Üdvözlök mondenkit.Szeretném a hozzzáértők segítségét kérni.Hozzám került egy peugeot columbus bicaj.Tron csöves vagy mi.Maillard első agy,j.bayer felni,continental gumi,shimano altus első váltó,shimano 600hajtókar,biopace fogaskoszorú.Hátul shimano dura ace váltó,shimano fh-3300 sora agy,shimano fogaskeréksor.A kerék ugyanaz mint elöl.Ezeket a feliratok alapján írtam amiket találtam rajta.Érdekelne hogy mennyit érhet aztán majd meglátom mi lessz a sorsa.Most úgy gondolom megtartom mert tetszik,csak nekem a 190 feletti magasságomhoz mintha kicsi lenne.Köszi.
A mai terv az volt, hogy a K100 elejéről ráfordulok Kékes-tetőre, majd Gyöngyösről haza. Ha befért volna az időmbe, akkor a K100 másik felén jöttem volna.
Erdőkürt előtt viszont megadta magát a nyeregcsőre szerelt csomagtartóm és szépen leereszkedett a hátsó kerékre. A varrat nyílt szét, de nem teljesen, ezért a gumipókokkal a nyeregpálcákhoz rögzítettem és amit tudtam, a mez zsebeibe tömködtem a zsákból.
Természetesen szó sem lehetett a Mátra megmászásáról. Nyugdíjas német turista tempóban maradtam a K100 nyomvonalán. Hiába mondogattam a varratnak, hogy "máma már nem hasad tovább", ő tovább hasadt és Galgamácsánál már csak egy kis ficak tartotta. Nem akartam, hogy a hátsó küllők között kössön ki, ezért a zsákot a hátamra vettem. Pántja nem volt, ezért a két pókot akasztottam egymásba és ebből lett pánt. Vágott, mint a veszedelem és a hátam sem igazán szellőzött a zsák alatt.
Azért haza értem. A körülmények eléggé rombolták kedvemet, az erős pofaszél és a batyu hatására az utolsó harmincast fél-zombi üzemmódban tettem meg.
Ilyen csomagtartót biztos, hogy nem veszek többé. Hatodszor használtam (volna) és még örülhetek, hogy nem 200 km-re otthontól hagyott cserben.
Ezen a túrán nem is igen lett volna rá szükség, ha nincs hajnalban az a fagy körüli hőmérséklet, ami miatt a késő őszi ruhatáram jó részét is magamra kellett vennem. Ennek nagy részét kellett volna cipelnie napközben.
Vajon érdemes lenne hegesztetni, vagy az majdnem annyiba kerülne, mint egy új?
Addig eljutottam a beállítása kapcsán, hogy az országútimat már fixen be tudom fogatni :), de a hátsó keréknek mennyire kell a görgős súlyhoz hozzáérnie? Ha csak éppen ér hozzá, akkor kézzel forgatva a pedált könnyen forog a kerék, viszont ha felülök a keróra és lábbal tekerem, akkor meg-megszalad a kerék. Szóval ez biztos nem jó beállítás :)
Egy csavar szerű dologgal lehet a súlyt a kerékhez közelíteni- távolítani, ezzel tudom beállítani, hogy ne csússzon meg a kerék. Úgy gondolom, hogy ha csak addig közlítem a kereket a görgőhöz hogy éppen már nem csúszik meg a kerék, akkor jó a beállítás.
De ezen a pozíción túl még tudom közelebb/szorosabbra tekerni a görgőt a kerékhez, ekkor viszont nehezebb a tekerés.
Hogyan van jól beállítva a görgőzéshez az egész cucc, hogy ne szaladjon meg a kerék, és a normál utcai kerekezésnek megfelelő tempót, érzetet kapjam?
Tehát, valami olyasmit szeretnék, hogy az utcai 30-as tempó az a görgőn is 30 legyen.
"Sziasztok! Terjesszétek mindenkinek: a terület tulajdonosa le akarja zárni a területet, és többek közt becsukni a Rekettyést (a többi bérlőt is érinti a változás). Egy sorompót fel is szereltek a kőkapuhoz, autóval már nem lehet bemenni, de gyalog még igen ! A helyzetről folyamatosan tájékoztatunk Titeket. Üdv, Rekettyés / SP"
A térkép valóban nem friss, és az is a képességek egyike, hogy az ember ezt hogy kezeli le. Nagyobb rutin itt kétségtelen előny, de ez nem tartozik az alapfeladatok közé, úgyhogy emiatt ne bánkódj.
