Sok évtizede gyártanak olyan műterhelést, amelynél az ellenállás, vagy az ellenálláslánc és az általában bordázott ház közötti hőátadást olaj valósítja meg. Így például a német Rohde und Schwarz cég is gyártott már az ötvenes években ilyeneket egészen több kW terhelhetőségig, magam is használtam, de nem volt dolgunk az olajjal, mert a szerkezet jól zárt.
Ma is gyárt olajhűtésű műterhelést az USA-beli Bird cég a 150W és 5 kW teljesítménytartományra. Honlapjuk: http://www.bird-electronic.com/
A keresőjükbe az oli szót írva felsorolja az olajhűtésű típusokat és valószínűleg tartalékanyagként a következőt: 5-030-3 Coolant - Refined Mineral Oil, azaz Finomított Nyersolaj. Fogsz találni, esetleg vegyész segítségével megfelelő anyagot. A konstrukciók egy részénél az olaj dielektromos állandója beleszól az állóhullámarányba, ezt ki kell próbálni. Gondolkodnod kell, hogy a használni tervezett teljesítménynél az olaj hőtágulása nem igényli-e hogy ne töltsd fel a teret teljesen. Az elejen említett tipusoknál nem emlékszem az olaj lötyögésére.
Sziasztok! Egy infot vagy tippet (tanácsot?) szeretnék kérni a sokat tapasztalt olvtársaktól. Sikerült szereznem egy angol gyártmányú "Thermocoupled power meter"-t, ami kb focilabda méretű (de persze szögletes:-), szeretném életre kelteni mert igényes darab, és van benne egy szép műterhelés, N csatlakozóval és kúpos kezdettel ahogy kell, de a vége hengeres és bordás. Először meglátva azt gondoltam, hogy hűtési célból, de kiszedve a dobozból megnyilvánult, hogy rugalmas vékony rézből van, és belül lötyög valami folyadék ... nyilván olaj. A bordás (pontosabban: táskás) rész nyilván a termikus térfogatnövekedés "levezetésére" szolgál, és talán egyben hűtőborda is (kb10-12 táska van rajta)
Mint írtam az olaj lötyög benne - azaz levegős.
- A kérdésem, hogy ez lehet-e így normálisan, vagy kifolyt belőle? (elég redvás, büdös, dohányszagű az egész belseje, és nem tudom eldönteni, hogy az alkatrészeket jószándékúlag szilikonnal fújta-e le valaki, vagy a hűtőolaj folyt ki. (most lemostam a műterhelést WU2 samponnal (HI), és így zsírtalanítva talán majd meglátszik ha folyik valahol)
- A másik kérdésem, hogy milyen olajat lehet ilyen műterhelésekbe tenni? (van egy erre szolgáló feltöltőnyílása, csavarral zárva). Gondoltam valami szintetikus motorolajra, vagy sima trafóolaj is megfelel?
Ennél szempont lehet a frekvencia is, mert N-csatlakozós a terhelés, és remélem még 70centin is elmuzsikál. (A legalacsonyabb méréshatára 0.5W -tól, a legmagasabb tán 100W.)
Bocs az értetlenkedésért: Akkó a klf. amatőrök által üzemeltetett honlapokon lévő "ősrégi" alkotások, és kiadott dokumentumai, amik letölthetők, azok akó illegál?
A lap kiadója a "Rádióvilág Kft" - bejegyezve 1995-ben (tudtom szerint). Annak utána lehet nézni, hogy mennyiben jogutódja a korábbi "AERO & Radio Kft"-nek, iletve a még korábbi "Zrinyi Katonai Kiadó"-nak, valamint mennyiben jogtulajdonosa a bejegyzése előtt megjelent számoknak ... lehet, hogy a korábbiak reprintelésében vagy másolásában nincs is vétójoga, és ez nem udvariassági kérdés, hanem jogi.
Amikor a saját fényképeimet másolom CD-re és nem kérem vissza az artisjustól a jogdíjamat akkor a zenészek, írók, filmesek bevételét növelem. Fogalmazzunk úgy, hogy a túlbuzgó jogászok bevételét növeled. Van sok elrettentő történetem az Artisjusról, de ez itt offtopic, a lényeg: a művészek csak töredékét kapják a befizetett jogdíjaknak..
Tudja valaki konkrétan, hogy átformálták-e már a rádióamatőr vizsga tesztlapjait, vagy még a régi kérdéssorok az irányadóak? Volt valaki a közelmúltban vizsgázni? Köszönöm! Üdvözlettel: Szőnyeg
Ezt a hülyeséget... A börzén eladott használt salátás példányokból ők jodíjjat nem kapnak. Pentódákkal, triódákkal igen kevesen építenek ma már, az akkori kapcsolások nehezen átültethetők, csak az igen profik dolgoznak 400V-1200V fűtőfeszültségekkel.
