpg?v=0[/img]
[b]Hegedűs a háztetőn /1912/[/b]
De a[b] Hegedűs[/b] c. képe is csak egy évvel haladja meg a romantika végét...
[url=http://www.mcs.csuhayward.edu/%7Emalek/Chagal8.html][img]http://www.mcs.csuhayward.edu/%7Emalek/chagal7.jpg[/img][/url]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Heged%C5%B1s_a_h%C3%A1ztet%C5%91n
http://www.madachszinhaz.hu/Ea_Madach/Hegedus/Hegedus_e.php
Én a Bessenyeivel láttam, szerintem utólérhetetlen!
http://www.bessenyei.hu/egyeb5.htm
És egy hanganyag:
http://video.xfree.hu/?n=sarkadykati|6dfd53c716530d21d4743117204a639e
Végül [b]Chagall [/b][i]Kék hegedűs[/i]e:
[url=javascript:openPop('http://www.allposters.com/pop_terms.asp?CID=fe26d89e54c54397807c163da7ccb4fd','Details',360,300)][img]http://imgcache.allposters.com/images/INTL/1/WebPromo/BUTTON_20off.gif[/img][/url]
[url=javascript:openPop('http://www.allposters.com/pop_terms.asp?CID=fe26d89e54c54397807c163da7ccb4fd','Details',360,300)][img]http://imgcache.allposters.com/images/INTL/1/WebPromo/promo_20offGENERICtuesday_tomorrow.gif[/img][/url]
[img]http://imgcache.allposters.com/images/RIC/1500-13166.jpg[/img]
Reménytelen vagy Steff, de jó a humorod :-)
G. Hoffnungnak egyébként volt egy Hoffnungslos című kötete, mert neki is volt humora.
[img]http://www.musicweb-international.com/hoffnung/Hoffsales/sig300_opt_2.gif[/img]
Érdekes ember lehetett [b]Gerard Hoffnung[/b] /1925-1959/ a fiatalon elhunyt [b]tubás[/b] és [i]kerékpáros turista[/i], ill. karikaturista.
[img]http://www.musicweb-international.com/hoffnung/Hoffsales/hat.gif[/img]
[img]http://www.musicweb-international.com/hoffnung/Hoffsales/Hoffnung_at_Large.gif[/img]
[img]http://www.musicweb-international.com/hoffnung/fest1a.gif[/img]
Zenei fesztiválokat is szervezett, mint az előbbi plakáton látható; könyveket írt és rajzolt. Az alábbi könyv /"Az Önök kacsói nagyszerűek voltak..."/ esetében a címlap az ő műve. A [i]Brockhaus[/i]ban pl. Schubert Pisztrángötösét ábrázoló karikatúrája az illusztráció, de azt még nem tudom beemelni, mert túl nehéz a vízzel teli zongora :-)
[img]http://www.claudio.de/lib/nget.php/ub64/Y29udGVudC9tZWRpYS9Cw7xjaGVyL1NvbnN0aWdlcy9IYXJkY292ZXIsIFNvZnRjb3ZlciwgS2FydGUvR2Vpc3Rlc3dpc3NlbnNjaGFmdGVuLCBLdW5zdCAmIE11c2lrL011c2lrL1NvbnN0aWdlcy9LVjE0MTUxNjU4IXRodW1iX2NsYXVkaW9fem9vbS5qcGc./uid/x[/img]
A zenei anekdoták is érdekesek lehetnek.
[img]file:///C:/DOCUME~1/user/LOCALS~1/Temp/moz-screenshot-1.jpg[/img][img]file:///C:/DOCUME~1/user/LOCALS~1/Temp/moz-screenshot-2.jpg[/img]
[img]file:///C:/DOCUME~1/user/LOCALS~1/Temp/moz-screenshot.jpg[/img]
[i]Vivaldi[/i] a [i]Négy Évszak[/i]ot 1725-ben írta, és egy kicsit később, 1750-ben festette meg [b][/b]
[b]Johann Georg Platzer[/b] /1704-1761/[b] A Négy Évszak Allegóriája[/b] című képét:
[url=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/69/Johann_Georg_Platzer_001.jpg][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Johann_Georg_Platzer_001.jpg/800px-Johann_Georg_Platzer_001.jpg[/img][/url]
A művészet aranykorának nevezik a reneszánszot, és jól választották a reneszánsz zene [i]Brockhaus[/i]beli egyik illusztrációjának [b]Matthias Grünewald[/b] német festő, grafikus /~1477-1528/[i]"Karácsony"[/i] c. képét az [i]Isenheimi oltár[/i] közepéről. 1513/1515 a készítési ideje.
