Régi (nyitott) rendszereknél hőcserélő van közbe iktatva a kondenzációs kazán és radiátorokban lévő víz közé , hogy a rozsdás víz ne csessze tönkre , szóval a kondenzációs kazán egy viszonylag állandó hőmérsékletű vízkört fűt . Esetemben 50 fokos víz áramlik a hőcserélőben ez csinál 40 fokos előremenőt .
A régi radiátoros rendszerek javarészt túlméretezett radiátorokkal rendelkeznek , mert ezek még a huzatos lakásokhoz lettek méretezve . Épp ezért jó hozzájuk a kondenzációs kazán (plusz ablakcsere) . Esetemben a gerébtokos , huzatos ablakokkal 60 fokos vízzel fűtve volt 20 fok a házban , most 40 fokos előremenővel ( 25 fokos visszatérővel ) van 25 fok . ( háromoszlopos 600-as lemezradiátorok , majd teljes hosszban az ablakok alatt )
Ha valaki kondenzációs gázkazánnal fűt, akkor az államilag támogatott hőmennyiség FELETT minden plusz kilowattórát legalább 100 forintjával számolnék. (sajnos sikerült annyira megemelni a nem-támogatott gáz árát, hogy még az egyszerű villanyfűtés is jóval olcsóbb, nem is beszélve a hőszivattyús/fűtő klímás /H tarifás villanyfűtésről)
Sokan elfelejtik sajnos, hogy a kondenzációs működés feltétele az alacsony visszatérő fűtővíz hőmérsslket. Tehát pl akimek olyan a háza, hogy csak 60-70 fokos vízzel lehet kifűteni (pl túl kicsik a radiátoroka négyzetméterekhez képest ), az tök feleslegesen költ el egy rakás extra pénzt szuper kondenzációs gázkazánra, mert hatékony kondenzációra40 fokosnál minél alacsonyabb hőmérsékletű visszatérő fűtővíz esetén lehet számítani. Tehát a kazáncsere sok háznál szart sem ér, ha nem előzi meg pl okos radiátor csere.
Azaz a házunk domboldalba van belevájva, az hátsó oldala az teljesen betemetve , a talajszint kb a födém szintje, elől meg kb 1 méterrel alatta, ablakokkal bevilágítókkal, meg garázzsal és bejáróval. Ezen a szinten van egy 2 beállós garázsunk egy nagy szekcionált garázskapuval.
A garázskapu mérete 4.5x2.1m, szóval mindennel együtt kb 10m2, ennek szigetelését szeretném megcsinálni, mert elég nagy hőhíd. A szuterén falazata 38as pincefalazó m( a lábazati szigetelés lefut valamennyit rá), eme szekcionált garázskapu elemei kb 2.5-3 cm vastagok, benne elvileg pur hőszigetelés. De jó nagy hőhíd ahogy van.
Sok leheteőség nincs igazából szerintem, belülre kellene vanlamit felragasztani. Pár centi vastag xps/eps lemezre gondoltam, olyan kiképzéssel, hogy ahol mozognak az elemek és elfordulnak bevágnám valamilyen alakra, hogy pont jó legyen.
Viszont szeretnék csinálni valami lehetőleg normális felületet, hogy esztétikailag ne nézzen ki nagyon hülyén. Erre van esetleg valamilyen meglátás/javaslat?
Milyen módszerrel lehet a sárpadlást javítani? A faltól körben elvált 1-2 cm -re. Purhab esetleg? Jópár flakonra szükség lenne szerintem. Vagy vékony hungarocell táblát felszabdalni és betömködni? Ásvány és kőzetgyapot gyömöszölése gondolom nem jöhet szóba mert akkor nem fog szigetelni.
Csak tanácsként mondom , ami nagy megtakarítást hoz , kazáncsere kondenzációsra , födémszigetelés , ablakcsere . A szigetelés ezután jön . Nálam az első három a harmadára csökkentette a gázfogyasztást , miközben a lakásban a hőfok 20 fokról 25-re lett növelve . A szigetelés most megy fel szeptemberben , arról még nem tudok nyilatkozni .
Csináltam egy új verziót, ebben az is benne van, hogy a tetőtéri ablakon kb mennyit fog besütni a nap a fűtési szezonban. Persze a két ablak közötti különbséget ez nem befolyásolja, mert azonos az üvegfelület, de azt lehet látni, hogy a télen besütő nap kb mennyi energiát ad.
