Ami papíron megjelenő bevétel meg kiadás, azzal nincs igazából (kiszámolási)probléma...
sokkal érdekesebbek az externális költségek:
pl. a zöldek a dugóban töltött idő gazdasági veszteségét a közúti közlekedés költségei közé számítják... ami elég fura logika, mert ezt inkább az "elmaradt fejlesztések okozta gazdasági károk" közé sorolják jobb helyeken...
ugyanez a helyzet a "kamionok által az utakban okozott kár"-ral, és a gépjárműparkban keletkező károkkal. ezt én szintén az "elmaradt fejlesztések kárai" közé sorolom
A vasútból származó bevétel nincs benne a gázolaj jövedéki adóadatában, mert visszaigényelheti a jövedéki adót, így a nettó befizetése nulla körül van (szóval 0-ként van benne).
Az egyéb üzemanyag jövedéki adó nagy része kerozin, mondtam volna ha kapásból kellett volna, de nem, mert autógáz, tehát ennek a nagy részét is az autósok fizetik.
A kerozin nem az üzemanyagoknál, hanem a kőolajtermékeknél van és a jövedéki adóbevétel kerozinból csak százmilliós nagyságrendű. érdekes...
Valóban nehézkes ilyen mérleget készíteni, mert igencsak szubjektív.
Ebben az esetben ez a problémák nagy része (időnyereségre, időveszteség, a környezeti terhelés, ...) ki lett kerülve, mivel egy viszonylag jól körlhatárolható terület, az államháztartás tényleges bevétel és költségadatai lettek összesítve.
A korlátok is innen adódnak. Az állam költsége nem mindig a társadalom költsége és a társadalmi szintű költségeket sem mindig az állam fizeti meg, inkább egyre ritkábban...
Amikor pedig az állam beszedi az adót a társadalomtól, akkor pedig igencsak különböznek az állami és a társadalmi érdekek. Szóval az állam közlekedés mérlege nem az én mérlegem (ill. társadalom mérlege). Nagyon nem.
Azért tettem most mégis ki ilyen adatokat, mert az volt a téma, hogy az állam mennyivel szed be többet az autósoktól (itt: közúti közlekedésből), mint az a közvetlen, rezsi, externális költségeken, fejlesztési igények, stb ... költségein túl indokolt. Erre pedig nagyjából ez a válasz.
A gázolajban pl a vasút is benne van? Gondolom az egyéb főként kerozin...
Amúgy az ilyen mérlegek készítése szinte lehetetlen. Rengeteg olyan paraméter van (mindkét oldalon), amit forintosítani nagyon nehéz. Gondolok itt az időnyereségre, időveszteségre, a környezeti terhelésre, stb.
Mondjuk ehhez tudni kell, hogy kb. 3 ill. 2 milliárd liter az éves benzin ill. gázolaj-fogyasztás, amiről nekem fogalmam sincs.
A gépjárműállományról valamivel több fogalmam van: 2,9 millió szgk. volt 2006-ban, de a többire nem emlékszem, valószínűleg kijön a 3,6M. A 400 ezres db-os éves átírás-darabszámot se vágnám...
Szóval a gépjárműadónál, átírási illetéknél igencsak beletaláltál.
A jövedéki adónál a benzint kicsit fölé lőtted (ami tul.képpen nem akkora tévedés, mert az én adataim 2004-esek), a gázolajt meg alá, de összességében ez is jó tipp, valószínűleg 2005-re pedig közel lenne a telitalálathoz, de azt most nem találom.
2004. évi jövedéki adóbevételek (milliárd Ft): -------------------------------
benzin: 201,1 gázolaj: 196,6 egyéb üzemanyag: 1,9
-------------------------------
ez nem mind közlekedés (pl. gázolajnál mezőgazdasági gépek fogyasztása a legnagyobb tétel), ebből lett a 380,7 milliárd mint közlekedés, gyakorlatilag egy az egyben közúti közlekedés.
Ja és igen: gépjárműadó a súlyadó hivatalos neve, így kevésbé súlyos a teher. :-)
Államháztartási szinten a közlekedésből származó bevételekről és kiadásokról 2004-es adataim vannak. Ha valakit ennél jobban érdekel, akkor elküldöm (kb. 300 oldal) vagy felteszem a netre kb. 1 héten belül.
