Ha komolyan gondolod érdemes lenne ujrarakni a kandallódat és lég-hőcserélót szerelni belé. Ez még csak a kisebbik gond lenne, a nagyobb problémát a légcsatornák jelentenék. Fel kéne túrni mindent. Ha nem eleve úgy tervezed meg a házadat, ez komoly gondot jelenthet. Én azt tanácsolom, hogy ha ki van építve a melegvizes radiátor rendszered, akkor inkább azt használd. A kandallóba építhető vizes hőcserélők nem vészesen drágák.
Igazából léteznek eleve légfűtéses kandallók amiről 2-3 csővel elszállítható a hő más helységekbe is, ezért nem hinném, hogy a dolog olyan nagyon veszélyes lenne. De sajnos amikor az enyém épült, ezt még nem tudtam, ezért sima tűztér került beépítésre. Viszont a gázárak miatt -meg egyébként is jobban szeretjük a tűz melegét-, jobb szeretném, ha nem csak az alsó szintet tudnám vele fűteni.
Ezért agyalok valami utólagos légfűtéses megoldáson.
Arra kell odafigyelni, hogy a füstgázhőmérséklet a kémény-kivezetésnél akkor ideális, ha 60˚C körüli. Ha ennél alacsonyabb, akkor a kémény átvizesedik és elrohad, valamint a korom és pernye is jobban rakódik, ha magasabb, az utcát fűtöd fölöslegesen.
Ezzel együtt a füstgáz hőcserélő jó ötlet, de érdemes átállíthatóvá tenni. Begyújtáskor a kémény felfűtéséig közvetlenül mehetne a kéménybe, a megfelelő kéményhuzat kialakulása után pedig a hőcserélőn keresztül. A füstgázoktól nem nagyon kell félni, a kéményhuzat miatt.
www.hornbach.sk ,majd kattints ra a Teplo domova ablakra, utanna meg a Teplovzdusne rozvody-ra . Ha megvan, akkor kinagyitod a rajzot es ott jol lathato minden reszlet.
Én ezt talán úgy oldanám meg hogy mindenféleképpen ventivel és az alulról betáplált levegőt összekötném a szobával itt lenne az elszívó oldal és ezt a levegőt keringetném a szobába és a termosztát kapcsolná a venti. CO jelzőt mindenképp raknék a szobákba. Gyuri
A kéményt nem bántja az elképzelésem, hiszen az a tűztér és a kéménybekötés közé kerülne felszerelésre, a füstcsőre. Szintén nem bántja a füstgáz áramlását, mert csak a füstcső külső felületéről vonna el hőt.
De itt az a gond, hogy ezekhez sztem külön méretezés kell, talán még újabb kéményseprő szakvélemény is mivel ezek a füstgázok útját is megváltoztatják.
Nekem csak egy nagyon egyszerű elképzelésem van, de még ezt sem tudom, hogyan lehetne megvalósítani.
Adott egy kandalló, aminek a füstcsövén (illetve a kéményen) keresztül köztudottan rengeteg hő távozik a szabadba. Annyit szeretnék elérni, hogy a füstcsőről tudjak levenni egy kis hőt 2 távolabbi helység számára, persze anélkül, hogy ez a füstgáz túlhűlését okozná.
Egyszerű levegős, gravitációs megoldásra gondoltam. Egy hőcserélő jellegű szerkezetből 2csövet vinnék fel az emeletre. Mivel ez gravitációs elven is működhet, talán ventillátor sem kell. Mondjuk így a levegő befúvás a helységben nem felül lenne, hanem alul, de ez nem zavar.
Tudna-e valaki tanácsot adni, hogyan/milyen technikával valósítható meg az elképzelés?
