Keresés

Részletes keresés

Adi001 Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24015
uhh nehéz lesz veled is érvelni :)
épp írod hogy az origót szinkronizálják ..... ez a szinkronizáció nem a 2 teljes koordinátarendszerre vonatkozik hanem csak annak egyetlen egy egybeeső pontjára (ettől még lesznek más - haladási irányra merölegesen - épp akkor szinkronban levő pontok DE nem az egész koordináta !!!!)
Előzmény: egy mutáns (24012)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24014
mit értelmezzek ?

bizonyos helyzeteket épp felvetettem és kérdeztem hogy ki hogy jellemzi/értelmezi ... én írtam pl az egyes példánál hogy mutáns szerintem jól értelmezi

te rajzoltál egy ábrát amit én per pill ennyiből nem tudok sok mindent értelmezni mert lehet hogy félreértem hogy a kis nyilak iránya jelzi -e a lézer kalibrálási irányát (ha egyáltalán lézer fényről van szó) ... de ha lézer akkor mozgás esetén szerintem állítottak az iránykalibráláson .....

de ha valaki a felvetett első példára nem azt válaszolja mint mutáns akkor vele hiába nézzük a többi felvetésem, nem fogunk közös nevezőre jutni ..... látod mutánssal még így is eltérő a nézetünk ....

egyébként a látszat pont az ellenkezője a te véleményednek ... a haladási irányon vett merőlegestől épp a haladási irányba eltérőnek/dőlőnek látszódik a kép ....
Előzmény: Gézoo (24011)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24013

Első példa 2. eset (lézeres).

Zöld viklágít a rések között függőlegesen (saját rendszerében)

Piros szerint a zöld fénysugár ferde, a falak függőlegesek, mégis elmegy a falak között, mert a falak mozognak. A ferde pályán felfelé halad a foton, azért nem megy neki a függőleges falnak, mert az odébb került. Ha a fal nem lenne függőleges, akkor persze nekimenne :)

Üdv: 1m

Előzmény: Adi001 (24008)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24012

Természetesen. Pl. ehhez az eseményhez állítják az origót: t=t'=0

1m

Előzmény: Adi001 (24007)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24011

 

    Ha értelmeznéd a haladó fotonok tükrében, örömmel olvasnám.

Előzmény: Adi001 (24010)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24010

fontos tisztázni a forrás és az észlelő helyzetét/és szemszögét (kinek a nézőpontjából ..) a látott "képek" jellemzéséhez ....

bocs csak délután leszek ....

Előzmény: Gézoo (24009)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24009

Szia!

 

 Hogy is van ez a fény terjedés??

 

 

 

  Ezért mit látunk?

 

  Mozgó forrásra nem merőlegesen, hanem hátra hajló szögben távolodnak a fotonok..

  Na igen! De, a látott szög azonos-e a fotonok valós haladási irányával??

 

  Szerinted?

Előzmény: Adi001 (24004)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24008

de ne is lépjünk még idáig mert ahogy septében leírtam még félreérthető ill. bővebb magyarázatra szorul ...... azt tekintve is hogy van előbbi lépés amit be kell látni hozzá .....

elösszőr ezt próbáld meg átgondolni/értelmezni a 24005 -ből ...

 

"{"Szóval, ha a a fal menté világít pl. a zöls lámpa felfelé, akkor a fal függőleges a piros rendszerben de a fénysugár nem, hanem ferde."
itt a lézeres 2. példáról beszélünk s azt nem értem hogy miért következik ez számodra ill. miért adtál az 1. példa 2. kérdésére (ugyanazon helyzet) olyan választ amit .... hiszen e 2 állításod ellentmond egymásnak mivel az eyes példa 2. kérdése esetén, utóbbi érvelésed alapján el kell nyelje a fal a zöld forrás fényét !!!}"
2 keskeny résthagyó - szerinted egyébként merőleges - fal között hogy tud áthaladni 300.000,- km -t egy ferde fénysugár ? ....

