Volna egy kérdésem. Régen olvastam egy a magyar futballal foglalkozó könyvben, hogy a Bp. Honvéd Milánóban az inter pályaavató meccsén győzőtt 2-1 re. Mék egy kép is volt róla. Erről a mecsről meg egyébként is a Honvédról milyen könyveket javasoltok, esetleg net.
Köszi
ui: gugli nem sokat segített, egyetlen egy Honvéd Mencseszter meccs képet találtam :)
ya meg még valami, nincs meg a link, de spanyol oldalon, vagy francián még mindig árúlnak honvéd mezeket !!! Igaz a 60' mez de akkor is :)
Igen, ez gyakran előfordult. Sajnos csak részleges információim vannak, hogy is működött régen a válogatott. Az biztos, hogy míg az osztrákoknál és az olaszoknál egy-egy kimagasló (és alighanem nagyhatalmú) szaktekintély vezette hosszú éveken át a válogatottat (Meisl és Pozzo), addig nálunk gyakran váltogatták egymás a nem is kifejezetten nagytudású szakemberek. Pl. az 1924-es olimpiára Kiss Gyula vezette a válogatott csapatot, akinek ugyan volt némi múltja a 33FC-ben, de mindenekelőtt újságíró volt (a tízes évek elején a Budapesti Hírlapnál dolgozott, az olimpia idején pedig a Sporthírlap főszerkesztője volt). Mellette dolgozott egy szövetségi tréner, Holits Ödön is, ő vezette az edzéseket. A kérdés viszont az, hogy történt a válogatás. Ez vélhetően gyakran változhatott, a rendelkezésemre álló források szerint többnyire úgy működött, hogy volt egy válogató bizottság, ők jelölték ki a keretet, de azt, hogy ki lép pályára egy konkrét meccsen, már a kapitány döntötte el. Erre utalhat, hogy 1924-ben, a bukásunk utáni vizsgálat során volt olyan szövetségi vezető (Malaky Mihály), aki szerint "Az egy ember kezébe adott válogatási hatalom károsan befolyásolta a játékosuk nyugalmát és jó hangulatát." Majd így folytatta: "A válogatáselőkészítést a klubérdekeken felülálló legkiválóbb szakértőkre kell bízni." Egy másik vezető, Kiss Tivadar szerint (még mindig 24-ben járunk): "A válogatás nem volt minden tekintetben helyes, de ennek a rendszer az oka, mert helytelen volt a régi válogatási rendszer, amikor egy ember intézte azt sokszor ellentétben egy egész bizottság felfogásával. Nem lehetett felkarolni és a közös tréningbe vonni sok kiváló tehetséget, mert a szövetségi kapitány teljhatalommal volt felruházva és éppen ezzel bénította meg az előkészítő bizottság munkáját."
Ezek a források azt jelzik, hogy 24-ig vélhetően egy bizottság intézte a válogatott keret összehívását, ám Kiss Gyulának nagyobb hatalma volt a csapat élén. Aztán, hogy később mi lett, azt nem tudom, de az biztos, hogy Sebes Gusztáv előtt nem igazán volt olyan súlyú ember a szövetségben, mint Pozzo vagy Meisl.
Közben direkt utánanézegettem: a Hajduk Splitet például a prágai U Fleku sörözőben alapították (ugye ismerősen cseng?) :D mégpedig 1911-ben. De vigyázat, Dalmácia ekkoriban osztrák örökös tartomány volt! (annak ellenére, hogy Magyarországnak volt dalmát-ügyi minisztere).
A Gradjanski Zagreb szintén 1911-ben alakult, de nem írnak arról, hogy milyen bajnokságban játszottak...
A többi ismert horvát klub mind jóval később, a 20-as, vagy 45 után alakult (Dinamo, Osijek, Rijeka, stb.)...
Szóval nem lettem sokkal okosabb a kutatásaimtól :) De a Te írásaid legalább adnak egy jó alapot...