Volt olyan ötletem, hogy a 150-es füstcsőre teszek egy 200-ast (cső a csőben elv). A 200-as felső részén 2 oldalt kivezetnék 1-1 80-as, vagy 110-es csőcsonkot, ide csatlakoznának az elmenő légcsövek. A 200-as felső végét lezárnám, az alsó végét pedig szabadon hagynám. Így elvileg alul menne be a hidegebb levegő, felül pedig csak a 2db csonkon keresztül tudna távozni a meleglevegő, egészen az emeleti szobákig.
Ha nem elég a gravitációs cirkuláció, akkor a két légcsőbe be lehetne tenni 1-1 ventit is.
A legelterjedtebb szilárd hőtároló az egyszerű cserépkályha. A cserépkályhát mint tudod füstgázok fűtik fel, ahogy azok a kályha füstjárataiban cirkulálnak. Egy 1 tonnás viszonylag nagy mértű kályha kb 500l víz hőkapacitásával rendelkezik. Tavasszal-ősszel a cserépkályhát elegendő 1-2 órát fűteni reggel-este, hogy egész nap kellmes meleg legyen a szobában/lakásban. Hátránya, hogy a hőingadozás gyengíti és évek alatt tönkreteszi a cserépillesztéseknél használt habarcsot, így minél többet használod hőtárolóként, annál hamarabb kell felújítanod.
Másik lehetőség, amit főleg a tengerentúlon a légfűtés és a legkollektorok kiegészítésére használnak, az a hőtároló fal. Olyan szobák közötti közfalakról van szó, melyek belseje üreges. Miután a helységek felvették a termosztát által megadott hőmérsékletet, a ventilátorok a hőtároló falakba kezdik fújatni a meleg levegőt, amelyek így akár 50-60C-os hőmérsékletet is felvehetnek, amit mint falfűtés sugároznak le. Előnye, hogy közfalból meglehetősen könnyű 2-3 tonnányit beépíteni egy házba, és a falfűtés kellemes hőérzetet ad. Hátránya, hogy a felfűtott fal hőleadása nem változtatható, és utólag nem igen építhető be.
További lehetőség a szigetelt kazánház. Ebben az esetben az alaposan leszigetelt kazánházba helyezel a falaktól kb 10 cm távolságra hőtároló téglafalakat egy vagy több sorban. A falak mögé fönt hatol be a levegő és lent jön ki a gravitáció következtében. A kazánház így felforrósodik a belső téglafalakkal együtt a bent működő légfűtőkazántól abban az esetben, ha a lakótérbe haladó légcsatornákat zárolja a termosztát. E megoldás hátránya, ha a kazánfűtés csak szaunakedvelő embertársainknak ajánlható :)
Számos megoldás van még, főként a fentiek hibridjei, de neked, úgy látom vizes rendszerű kazánod van, ahhoz jobb a vizes hőtároló.
Már kész a rendszer, össze van csövezve, már csak a kazán beüzemelésére várok. De érdekel hogy képzeled a hő betáplálását, illetve a kivételét egy 2m3-es beton vagy tégla tömbbe/ból?
Ma már több mindent másképp csinálnék. Ha komolyan bele akarsz vágni: ozsu@citromail.hu
Mostanában azon töprengek, hogy venni kéne egy turbinás gázkazánt, és annak a föstgázát kifújatni a rendszeren. Ebben az esetben a hőcserélőben létrejöhetne a kazánfüst kondenzáció is, így az eszköz megközelíthetné, sőt meg is haladhatná egy kondenzációs kazán teljesítményét is. A kazán kompresszora ráadásul gondoskodna a légkeringetésről is.
A másik amin agyalgatok, hogy egy faelgázosító kazán esetén miféle füstgázhőcserélő rendszert kéne építeni. Ott ugye bejátszik a kondenzvíz mellé a korom és pernye is.
Szia! Én a helyedben meggondolnám, hogy légfűtéshez vizes puffert használjak-e. 1köbm víz hőtároló képessége megegyezik 2 köbm betonéval, vagy téglájéval. Nem lyukad ki, nem folyik el, és nem is vízkövesedik.