Előzmény: Adi001 (24007)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24007
"1 kérdésem van. Lesz-e vagy volt-e olyan pillanat a történelemben, amikor y és y' egybeesik, vagy ezek szöget zárnak be?"

igen itt a lényeg ...... valójában van olyan pillanat mikor egybeesik mindkét tengely ..említettem is hogy valójában nem torzulnak a szögek DE(!) kezd el elemezni hogy megtudnak e állapodni számszerűsített "időpillanatban" mikor az egybeesés megtörtént ?!
mikor K rendszer szerint egybeesés van K' nem ...... és mikor K' szerint igen K szerint nem ....
Előzmény: egy mutáns (24006)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.11 0 0 24006

Jó. Beszéljünk inerciarendszerek tengelyeiről.

K rendszer: x-y tengelyek, x merőleges y-ra

K' rendszer: x'-y' tengelyek, x' merőleges y'-ra

 

x mindig egybeesik x'-vel, és mozognak egymáson állandó sebességgel.

 

1 kérdésem van. Lesz-e vagy volt-e olyan pillanat a történelemben, amikor y és y' egybeesik, vagy ezek szöget zárnak be?

1m

 

 

Előzmény: Adi001 (24005)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 24005
"OK?" hát bocs de részemről nem OK :)

"De ha a fénysebesség végtelen lenne, akkor a fénysugár is függőleges lenne."
ez OK
"Magyarul azt akarom kinyökögni, hogy az aberráció a véges fénysebesség következménye"
ez is OK s tisztasor s mindjárt írom hogyna következik éppen ebből ..... !

"Szóval, ha a a fal menté világít pl. a zöls lámpa felfelé, akkor a fal függőleges a piros rendszerben de a fénysugár nem, hanem ferde."
itt a lézeres 2. példáról beszélünk s azt nem értem hogy miért következik ez számodra ill. miért adtál az 1. példa 2. kérdésére (ugyanazon helyzet) olyan választ amit .... hiszen e 2 állításod ellentmond egymásnak mivel az eyes példa 2. kérdése esetén, utóbbi érvelésed alapján el kell nyelje a fal a zöld forrás fényét !!!

na nézzük ezt az aberrációt melyet én félve és idézőjelek közt alkalmaztam 23991 -ben
igazából névvel iil. nélkül csak megemlítek 2 jelenséget

első eset mikor adott pl. egy pontszerű forrás ill egy megfigyelő melyek egymáshoz képest valamely -összekötőegyenesükkel nem egybeeső - mozgást végeznek.
ennek következménye a fény véges terjedési sebességéből adódóan hogy a megfigyelő sosem a valós helyzeti koordinátán/szögben látja a fényforrást (nem indoklom/magyarázom miért ......).....

másik eset, vegyünk pl. egy megfigyelőt és egy "kiterjedt" megfigyelőt (gondolati szemléltetésre pl neoncsövet) .... itt legyen a mozgás olyan módon egymáshoz képest hogy a neoncső 2 végének megfigyelőtől levő távolságainak különbsége folyamatosan változó legyen .... ha eképp elegendően nagy sebességgel mozog egymáshoz a 2 résztvevő akkor szintén egy "optikai látszatkép" keletkezik mely során a megfigyelés tárgyának valós állásszöge nem egyezik meg a valóssal ....itt a létrejövő jelenség magyarázata az hogy a mozgás során a megfigyelt tárgy egyik részéről a a fényforrásig eljutó fény futási ideje nagyobb mértékben változik mint a másik vég esetében .....