Azt tudom, hogy 1905-ben lépett be az első horvát csapat az MLSZ-be, mégpedig a Prvi Nogometni I. Sportski Klub Zagreb. A csapat 1905-ben Budapestre érkezett, de 62 helyett csak 15 játékos jött el, mert Zágrábba sürgöny érkezett, mely horvátellenes budapesti tüntetést helyezett kilátásba. Egyébként pedig azt tartom a legvalószínűbbnek, - de ez tényleg csak egy tipp - hogy mivel a horvátoknál is működött a Sokol mozgalom, ezért lehetett valamilyen Sokol bajnokság, és abban indultak csapataik. 1910-ben a Hrvatska Sokol 128 klubot tömörített (egy városban csak egy működhetett, tehát Horvátország vélhetően teljesen "le volt fedve". A klubok a települések nevét viselték és 16 zsupába osztották őket (a zsupát nem fordítom le, mert majd jön Lucilius, oszt jól megmondja, hogy nem is úgy van:))) A zsupákat ismert horvát politikusokról nevezték el, így volt pl. Zupa Fonova (Dr. Fon alapította a Hrvatska Sokolt), Zupa Zrinjski (gyengébbek kedvéért: Zrínyi), Zupa Strossmayer (katolikus püspök), Zupa Starcevic (horvát ellenzéki politikus), Zupa Tomislav (az első koronázott horvát király).
Ez tehát csak tipp, hogy a horvátok a sokolban fociztak, nem tudom, hogy a ma ismert horvát klubok mikor, és milyen keretek között alakultak. Az biztos, hogy pl. a lengyeleknél a krakkói Sokolban fociztak először, legalábbis ezt olvastam egy lengyel sportszociológiai folyóiratban megjelent cikkben. Bár a Sokol mindenekelőtt a tornáról szólt. Ha nem a Sokolban, akkor is bizonyára volt valamilyen bajnokság, de azt meg nem tudom, hogy ki írhatta ki (szóval talán lehetett valamilyen nemzeti szövetségük, amit nyilván nem ismert el a FIFA).
Még valami eszembejutott. Amikor 1905-ban volt az a nagy balhé a magyar és az osztrák szövetség között, akkor a csehek mellénkálltak, miként a horvátok is (akkoriban rendezték az első magyar-cseh meccset, és talán ennek apropóján jöhettet Pestre a horvát csapat is. De hogy a "horvátok mellénk álltak" konkrétan mit jelent, azt nem tudom megmondani. Földessy biztos írt valamit erről, mert ő mindenről írt valamit.:)
Jut eszembe, mindig is megakartam kérdezni, és még sehol sem találtam rá a megoldást: 1918 előtt a horvát klubok milyen bajnokságban vettek részt? Egyáltalán létezett horvát labdarúgó szövetség? Horvátország státusza kb. megegyezett Csehország státuszával ezekben az időkben...
Egyébként az 1966-os VB döntőről még annyit, hogy az azeri származású szovjet Tofik Bahramov volt az a partjelző, aki gólt látott. Az azeri nép hálája jeléül róla nevezte el a Baki nemzeti stadiont :D
Úgy látom, nehezebben megfejthető képeket kell betennem. Gondoltam, várok még a 60-as Izrael-Dél-Korea Ázsia kupa döntővel, de majd hamarosan megkapjátok ezt a szintet is.:)
A múltkor sajnálatosan gyors megfejtés érkezett a 66-os VB-döntő kapcsán.:) Most egy kicsit nehezebb (???) jön. Ez sem 45 előtti, és ennek sincs magyar vonatkozása.
(És hogy mit számít a média: vajon hány híres 45 előtti meccsjelenetet tudunk felidézni? Nyilván sokkal kevesebbet, mint 45 utánit.)
- A sport értékei közé tartozik - fejtegette Brüll -, hogy önállóságra nevel... Az önállóságnak az a foka azonban, amellyel Kertész Vili barátunk bennünket megismertetett, a harctéren bizonyára bravúros és bátor tettekben nyilatkoznék meg, de - ha szabad a sportbeli példából következtetbenm - a hadsereg többi részével semmiféle összeköttetésben sem lenne!