Igen, csak példa. De amúgy sem lehet tudni, pontosan hol lesznek az árak pl 5-10 év múlva.
Ha pl valaki gázzal fűt, akkor 1kWh amúgy is jóval jóval kevesebbe kerül, mint amit én írtam 80 ft/kWh. Mert ha 80 forintra felmegy egy kWh gázár, az már kb 7-szeres emelkedés a pár évvel ezelőttihez képest és kérdéses, hogy pl ha elül a háború, akkor hol lesznek az árak. Tippre magasabban, mint voltak, mondjuk 2,3 szor de ez sem biztos, ahogy az elmúlt időszak olcsósága sem tartott örökké.
Tudom, ezt csak a jelenlegi állapotokra írtam. Én 6-8 éve évekig szabályosan rimánkodtam a szüleimnek, hogy csináltassák meg, nem tették, pedig rég megtérült volna. Most meg csak az anyag 2x annyiba kerül mint akkor az egész munkadíjjal került volna. De hát megúszásra játszottak, játszanak ők is, mint az ország nagy része, főleg a rugalmatlan nyugdíjasok, erre lettek szocializálva, amire a rezsihazugság még rá is tett egy lapáttal.
Nem ennyi lesz a gáz ára hanem többszöröse a mostaninak.
A gazdasági környezet nem kiszámítható sehol, mivel a világpiaci ára brutális a gáznak. Ha azt veszed kiszámíthatatlannak hogy meddig finanszírozza az állam a közösből a különbözetet akkor valóban az, bár adddig örülj míg van ilyen.
Szóval nem érdemes agyalni, szigetelni kell(ett volna már rég), mert ennél olcsóbb nem lesz az energia.
Számolgattam kicsit gazdaságosságot, kíváncsi vagyok a véleményetekre, elszámoltam-e valamit.
Vegyünk egy átlag Kádár kockát, ami szigeteletlen állapotában zabál mondjuk 3000 m3 gázt egy szezonban. Egy alapos födémszigeteléssel + némi fa elégetésével és/vagy klímahasználattal le tudunk menni 1729 m3 alá. Na most innentől jön az érdekes része, hogy érdemes-e - szigorúan a jelenlegi állapotokat figyelembe véve gazdasági szempontból - megcsinál(tat)ni a homlokzati szigetelést. Ahogy néztem 1 m2 10-15cm homlokzati szigetelés anyagköltsége 10-15e Ft jelenleg (vakolattal, dübelekkel, háló, élvédő, ragasztó, polisztirol), a munkadíj mondjuk 12eFt m2-enként. Összehozunk mondjuk m2-enként 1,2 W/m2K megtakarítást, a fűtési szezonban 16 fok deltával számolva az m2-erenként 19,2 W. Nem tudom hány órával szokás számolni, itt láttam 4800-as értéket, máshol 2880-at, számoljunk 4800-al, a fűtési szezonban így minden szigetelt m2-en megtakarítunk 92,16 KWh-t, ez mondjuk egy közepesen sz*r gázkazánnal is 13m3 gáz megtakarítás m2-enként évente. Ami ugye jelenleg az eltorzított árak miatt kb. 1300 Ft m2-ekentént - még egyszer: évente... Szóval én arra jutottam, hogy ha sikerül bemenni a kvóta alá, nagyon nem éri meg tovább szigetelni, mert amíg fennmarad a mostani kvóta, addig nagyon sok (ha nem tudja valaki magának megcsinálni, akkor cirka 20) év a megtérülés. Persze jó kérdés meddig tartható ez fenn, mennyire szállnak el még jobban az árak, ha megszűnik és egyben meg is mutatja miért baromi káros ez a fajta ártorzítás, gazdasági szempontból ellenérdekeltté teszi a lakosságot egy ponton túl a szigetelésben. Aztán persze ha gondolnak egyet és leviszik a kvótát 1000 m3-re, akkor mindjárt leesik a megtérülés 3-4 évre a 20-ról. Éljen a kiszámítható gazdasági környezet.:)
Ugyan itt tartunk mi is. Miért írtad, hogy "kérdéses a redőny jó működése ez után"? Nem redőnyös céggel csináltatnád az átszabatást? Nálunk már voltak felmérni, egyeztetni és semmi működési problémát sem prognosztizáltak előre. Ahogy a kőműves sem akivel szigetelünk. Illetve ha nem szereled le a redőnyt az ablakkáva felső részébe, hogy raknál XPS-t?