A túlfutás elkerülhető, ha az ember érzi a távolságot (ez gyakorlás kérdése), illetve van egy trükk, hogy ha nem bízol az utakban, mert vagy túl sok van belőlük vagy jellegtelennek tűnik az elágazás, akkor érdemes valami más, nem út jellegő objektumot kinézni a térképen, pl. növényzet vagy domborzat alapján. Az egyesre pl. lehetett látni, hogy akkor kell elkezdeni figyelni, amikor vizszintesbe vált az út egy nagyobb steig után. Onnan még 100 méter az elág. A nyolcasra még jobb a helyzet: amikor a jobb oldalon véget érnek a házak, jön egy rét, azon túl van a pont.
Az igazán riasztó hiba a jobb helyett balra, pláne, ha ez visszatérő. A térkép beforgatása elkerülhetetlen, inkább keresd utána pár mp-ig, hogy hol vagy, mint hogy rendszeresen a másik irányba fordulj. (No nem azért, én is csináltam ilyet nemrég, meg is lepődtem. :)). Ami még gyanús a hatosban, hogy a domborzatról sem vettél le semmi infot: a pont az út alatt van, te meg elmentél felfelé. Ez még akkor is feltűnhetett volna, ha amúgy az irányt nem figyeled.
A kilences a gyenge térképen igényelt finomtájékozódást, ez elég veszélyes kombináció, nem csoda, hogy nem sikerült. Sokan voltak ezzel így. :)
Én ennek fordítottját használtam egykor: 42-es Acera nagytányér és 44-es LX első váltó (sokkal hitványabb hajtóművet és első váltót cseréltem egyszerre erre a kettőre).
Ez nyilván egy nem optimális eset, mivel a váltó alsó íve nem követi pontosan a lánctányér alakját. Eseteben még egy kicsit rosszabb is a helyzet mint nálam, mivel a szükségesnél magasabbra kell tenned az első váltót a hajtmű nagytányérjának fogaihoz képest (igaz, a nagyobb lánctányér miatt amúgy is feljebb kell tenni a váltót), mivel ha a váltó íve a legmagasabb ponton az ajánlott 2-3mm-re közelíti meg a fogak tetejét, az alsó éle már belekaszálna a lentebb lévő fogakba.
De ettől szerintem még működhet a dolog, nem olyan nagy az eltérés a fogszámok között. Kicsit esetleg romlik a váltás hatékonysága, ha ez nagyon zavaró, még mindig lehet venni utólag 44-es váltót. Nálam nem romlott, hanem javult a váltáshatékonyság, mivel a C-050-ről Deore LX-re átállás sokkal több pozitívumot hozott, mint amennyit a nem tökéletesen optimális ív rontott rajta (plusz a tiédhez képest fordított eltérés szerintem kevesebb gondot okoz).
De majd jön egy hozzáértő (pl. kivi), és megmondja a tutit.
Volt megint tájbringa edzés. Hárs hegy és környéke.
Tekerészetileg elégedett vagyok, mert élvezetes, technikás ösvényeket találtam.
Tájékozódás ügyileg viszont lassan de biztosan visszafejlődöm. A sok tapasztalás után már igencsak esedékes egy hirtelen minőségi ugrás.
Az átmenetek fele katasztrófa volt.
- A balra helyett jobbra megyek hibát csak egyszer követtem el, ez jó (ugyan két perces tapasztalás volt, de jó).
- Így utólag kezdek tisztában lenni azzal, hogy melyik ösvénytípus az, ami annyira hitvány nyúlcsapás, hogy esetleg már nem is jelöli a térkép. (Na én épp ezeket találom meg előszeretettel).
- Megtanultam azt (persze utólag), hogy két közeli párhuzamos út közül melyik is az, amin a bólya valójában van (holott a pontot jelölő kör közepe szinte mindkettőre ráesik).
- A távolságbecslésen is van még mit finomítanom. Volt, hogy feleslegesen fordultam vissza, mondván, hogy túlmentem a leágazáson. Persze nem.
Csak azért is összeszámoltam a GPS-ből a nagyobb hibákat.