lehet hogy rosszul veszem ki szavaidból de te is azt a hibát követed el hogy egy ábrán levő 2 egymáshoz képest relativisztikus sebességgel mozgó irendszer koordinátatenelyeit kölcsönösen derékszögűnek véled ..... ezzel nem azt mondom hogy valamelyik nem lenne az mivel mindkettő az saját de csak a saját rendszerében ill ha egymáshoz képest nem mozognak ..... szóval nem azt mondom hogy a derékszög mozgás esetén torzulást szenvedne DE MINDENKÉPP TORZULÁST SZENVEDNI LÁTSZK !!!
ha ezt elfogadod vagy megérted akkor nemrég egy általam említett másik jelenség ("szembejövő" autó hátsó rendszámtáblájának leolvasása) megértése sem okoz hatalmas nagy gondot
Előzmény: egy mutáns (23999)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 24004
"Az optikai tapasztalat a kölcsönös láthatóság, vagy kölcsönös nem láthatóság..
A specrel sem mondhat ki mást.. Mert akkor hibás lenne.."

ezt senki nem vitatta ezért az a válasz az első kérdésre hogy igen látják egymás fényét de a második kérdésben lézerről van szó ......
Előzmény: Gézoo (23997)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.10 0 0 24003

Nem. A fal függőleges marad, de odébbmegy, vele a falmászó!! Így a falmászó ezért ferdén halad. Pl. az olló. A metszéspont mindig mind a két élen rajta van, az élek mégis folyton változó szöget zárnak be.  Ez nem biztos, hogy érthető.

Mennem kell, csak holnapután leszek. 1m

Előzmény: Adi001 (24000)
emp Creative Commons License 2006.10.10 0 0 24002
vagyis ...
hirtelen fmam sincs :)
majd kipihenten.
Előzmény: emp (24001)
emp Creative Commons License 2006.10.10 0 0 24001
ezzel első blikkre egyetértek.
nem mindegy, hogy piros rohangál a fal fölött, vagy a fal rohangál piros alatt, tövében zölddel?

Előzmény: Gézoo (23997)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 24000

nemértelek pont te is leírod ......

"Az más kérdés, hogy, ha valaki leesik a fal tetejéről, vagy egy falmászó arra felmászik (tehát az y tengelyen van végig a K rendszerben), akkor annak pályája ferde lesz a piros K' rendszerben. Ez az aberráció."

 

egyszerüen a fal mellett ejtsd ..... akkor a valaki ferde esési pályájával lesz párhuzamos a fal a K' rendszerban.... vagy K' rendszerben esés során változik az esési pálya és a fal távolsága ? ...... ha  nem akkor egyről beszélünk és bizony ferdén látja a falat is .....

Előzmény: egy mutáns (23998)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23999

Magyarul azt akarom kinyökögni, hogy az aberráció a véges fénysebesség következménye, akár specrel, akár Galilei. Csak más a képletük.

Szóval, ha a a fal menté világít pl. a zöls lámpa felfelé, akkor a fal függőleges a piros rendszerben de a fénysugár nem, hanem ferde. Mert a fémysugár mindig az egyébként függőleges fal egy odébbmozdult pontján van. De ha a fénysebesség végtelen lenne, akkor a fénysugár is függőleges lenne.

OK?

Előzmény: egy mutáns (23998)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23998

No. Vegyük második példádat. Legyen az állónak nevezett K rendszer a zöld, sárga, kék golyókhoz rögzítve. Legyen a golyókat összekötő vonal az x tengely. Legyen ezen az origó a zöld pont. A fal adja ekkor az y tengelyt. Legyen a mozgó K' rendszer a piros golyóhoz rögzítve. x' tengelye egybeesik az x tengellyel, origója akkor essen egybe az x origójával, amikor a piros pont elhalad a fal fölött. Ekkor az y' tengely egybeesik az y tengellyel, és a fallal. Ez fontos. A fal mindenpontja a piros rendszerében ugyanazon sebességgel mozog -x' irányba. Marad tehát mindig y'-vel párhuzamos.