homlokzati hőszigetelés előtt állunk régi Kádár-kockára kerülne fel 15 cm eps. A gondom az ablakoknál van, ezeket már korábban kicserélte ez előző tulaj műanyag ablakokra, redőnyökkel, külső redőnytokkal mindegyiken. Az ablakok a falnyílás közepére kerültek. A káva szigetelése lenne a kérdés. Két megoldást ajánlottak: vagy a redőnyből vágnak le 2-2 cm-t és akkor lenne helye ennyi xps-nek körbe, de kérdéses a redőny jó működése ezután. A másik, hogy körbe kivágni a falból 2-3 cm-t kívülről, az ablakokig és akkor ide kerülne be a szigetelőanyag. Egyik sem tűnik jó megoldásnak, ti melyiket ajánlanátok, vagy létezik valami jobb módszer? A redőnyt mindenképpen megtartanánk. Köszönöm előre is.
Én is a bedobozoláson gondolkodom, az még kivitelezhető. Sajnos a szabványból nem tudtam értelmezhetően kiolvasni, hogy ez így jó megoldás-e. De az a pár méter műanyag csatorna nem gond, és nem bonyolult a felrakása sem. A szellőzőt meg több helyen is láttam.
@Jocjoc123: Tudomásom szerint ha a cső ugyanazon a nyomvonalon marad, nem kell újraterveztetni. Rézcső esetén meg roppantás esetén még forrasztani sem kell. Egyébként az óra utáni részről beszélünk, az órához és az előtte levő csőhöz nem nyúlnék.
Tetőfólia vásárlás előtt állok és tanácsot szeretnék kérni. A tető egy cseréptető lesz, ami beépített tetőtér lesz 25 centi kőzetgyapot szigeteléssel.
Azt tudom, hogy kívülre kell a páraáteresztőt, a szigetelésen belülre a párazárót, ezeknek utánanéztem, tudom, melyik, mire szolgál.
Amit nem tudok:
Vegyem meg a legolcsóbbat? Vegyem meg, amire a leghosszabb garanciát mondják? Számít a garancia pl egy külső fóliánál, reális, hogy mondjuk 20 év alatt tönkremegy az "ocsó" fólia a melegtől?
Nagyon-nagyon nem tartanám jó ötletnek házilag hozzápiszkálni a gázcsőhöz... Az óra előtti részt amúgy sem tudnád odébb tenni, nyilván az is a fal mellett fut pár centire.
A gázszerelői listáról hívogatom a szakikat, senki nem akarja a melót. Egy normálisabbal elbeszélgettem, ő azt mondja, saccra olyan 350 eFT lehetne mindennel együtt, részleteket nem mondott, miből áll ez össze. A bedobozolást ajánlotta, az a lényeg, hogy az esetlegesen szivárgó gáz ne tudjon a hőszigetelés mögé jutni. Kb. 10x10cm-es üreg kell a szigetelésben, 2 méterenként kiszellőztetve.
Megafaszom kategória ez a műsor, ha tavasz lenne, vágatnám le a bánatba az egészet, őszig összeszedném a zsét valami egyéb fűtésre.
ismerősi körödben kérdezz körbe, nem egy egy ördöglakat, aki kicsit is tud hegeszteni meg tudja csinálni a cső módosítását (feltéve hogy van annyi esze hogy előtte kiszellőztesse, utána meg szivárgásvizsgálja)
+nem tudom mennyire szabályos ha elvakolod végig a csövet
ha a gázóra kicsit melegebb gázt mér az a zsebednek nem jó (bár a mértéke lehet hogy jelentéktelen, nemtom,de biztos jön mindjárt vki aki ezt nagyon tudja)
Érdemes a cső köré valami műanyag csatornát tenni, azt megfúrni a szellőzőknek, és így már rendesen mehetne a szigetelés? és a végén csak a szellőző rácsok látszanának, viszont a szigetelés alatt a teljes csövezés egy szellőző alagútban fut?