1 pont – túlfutás (50mp)
3. pont – rossz úton indulás-visszafordulás (20mp)
5. pont – A rossz útválasztáson felül 1:40 keringés („két közeli párhuzamos út” + a vasúti töltés melletti szakasz nem volt járható).
6. pont – Széles utat nem veszem észre, helyette nyúlcsapást erőltetek. (50mp). Aztán bal helyett jobbra megyek (1:10)
7. pont – Tiszta, bár naaaagy kerülő, de nem hiba
8. pont – (távolságbecslés-megijedés) 2:20
9. pont – Eltévedés. 0:20 + 5 perc = 5:20.
11. pont cél (majdnem tiszta, bár lassú)
Ahogy nézem, a kerülős illetve nem járható útvonal választásokat leszámítva 12:30 hibám biztosan volt. Egy órát menetből ez elég sok.
Az akadályok és a kisösvények tekintetében a térkép nem volt túl friss, de miután ez ilyen mértékben csak engem hátráltatott, ez nem lehetett gond, én vagyok a béna.
Érdekességként pontbegyűjtős részek is voltak, egy-egy hármas pontcsoportot szabadon választott sorrendben lehetett megfogni.
Ha úgy cserélek hajtóművet, hogy 42 helyett 44-es lesz a nagytányér (Alivio van betervezve), mi a tapasztalat, kell-e cserélni a váltót is? (48-ra váltásnál állítólag kell, de 44-re?)
A kanyargást 30 m-en is ki lehet próbálni. A túl rövid váz kanyarban instabilnak érződik és útban van a térded, az első kerékbe ér a cipőd orra, ilyesmik.
Értem. Igen azt látom, hogy pl 2 gyártót ősszehasonlítva azonons vázméretnél a nyereg-kormány távolság sem azonos cross váznál, de kipróbálásnál mit kell figyelnem, mit nézzek, mit kell éreznem, vagy hogy is kérdezzem? :)
Mert ugye kipróbálni 30km-en mondjuk nem tudom, hogy menniyre kényelmes hosszú távon stb. Ergo előjön a 2. kérdésem milyen "hátránya" van ha a kisebb 55cm-t választom. Nincs ilyen téren semmi tapasztalatom, eddig mondjuk 45-48cm vázmérettel 26" nyomtam, de most ha veszek szeretnék olyat venni ami passzol is hozzám.
Nem lenne egyszerűbb kirpóbálni, ráülni? Az 55-ös és az 58-as is jó lehet. Ha az 55-ös elsőre kicsi, akkor egy picit hosszabb stucnival jó lesz. Nagyon a határon van a magasságod, és hiába adsz meg lábhosszt, a vázak geometriája, a felsőcső szöge is változó.
Nincs erre ökölszabály, főleg mivel minden gyártó vázgeometriája és méretezési szokása eltérő. Úgyhogy ha bizonytalan vagy, akkor a legjobb a kipróbálás. És nem úgy általában, hanem konkréton azt kell kipróbálni, amit amúgy meg is szeretnél venni.
Valaki segítsen rajtam, mert már megőrülök! 192cm magasságomhoz 88cm átlépési magassággal 55cm vagy 58cm Cross Trekking bringát válasszak? Egyik program/oldal ezt írja másik meg azt, nincs 2 egyforma adat.Sőőt. Boltban azt mondták 21", de az meg csak 53cm.
Ma elvittek előlem egy kiszemelt szuper bringát 57cm-es méretben, és már csak 55cm van.
Ha mondjuk nekem az 58cm az ideális, miben szenvedek " hátrányt" ha csak 55cm-est veszek?
Ma épp a környéken volt dolgom reggel, úgyhogy tettem egy kis kerülőt erre. És igen, van kivéve kerékpár tábla, és a bal oldalon félig lekopott szembe kerékpársáv is. Mondjuk érdekes, hogy a túloldalon, az Október 6. u-ból viszont nem lehet szembe jönni. Gondolom azt gondolták a tervezők, hogy majd a Bajcsy felől a járdán fognak körbe jönni a bringások. Hát tájékozódási bajnok legyen a talpán, aki követni tudja ezeket a kacifántos bringás útvonalakat. (A Gyáli úti "kerékpárút" egyes szakaszait a mai napig sem tudom, hogy pontosan hol is kellene megtalálnom...)
