Keresés

Részletes keresés

iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17640
Magyarul, egy kukot sem értettél meg!
Előzmény: mmormota (17631)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17639
1. Még egyszer sem cáfoltad meg a gondolatkísérletemet.

2. Ez még mindig ugyanaz a gondolatkísérlet, és nem egy másik.

3. Ha ötszázszor fogod ajánlani a Taylor-Wheelert, akkor sem érdekel.
Előzmény: Yorg365 (17598)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17638
Menj a Szaharába, ha olvasni sem tudsz! Egyenletek megadásáról volt szó!

A hidrogénnál pl. nem ez után kérdeztem (relatív atomtömeg =1,00794 u), hanem a súlyos és nyugvó tehetetlen tömege után!

A válaszaid szín tiszta egyesnek felelnek meg, megbuktál.
Előzmény: NevemTeve (17633)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17637
Ez igaz. És mi ezzel a probléma?
Ha mondjuk a Lorentz transzformációt mátrix-szorzásnak fogjuk fel,
azaz (t',x')=L(v)*(t,x), akkor valóban igaz az hogy (t,x)=L(-v)(t',x'), azaz
L(v)L(-v)=I (egységmátrix, avagy identikus transzformáció)
Előzmény: Törölt nick (17634)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17636
Ne nézzél már teljesen idiótának! Hol van a Lorentz-traszformációban gyorsulás?????????????

Egyébként a Lorentz-traszformációból csak óra lassulás jöhet ki, gyorsulás nem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

De most már tényleg elegem van abból, hogy ti akik ennyire büszkék vagytok a matematikára, meg a precizitásra, akkora sületlenségeket írtok, hogy az már fáj.
Előzmény: Yorg365 (17594)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17635
A Klein-palack is egy jól definiált matematikai fogalom, mégsem látott még soha senki Klein-palackot. Sőt: a Mandelbrot-halmaz is egy jól definiált matematikai fogalom, mégsem látott még soha senki tökéletes Mandelbrot-halmazt, annak előállításához ugyanis végtelen időre lenne szükség. Túlzásba viszed a matematika imádatát, már-már vallásos a ragaszkodásod a matematikához, és nem veszed észre, a matematika csak akkor ér valamit, ha a való életben is használható. Attól, hogy valami matematikailag korrekt módon definiálható, még nem jelenti azt, hogy bármiféle köze lenne a fizikához, vagy a való élethez.
Előzmény: Gergo73 (17593)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17634
Jó neked, hogy ennyire naívnak tetteted magad? Nyilvánvaló, mire gondoltam: a Lorentz-transzformációban a relatív sebesség szerepel, ez abban az értelemben szimmetrikus, hogy amekkora az egyik rendszer sebessége a másikból nézve, ugyanakkora a másiké az egyikből nézve, csak ellentétes irányú.
Előzmény: NevemTeve (17592)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17633
- Mi is egyáltalan a 'tömeg' fogalom a fizikában?
Lásd a következő pontot.

- Mi a súlyos tömeg és mi a nyugalmi tehetetlen tömeg?
A gravitációs erő forrása és a gyorsítással szembeni ellenállás mértéke.

- Egy példával élve, mi a hidrogén atom súlyos tömege és mi a tehetetlen tömege?
Ugyanannyi. Keress egy függvénytáblát! pl

- Mi az univerzális gravitációs állandó értéke összevetve a G(Newton)-nal?[1]
Ez attól is függ, hogy mit értesz "univerzális gravitációs állandó" alatt.

- Mi a különbség az elektromágneses és a gravitációs mezö között?
Mondjuk az, hogy a gravitációnál csak vonzást lehet megfigyelni? No meg némileg gyengébb is.

- Mi okozza egyáltalán a gravitációt?
A gravitáló tömeg.

- Létezik-e foton és graviton?
Van olyan modell, amelyikben létezik.

- Van-e az elektronnal és a protonnak spinje?
Van.

- Mi az a Planck állandó? Mit jelent egyáltalán az E=hv?
Nem tudom. Lexikon? pl

- Milyen 'm' van az E=mc^2 relációban? Mi itt az 'E' egyáltalán?
Remélem legalább a 'c'-t ismered a három mennyiség közül...

