Vegyünk egy 5x5-ös szobát, 60x125 cm-es XPS lapmérettel, mondjuk 22 celsius fokban lerakva. Akkor 15 és 28 fok közé számolva méterenként kb. max 0,5 mm-et zsugorodik, vagy tágul, az az egész hosszra kb. plusz/mínusz 2,5 mm. Sima eltolásban rakva akkor az 1,25-ös oldalon lesz három hézag, plusz a falnál kettő (a 0,6-os oldalon meg nyolc hézag, plusz a falnál kettő). Az egyszerűség kedvéért marad az öt kis hézag, hézagonként legyen mondjuk 0,5mm felfelé kerekítve. Szorosan bepasszintja és össze tologatja a lapokat az ember, amennyire racionálisan lehetséges, és pont jó. És ez még az a példa, amikor teljes lapokra van szükség a szoba méret miatt, ennél a valós helyzet picit jobb. Lehetne halszálkában is rakni, az elmétileg még jobb lenne, mind hőtágulás, mind teherelosztás szempontból, de a gyakorlatban a sima eltolás szerintem elég. Nyilván minél egyenetlenebb a fal, annál több idő pontosan beszabni, több helyen kell felmérni lézeressel mielőtt az utolsó lap be van szabva. Persze sok mindent el lehet rontani. Nincs kiöntve aljzat kiegyenlítővel, nincs párazáró, eltolás nélkül mozgásra hajlamos, rossz a laminált minősége, rosszul van lerakva, tíz fokos helyiségből hozzák be harminc fokosba, bele térdel, lábujjhegyre áll az ember a 120 kilós ember az XPS-en, és pont oda esne a laminált illesztés, az nyilván nem jó. Mindenre nincs megoldás, bár a méhsejtest nehezebb valamivel benyomni, ha először csinálja az ember. De ha pont 3 centi körül kell emelni lappal együtt, akkor nehéz máshogy értelmesen megcsinálni, mint 2 cm-es XPS-el OSB vagy préselt lemez nélkül. Ha kevesebb, akkor le lehet menni 0,5-ös XPS-el és vastagabb lappal, ha jóval több, akkor megint van lehetőség.
Xps alá párazárás lenne jó, illetve ax xps rögzítése az aljzatra. Az a macerás, ha az alátétlemezek szétcsúsznak. Elvileg beszorítható a falak közé, de valahogy az nem szokott jó ötlet lenni.
Mitől csúszkálna jobban mondjuk két centi vastag XPS-en, mint a fél centi vastag XPS-en, amit a Diego árul? Egy méhsejtes 2 centis XPS konkrétan keményebb, kevésbé csúszós felületű és stabilabb, mint a fél centis Diegos XPS. Miért árul a Diego maga is XPS alátétet, ha nem ajánlja, hogy XPS-t rakj laminált alá? Pont az a lényeg, hogy legyen egy pici rugalmassága, de ne túl sok. Ha be van szabva, eltolásban nem mozog oldalirányban. Sportparkettánál is tesznek alá rugalmas réteget, mégse jön szét, pedig abban is van klikkes már, és az sokkal nagyobb terhelést kap.
Elfogadom, ha valaki szerint nem jó. Nekem nyolc éves a legidősebb, és nincs semmi baja, úgyhogy én tennél alá megint.
Isten őrizz hogy xps-t rakj a laminált padló alá, ha szintemelés a cél akkor padlopon aztán laminált padló alátét lehetőleg ne habfólia de azzal is lerakható! Én Diegos vagyok...
2cm-nél vastagabbat ne tegyél alá, mert eltörnek a klickek és inkább.....
Puha, nem stabil, elfognak törni a parketta klikkjei, szét fognak csúszkálni!Betonra is csak max 0,5cm vastag alátétet engednek a gyártók, nem véletlenül!
Garancia vesztéssel jár.
Az XPS is rugalmas anyag. Mozogni fog rajta a parketta és előbb-utóbb kipereg a széle.