Ok, közben megszületett a döntés és Austrotherm Grafit Reflex 16 cm lesz a szigetelés a 38-as Rába falazaton - bár a Winkler tüzép kalkulátora
Umin = 0,17 W/m2K arra ezt számolta vagy javasolta Falazat:Rába 25 => 16 cm ami pont egybevág avval amit én is szeretnék csak akkor a falazatom más vagy azért mert van az egy sor és elötte az a keskenyebb és úgy adja ki a 38-at amit neten úgy találtam meg, hogy alapelem 25 plusz feles elem 12 (cm) szóval így valahogy felrakom a képeket a számoláshoz és köszönöm a segítséget. Annyi még, hogy a lábazaton azon az 1,10 magason csak elfordítva 60 cm xps lesz és attól felfelé lesz a 16 cm grafitos ez gondolom a lenti résznél számít olvastam annak azért rosszabb a hővezetési tényezője.
plusz felrakom a pur habról amit kaptam tanúsítványt és megnéztem a padláson plusz szarufa között mennyi pontosan mert nem akartam félinformációt adni.
Összefoglalva
Rába falazat 38 cm azon az a pont 4cm perlites vakolat
Erre megy a Austrotherm Grafit Reflex 16
Lábazat szintén 16 cm XPS
Ablakok
Ez a pontos ezt most a szerződésből másoltam ki - mert annyiféle ajánlatom volt :-)
Ablakok bluEvolution 82 MD
3 rétegű melegperemes
Kamrák száma: 6. szárny / 6. keret
4/18/4/18/4 SWISSPACER Ug = 0,5 W / m 2 K
Uw=0,86W / m 2 KUf=1.0W / m 2 KUg=0.5W / m 2 K
Poliuretánhab a szarufáknál 30 cm fent a tetőtés borított fődémen min 35 cm sok helyen persze több is lett.
Ennyit tudtam összeszednia számoláshoz és köszi a segítséget.
Még annyi,hogy ma a szaki azt mondta eddig még nem raktak grafitos 16 régebbi házra max 10cm hanem csak újakra a 16 mert tulajok így akarták vagy nem tudja régebbi házaknál ez van , viszont itt volt ablakcsere stb stb fűtéskorszerűsítés plusz tető és remélem megéri azta töbletköltséget amit a 16-os jelent esetleg még kinek mi erről a véleménye...
és ha számít a pénz/gazdaságosság, akkor figyelembe veszed, h a vályog a talaj felé sosem lesz hőszigetelt, vagyis egy nagy hőhidat alkot majd.
ezért a 15 vagy 20cm (polisztirol egyenérték) falszigetelésnél a kettő közti árkülönbségből próbálj inkább a házfal mellett az alapozásnál is hőszigetelni (min 1m mélyen). ha már kiásod: draint is tegyél be h száraz maradjon a fal.
ha valamiért nem tudsz melléásni, a fal melletti járdát szigeteld le kb 1m szélességben XPS-sel. ugyanúgy megnöveled a hőáram útját a fal felé.
de a vályogfalad alsó része mindig a talajéval lesz kb egyforma (harmatpont.. bár a klíma kiszárítja a levegőt). vályogháznál fontos a légcsere!
én a kültérit nem rögzíteném a vályogba: a dübelen bemegy a hideg.. kicsapódik a pára és elázik a vályog. a vályog nem szereti a koncentrált tehet (dübelvég). sokkal inkább a háztól független szerkezeten, vagy a földön a helye.
"A vályogra csak kőzetgyapot rakható a szellőzés miatt": ill. bármi, ami jól szellőzik (üvegygapot, szalma stb..). de a teljes rendszernek kell szellőznie. ezért a cementvakolat nem jó rá!
a csavar rászorítja a kartonlapot ( és a mögötte lévő fóliát) a fémvázra, és ezzel zárja a pára útját. 100% zárás csak a űrhajókon van.. itt nem követelmény
lehet hőszigetelni, csak nagyon jól kell páraszellőznie (a teljes rendszernek). tehát pl. nem lehet lezárnod kívülről cementalapú vakolattal, belülről diszp. festékkel.
Ez leginkább a vízszigeteléstől függ a vályogfalak alatt nem? Meg főképp arról, hogy vályogra csak nyíltcellás szigetelést lehet rakni, vakolható kőzetgyapotot pl?
De mondjuk ha az épületnek nincs rendes alapja, akkor nem igazán várható tőle, hogy normális legyen a talajnedvesség szigetelése felteszem... de csodák létezhetnek persze.