- Hogy függ össze a súlyos tömeg a fenti E-vel?
Passz

- Mi történik az elektronnal és a pozitronnal a találkozásukkor?
Egy-egy fotonná alakulnak

- Milyen gravitációs erö hat a proton és az elton között?
Vonzás... de azt Elton sokkal nagyobb... homoszexuális angol zenész...

- Milyen részecske az a 'tömegnélküli' neutrínó?
Nincs ilyen.

- Milyen részecskékböl áll a mi anyagunk? Van-e más szerkezetü anyag az Univerzumban?
Passz.

- Mi az a 'sötét tömeg' amiröl az asztofizikusok sejtelmeket gyüjtöttek?
Passz.

- Mi történik a részecskereakcióknál 100 MeV felett? Mik a rezonanciák?
Passz.

- Miböl állnak az instabil részecskék?
Van olyan is, amelyik kvarkokból áll.

- Léteznek-e virtuális részecskék?
Van olyan modell, amelyikben léteznek.

- Létezneke kvarkok? (A modernebb idöben szuperhúrok?)
Van olyan modell, amelyikben léteznek. (A modernebb időben ugyanez a helyzet a szuperhúrokkal.)

- Hogyan történik a szupernóvarobbanás?
Lexikon? pl

- Mekkora az Univerzum?
Bazinagy.

Remélem valaki kisegít a hiányzó válaszokkal...
Előzmény: iszugyi (17630)
mmormota Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17632

Kifelejtetted, hogy ki ölte meg Kennedyt?

 

Mire jó ez a felsorolás? :-)

 

 

Előzmény: iszugyi (17630)
mmormota Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17631

Ha jól emlékszem elküldtem Neked e-mailen az egyenleteket, a véges Minkowski térben megfogalmazva. Ezért ezen a kérdésen nagyon csodálkozom!

 

Felírsz egy egyenletet annyira általános alakban, hogy az még lényegében bármi lehet. Aztán szavakban elmagyarázod, hogy ennek kellene így meg úgy megfogalmazni a peremfeltételeit. De még véletlenül sem írod ezt le képlet alakjában.

 

Pedig  pont azoknak a konkrét leírása lenne az elmélet. De nincsenek leírva. Csak szöveg van.

 

Értelemszerűen megoldás sincs, hiszen nincs mit megoldani.

 

Tehát se elmélet, se ellenőrző számítások. (A ténylegesen megadott peremfeltételekkel kellene megoldás, a megoldásba néhány speciális konkrét számértékek kiszámítása, pl. hidrogénatom spektruma stb. Ez támaszthataná alá vagy falszifikálhatná az elméletet.)

Előzmény: iszugyi (17627)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17630
Mmormota, ezekkel kapcsolatban egy csomó egyenletet (tudod az = jellel) megadtam:

- Mi is egyáltalan a 'tömeg' fogalom a fizikában?

- Mi a súlyos tömeg és mi a nyugalmi tehetetlen tömeg?

- Egy példával élve, mi a hidrogén atom súlyos tömege és mi a tehetetlen tömege?

- Mi az univerzális gravitációs állandó értéke összevetve a G(Newton)-nal?

- Mi a különbség az elektromágneses és a gravitációs mezö között?

- Mi okozza egyáltalán a gravitációt?

- Létezik-e foton és graviton?

- Van-e az elektronnal és a protonnak spinje?

- Mi az a Planck állandó? Mit jelent egyáltalán az E=hv?

- Milyen 'm' van az E=mc^2 relációban? Mi itt az 'E' egyáltalán?

- Hogy függ össze a súlyos tömeg a fenti E-vel?

- Mi történik az elektronnal és a pozitronnal a találkozásukkor?

- Milyen gravitációs erö hat a proton és az elton között?

- Milyen részecske az a 'tömegnélküli' neutrínó?

- Milyen részecskékböl áll a mi anyagunk? Van-e más szerkezetü anyag az Univerzumban?

- Mi az a 'sötét tömeg' amiröl az asztofizikusok sejtelmeket gyüjtöttek?

- Mi történik a részecskereakcióknál 100 MeV felett? Mik a rezonanciák?

- Miböl állnak az instabil részecskék?

- Léteznek-e virtuális részecskék?

- Létezneke kvarkok? (A modernebb idöben szuperhúrok?)

- Hogyan történik a szupernóvarobbanás?