- Kiváló középfedezetünknek, Kertész III-nak a harctéren a Mária Terézia rend elnyerésére volnának kiváló esélyei. E kitüntetés feltételei között szerepel ugyanis, hogy valami hőstettet parancs ellenére kell elkövetni. Ezt Adi barátunk állandóan megteszi - a futballpályán!
- Hogy révész Béla barátunk a közelmúltban a kitüntetések garmadájával jött haza a harctérről, az egyikünket sem lephette meg. Mer tegyet mindannyian tudunk. Az oroszok lehetnek bármilyen erősek, - Béla barátunkat futni ők sem fogják megtanítani soha!
- Ha Konrád II esetleg harctéri kitüntetésre gondolna, nincs az a heves harc vagy tusa, amely nyugalmából kifordíthatná. Ez irányban megnyugtató bizonyítékul szolgál vasárnapi mérkőzésünk, amelyet sikerült elvesztenünk a Törekvéssel szemben...
- A sportsajtó állandó követelésének eredményeképpen végre a válóogató bizottság az osztrákok elleni csapatot úgy állította össze, ahogy azt az egész közvélemény is követelte. Helyet juttatott a csapatban Schaffer Alfrédnak is. Arról, hogy Schaffernak és Schlossernak egymás mellett a helye, a sportsajtó munkatársai győzték meg a válogató bizottságot. Az események, a 6:2-es fényes győzelem meggyőzte az eddig még kétkedő közönséget is és meggyőzte - magát Schlosser Imrét is!
Schlosser amúgy még a beszéd napján beadta átigazolási kérelmét az MTK-ba...
A stoplihoz. A jegyzeteim között egyetlen egyszer szerepel a szó, de az igencsak régi forrás. Sporthírlap 1914. 08. 10. „Ha parancsot adna a felséges király, hogy egy csapatba gyűjtsék azokat a katonáit, a kik a szöges, meg a STOPLIs cipőt cserélték föl a bakanccsal és a lovagló csizmával, olyan nyalka ezred kerekedne belőlük, hogy még a felséges úr is örömteljes mosollyal szalutálna neki, pedig a többi ezrede is gyönyörűséges. Az az ezred azonban, a mit a sport adott a királynak és a hazának, maga az erő és a tettre kész ifjúság. Nem puhult el a polgári életben, nem rozsdásodtak be az izmai, hanem éppen ellenkezően megedződött, megerősödött s az lett, a minek a sport részben nevelte is: az elképzelhető legjobb katonaanyag.”
úgy tudom, hogy a cserélhető stopli volt a nagy trükk 1954-ben. Vagyis nem csak egy fajta stoplijuk volt, hanem ki lehetett csavarozni, és a különböző talajnak megfelelő stoplikat lehetett felszerelni (gumi fém, kerek, szögletes, stb.)
A labda színéről gondoltam, h. 70-es évek előtti, no meg azért a gólvonalon pattanó labda is sokat segített. :-)
Arról a Hungaria sportcipő plakátról viszont eszembe jutott valami. Ha jól értettem, az a reklám valamikor a 30-as években készüt. A csukán viszont stoplik láthatóak! Ez engem meglep, ugyanis én azt a legendát hallottam, h a németek 54-ben többek között a stoplis adidasuk bevetése miatt vertek meg minket a döntőben! Szóval azt hittem, h a stopli 54-es adidas fejlesztés...
Ez nagyon jó. Nem hallottam erről, de ismerve a magyar foci nívóját, könnyen el tudom képzelni, hogy az országról sportmárkát neveztek el. Ez egyhamar aligha fog megismétlődni...
Nem tudom, hogy találkozott-e valaki már ezzel? A stílusból ítélve a két háború közötti francia reklámplakát. Lehetséges, hogy egy francia sportszergyátó cég készített ilyen néven labdákat és sportcipőket? Felettébb érdekes...
