Nem kéne terelni. Nem a szívszakadás a téma, nem a panaszkodó személye, és nem is a mobilnet-csomagok ára.
Hanem az, hogy a szolgáltató beígér egy szolgáltatást, reklámozza magát vele. Aztán az a szolgáltatás nincsen. Nem az van, hogy nem garantálja a minőséget. Nem az van, hogy néha nem működik. Hanem hogy sohasem, vagy szinte sohasem használható.
Hasonló magatartásért a piaci cégek költségvetésüktől és az eset súlyosságától függően millióstól százmilliósig terjedő bírságokat szoktak kapni.
a mobilszolgáltatók a mobilnet előfizetési díjért cserébe 0 Mbit/s adatforgalmat garantálnak.. Ez így le.van írva..
... mert a törvény úgy szól, hogy a mobilszolgáltatók is kell leírják garantált sebességnek, amit 7/24 az ország bármely pontján minimum tudnak biztosítani.
A mobilszolgáltatóknál a fizika és a földrajz miatt nincs az a 0-nál nagyobb sebesség, amit bármely pontra tudnának garantálnáni, nem úgy, mint a vezetékes/kábeles szolgáltatók az általuk ellátott területen (merthogy azok helyhez kötött, körülhatárolt hozzáférési pontok).
Az előírások ezt így nem veszik figyelembe, hogy másféle kritérium kellene ahhoz, hogy értelme is legyen ennek a garantált értéknek, így marad a 0, aminek az infótartalma a fogyasztók számára pont 0.
Pedig ez a tájékoztatási kötelezettség azért lenne, hogy a fogyasztókat informálja, mire számíthatnak.
Ennyit _garantálnak_ , de az nem azt jelenti, hogy ennyi is _van_. El kell olvasni a vonatkozó apróbetűt, én nem tettem meg, abban viszont biztos vagyok, hogy ha a cég egész hónapban mindenkinek mindenhol ezt nyújtaná, akkor nem sokáig reklámozhatná a szolgáltatását.
azért én már hallottam olyan előfizetési csomagról, ahol pl. havonta 2000 Ft-ért adnak 100-150 MB adatforgalmat, a normál beszélgetési lehetőségen túl ;-)))
Ha tovább nézem, egyre egyértelműbb, hogy Kőbánya-Kispesttől már 4 vágányos pálya Pestszentlőrincen (az azért nem is lesz olyan egyszerű...), Csévéző utcánál fog kiágaznia Ferihegyi Reptérre vezető út alatt, ahol az erdőbe ér - gondolom vágatban, majd a Bélatelepi út és a kerítés vonalát követve a kifutópályától északra menne tovább. De a kerítésen belül már egész biztosan kéreg majd mélyvezetésben, ahol a terminálhoz mélyvezetésű állomással kapcsolódik, majd azt elhagyva a felszínre érkezik. Bár gyanítom, hogy az M0-ást is minimum vágatban éri el, hogy az alatt át tudjon menni. Onnantól már csak szinte szántóföldek vannak, mivel a 4-es út folytatása még nincs meg, azt nem keresztezi. Úgy látom, hogy az eredeti vonalba simán visszatér, mert van hely a +2 vágány kiépítésére... csak egy kicsit közelebb kerül a vasút a házakhoz.
Sőt, Gyömrői út folytatása ma is megvan, és attól északra vihetik a vágányokat, majd a reptér kifutópálya mellett valahol, a reptér alatt valahol. Bár most nekem a még északabbra lévő Rákoshegy melletti kerítés és szervíz út menti vonalvezetés még jobbnak tűnik, mivel akkor nem keresztezik a kifutópályát... Nyilván szintben sosem kereszteznék.
Nem egy részlet gazdag a rajz, de én is azt látom, hogy nem a mostani Ferihegy mh-től ágazik ki hanem Pestszenlőricnél- úgy a Csévéző u. magasságában- és onnan, hogy viszik majd tovább az a kérdés.
De hát pont nem ez van a rajzon, a két futópálya között, a gurulóutak alatt mehet tovább északnyugatnak alagútban-bevágásban, és valahol bentebb köt vissza a meglevő vonalba, nem Ferihegy 1-nél.
A két pálya közt a 2B déli oldalán talán behozható a vonal vállalható korlátozások mellett, illetve szerintem a mélyvezetés is szóbajöhet egy-egy szakaszon - nem feltétlen lesz drágább, mint felülről építkezni a reptér területén.
(lehet persze, hogy csak a mellékelt kép nem elég részletgazdag, de azt nem igazán tudom, hogy a parkoló túlsó végéből hogy is kéne majd a terminálig eljutni...)
Tudom, hogy a jövő indokolatlan, csak arra utaltam, hogy egyre inkább így lesz, mert már 1999-ben is szálltam ki Németországban felfelé ap-s vonatból.
Amúgy meg miért ne lenne szívás? A megszokott dolog az, ha az ember beszáll vagy felszáll, de kiszállva fellépés az kissé szokatlan, na meg rosszabb a felszállásnál, mert ilyenkor nem segít lépcső áthidalni a magasságkülönbséget.
Azon gondolkodtam, hogy ez hogyan is van? Nálunk sk55 a peronmagasság az újabb építésű helyeken, a régieken meg sk30. Na de Németországban hogy lehet, hogy sk70 vagy még ennél is magasabb? Érkeztem egyszer ilyen magasperonos állomásra, és felfelé kellett kiszállnom a peronra. Azaz az alacsonypadló előnyei a visszájára fordultak. Na meg ha arrafelé is terjednek az ap-s motorvonatok, akkor azoknak szívás lesz a magasperon.
Persze előnye is van, mert a normál vonatokra, amikor színtben száll be az ember, az viszonylag kényelmes, de azért nem annyira, mert a magasabb peronnál nagyobb a rés a vonat és a peron széle között, utána meg a legfelső lépcsőt, ami jellemzően a vonaton belül van, át kell lépni, azaz bőrönddel vagy babakocsival azért az sem olyan egyszerű. Kerekesszékkel meg végképp nem megy külső segítség nélkül.
Attusnak talán írhatna erről pár gondolatot, hogy hol milyen peronmagasságok, illetve padlószintek vannak. Pl. S-Bahnok esetén.
A magyar helyesírás viszont nem. A gond ezzel, hogy nem nehéz dekódolni, hanem nem lehet, legalábbis nem egyértelműen. Ez mondjuk pár évtizede is praktikusan valszg. tökmindegy volt, ma már egyre kevésbé az. Mondjuk a pinyin is egészen borzalmas szerintem, mondjuk úgy, hogy nem túl intuitív...
