Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
Gentzen, szemben a matematikai logikában ma is szokásos móddal, amely sok axiómával és kevés levezetési szabállyal dolgozik, olyan rendszert javasolt, amelyben sok a levezetési szabály, és nincsenek (logikai) axiómák.
....
Hogyan érhető tetten ez a szemlélet Franzénnál? Franzén doktori témavezetője Prawitz volt, és mindenestül magáévá tette azt a személetet, mely képes elrugaszkodni nem csak az ,,igaz” és ,,hamis” használatától, de még a halmazelmélettől is.
A matematikában sok fura dolog lehetséges a belső szabályai szerint helyesen. Így a 2,4 +2,4 = 4,8 egész számra való kerekítési, megjelenítési és a megfelelő műveleti sorrend szabály "törvénnyel" éppen ilyen. Ebben az esetben 2+2=5 és teljesen logikusan és szabályosan.
Gödel első nemteljességi tétele is pszihovirus-szerűen (vallás/hit, konteó, álhír, fake news, hiedelem, áltudomány, posztmodern filozófia, téveszme, pletyka ...) terjedt csak el, mert az is csak érvelési hiba trükk, átverés, akárcsak más átverések, amelyek még is népszerűek. Lásd kijózanító példának a Barkóbát és kétféle szabályrendszerét. Az alap barkóba axióma és belső szabály-rendszerében csak IGEN és NEM válasz lehet. A kibővített Barkóbában meg IGEN, NEM, IS, NEM JELLEMZŐ és NEM TUDOM. Mindkettő axióma rendszer és belső szabályok összessége. Sőt mindkettő formális axióma rendszer. Tehát egy olyan rendszerben, amiben a szabályok és az axióma rendszerek is csak saját magán múlnak ... az bizony ... körkörös logika. Elvi hiba és elvetendő. Vagy mindkettő barkóba, mindkettő matematika és akkor Gödel első nemteljességi tételére is felvehető egy kibővített axiómarendszer, amiben már működik a játék és teljes. A matematika tehát - ettől - lehet TELJES !!!
Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
Gödel első nemteljességi tétele: "Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletbenmegfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható."
Gödel 2. nemteljességi tétel: " ... az egyik ilyen eldönthetetlen és bizonyíthatatlan állítás, pont az hogy a rendszer ellentmondásmentes" ..." Értelmezés szerint - és ez minden bizonnyal egy helyes értelmezés- már cáfolja is vele a saját korábbi hasonló nevű, csak éppen egyes sorszámú tételét. (Lehet nem is egyet, hanem kettőt is. Tehát a teljességit is.)