[img]http://www.manfred-wolff.com/images/isenheim.jpg[/img]
A címe Angyali zene is lehetne.
[b]http://de.wikipedia.org/wiki/Isenheimer_Altar[/b]
Az oltár a franciaországi Colmarban, az Unterlinden Múzeumban van:
[img]http://www.joerg-sieger.de/isenheim/extras/mittel/i_start.jpg[/img]
[b] [/b]
Talán egy másik forrásból jobb lesz:
[url=http://images.zeno.org/Kunstwerke/I/big/1500046a.jpg][img]http://images.zeno.org/Kunstwerke/I/500-671/1500046a.jpg[/img][/url]
Nyilván nem így akartam a képeket betenni :-), de amit én láttam az kb. 16x12 cm.
[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5a/James_Abbot_McNeill_Whistler_012.jpg[/img]
Ma délután a [i]Muzsikáló[/i]ban [b]Debussy[/b] /1862-1918/ [b]Három noktürn[/b]jének utolső tétele, a [b]Szirének[/b] volt a rejtvényzene. Az első kettő: [b]Felhők, Ünnepek[/b], de az egész sorozatnak képzőművészeti kapcsolódása van, mivel az amerikai festő és grafikus [i]James Abbot McNeill Whistler[/i] /1834-1903/ Noktürn... című festményei inspirálták Debussyt, mint később Gershwinre is hatottak a festő képei, legalábbis a címadásban. A Noktürnök zeneciklus a 19. és a 20. század fordulójához kapcsolódik.
[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5a/James_Abbot_McNeill_Whistler_012.jpg[/img]
[b]Nocturn in Black and Gold: The Falling Rocket (1874); 60x47 cm[/b]
Ez a kép volt a fő ösztönző, de az alábbi is hasonló, ahogy a festőnek további hasonló képei is vannak színes és zenélő címekkel, mint [i]Nocturn in Rose und Grey, Nocturn in Black und Gold, Symphony in White, Harmony in Grey und Silver, Arrangement in Grey und Black.
[/i]
[img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5c/Whistler_James_Nocturne_in_Blue_and_Gold_Valparaiso_Bay_1866.jpg[/img]
[b]Nocturn in Blue and Gold: Valparaiso Bay (1866)[/b]
[b]A [i]Rapszódia kékben [/i][/b][i]/Rhapsody in Blue/ [/i]eredetileg az Amerikai rapszódia címet kapta, de zeneileg Gershwin Blue Monday c. jazz-operájához is kötődik, végül szintén Whistler Noktürnjei után kapta ismert nevét. A Kék Rapszódia félrefordítás, mivel a kék itt is a képek, a nap vagy a zene szomorú hangulatára utal.[b] [/b]
Megírására a híres jazz-band vezető [i]Paul Whiteman[/i] bíztatta a szerzőt.[b]
[/b]
Egy másik cím arról a csodálatos daloskönyvről:
[b]http://marcel.arnoux.free.fr/LES%20CANTIGAS%20DE%20SANTA%20MARIA.html[/b]
[img]http://marcel.arnoux.free.fr/Ressources/MARIA%20120%20Jpeg.jpg[/img]
A [i]Brockhaus[/i] [b]Polgári zeneélet a 19. században[/b] szócikkéhez tartozóan már szerepelt itt egy Hiddemann-kép, a 2. az alábbi:
[img]http://dailyarabic.files.wordpress.com/2009/02/paintings-by-pierre-auguste-renoir-9.jpg[/img]
[b]Pierre-Auguste Renoir [/b]/1841-1919/: [b]Fiatal lányok a zongoránál[/b] (1892);
A 116x90 cm-es képet a musée d'Orsay őriz Párizsban.