Az más kérdés, hogy, ha valaki leesik a fal tetejéről, vagy egy falmászó arra felmászik (tehát az y tengelyen van végig a K rendszerben), akkor annak pályája ferde lesz a piros K' rendszerben. Ez az aberráció.

OK?

1m

Előzmény: Adi001 (23996)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23997

 

  Az optikai tapasztalat a kölcsönös láthatóság, vagy kölcsönös nem láthatóság..

 

  A specrel sem mondhat ki mást..  Mert akkor hibás lenne..

 

Így ha mást vélünk a specrelben, akkor ez azt jelenti, hogy a specrelt alkalmazzuk hibásan az adott példára..

 

    Ha viszont jól értelmezzük a specrelt, de a valóság mást produkál, akkor a specrel hibás és nem a valóság..

 

 

Előzmény: Adi001 (23995)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23996
akkor az baj :) akkor nem lennének a következtetett, relativisztikus sebességnél fellépő "optikai csalódások" :)
Előzmény: egy mutáns (23994)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23995
" És itt jön a vége mindkét forrás látja a másikat amikor a zöld fölé ér a piros,

mert a pirosból a lyuk felett kilépő foton az eredeti irányban, vagyis a piros forrás

haladási tengelyére merőlegesen lép ki..

 

 Így viszont látja a pirosat a zöld és fordítva is a zöldet a piros.. "

 

itt szerintem tévesztessz ...... mérlegeld hogy piros szemszögéből hogyan állnak/látszanak (az "eredetileg" merőleges) a falak és hogyan halad saját fénye .....

Előzmény: Gézoo (23992)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23994

Mielőtt továbbmennénk, megjegyzem, hogy szvsz a fal mindenki szerint, még a mozgó piros fényforrás szerint is függőleges (marad), ha úgy tetszik, y irányú. Nem aberrált.

1m

Előzmény: Adi001 (23993)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23993

ezen nem igazán tudtam elmenni de ha előző válaszod a meggyőződésed akkor biztos nem azt szántad amit mutáns is írt ....

 

ha lesz időm ill. mutánsnak kedve tovább is nézhetjük és az utóbbi ábra helyzetére indíthatunk egyszerre lézer és "gömb" forrást s ennek észlelési körülményeit (idő, helyzet, szög) számszerűsíthetjük is .....

Előzmény: Gézoo (23990)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23992

   Ha a fal aberrációját is említettem volna akkor nem lenne lehetőséged kijavítani:D

 

 Ok akkor komolyan: 

 

1.    A zöld fénye együtt mozog a falakkal a piros szemszögéből nézve, így együtt hajlik hátrafelé..  Így amikor a piros odaér pont az elhajlott zöld rése fölé akkor látják egymást..

  A zöld szemszögéből a piros rohan el a rés felett így látják egymást..

 

2.   A lézerekkel. A piros szemszögéből, a zöld fénye a falakkal hátrafelé hajlik,

így amikor a lyuk fölé ér látja a zöldet.

     A zöld szemszögéből a piros fénye hajlik hátrafelé, ezzel szöget zár be a falakkal,

így a zöld nem látná a pirosat..

 

    Na igen..  AZ érdekes az a példában, hogy a piros szerint pont annyival hajlik hátrafelé a zöld fénye a falakkal együtt, mint amennyit ehhez az irányhoz képest

a zöld szemszögéből a piros fénye...  így áthaladáskor látniuk kellene egymást..

 

    Nézzük akkor mi az valóság?

 

A specrel szerint:  A piros, az irányára merőlegesen állítja be a forrását indulás elött, így számára merőleges marad mindvégig.   A zöld számára lesz, hátrafelé hajló ez az irány..

  Csak, hogy a forrás szögét senki sem változtatta meg, csupán a forrásból kilépő

fotonok sorozata ad olyan látványt mintha ferdén haladnának..mert az egyik foton

kilépése után a következő már arrénn lép ki, így a fotonokat összekötő egyenes

nem párhuzamos a fotonok haladási tengelyével..