Amúgy kiszámoltam az üregek pontos ismeretében hogy mennyi anyagnak kéne elfogyni és egész pontosan annyi is fogyott, úgyhogy nem csaltak vele nálam :-)
30kg/m3 vízszintes, 40kg/m3 ferde és 50kg/m3 függőlegesel számoltam.
"a habot tekintsük hideg oldali párazáró rétegnek (ha zárt cellás a hab), tehát ezen belülre nem szabad túl jó hőszigetelést tenni, nehogy nagyon hideg napokon a fólia harmatpont alá tudjon hűlni. "
Pont ezért nem mert ennél vastagabbat tenni. Energetikai számítást akartam rá csináltatni, de döbbenet, hogy gyakorlatilag senki nem volt képest megmondani a páratechnikai viselkedését ennek a rétegrendnek, csak pingvinezett mindkét "szakember", akivel beszéltem. Meg lobogtatták a Winwat-tot, hogy annyit tudnak tenni, hogy felviszik az opcionális rétegrendeket. Hát köszi...
Visszatérve az alapkérdésre. A tetőhöz így már nemigen mernék nyúlni, a kérdés az, hogy sportoljak-e a plusz 10 cm hungin a homlokzatra vagy engedjem el a további hőszigetelést és fogadjam el, hogy ez ennyit tud jelentősebb megbontás nélkül...
Kiegészítő infó: Be van tervezve a hőszivattyúra történő átállás, mert a jelenlegi ÉTI típusú gázkazán a relatíve kis alapterület mellett is a védett mennyiségen túl fogyaszt. A hőleadóim elégségesek, mert azokat már alacsonyabb előremenő vízhőmérsékletre terveztem, de a hőszivattyú még alacsonyabb hőmérsékletű vize miatt kicsit aggódom, hogy elégséges lesz-e (a hőszivattyús szerint igen... természetesen). Van kiegészítő fűtés, két split klíma és egy fatüzelésű cserépkályha formájában, de nyugodtabb lennék a plusz 10 centivel. Már ha van értelme ilyen gyengébb tetőszigeletelés mellett.
tekitsd úgy, hogy a ház előző tulajdonosa nem értett a számológéphez, mert sok olyasmire szórta a pénzét, amire kár volt :)
"A PIR telibe van téve a szarufák felső síkjára (narancs), alatta fólia."
a habot tekintsük hideg oldali párazáró rétegnek (ha zárt cellás a hab), tehát ezen belülre nem szabad túl jó hőszigetelést tenni, nehogy nagyon hideg napokon a fólia harmatpont alá tudjon hűlni. A tervezett 5 centi gyapot pont ilyen: 5 centi gyapot kb semennyit sem hőszigetel, tehát valószínűleg jó lesz a PIR habon belülre. Pontos harmatpont számítást azért csináltass energetikus szakemberrel.
Bajos lenne bármit visszakérni... Az ablakcserét még az előző tulaj csinálta. A szórt szigetelést sem tudom visszakérni, mert végül nem csináltattam meg, hanem a kis kezemmel tettem bele a plusz 5 cm-et a tetőbe (javarészt üveggyapot).
A PIR telibe van téve a szarufák felső síkjára (narancs), alatta fólia.
Van két tetőablakom egymás mellett, 15cm-es szarufa választja el őket. Mindenhol lett a szarufára egy 5x5-ös stafni csavarozva, arra pedig a gipszkarton váz, ami kb 10cm-t ki van emelve, így összesen 15+5+10cm szigetelés megy be(rockwool multirock). A kérdésem az, hogy a tetőablak közötti részt is kiemeljem ennyire, vagy azt lehet laposabban hagyni, ha ott direktben a szarufára menne a gipszkarton váz? Tehát az ablakok közötti gipszkarton 10cm-el beljebb lenne, mert így nem árnyékol annyira. És mivel ez a rész vékonyabb, esetleg PUR habbal nyomnám ki, ami jobban szigetel?
Én visszakérném az ablakcsere költségét és azt a pénzt a falon lévő 5 cm hungarocell megvastagításáre költeném. Tízszer okosabb befektetés.
Egyébként a helyben szórt PIR hab árát is visszakérném és a teljes összeget olcsó üveggyapotba fektetném be, ez meg százszor okosabb befektetés :)
Sajnos nem árultad el, hogy a 10 centi (viccsesen vékony!!!) PIR hab hol van: a födém tetején, vagy ferdén a cserepek alatt (teljes rétegrend rohadtul hiányzik).