Elsősorban módszertanfüggő a dolog, mit tekintünk közlekedésből (ezen belül is, ami minket a legjobban érdekel: közúti közlekedésből) származó bevételnek és kiadásnak.
A kiadások között nincs felsorolva kb. 30-40 mrd Ft, amit az önkormányzatok saját (nem központilag finanszírozott) forrásaikból költöttek a (közúti) közlekedésre ezért ezt adjuk hozzá.
A kiadások között viszont ott vannak az állami rezsi költségek is. Le vannak osztva GDP-arányosan, tehát pl. megfizetjük azon a törvényhozási költségeket is, amelynek révén mondjuk még több adót szednek be az autósoktól (hogy egy kicsit demagóg is legyek).
Mivel államháztartási szintű adatok (költségvetés+tb.+önkormányzat+elkülönített alapok), ezért nincs benne útdíj, BKV-bérlet stb., mert ez nem közvetlenül az államnak fizetjük, hanem egy állami cégnek (ÁAK, BKV, MÁV, ...). De pl. amikor az állam átvállalja ezen cégek adósságaikat az benne van, de ezt csak 4 évente teszi általában.
Ez a hibája is ennek a kimutatásnak, mivel pénzforgalmi elven működik az államháztartás (mint mondjuk egy pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó csak nagyban), ezért csak a ténylegesen befolyó bevételek és kiadások vannak benne. Mindenki emlékszik miféle mutatványokra szokott sor kerülni év végén, hogy az adott évi hiánycélt ne lépjék túl jobban a kelleténél (átpakolnak ezt-azt egyik évről a másikra), ezért az éves kimutatások bizony torzítanak. Másrészt az autópálya-építés tényleges üteme (kiadások) is elég változó volt évenként és főleg a tényleges igényekhez képest. Ennek ellenére az egyenleg-adatok 2002-2004. között elég hasonlóak.
Harmadrészt, amit közlekedési kiadásnak elkönyvelünk, az nem biztos, hogy ténylegesen arra fordítódik (ld. dupla áron készült autópályák), de ha arra is fordítódik, nem biztos, hogy hatékonyan.
Nem lett a közlekedési alágazatokon belül jobban részletezve az adatsor (pl. egyéni és tömeg - akarom mondani közösségi...- közlekedés; személy és áruszállítás, stb.) Így pl. nincsenek benne azok a nyilvánvaló keresztfinanszírozások, amikor is a kamionok teszik tönkre az utakat, de az autósokkal fizettetik meg vagy amikor szintén az autósokkal fizettetik meg a tömegközlekedés fejlesztéseit, veszteségeit. Ez utóbbi inkább helyénvaló, hiszen csökkenti az egyéni közlekedés externáliáját. Mindkét dolog a közúti közlekedés bevételét illetve amikor felújítják az utakat (mondjuk az UKIG és nem az ÁAK) akkor kiadást eredményeznek.
Mielőtt messzebbmenő következtetést vonnánk le belőle, meg kell nézni alkalmas-e rá ez az adatsor vagy ennek forrásai; így az adatok ennek megfelelően óvatosan kezelendők.
(A táblázatok szétestek, bocs...)
Az államháztartás 2004. évi közlekedési bevételei (milliárd Ft) személyi jövedelemadó 166,5; társasági adó 63,2; egysz. vállalkozói adó 3,2; iparűzési adó 58,0; egészségügyi hozzájárulás 19,1; nyugdíjbizt. járulék 154,4; egészségbizt. járulék 102,9; munkaadói járulék 20,0; munkavállalói járulék 6,2; szakképzési hozzájárulás 2,9; innovációs járulék 2,6; jövedéki adó 380,7; általános forgalmi adó 263,5; regisztrációs adó 64,0; gépjárműadó 48,2; gépjármű átírási illeték 18,8; termékdíjak 5,9; vámbevétel 5,4; egyéb adók és járulékok 13,0 összesen1398,5
bevételek - kiadások (milliárd Ft)
közúti közlekedés 1 251 - 683
vasúti közlekedés 101 - 169
légi közlekedés 37 - 29
vízi közlekedés 9 - 4
összesen1 398 - 885
Ez azt jelenti, hogy szerényen számolva is kb. 500 milliárddal többet vesz ki az állam közúti közlekedési alágazatból, mint amennyit arra költenek. A vasút keresztfinanszírozása - főleg ha hatékonyan működne a vasút - elvileg helyénvaló lenne, hiszen csökkenti a közúti közlekedés által okozott károkat. Kár, hogy a tényleges kiadások között több a hiteltörlesztésből adódó kiadás a kelleténél és kevesebb az előremutató fejlesztésé.