A 3. pedig egy 1870-es [i]Henri de Montaut[/i] /1825-1890/-rajz alapján készült[b] Julien Champagne[/b] /1877-1932/ kép: [i]Un Consert á la [u]Chaussée d'Antin[/u] [/i]( a koncert az aláhúzott nevű párizsi negyedben volt).[i]
[/i]
A kép egy sorozat része, mint a feliratán olvasható /Párizsi esték/.
A lexikonban ez a kép is tükörképben jelent meg, bizonyára így nem volt jogdíjas :-)
[img]http://img.over-blog.com/591x480/0/23/43/31/champagne-15/carn2.champagne.jpg[/img]
Külön oldalak foglalkoznak a [b]németországi népzenével[/b] a [b]Népzene [/b]szócikk mellett a 2001. évi [i]Brockhaus[/i]ban:
A 3 illusztrácó közül kettő nem az ízlésem szerinti, de Carl Spitzweg /1808-1885/ 1880-ban készített festménye kedves, ahogy számos hasonló hangulatút festett.
[img]http://www.wooop.de/gfx/paintings/std/bilder_spitzweg-carl--pastorale-des-saengers-lohn-793907.jpg[/img]
[b]Pasztorál. A dalnok jutalma.[/b]
Egyebek tőle:
[url=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/27/Carl_Spitzweg_044.jpg][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Carl_Spitzweg_044.jpg/408px-Carl_Spitzweg_044.jpg[/img][/url]
[b]Szólista [/b]/43x46 cm, olajkép/ - 1855
[url=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8b/Carl_Spitzweg_059.jpg][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/Carl_Spitzweg_059.jpg/378px-Carl_Spitzweg_059.jpg[/img][/url]
[b]Olasz utcai énekesek[/b] /47x26 cm, olajkép/ - 1855
William Turner további[i] zenélő[/i] képe, ill. a következő címen más, a Hebridákhoz hasonló:
http://images.google.com/images?oe=UTF-8&sourceid=navclient&gfns=1&q=William+Turner&um=1&ie=UTF-8&ei=qNE4SpqKMZOH_AaunpnTDQ&sa=X&oi=image_result_group&resnum=1&ct=title
[img]http://www.orpheon.org/oldSite/Bildmaterial/VdgKerseboomFred-SirJLangham1683.jpg[/img]
Érdemes az egész oldalt megnézni, ahonnan ezt a képet beemeltem!
http://images.google.com/imgres?imgurl=http://www.orpheon.org/oldSite/Bildmaterial/VdgKerseboomFred-SirJLangham1683.jpg&imgrefurl=http://www.orpheon.org/oldSite/Seiten/Instruments/vdg/vdgb_turner.htm&usg=__05MOeaVSzXnrwXnP_b0LHd86p5Q=&h=395&w=288&sz=98&hl=hu&start=213&um=1&tbnid=5d4Mns48d6tR1M:&tbnh=124&tbnw=90&prev=/images%3Fq%3DWilliam%2BTurner%26ndsp%3D20%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26start%3D200%26um%3D1
További linkek: http://en.wikipedia.org/wiki/J._M._W._Turner, de nem cserélendő össze a barokk zeneszerzővel: http://en.wikipedia.org/wiki/William_Turner_(composer)
A lenti kép Joseph Mallord [b]William Turner [/b]festménye az 1830-as évek elejéről, persze a bal szélső felirat nélkül, és a [b]Hebridák[/b] címszót illusztrálja a [i]Brockhaus[/i]ban, természetesen Mendelssohn művével kapcsolatban.
A címe:[b] Staffa. Fingal's cave[/b] /a Yale Egyetem Művészeti Galériájában van/.
Ismert, hogy ezt a közel 10 perces remekművet egy néhány évvel korábbi utazás ihlette, és az op. 26-os nyitány alcíme is ez: [i]Fingal barlangja.[/i]
[img]http://ep.yimg.com/ip/I/artsheaven_2055_683427101[/img]
A [i]Brockhaus[/i] szerint a [b]Mandora[/b] /=Pandora, Pandura, Pandoura, Mandola/ egy arab eredetű húros hangszer, amely a 12.században Spanyolországon keresztül került Európába.