Én a lehető legolcsóbb sárga üveggyapotból tennék a lehető legvastagabban (min. 25-30 cm).
"Cellulóznál azt írták, hogy 49 kg/m3 a sűrűsége"
Effajta helyben szórt anyagoknál vigyázni kell, mert fedetlen vízszintes felületekre mindent a lehető legalacsonyabb testsűrűséggel szórnak (pl üveggyapot akár mindössze 10 kg/m3 környékén is lehet). Ha a végeredmény valóban 49 kg/m3, az már elég böcsületes testsűrűség szerintem is.
"de állítólag a párát magába szívja"
A fának (a cellulóz fából is van) valóban viszonlylag magas a (higroszkópos?) víztároló képessége, de a cellulóz hőszigetelésed annyirra kevés kg fát fog tartalmazni, hogy aki erre hivatkozik, az valószínűleg nem sokat ért a párakezeléshez (vagy éppen NAGYON el szeretne adni neked valamit ;)
Sziasztok! Adott egy 79-ben épült alsó szint + tetőtér beépítéses téglaház B30-as falazattal, relatíve jó állapotú két rétegű argongázas dupla üvegezésű ablakokkal és rajta 5 cm hungival. A tető kb 10 éve fel lett újítva, akkor pala helyett kapott egy rendes cserépfedést. Az akkor tulajdonost meggyőzték a PIR szigetelés előnyei ezért kapott telibe 10 cm-t a tető. Amikor megvettük szerettem volna ez utóbbin erősíteni és erre a felállásra a valamilyen fújt szigetelés tűnt a legjobb megoldásnak (sajnos a tetőzugok nem elérhetőek), de végül akkora ajánlatot (több, mint 1 M forint) kaptam rá, hogy erről letettem. Ebben benne volt az a félelem is, hogy nem okozok-e ezzel ott fenn olyan párásodási helyzetet, ami utána több problémát okoz, mint amennyit megold. Végül ennek az összegnek a töredékéért gurítottunk be hőtükör fóliát a szarufák közé és a fogópárokra (azok aljára van rögzítve a tetőtér gipszkartonozása) és került bele 5 cm üveggyapot. Van is érezhető hatása és nincs párásodás sem szerencsére.
A kérdésem: Van-e értelme erre a házfalra még plusz 10 cm hungit tenni? Egyértelműen a tető lesz a gyenge pont a házon így (igazából már most is az). Azt nem tudom eldönteni, hogy ez így valaha lesz-e gazdaságos vagy a tető erősítése nélkül (erre ugye nem sok esély van) teljesen felesleges a falazat további szigetelése.
Üveggyapot, vagy cellulóz lenne megfelelőbb? Cellulóznál azt írták, hogy 49 kg/m3 a sűrűsége, ami az 56 m2-es födémre 30 cm kb 800 kg plusz teher szárazon, de állítólag a párát magába szívja majd nyáron kipárolog, mekkora plusz teher lehet? Ismeretlen rétegrendű födém.
"ami olyan, mintha porral, földdel lenne kitöltve a keresztgerendák között"
Ne foglalkozz vele, közvetlenül mehet rá minél vastagabbn bármiféle olcsó (jól átszellőző) hőszigetelő anyag.
Iseretlen rétegrendű födém esetén semmiféle fólia nem kell a hőszigetelés alá, a tetejére teríthhetsz páraÁTERSZTŐ fóliát, ha nagyon félsz a csepegéstől. Én nem tettem rá semmit, nem lett semmi baj belőle, inkább a fólia árát is extra hőszigetelő vastagságra költöttem.
Hallottam már olyanról is, hogy a vakolás/ hálózás alsó szélét egyszerűen kb két centivel lejjebb vágták el, mint a hőszigetelő anyag alsó széle. Tehát maga az üvegszövet háló + vakolat alkotott egy vízorrot. Így is lehet spórolni :)
Most költözünk egy 80-as évek elején épült tégla házba. A házon nincs szigetelés a tetőcserép alatt nincs fólia, így a tetőfödémre gondoltam, hogy szigetelést teszek (tetetek). 30 cm-esben gondolkodtam, cellulóz, vagy üveggyapot, járkálás nem lesz a födémen, ami olyan, mintha porral, földdel lenne kitöltve a keresztgerendák között. Az a kérdés merült fel, hogy a páraáteresztő fólia szükséges a szigetelés fölé, az esetleges beázás, porhó miatt, de a szigetelés alá nem kellene szintén páraáteresztő fólia? Harmatpont hol alakulhat ki, ha a tetőtéri szobákban lesz légkondi és a szobákban nyáron 23 fokra állítom a hőfokot a szigetelés fölött meg lehet 45 fok is vagy több?