 

  És itt jön a vége mindkét forrás látja a másikat amikor a zöld fölé ér a piros,

mert a pirosból a lyuk felett kilépő foton az eredeti irányban, vagyis a piros forrás

haladási tengelyére merőlegesen lép ki..

 

   Így viszont látja a pirosat a zöld és fordítva is a zöldet a piros..

 

Előzmény: Adi001 (23991)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23991

" a specrel szerint ekkor sem láthatja, mert ő áll és a hozzá képest mozgó zöld fényforrásból az elválasztó falba ütközik a zöld fénye."

 

az a baj hogy rosszul értelmezed .... a specrelből nem következik ez ... ha ezt megértenéd miért zajlik úgy ahogy mutáns írta akkor megértenéd a specrel további optikai jelenségeit is relativisztikus sebességek esetén ...(ami a specrelből következik s az állítja !)

 

igazából itt nem is szimetrikusan felcserélhető a helyzet mert egyik szemszögéből mozog a fal másikéból pedig áll .... ha azt a választ adtad volna mint mutáns akkor lehetett volna továbbmeni hogy ezen esetre nézzük meg az "aberrációt" ill. hogy a falak milyen szögben látszanak piros forrás szemszögéből ...stb. ......

Előzmény: Gézoo (23989)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23990

 

  Itt is a specrel szerinti és a normál esetet különböztessük meg.

 

  A specrel szerint a piros áll és a másik három vele szembe mozog, így fényük "hátrafelé hajlik".

  Ha gömbszerű sugárzók, akkor ennek ellenére mindenki látja a másikat.

 Ha v=0 -kor  egymás síkja felé merőleges lézer sugárzók akkor

  a "hátrafelé hajló fény" miatt:

 

  A piros majdnem az ütközése elött látja a zöldet, sárgát az ütközéstől, a kéket soha.

 A zöld a pirosat annak ütközése elött,

 A sárga a pirosat ütközéstől,

 A  kék a pirosat  soha..

 

 A valóságban: 

  a zöldet a piros a felette elhaladáskor látja,

  a zöld a pirosat akkor amikor a piros már a falfelé félúton van, de irányban

 merőlegesen fentről..

 

  A sárga és a piros egymást kölcsönösen a becsapódástól..

 

 A kékkel nem kerül kapcsolatba a piros..

Előzmény: Adi001 (23984)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23989

Nos akkor, számítás nélkül:

 

  1. A piros csak akkor látja a zöld fényét, amikor áthalad a piros a zöld

    rése feletti egyenesen,

    a specrel szerint ekkor sem láthatja, mert ő áll és a hozzá képest

   mozgó zöld fényforrásból az elválasztó falba ütközik a zöld fénye.

 

  2.  a második esetre oda-vissza igaz a specrel szerint, hogy nem láthatják egymást,

      mert mindkettő áll a saját szemszögéből nézve és a másik mozgása miatt

   a másik fénye zár be szöget a falazattal, és elnyelődik.

 

   A valóságban a zöld fénye a lemezek között fent kilép és amikor a piros odaér,

  akkor látja a zöld fényt.

 

 

Előzmény: Adi001 (23977)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23988
furák a hozzászólások időpontjai de lényeg hogy megelőztél :)
Előzmény: egy mutáns (23986)
Adi001 Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23987

bocs lehet hogy flreérthető a kép ... a kék érzékelő a jobb felső fal függőleges síkjától jobbra van ... elméletileg ha ott áll a jobb felső fal bal oldalán a lefele kariblált piros lézer akkor nem világíthat a kék érzékelőre .....

módosítod e válaszod /ha igen hogyan ?

Előzmény: egy mutáns (23985)
egy mutáns Creative Commons License 2006.10.10 0 0 23986

hülyeség.

- kék: 1x, egy pillanatra

Előzmény: egy mutáns (23985)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!