1.) Nem léptetőmotor, hanem szervomotor. A lényeges különbség, hogy a léptető M. váltakozófeszültséget adna, de nem kefés. A szervomotor kefés és egyenfeszültséget ad. 1 diódát mindenképpen be kell kötni közé és az akkumulátor közé, de próbára ennyi már elég is. 2.) Elég régi ahhoz, hogy ne szuper, hanem csak egyszerű vas v. ferrit mágnesek legyenek benne. A kivehető áram folyamatos üzemben 13 A, ami 12 (14) volton ~180 watt. Legalább 24 V-os akkupakkhoz kellene használni, vagy feszültségcsökkentő töltővel. 3.) Mivel nagyon valószínű, hogy csak 2 pólustörzs van benne, ezért bizony nagyon komolyan rángatni fog.
60-70 centi átmérőből csak akkor tudnál teljesítményt kihozni, ha irgalmatlan magas lenne. Mert ugye minden szélgépnél a lapátok által bejárt felület számít. Amúgy az ilyen Savonius típusú szélgépeknek elég gyenge a hatásfokuk, bár előnyük, hogy egyszerűen megépíthetőek. Sokan 200l-es hordót kettévágnak, abból építenek. De mivel kicsi a fordulatuk, áramtermelésre szinte csak áttételezéssel használhatóak.
Szerintem ha nem túl régi a cucc, akkor neodym mágnesekkel van szerelve, tehát darálva forog. Ez nem baj, csak könnyen induljon és ne ragadjon, én jó esélyt látok benne. A 170V mindenképp bíztató. A képlet baromi egyszerű: forgasd meg a tengelyt 100-600 fordulatig, mérd hol mekkora feszültséget ad le. Ha már kis fordulaton - cirka 150-200 fordulaton ad le 12V-ot, akkor 12V-ra mindenképp jó lesz, de talán 24V-ra is. Az én 12V-os gépem kb. akkor kezdi halványan tölteni az akkut, amikor másodpercenként 3-at fordul, 8-10-es szélben már 30-31V körül ad, ez a csúcs. Egyébként ha fillérekért adják, akkor érdemes foglalkozni vele, ha már 10 ezres nagyságrendben, akkor igaza van Inoxynak, érdemesebb építeni. Egyébként a 170V már azért is jó, mert közel van a hálózati feszültséghez, így tudod használni bojlerhez, nem kell se akku se inverter. Ehhez persze gyorsító áttételt kell alkalmazni, szerintem 4-5-szörözőt, meg jó széles, harapós és nagy lapátokat. Én már millió áttételezést csináltam, sajnos akkora volt mindegyiknél a ragadás, hogy másfél méteres lapátokkal is csak 6-8m-es szélben volt hajlandó elindulni.
Az enyém olcsó lesz,és használhatatlan :) Ráérek időm van,már csak egy megfelelő "alternátor" kellene. Most éppen várom a szelet,ma raktam össze próbapadra.
kb egy éve végigolvastam a topicot, azóta más irányú elfoglaltság miatt nem tudtam foglalkozni a témával. Most viszont lehetőségem lenne, hozzájutni 2 db léptetőmotorhoz. Ezek egy cnc gépben voltak az X és Y tengely motorjai. A gép több hiba miatt le lett selejtezve, javítása nem rentábilis a működő dolgokat lementették róla. Régebben úgy emléxem felmerült a topicon léptetőmotor is mint alternatíva szél vagy egyéb generátornak, csak arra nem emléxem érdemes-e vele foglalkozni. Permanens mágneses, és jó nehezek. A képen a címkéje látható a nagyobbiknak. Ha esetleg valaki megmondaná, hogy érdemes-e és miért vagy miért nem, megköszönném.
Mindig mondom, hogy szélgép generátort "építeni" kell.
Sajnos itt sokan nem akarják elfogadni, és olyan dolgokból akarnak amiből nem lehet, ami nem arra van kitalálva. Így lesz az olcsóból drága és ráadásul használhatatlan.
Sajnos a jő öreg képletet az (indukált feszültség nagyságáról) nem lehet megb...ni.
A gagyi, valahonnan beszerzet aszinkron motor, forgórészének hasonló módon történő buherálásában már van ráció. Az autógenerátorba belefér 2cm hosszú mágnes mig az aszinkron mororba minimum 10cm és igy máris ötödére lehet csökkenteni a fordulatszámot ugyanazon fesz eléréséhez.
Nem túl bonyolult dolog. Gépmunkával együtt 20-25-ből megvan. Arra kell figyelni, hogy a póluspárok száma megegyezzen az eredetivel, és a mágnes alá hajtogatott lemeznek minnél nagyobb legyen a vastagsága, mert azon keresztül záródnak a mágneses erővonalak. Az adott fordulatszámon leadott teljesítmény a felhasznált mágnesektől függ, amit az állórész huzalvastagsága fog limitálni. Sajna egy szélgép direkt hajtásához igencsak magas még így is.
Nemtudom láttátok-e már,de autó generátos is használható,ha át van alakítva. Gondolom így kisebb fordulaton is rendesen tölt,Gerjesztés nélkül. link : http://www.youtube.com/watch?v=eX166iDh8Fs&NR=1
Szó szerint mókusvakítás. Minden olyan esetben, ha fénycsövet, izzólámpát használnak a kimenő teljesítmény indikálására, jó eséllyel valamilyen átvágásról van szó.
Ezeknek az eszközöknek a teljesítmény leadása nemlineáris. Az izzólámpa teljesítményfelvétele függ az izzószál hőmérsékletétől. Ugyanígy a gázkisülésű csőé a gáztöltet állapotától. Pl. Egy begyújtott fénycsőnek a kapocsfeszültségét elég széles határértékek közt lehet változtatni a fényerő látszólagos állandósága mellett. Ugyanezeknek a csöveknek a begyújtásához és üzemeltetéséhez, nagy feszültségen sokkal kisebb áramok kellenek.
Egy energiatermelő berendezés leadott teljesítményének a pontos mérését csakis megfelelő műszerrel lehet végezni és még ilyen esetben sem mindegy, hogy milyen a mért feszültség és áram jelalakja.
Pedig jónak kell lennie, én is tapasztalatból írom. Ha a macskáim napoznak a teraszon, utána végigsimogatom őket műanyag kefével, csak úgy röpködnek a szikrák!
PET palackot, mint ahogy a polietlen dolgokat tobbfelekepp lehet ragasztani:
Cianoakrilattal aka pillanatragasztoval: A feluletet erdesiti az ember, majd un. aktivatorral kezeli. Ezutan lehet ugyanugy ragasztani, mint ninden mast.
Polybond ragaszto: A feluletet hokezelni kell acetilen langgal, majd ezutan erdesiteni es ezutan ragasztani.
Specialis polietilen ragaszto: Master Bond MB514 elokezeles nelkul ragaszthatoak az erdesitett feluletek.
Az a baj, hogy másutt ( talán a Hobbielektronikán) a versenyző megörült ( nem megőrült!) annak, hogy a fénycső mellé tartva az elrendezést, mért valamit.