Közben már én is beszereztem egy 22 KW-os ATMOS-t, de még nem lett beüzemelve. Nekem 1000l es pufferem van, remélem pár hét és üzemel (mert eléggé hideg lett), de jól hangzik hogy 2-5 napig tartja a meleget, remélem nálam is, főleg hogy légfűtés lesz.
Üdv ! Úgy látom még nem kaptál választ erre. Nálunk egy atmos22-es van 1300l puffertartályal. Kb 5-8 óra feltölteni a puffert és 2-5napig elegendő fütésre. A kazán ára 300e ft. Én bonyhádi vagyok akár meg is nézheted nálunk.
A hőcserélő témával kapcsolatosan szeretném a saját tapasztalataimat leírni.
Ami a gyári hőcserélőket illeti, túlságosan drágának, és alacsony hatásfokúnak találtam őket, ezért megterveztem a sajátomat.
A készülék maga 2 emelet magas pontosan 4,75m-es és a ház tűzfalán van elhelyezve. A magját 5 db. horganyzott bádogcső képezi, amelyek egymás mellett fekszenek a fal mentén. A csövek 3cm távolságban horganyzott lemezzel vannak körülvéve dobozszerűen, erre került a szigetelés, később a vakolatis fog, hogy a héz részének tűnjön. A levegő a csöveken keresztül áramlik ki a házból mégpedig felülről táplálva. A csövek a talajtól számított 30 centiméter magasan nyitottak, így a kondenzvíz és a zúzmara is ki tud belőle peregni. Attól is féltem, hogy télen a kondenzvíz lefagyhat és eltömíti a csövet, de ez nem történt meg. A levegő kissé messzebbről csövön érkezik a szerkezet aljához, a csövek és a bélés között áramlik felfelé majdnem 5 méteren keresztül, így jó hatásfokkal átveszi a kifelé áramló levegő hőmérsékletét. A készüléket kívül hőszigeteléssel láttam el. Ez a tetejénél 20cm nikecell, majd egyre csökken, míg az aljánál 5 cm. Erre kerül majd a vakolat. Két db. 110köbm/h-s venti hajtja az egyész rendszert. Tapasztalatok: Tavaly nem volt nagy a hideg, -11 foknál azonban mindössze 3 fokkal volt a belépő levegő hidegebb mint a kimenő. Ezt nem igazán akartam elhinni, de aztán rájöttem, hogy a pára először kicsapódik, aztán jó része kifagy, így a lecsapódási és a fagyáshő is melgítette a belépő levegőt. Szerencsére a víz és a zúzmara kipergett a csöveken lefelé így viszont a hódarából és vízből öszefagyott jég eltávolításáról gondoskodni kellett, amit a kis magasság miatt heti egy két alkalommal meg kellet tenni nem kis vesződség árán. Tavasszal a belépő kamrát domesztosszal és vízzel fertőtlenítettem, ez azért volt lehetséges, mivel a kamra fala horganyzott lemezből van.
Azt, hogy -20 fokban hogyan viselkedik a "kicsike" talán jövőre meg tudom mondani :)
102-es nem eleg, mert 25m/sec. volna a sebesseg. Nagy lenne a legellenallas. Minden atmenet, kanyar ,filter,zajcsokkentocso,befuvo,elszivo, hocserelo,talajregiszter ellenallas . Ezert irtam, hogy amikor megepited a rendszert, akkor dol el, hogy a 0 legellenallasnal 800m3 tudo diagonalis venti hany m3 fog tudni. En is azert valasztottam magamnak az erosebb radialis ventiket, hogy legalabb a fele mennyiseget tudja. Legyongiteni nem problema a ventit, de tulporgetni mar veszelyes, akkor inkabb csere.