- Mekkora az Univerzum?
Előzmény: iszugyi (17629)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17629
De nem kell od menned ha sánta vagy, itt is találsz eleget belölük.
Előzmény: iszugyi (17628)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17628
Mmormota, azon túl mit hazudsz "Ha egyszer felírnál egy egyenletet (tudom, nem szoktál...)," már megint? Az 'Elemi gravitációs töltés topic' tele van egyentelekkel.

Vagy úgy nem érted mik az egyenletek? Tudod, azok olyan relációk két mennyiség között, amik között egy '=' jel van!
Előzmény: iszugyi (17627)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17627
Ha jól emlékszem elküldtem Neked e-mailen az egyenleteket, a véges Minkowski térben megfogalmazva. Ezért ezen a kérdésen nagyon csodálkozom!
Előzmény: mmormota (17626)
mmormota Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17626

Ha egyszer felírnál egy egyenletet (tudom, nem szoktál...), szóval ha mégis felírnál, és abban szerepelnének ilyenek hogy x, y, z, t teszem azt, akkor ezek nálad mit jelentenének? Minek a mije lenne az x vagy a t?! Hogyan kellene ezeket értelmezni?

 

Előzmény: iszugyi (17622)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17625
Ez azt is jelenti, hogy egy 'inerciarendszer' feltételezése egy t idöpontban fizikai ostobaság!
Viszont t' időpontban teljesen értelmes... úgy látom ma elég súlyos próbatestekkel végeztél ejtőkísérletet, méghozzá védősisak nélkül...
Előzmény: iszugyi (17622)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17624
... más szóval, az ostobaságot hittétek el!
Előzmény: iszugyi (17623)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17623
Megértettétek ezt Ti relativisták? Dehogy, Ti a gagya relativitáselméletet 'értettétek meg'.
Előzmény: iszugyi (17622)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17622
Ez azt is jelenti, hogy egy 'inerciarendszer' feltételezése egy t idöpontban fizikai ostobaság!
Előzmény: iszugyi (17620)
pint Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17621
nekem bezzeg megint nem válaszolsz, mi? olyan életlen az elméd, hogy még a füstöt is nehéz elvágni vele. kérdés megint:

geostac pályán kering a műhold. alatta áll Asztró Jani. előzetesen szokronban járó atomóráik vannak. Geostac műhold 1s-onként fényjelet vagy rádiójelet bocsát ki. Asztró Jani milyen időközönként észleli a jeleket a saját atomórája szerint?
Előzmény: Astrojan (17613)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17620
Akár hány választ küldsz, amig nem veszet észre, hogy két kölönbözö helyen pontosított óra fizikai lehetetlenség, addig mindegyik válasz gagya marad.
Előzmény: Gergo73 (17619)
Gergo73 Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17619

Ez már a második válaszom erre az üzenetre. Az előző is tökéletesen elegendő, de azért felhívom néhány finomságra a figyelmedet. Az idézett kérdésem így szólt:

"ha a megbízható barátunk köröz az autójával a házunk körül, saját pontos órája szerint percenként dudál egyet, és mi 61 másodpercenként hallunk dudaszót a mi saját pontos óránk szerint, akkor abból nem következik-e egyértelműen, hogy a barátunk órája lassabban jár, mint a mienk"

Ez nem azt jelenti, hogy "ha a megbízható barátunk köröz az autójával a házunk körül, saját pontos órája szerint percenként dudál egyet, akkor mi 61 másodpercenként hallunk dudaszót a mi saját pontos óránk szerint"

Más hol van az "akkor" szócska, vagyis mások a premisszák és a következmények a fenti két mondatban. Valójában az idézett kérdésem csak arra próbált rávezetni Téged (sikertelenül, mert nem tudsz elszakadni az abszolút idő rögeszméjétől), hogy amilyen időközönként hallod a köröző autóról, griffmadárról, GPS-ről az érkezett jeleket, azok ugyanolyan időközönként indították azokat a jeleket (legalábbis a Te rendszeredben). És ezért ha az érzékelt időközök nem egyeznek meg a köröző autó, griffmadár, GPS saját órája szerinti időközökkel (vagyis a hozzájuk csatolt rendszer idejében), akkor az azt jelenti, hogy a földi órák másként ketyegnek a földi rendszerben, mint a keringő órák a földi rendszerben (és ehhez nem kell lehozni őket). Ezt és csak ezt jelenti az idődilatáció és többek között pontosan így lehet azt tetten érni (eltérő intervallumok érzékelése a Földön + fenti okoskodás, persze az utóbbitól szeretnél megszabadulni).