Illusztrációként X. Alfonznak az Escorialban őrzött énekeskönyvéből, a "Cantigas de Santa Mariá"-ból vettek egy mandorás-képet, amit nem találok a neten, de az alábbi címen sok más képben és persze hangszerben gyönyörködhetünk a codexből, és érdemes a hivatkozásokban is lapozgatni!
http://www.pbm.com/~lindahl/cantigas/images/all_color.html
Közülük egy érdekes kép:
[img]http://www.pbm.com/%7Elindahl/cantigas/images/cantiga_9small.jpg[/img]
A Vashegyiékkel nemrég hallott csodálatos Haydn-oratórium, [b]A teremtés[/b] ihlette képet egyelőre nem sikerült az alábbi címről kicsempészni, de bárki megnézheti így is:
http://www.kunst-fuer-alle.de/deutsch/kunst/kuenstler/kunstdruck/balthasar-wigand/22464/1/154275/die-schoepfung/index.htm
Ez a[b] Wigand[/b]-kép az egyik kiegészítője a [i]Brockhaus[/i] [b]Oratórium[/b]-szócikkének.
VGy-nek /is/ tisztelettel a nagyszerű előadásért!
[b]Az opera születésé[/b]hez kapcsolódnak a [i]Brockhaus[/i] igen részletes elemzései, képekkel is illusztrálva. Az itáliai vonatkozásoknál előfutárként említi a 16. századi madrigált, amelyhez [b]Abraham Bosse [/b]/1604-1676/ egyik színes rézkarcát mutatják be az [i]Öt érzék[/i] c. sorozatból.
[i]A Hallás-[/i]hoz egy [b]Madrigálegyüttes[/b]t ábrázol /1640/. A képek a [i]Veste Coburg[/i] Gyűjteményében vannak.
[url=http://images.easyart.com/highres_images/easyart/3/0/301526.jpg][img]http://images.easyart.com/imagecache/3/0/si-301526.jpg_maxdim-400_resize-yes.jpg[/img][/url]
A [i]Brockhaus [/i]/2001. évi kiadás/ [b]Barock[/b] címszavát 3 kép illusztrálja: az első egy 1634-ből való kétmanuálos Jan Ruckers csembaló, a második egy később ide felteendő Panini-kép, míg az utolsó az alábbi:
[img]http://www.reprodart.com/kunst/robert_tournieres/barre_musicians_hi.jpg[/img]
[b]Robert Tourniéres [/b]/1667-1752/:[b] [/b][i]Michel de La Barre[/i] /1675-1745/ és[b] más [/b]zenészek, az 1705-ben festett kép Dijonban a Szépművészeti Múzeumban van.
A[b] más[/b] zenészek: [i]Jaques-Martin Hotteterre[/i] /1674-1763/[i] - "La Romain"[/i] - zeneszerző, és szintén[i] flótás[/i] fivére, valamint [i] Antoine Forqueray[/i] /1672-1745/ zeneszerző és gambás.
M. de La Barre volt az első nagy francia flótás.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Michel_de_La_Barre
http://fr.wikipedia.org/wiki/Jacques-Martin_Hotteterre
http://fr.wikipedia.org/wiki/Antoine_Forqueray
Egy kapható Hotteterre fuvolás-albumon is ez a kép van.
[b]Schubert [/b]egyik leghatásosabb vonósnégyese a D 810-es d-moll:[b] A halál és a lányka [/b]/Der Tod und das Mädchen/, amelyet 1824-ben írt[b] Matthias Claudius [/b]/1740-1815/ azonos című versére. A téma a 2. tételben /andante con moto/ jelenik meg.
Korábban, 1821-ben jelent meg az 1817-ben írt D 531-es Schubert-mű 3. dala a versre.
A téma sokkal régebbi, hiszen a képzőművészetben először a Dürer-kortárs[b] Hans Baldung [/b][i](=Grien)[/i] /~1484-1545/ német festő, grafikus, rézkarcoló, fametsző, üvegfestő művészetében jelent meg. Később másokat is foglalkoztatott /ld. pl. Polanski filmjét!/.