"kap tőlünk tíz olyan műszaki tippet, ami neki soha életében nem jutott volna eszébe."
A 10 tippből legalább 9 pedig nem a kérdésére a válasz, hanem épp másra probálod rábeszélni vagy a kályhától indulva körbemagyarázni. Az okosházasba is azért jársz hogy mindig el tudd mondani mekkora könnyelmű barom akinek ilyenje van mert a kínaiak kémkednek utána.
Olyan vagy mint a viccben a kisdobos aki átkíséri a nénit a túloldalra, akkor is ha nem akar átmenni.
Ha tudsz az emerek kérdésére a kérdező számára hasznos választ adni akkor segíts, ha nem akkor nem kell feltétlenül válaszolnod minden kérdésre.
Felnőtt emberek járnak ide, megtalálják a számukra hasznos választ.
Nem az baj hogy felhívod a figyelmét, hanem ha elmondja hogy köszi, akkor is szeretnék ablakot cserélni akkor sem hagyod rá.
Sokszor mondtuk, nem csak enrgetikai, komfort, esztétikum és olcsóbb karbantartás is egy műanyag ablak. Fogadd el hogy mások nem egy gumipókozott pajtában akarnak élni, van igényük esztétikumra is, ami a te szemedben pazarlás.
"ha valaki belül akar árnyékolni, az nem bunkó, hanem rosszul tud valamit"
Azzal nincs semmi gond, ha valaki nem ért valamihez, de megpróbálja megérteni a dolgot, ezért rákérdez a hozzáértőktől.
Azok viszont igenis bunkók, akiknek megpróbáljuk elmagyarázni a dolgok alapelveit, működéét, erre előjön a kocsmai érvelésével (idézi a csaló reklámszövegeket), hogy de akkor is ő csinálta jól és én hülye vagyok, mert az ő jelenlegi tudása ellenében én a fizika törvényeire, meg anyagi ésszerűségre merészelek hivatkozni.
"műszakilag nem lehet kívülről árnyékolnia,
Akkor okoskodás helyett egyszerűen megkérdezi pl itt a fórumban és kap tőlünk tíz olyan műszaki tippet, ami neki soha életében nem jutott volna eszébe.
"vagy felesleges külön redőny."
Már csak egészen halkan merem kimondani: szakadjunk már el attól a becsípődéstől, hogy ablakot árnyékolni kizárólag redőnnyel lehet.
"A sötétítő függöny pedig belsőépítészeti design elem is lehet"
Soha nem állítottam, hogy a sötétítő függönytől nem lesz sötétebb.
Én csupán azt mertem mondani, hogy sötétítő függönyöktől senmivel sem lesz hűvösebb egy lakás , talán csak ez fáj neked, mert éppen most költöttél el több százezer forintot "hőszigetelő" sötétítő függönyökre.
Mert megmondhatnékja van állandóan. Van pár becsípődése, kuláklistára rak mindenkit aki ablakot cserél, redőnyt rak a házára, nem a legolcsóbb kőzetgyapotot teríti a padlásra, stb. Mert mindneki aki egy hangyányival jobb anyagi helyzetben van, vagy egyszerűen igényesebb a környezetére és költ ilyenekre az hülye és dögöljön meg.
Szerencsére nem vagyunk egyformák, engem felkúrna ha bambusz roló lengedezne az ablakom elôtt redőny helyett, ha leszedegetett kupakos LED izzók ocsmánykodnának a csillárban, ha a gerébtokos ablakot nézegetném.
nem szoktam reagálni a lapostetűk ugrálására, de látom, h másik témákban is hasonlóan "szakértő" vagy (pl. elektromos/villamos), és a tényleges hozzáértőknek ott is tele van a töke veled.
bunkó: az te vagy, mert a stílusod olyan, mint a kutyám szara porcogók falása után..
ha valaki belül akar árnyékolni, az nem bunkó, hanem rosszul tud valamit, vagy műszakilag nem lehet kívülről árnyékolnia, vagy felesleges külön redőny. nem lehet mindenki olyan tökéletes, mint te, h már az apád heréjében is rendelkeztél a mindentudás tökéletességével. sajnos ugyanakkor kimaradt belőled minden más tulajdonság, ami emberivé tenne. Ha értően olvasnál, akkor észreveszed, h én is a külső árnyékolásról írtam. de ha véletlenül rosszul írtam volna belső árnyékolásra, akkor sem vagyok e miatt bunkó. te viszont egy senkiházi, otthon a fórumra recskázó kis pöcs vagy. már szinte sajnállak (kb. mint egy lecsapott szúnyogot).