Szóval minden a módszertanon múlik, hogy mi mennyi. Ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul lehet a zavarosban halászni. Mert a LM pl. kihozta, hogy az állam évente 2000 milliárddal többet költ a közúti közlekedésre, mint amennyit onnan kap. Persze a bevételeknél nem volt ott az áfa, a kiadások egy része nem állami és nem tényleges kiadások voltak (pl. elmaradt bevételek közterülethasználati díj címen jelentősen túlárazva), vagy máshová tartozik (pl. Forma-1 támogatása).
hivatalos összesítőt biztos, hogy nem találsz, mert nem is akarják, hogy ez nyilvános legyen. Ha nagyon utánnakurkászol, osztolszorzol meg összeadsz, akkor esetleg összerakosgathatod a mozaikdarabkákat.
(Az üa forgalom és a jövadó tuti adat. a bevétel legnagyobb részét ez teszi ki.)
viszont most veszem észre, hogy az autóértékesítésből származó regadót kifelejtettem. no ez is simán van 100-200mrd ft...
"Nem ez a fő probléma, hanem az hogy bölcsen elhallgatják, hogy a közúti közlekedéstől milyen horribilis pénzeket vonnak el, miközben ennek csak töredékét forgatják vissza üzemeltetésre és fejlesztésre (kb. 1/4-ét, esetleg 1/3-át)
ezek mind konkrét költségvetési számok, utána lehet nézni."
(#2848)
Ne haragudj, de ezek utan komolytalan, ha hasracsapas-alapon irsz be szamokat (lasd sulyado, atiras -- de ha jol sejtem, a jovedeki adobol befolyo osszegeket sem a koltsegvetesbol vetted :-) ); valamint az sem teljesen tiszta, mivel kalkulaltal, es mivel nem. (Peldaul: onkormanyzatok utkarbantartasa? Ennek allami kiegeszitese (ha jol remlik, 2005-ben volt ilyen hullam)? Autopalya uzemeltetese? Autopalyadijak? Parkolodijak? (Erdekessegkeppen: itt a tomegkozlekedesi ceg szedi a parkolasi dijakat.) Trukkosen konyvelt autopalyaepitest hogy szamoljuk? Stb.)
Nyilvan nem varom en el, hogy az utolso fillerig minden szerepeljen a felsorolasban (onkormanyzati utepites pl. eleve remenytelen), de azert a fobb szamok jok lennenek...
De ha ervenyesnek fogadnank el ezeket a szamokat (talan sejtheto: nekem ez keves), akkor is levonhatnank beloluk a kovetkeztetest: az "1/3-1/4 marad" is csak akkor lenne igazolhato veluk, ha egyetlen centi uj ut sem epulne. Marpedig idonkent azert szokott, es plane a nehezen ellenorizheto reszek (belteruleti, onkormanyzati, lehetoleg kozmuvel, ad absurdum kozuti forgalom altal szetnyomott villamossin-cserevel) tudnak dragak lenni.
ennek a "megmagyarázom, hogy mért kell (útdíj)" dolognak sevége-sehossza...
plane ha az autopalya-autout a puszta letevel hozzasegiti az illetot ahhoz, hogy (anyagilag is) jobban eljen
az többnyire többet is adózik, ugye. (ha az szja-t esetleg elcsalja, még mindig ott a fogyasztás utáni áfája...)
de mint írtam: lehet itt érvelni napestig, a lényeg az, hogy jelentős a pályaelkerülők száma. és ez több kárt okoz, mint amit a matricabevétel jelent.