 

Még rövidebben: más dolog megérteni, hogy a keringő óra eltérő járása tetten érhető anélkül, hogy azt lehoznánk összehasonlításra, mint megérteni, hogy a keringő óra ténylegesen eltérően jár. Az utóbbit azért nincs esélyed megérteni, mert az előzőt se értetted meg. Én a fenti kérdéssel pusztán az első dologról próbáltalak meggyőzni.

Előzmény: Astrojan (17616)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17618
A cáfoláshoz:

A szabadesés egyetemessége ezreléknyi nagyságú kísérleti cáfolása a brémai ejtökísérletemmel volt a kulcs a relativitáselméletek kidobásához a fizikából.
Gergo73 Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17617
Bocsáss meg, te vagy összezavarodva (vagy nem magyaráztam körültekintően). A griffmadaras példánál a te fejeddel gondolkodtam. Azaz feltételeztem, hogy nincs idődilatáció, ekkor a köröző griffmadártól is 1mp-enként jönnek a jelek Ellenben a köröző GPS-ről nem 1mp-enként jönnek a jelek, ergó van idődilatáció (és rosszul gondolod a dolgokat). Ezt úgy hívják: indirekt bizonyítás.

Röviden csak annyit akartam a griffmadárral szemléltetni, hogy az érzékelt intervallum megegyezik az eredeti intervallummal, hiszen a jelek egyenlő távolságról érkeztek egyenlő sebességgel. A körözésnek semmi köze ehhez. Más szóval az idődilatáció tetten érhető akkor is, ha nincs kedvünk lehozni a műholdakat (mert drága és körülményes és veszélyes). És pontosan ez történik: tetten érjük az idődilatációt nap mint nap.
Előzmény: Astrojan (17616)
Astrojan Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17616

Látom sikerült rendesen belezavarodnod, de elkezdtél gondolkodni is:

 

Ha a griffmadár a völgyben tartózkodó megfigyelő körül körpályán köröz, akkor a tapsok igenis 1mp eltéréssel érkeznek a megfigyelő füléhez. Még akkor is, ha a griffmadár másodpercenként százat köröz,.

 

 

Huhúú, ennek hogy fognak örülni a relativisták, de még saját magad sem fogsz ennek örülni. Emlékezz csak:

 

Egyszer megkérdeztem tőle, hogy ha a megbízható barátunk köröz az autójával a házunk körül, saját pontos órája szerint percenként dudál egyet, és mi 61 másodpercenként hallunk dudaszót a mi saját pontos óránk szerint, akkor abból nem következik-e egyértelműen, hogy a barátunk órája lassabban jár, mint a mienk. A válasza az volt, hogy nem, az eltérés csak látszólagos: ha megállna a barátunk, az órája ugyanazt mutatná, mint a mienk. Ettől kezdve reménytelen eset szerintem.

 

Akkor neked hogy érkezett 61 sec -enként a dudaszó, he ?

 

Látod látod, magad sem érted amit tanítasz. Vagy a griffmadár nem relativisztikus az autó meg igen ? Állj át, jobban jársz.

 

Előzmény: Gergo73 (17614)
Gergo73 Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17615

De ha végzel egy gyors számítást arról, hogy 1mp alatt mennyit ingadozik a GPS távolsága egy adott földi megfigyelőtől (ezt abból számolhatod ki, hogy mennyit utazik a GPS 1mp alatt ott fenn), akkor rájössz, hogy annak mértéke elhanyagolható, az nem magyarázza meg az észlelt intervallum eltérését.

Kicsit utánaszámoltam és javítom magam. Valójában 1mp már túl hosszú intervallum egy ilyen kísérletre, azalatt ui. már 10-10 nagyságrendű a földi megfigyelőtől való távolság ingadozása, míg ugyanennyi az idődilatációból adódó korrekció nagyságrendje is (38 milliomod osztva 86400-zal). Ellenben ha a jelenlegi GPS-ek nem 1mp eltéréssel, hanem mondjuk csak 0.01mp eltéréssel indítják a két jelet, akkor a távolságingadozás mértéke már csak 10-14 nagyságrendű, ennyit lehet annak a számlájára írni, ami azonban elhanyagolható az észlelt idődilatáció mértékéhez képest.