Én nem vagyok szakember, de írtam már itt korábban, hogy én így csinálom, és az XPS nekem nem süllyedt meg. Fél eltolással célszerű lerakni az XPS-t, és a padló lerakási irányára merőlegesen. Szerintem a méhsejtes XPS-t jobb talán szabni, és a felülete is picit stabilabb, de a sima is jó, nincs nagy különbség.
Viszont a bútorok lábai alatt évek múltán egy picit megsüllyedhet a parketta . Vagy rosszul gondolom ? Volt már olyan eset , hogy EPS150-es volt a parketta alatt és a falnál álló szekrények picit benyomták a parkettát és a falnál lévö szegélynél látszott a hézag . Sokan ha azt olvassák , hogy 1nm-en max. 3000 kg/m2 terhelésnél 2% a vastagság csökkenése , akkor semmi sem történhet , hiszen ki terhelne ekkora súllyal 1nm-ert és mivel ? Közben pontokban terhelünk a bútorlábakkal .
Minimális aljzatkiegyenlítés mindenképp lesz, mert nem fogom simára felvésni a szurkot az aljzatbetonról, próbáltam egy kis részen és eléggé gány meló lenne.
Az OSB lappal az a gondom, hogy azzal együtt meg már túl vastag lenne a padló a mostanihoz képest, pláne hogy arra még pluszba rájön egy pár mm újabb alátét réteg is. Rákeresve a neten a nagy terhelhetőségűnek írt 5mm parketta alátét adatlapja szerint 90 kPa nyomószilárdságú. A Ravatherm XPS pedig 300 kPa, nekem kerti medence alatt van és ott bizonyított, nagyon erős anyag. Egyelőre nem vetettem el az ötletet.
Ja, es ha egesz kesz, akkor a regi beton jardalapok helyett terko jarda. A haz falatol indulna, legyen 1 meter szeles. De ha a haz falahoz diszkavics sor javasolt (pl felcsapo viz ellen?), akkor indulhat utana is.
Sziasztok! Újra szeretném parkettázni a nappalinkat (10mm-es laminálttal). A jelenlegi "rétegrend" 1.nagyon régi fa parketta, talán szurokkal leragasztva ahogy láttam 2.padlószőnyeg 3.laminált parketta tehát az eddigi felújításokkor nem aggódták túl, mi legyen az előző burkolattal, simán csak rárakták a következőt, probléma megoldva. Most az a tervem, hogy felszedem az egészet, és mivel szigetelés sincs a födémben (régi családi ház), ezért "parkettaalátétként" valami vastag és kemény XPS-t raknék le. Egyrészt a jobb hőszigetelés miatt, illetve valahogy meg kéne tartani a mostani padlószintet a felszedés után is. Ami nálam már bevált (másra) az a Ravatherm kék XPS. A kérdésem az, ez így jó/helyes megoldás lenne-e, hogy 30mm XPS-re rakom rá közvetlenül a parkettát? köszönöm.
Kérdés, elfér-e 40 cm a fal mellett? A térkőszegély megtámasztásához kell 20 cm, mellette minimum másik 20 cm kellene, de akkor gyalogsági ásóval kell kapirgálni.
Drénárok fal felőli oldalánál dörken az árok alján is. Az árok külső oldalán geotextil, az árok alján a dörken alá hajtva, dréncső, talajszint alatt 10-15 centivel befejezve a kulé, erre ráhajtva a geotextil, a felső 10-15 centire mehet díszkavics. A felső réteg 5-10 év alatt elszennyeződik (cserélhető), ezzel a módszerrel nem mosódik be a kulé közé a rohadt falevél, kutyapiszok, stb.
Kiszellőzésileg nem árt egy dörken talajszint fölé pár centivel, bár nem túl szép látvány.
Ha elfér, akkor a drénárkot érdemes jól kialakítani (dörken, geotextil, kulé), a földbe rakott dréncső kb halottnak a csók, eltömődnek a pórusai/a kapilláris rések (vagy a rátekert geotextil).