Beszkennelve ez a dolog igazi közkinccsé válhatott volna, nem beszélve arról, hogy az új példányszámok reklámja ennél tökéletesebb nem lehet, mint a régiek közzététele.
Ha húztak volna egy határt, hogy korongra, szerverre, pdf-ben, vagy djvu-ban csak az öt évnél régebbi számok kiadhatók, az egy kompromisszumos megoldás. Tényleg a legjobb marketing.
De ahol agyhalott a marketinges, vagy nincs is, ott nincs mit csinálni...
Pár évvel ezelött egy barátommal karöltve felajánlottuk a Rádiótechnika szerkesztőségének, hogy ingyen az ő részükre is az 1960-as évek elejétől az összest beszkenneljük. Pár lapszám hiányzott csak, ezt kértük volna kölcsön a kopizás idejére. Durván felháborodtak és a leghatározottabban MEGTILTOTTÁK, hogy megcsináljuk. Hogy miért, máig sem értjük, de ez tény.
> Nem hiszem, hogy e néhány forintból a könyvtár jogdíjat fog kifizetni.
Ismeretem szerint már kifizette amikor megvette a fénymásolót. Az üres adathordozók ( mágnesszalag, -lemez, CD ) árában is benne van a szerzői jogdíj, amit a vásárló kifizet az eladónak aki továbbadja az artisjus(?)nak. Amikor a saját fényképeimet másolom CD-re és nem kérem vissza az artisjustól a jogdíjamat akkor a zenészek, írók, filmesek bevételét növelem.
Üdv T.BT! Ez egy warez oldal? (Bár gyanús volt, hogy filmek, meg egyebek....) Azé példálóztam egy előző hsz.-ben a sok jó amatör oldalakkal, vagy az ingyenes tárhelyekkel. Lehet tanálni sok projekt leírást, és archívumot is. Sikerűlt letöltenem "X" amatőrtárs oldaláról pölö az "Antennakönyv", vagy az Ezermester kiskönyvtár példányait. Erre utaltam, mikó azt mondtam: Olyan, mint bejárni egy könyvtárba. Ezek a leírások azt hiszem valamikor megjelenésükkor megkapták az őket megillető szerzői díjjazást. (szvsz) És ma már közkincs. Mondom ezt azért, mert könyvtárba járva, egy minimális tagsági ellenében megkapom a könyvet, és akár helyben az érdekelt témáról akár néhány forint ellenében fénymásolatot is kapok. Nem hiszem, hogy e néhány forintból a könyvtár jogdíjat fog kifizetni. A témánk ami érdekel bennünket eléggé speckó, így asszem megérné, hogy közelálló, és hozzáértő amatörtárs létrehozzon egy iljet. (Ha csak mán nem létezik! :-) Csak nem sokan tudnak róla.) Jó dolog, ha egymásnak felajánlunk baráti alapon segedelmet, de akkó a közkincs jellege elvész, tudni csak az érintettek tudnak róla, és hát a közkincssé tételnek meg van egy példamutató hatása is. No, gagyogtam! :-) Öreg Csóka
Kifutó típus, már nem gyártják, de viszonylag sok van belőle, a Skála mellett éppen most vettem meg az utolsó kettőt. :-) Utódja a TDA7021, amiből a TDA7040 segítségével sztereó rádiót lehet készíteni. Elvileg a TDA7050 a végfok, de az is kifutó, viszont akad helyette másik bőven. A RET-nél kaphatók. Egyikhez sem kell néhány passzív alkatrésznél több, és beállítás sem nagyon. Rajzok a Hálón, de segítek én is, ha kell.
TDA7000-nél egyszerűbb nem nagyon van, a neten keresve temérdek kapcsolási példát találhatsz rá. Maga az IC a RET-nél (www.retelektronika.hu) kapható, bruttó 660 pénz.
Hi Barátom! Köszönöm az ajánlatod. Egyelőre "elláttál" olvasnivalóval! :-)) Még várok türelemmel, és csak akkor élek ajánlatoddal, ha nem tudok beregisztrálni az oldalra. Több évkönyvet is kaptam az említett "Berci-ajándék" között, így csak a hiányzók kénének. Azt szerettem vón én is letöltögetni. No, de majd tán sikeredik. Először azt hittem, hogy ez az oldal valami fájl-cserélős hely, azért ajánlottam előző hsz-em során, hogy valami ingyenes tárhely... Sok jó helyet találtam böngészéseim során -egyéni honlapokat rádió-amatőr témában-, és nagyon hasznos ismereteket tudtam szerezni. Már egész kis link-gyűjteményem van. Remélem egyszer eljutok én is arra a szintre, ahol "projektjeimet" publikálhatom. Lehet, hogy ez az ajánlott tárhely, -mivel látom, hogy fel is lehet tőlteni- jó lenne.CSAK TUDNÁK BEREGELNI! (Még webmájsztró sem érhető el, egy mél erejéig!) No maradok türelemmel: Öreg Csóka