Nalam a gerinc spirocso lesz, csak az utolso 2m lesz Sonovent MI 102-es a befuvo es elszivo nyilasokig. A Sonovent MI 102-es cso metere 121Szkk,azaz 1152 HUF AFA-val /19 %/ 10m-es csomagolasban 1,2m-es kartondobozba van csomagolva.
HA 1 db csőben nyomatod 700m3/h-val akkor kevés, legalább 160-200-as cső kell. HA elágaztatod akkor már jobb a helyzet, de célszerűbb vastag csővel indulni és ahogy ágazik lée egyre vékonyabbal tovább menni. kb 1800ft/m
Elfelejtettem megkérdezni, hogy szerinte ahhoz a ventihez amit írtál hogy vettél (asszem olyan 700 m3/h-s) elég a 102-es cső? Mert nekem a 800 m3/h-s ventim a 100-as flex csövet kiegyenesítette (igaz nagy volt a végén az ellenállás), és süvített át rajta. Forintban mennyi ez a 102-es cső?
El vagyok havazva most csak pár kérdésem lenne, hátha tudtok segíteni: Szerintetek ha szögletes légcsatornát építek ki az rosszabb mint a cső? Légtechnikai szempontból mennyire ártalmas a sok 90 fokos elágazás? Inkább 45 fok? Ha a légcsatorna belső méretei változnak 1 szakaszon az okozhat gondot, ha igen mi a jobb: ha egyre szűkül, vagy ha tágul vagy mind1? (pl nálam 200*200 as csatornával indul, majd a falon csak 120*350 el tudtam átmenni, utána megint más méret ez okozhat vesztességet?)
Az elobb kihagytam a valaszt az MI es az MO kozotti kulonbsegre. Csak annyi a kulonbseg ,hogy az MO jobban strapabiro mint az MI. Valamint aramlasi sebesseg kulonbseg van koztuk. MI-nel max. 9m/s es az MO-nal 15m/s.
A szonoflex eleg hajlekony,de jobb ha 90 fokos konyokot teszel. A merete mindig a belso meretpl,Sonoflex MI 102= 102mm-es belsomeret,ezen van 25mm-es szigeteles. Mindig a szam jeloli, hogy milyen a cso belso atmeroje.
A 110-es pvc csore vegyel egy redukciot, 125/110 es arra illeszted a 127-est, vagy meglagyitod a 110-est es osszenyomod 100-asra, arra rahuzod a 102-est. Rogzitesre letezik ragasztoszallag, ezust szinu. Minden legtechnikai ceg hasznalja.
A tablazatban 1m-re van ertve az adat. Szerintem Mo-on is barmelyik legtechnikai nagykereskedesben kaphato az osszes komponens. En csak azert adtam meg ezt az oldalt, mert en ott vasaroltam mindent es neked mint info biztosan segit.
Leginkább az alkalmazási tapasztalatok érdekelnének :) pl az esetemben kiáll a 110-es (külső 110, belső kb 106 mm) cső a födém tetején, erre hogy lehet rádolgozni ezt a flex csövet? elég hajlékony, hogy ráforduljon, vagy kell egy 90 fokos könyök hozzá? Nem derült ki így első ránézésre, a sonoflex-nél amiket ír hogy milyen átmérőket gyártanak, az minek az átmérője: szigetelés külső, a cső külső, vagy a cső belső átmérője? A 110-es csőbe pl beledugni egy 102-est, vagy inkább egy 127-est rá? Mivel lehetne légtömörre jól összedolgozni az illesztést, purhab, szilikonpaszta? Mi a különbség az MI és MO széria között? Be lehet-e szerezni Mo-on, vagy elküldik csomagküldőve? Kassánál tovább nem mennék érte Miskolcról. Milyen hossz kéne belőle az Y elágig, hogy már ne legyen áthallás a szobák közt, 1 m, 2 m? Van egy frekvencia-dB táblázat a catalog sheet-ben, az feltételezem valami csillapítást mutathat, ezt méterenként kell érteni vagy hogy?