(A forgalmi találgatások elkerülése végett érdemes lenne kipróbálni, hogy hogyan alakulna az ap-ák forgalma, ha 1 évre megszüntetnék a matricázást... :-)
Termeszetesen nem lehet mindig teljesen elmenni a "hasznalo fizet" iranyba, a vegpontig. De nem hiszem, hogy a peldaid alkalmazhatoak lennenek erre az esetre, mert ugye nem is azt mondtam, hogy az termelje ki az autopalya epitesi es fenntartasi koltseget teljes egeszeben, aki jar rajta. :-) De hogy valamivel jobban jaruljon hozza (peldaul ne adjunk a hittanra jaroknak meg ingyen tankonyveket is), plane ha az autopalya-autout a puszta letevel hozzasegiti az illetot ahhoz, hogy (anyagilag is) jobban eljen (marpedig a fenyes brossurakban ez szokott leirva lenni, ugy remlik :-) ), az szvsz elvarhato.
"Lehet, hogy édesapád fatornyos kis falujába nem vezet autópálya"
Egyebkent varos. :-) Es nem azt mondtam, hogy nem vezet oda autopalya, hanem hogy baromi messze elkeruli. Nem biztos, hogy jol emlekszem, de mintha varoson kivul 2x2 savos ut se lenne az egesz megyeben.
Ezzel a gondolatmenettel van ám némi probléma. Mert:
- akinek a gyereke nem jár iskolai hittanra, az azt mondja, hogy az ő adójából ne fizessék más gyerekének a hitoktatását
- aki egészséges, az nem akar tébét fizetni, mert ő nem jár orvoshoz
- aki nem hallgatja a Kossuth rádiót, az fel van háborodva, hogy az ő adójából fenntartják
- aki autóval jár, az nem akarja, hogy az ő adójából építsenek kerékpárutat
Ésatöbbi.
Lehet, hogy édesapád fatornyos kis falujába nem vezet autópálya, de pályázati pénzből felújították a templomot, faluházat és teleházat rendeztek be, fenntartanak egy óvodát, segélyeznek 50-100 munkanélkülit és így tovább.
Ha megnéznénk, hogy mely településeken mennyi jövedelem keletkezik, akkor előfordulhatna, hogy egyes falvak éhen halnának, míg más helyeken esetleg több pénz jutna a fejlesztésekre.
"az autóssarc többszörösen fedezi a költségeket..."
Szivesen latnam vegre egyszer ezt szamokkal is alatamasztva. :-)
(Sajat allaspontom amugy az, hogy: uzemanyag AFA-jat ne szamitsuk bele; tomegkozlekedesi tamogatasokat is vegyuk a "koltsegek" koze. Ja, meg hogy a "hasznalo fizet" altalaban igazsagosabb (ez persze szubjektiv), mint a "mindenki ugyanugy fizet"; tehat aki autopalyan jar, az tobbel jaruljon hozza az autopalyak epitesehez/fenntartasahoz, mint mondjuk apam, aki bekes megyei leven, cirka 100km-re lakik a legkozelebbi felhajtotol.)
Temészetesen mindenkinek lehet véleménye, hogy hogyan lenne jobb szerinte. De kijelenteni azt, hogy a tervezők hibáztak, nos szerintem erre nincs joga az egyszeri embernek mert: - nincs meg hozzá sem az elméleti felkészültsége (de ok, lehet mondani, hogy józan paraszti ésszel meg általános műveltséggel még egy szívműtétet is megcsinál bárki, hát még egy autópályát) - és nincs képben az adott kérdés érintő sokféle problémával, csak a saját szemszögéből nézi az ügyet - és főleg nincs rálátása arra, hogy a politika milyen mértékben szól bele a dolgokba, és mire ad pénzt.
A tartalmával nem értek teljesen egyet. a KözOP szerint megvalósuló (2010-ben induló) fejlesztések alapján lesz egy olyan tranzitfolyosó, ami talán levesz az M7-M0-M5/4 útvonalak válláról valamennyi terhet. Bár jelenleg tényleg az lesz, mint a (fizetőssé váló) M9 hídon: csak lóg a semmiben.
tényálladék: csömörnél az árpádföldiek (elsősorban a timúr utcaiak) tiltakozására nem épül csp.
azonban, hogy a csömöriek is elérjék az M0-t párhuzamos szervizut épül a rákospalotai csp-ig.
beleszólás: ha mégis építenének csömörnél csp-ot, valamint ehhez kapcsolódóan a szaggatottal jelölt szervízutat (ami a csp-ot köti össze lakott területen kívül a szabadsád/magtár u-al (déli irány), ill. a csömöri úttal (északi irány), akkor a csp-ból a város felé tartó forgalom nem csak a timúr utat terhelné, hanem megoszlana a 3 út között. ez a szervizút a timúr út meglévő árpádföld-csömör közti forgalmát is szétoszthatná.
ráadásul ennek a forgalomnak egy része eleve az M0ra fog terelődni.