[url=http://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Datei:Hans_Baldung_006.jpg&filetimestamp=20050519025606][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Hans_Baldung_006.jpg/180px-Hans_Baldung_006.jpg[/img][/url]
1517-ből való az említett mű
[url=http://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Datei:Hans_Baldung_025.jpg&filetimestamp=20050519025851][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/Hans_Baldung_025.jpg/180px-Hans_Baldung_025.jpg[/img][/url]
[i]A halál és az asszony[/i] /1520/
A [i]Brockhaus-ban a [/i]vonósnégyes hivatkozású címszavának illusztrációja pedig a norvég[b] Edvard Munch[/b] /1863-1944/ 1893-ban festett képe. A témát ő is több művében dolgozta fel.
[b]Der Tod und und das Mädchen[/b]
Das Mädchen:[i]Vorüber! Ach vorüber![/i][i]Geh, wilder Knochenmann![/i][i]Ich bin noch jung, geh Lieber![/i][i]Und rühre mich nicht an.[/i]
Der Tod:[i]Gib deine Hand, du schön und zart Gebild![/i][i]Bin Freund und komme nicht zu strafen.[/i][i]Sei gutes Muts! ich bin nicht wild,[/i][i]Sollst sanft in meinen Armen schlafen![/i]
.
[url=http://www.textfindling.de/Munch/Munch.htm][img]http://www.textfindling.de/Munch/todmaed.jpg[/img][/url]
1770-ben festette egy ismeretlen az alábbi képet W. A. Mozartról és Thomas Linley-ről, a vele egykorú angol hegedűsről Firenzében, Giuseppe Maria Gavard des Pivets házában. Mozart jó barátságba került a hegedűssel, aki hazatérve Angliába híres előadó és zeneszerző lett.
[url=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c2/Mozart_and_Linley_1770.jpg][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c2/Mozart_and_Linley_1770.jpg[/img][/url]
Thomas Linley the younger
[url=http://en.wikipedia.org/wiki/File:Linleyyounger.jpg][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Linleyyounger.jpg/280px-Linleyyounger.jpg[/img][/url]
[url=http://en.wikipedia.org/wiki/File:Linleyyounger.jpg][img]http://en.wikipedia.org/skins-1.5/common/images/magnify-clip.png[/img][/url]
Thomas Linley, by Gainsborough (c.1771)
[b]Thomas (Tom) Linley the younger[/b] (1756-1778) was the eldest son of the composer [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Linley_the_elder]Thomas Linley the elder[/url]
and his wife Mary Johnson, and was a remarkable singer, violinist and
composer in his own right. He became known as "the English Mozart".
Apprenticed at a young age to Dr. [url=http://en.wikipedia.org/wiki/William_Boyce]William Boyce[/url], the [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Master_of_the_King%27s_Musick]Master of the King's Musick[/url], after which (between 1768 and 1771) he journeyed to Italy to study violin and composition with [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Pietro_Nardini]Nardini[/url] in [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Florence]Florence[/url]. The music historian [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Charles_Burney]Charles Burney[/url] wrote of his travels through Italy in 1770 that: [i]"The 'Tommasino', as he is called, and the little [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Wolfgang_Amadeus_Mozart]Mozart[/url], are talked of all over Italy, as the most promising geniusses of this age."[/i] [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Linley_the_younger#cite_note-0][1][/url] (Thomas and Mozart - both aged 14 in 1770 - had met and become warm friends earlier in 1770.)
On his return to England he performed in the concerts directed by his father in [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Bath,_Somerset]Bath[/url] and at the [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Theatre_Royal,_Drury_Lane]Drury Lane[/url] [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Oratorio]oratorios[/url]. He composed violin sonatas and concertos as well as choral works, and provided most of the music for his brother-in-law [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Brinsley_Sheridan]Richard Brinsley Sheridan[/url]'s opera [i][url=http://en.wikipedia.org/wiki/The_Duenna]The Duenna[/url][/i] (1775). His odes included an "Ode on the Spirits of Shakespeare". He assisted his father and their works (mainly [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Madrigal_%28music%29]madrigals[/url] and songs) were published together in two volumes. He died aged 22 in a boating accident at [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Grimsthorpe_Castle]Grimsthorpe Castle[/url] in [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Lincolnshire]Lincolnshire[/url] and is buried at [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Edenham]Edenham[/url] Parish Church.[url=http://www.linley.com/tlinley.htm][1][/url]