 

Persze ez a kísérlet nemigen kivitelezhető (gondolom én), mert nincsenek elég pontos órák ilyen kicsiny időeltéréseket észlelni. Valójában nem is így érik tetten az idődilatációt, hanem úgy, hogy a GPS műholdak pocsékul számítják ki a saját helyzetüket (használhatatlan adatot szolgáltatnak), ha úgy tesznek, mintha az óráik a földi órákkal azonos ütemben járnának, ellenben helyreáll a rend, amint úgy tesznek, mintha az óráik a földi óráknál gyorsabban járnának, lényegében pont annyival gyorsabban, mint ami a relativitáselméletből számolva adódik. Nekem ennyi bizonyíték untig elég, más közvetlenebb bizonyítékot szeretne látni. Valójában szubjektív, hogy a természettudományban ki mit fogad el bizonyítottnak, végső soron ez a játszma arról szól, hogy meg akarunk valamit csinálni (pl. GPS rendszer) és megcsináljuk. Ahogy világhírű mentorom mondta egyszer: you can't argue with success.

Előzmény: Gergo73 (17614)
Gergo73 Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17614
Ha a griffmadár a völgyben tartózkodó megfigyelő körül körpályán köröz, akkor a tapsok igenis 1mp eltéréssel érkeznek a megfigyelő füléhez. Még akkor is, ha a griffmadár másodpercenként százat köröz, hiszen a hang mindig a sugárnyi távolságot utazik. Na most erre mondhatnád, hogy igen, de a GPS műhold nem a megfigyelő körül köröz, hanem a Föld középpontja körül. De ha végzel egy gyors számítást arról, hogy 1mp alatt mennyit ingadozik a GPS távolsága egy adott földi megfigyelőtől (ezt abból számolhatod ki, hogy mennyit utazik a GPS 1mp alatt ott fenn), akkor rájössz, hogy annak mértéke elhanyagolható, az nem magyarázza meg az észlelt intervallum eltérését. Nem beszélve attól, hogy ha nem 1mp-es intervallumokat tesztelsz a jelen GPS műholdakkal, hanem mondjuk félnapos intervallumokat, akkor a jelek pontosan ugyanannyit utaznak egy adott megfigyelőhöz, mert - ha jól emlékszem - naponta pontosan kétszer kerülik meg a műholdak a Földet. Egyszerűen rossz kifogás a GPS műholdaknak a földi felszínhez viszonyított mozgásával magyarázni az észlelt eltérést.
Előzmény: Astrojan (17613)
Astrojan Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17613

ez olyan, mintha a hegyről szélcsendben kettőt tapsolnak 1mp időközzel, akkor a völgyben a tapsok észlelése között szintén pontosan 1mp telik el.

 

Na látod milyen egyszerű, pontosan erről van szó. Ezért a geostac műholdról is másodpercenként érkeznének a jelek, ha volna valaki olyan kedves és felvinne oda egy sugárzó órát amely 1 sec-enként küldené a jelet..

 

De ha most azt találod ki, hogy egy gyorsan repülő griffmadár hátán tapsikolsz, akkor már nem egy másodpercenként érkeznének a jelek. Ezért a GPS -ről sem egymásodpercenként érkeznek az egymásodpercenként kiadott jelek.

 

Tudtam, hogy meg fogjuk érteni egymást.

 

Előzmény: Gergo73 (17589)
mmormota Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17612

Vezess Te le valamit, ami megfelel a fizikai jelenségeknek és nem magyarázható meg az elektrodinamikából, csak a rel.elm.-ekböl!

 

Gravitációs vöröseltolódás. Fényelhajlás a Nap hatására. Gravitációs lencse.

Vagy, hogy ne távolodjunk el a GPS-től, a 38 us.

Előzmény: iszugyi (17611)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 17611
Vezess Te le valamit, ami megfelel a fizikai jelenségeknek és nem magyarázható meg az elektrodinamikából, csak a rel.elm.-ekböl! Ilyen jelenség nincs! De fordítottja ragyásig akad.
Előzmény: Dubois (17610)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!