Szóval összességében könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a javasolt megoldással még csökkenne is a timúr u. forgalma a jelenlegihez képest.
"Nagyon valószinű, hogy a matricadíjak netto bevétele (brutto - az értékesítés, ellenőrzés költsége) kevesebb, mint a pályaelkerülés miatti (nezet)gazdasági kár."
Szerintem ez nem jelenthető ki ilyen könnyen. Ott van a 2/A, ha ott matricás lesz a rendszer, akkor oda ez nem lesz érvényes. Meg más dolog az, hogy valaki egy családi kiránuláson nem vesz 1500 Ft-ért 4 napra matricát és a Szuzukival végigcammog az autópálya mellett, mint az a túlsúylosra megpakolt teherautó, aki benyomja a tempomatot és 80-al végigrobog minden településen.
Amúgy kíváncsi lennék, hogy hol lehet belenézni a költségvetésbe. Érdekelne, hogy mennyi bevétele van az államnak az autózásból és mennyi költsége.
Jól látod folytatják Ócsak irányába és pontosan úgy, ahogy berajzoltad, de Gyömrő irányában marad a régi út. Nem valószínű, hogy az Üllő-Sülysáp forgalom elkerülő szakaszt ígényelne Gyömrőnél! :)
csak ott sántít, hogy nem az ő adójából épül. (az autóssarc többszörösen fedezi a költségeket...)
viszont a belinkelt cikkben olvastam egy újabbat (hiába no, a megmagyarázásnak is van evolúciója):
a gyorsforgalmi mentén élő ingázó, aki naponta a gyorsforgalmin jár dolgozni, ugyanannyival járul hozzá az üzemanyagok árába épített járulékon keresztül az úthálózat fenntartásához, mint aki naponta ugyanekkora távolságot egy alsóbb kategóriás úton, öt falun átdöcögve tesz meg
Ez elsőre meggyőzőnek tűnik.
Sajnos az vele a baj, hogy az élet számos területén lehet olyan szolgáltatást/lehetőséget találni, amihez valamely csoport kedvezőbben jut hozzá.
pl. a városiak sokkal könnyebben tudnak "kúltúrálódni", hiszen helyben van mozi, színház, múzeum, könyvtár. Akkor nekik kultúrjárulékot kellene fizetni.
Vagy a vidékiek jobb levegőt szívnak. Nekik "jólevegő adót".
Csakhogy ez elég nagy baromság. Érdekes lenne, ha ezeket az egyenlőtlenségeket díj/adó/járulék fizettetéssel akarnánk kiegyenlíteni....
De ragozhatjuk akár a végtelenségig a dolgot.
Akármilyen magyarázatot találunk ki, a lényeg az, hogy baromi nagy a pályaelkerülők száma. lásd.M6.
Nagyon valószinű, hogy a matricadíjak netto bevétele (brutto - az értékesítés, ellenőrzés költsége) kevesebb, mint a pályaelkerülés miatti (nezet)gazdasági kár.
Erre azt mondja Józsi bácsi, akinek nincs autója, hogy az ő pénzéből márpedig ne építsenek gyorsforgalmi utat, mert nincs rá szüksége. Fizessen, aki használja.
Én azt nem értem, hogy az ÉN PÉNZeMBŐL ÉPÍTIK, AZ UTAKAT, AZ ÉN ADÓMBÓL, MEG A TI ADÓTOKBÓL ÉPÜL ÉS UTÁNA VELEM FIZETTETIK KI HOGY HASZNÁLOM ????????? Ez pont olyan, mintha felépíttettek egy házat a saját telkemen, a saját pénzemből utána a kőműves bérleti díjat szedne azért hogy a sajátomban lakom.... Ja és a benzinben is fizetem az útadót.... Ha ezt bevezetik tuti hogy nem használom a "gyorsforgalmi utat" egyáltalán.eddig ha tehettem autópályán mentem matricát vettem..... elfogadtam, de ez már tényleg sok....