A sötétítő függöny pedig belsőépítészeti design elem is lehet. valamint egy 80 éves nagymama is be tudja húzni, nem úgy mint a néha megszoruló redőnyt. Ha van az ablak fölött egy erkély, akkor még nyáron árnyékban is van az üveged, amit széttörve remélem jól feldugnak majd neked oda, ahova mindenki kívánja.
én kiírtalak magamból.. nemigen lesz reakcióm az ezt követő nekem címzett gyalázásaidra. semmit nem érsz nekem, h ezzel foglalkozzak, vagy hogy ezen felhúzzam magam.
ha ennyire ráérsz, irány a békamenet első sora, ott mindig van hely az ilyeneknek
A lovagregények a plafonig értek, És köztük egy szikár alak ült. A füstölő gyertya a körmére égett, Ha az ész fejvesztve menekült. A valóság végül már messze járt, S ő elindult akkor, hogy átélje, amit kitalált.Don Quijote, Don Quijote, A szélmalom csak játszik veled. Don Quijote, Don Quijote, Ma is köztünk élsz, de más a neved. Don Quijote, Don Quijote, A szélmalomharc mire való? Don Quijote, Don Quijote, Minek álmodni, ha ébren is jó?Bús képű lovag az utakat rója, Ha nincs, hát keres akadályt. S ha úgy érzi, fontos, hogy valaki várja, Egy Dulcineát is kitalál. A valóság gyakran a fejére áll, Ő nekivág akkor, és rémes, hogy néha mit csinál.Don Quijote, Don Quijote, A szélmalom csak játszik veled. Don Quijote, Don Quijote, Ma is köztünk élsz, de más a neved. Don Quijote, Don Quijote, A szélmalomharc mire való? Don Quijote, Don Quijote, Minek álmodni, ha ébren is jó?A valóság gyakran a fejére áll, Ő nekivág akkor, és rémes, hogy néha mit csinál.Don Quijote, Don Quijote, A szélmalom csak játszik veled. Don Quijote, Don Quijote, Ma is köztünk élsz, de más a neved. Don Quijote, Don Quijote, A szélmalomharc mire való? Don Quijote, Don Quijote, Minek álmodni, ha ébren is jó?Don Quijote, Don Quijote, A szélmalom csak játszik veled. Don Quijote, Don Quijote, Ma is köztünk élsz, de más a neved. Don Quijote, Don Quijote, A szélmalomharc mire való? Don Quijote, Don Quijote, Minek álmodni, ha ébren is jó?
mert eddig ahányszor arról írtam, hogy ablakot árnyékolni kizárólag kívülről szabad,
mindig felbiukkant valahonnan egy bunkó, aki előjött azzal, hogy de neki hőszigetelő sötétítő függönye van, ami olyan szuper, hogy majdnem megfagy a lakásában (ami nyilvánvalóan hazugság). A zsaluzia mellé a függöny megemlítésével ezt a kötözködést igyekeztem megelőzni.
nyáron pedig a nyílászárón kívül ad árnyékot (mint a zsaluzia)
A nap hősugárzása elől kizárólag az nyújt védelmet, ha a sugarak KÍVÜLRŐL el sem érik az ablak üvegét.
Csak fizikából felmentett amatőrök hiszik azt, hogy az ablakon BELÜL bámi is (pl egy sötétítő függöny) képes csökkenteni a lakás hőterhelését. A függöny akár 50 fokra is felforrósodik az üvegen át kívülről rásütő naptól és óriási radiátorként fűti a lakás levegőjét. A függönytől sötét lesz tőle valóban, jó forró sötétség (a klímaberendezés meg kínjában két pofára zabálja az energiát)
Az ablak árnyékolásnak kizárólag kívülről van értelme.
ez igy igaz, kiegészítve: betörésnél még egy "hangos" védelmi szint (hiába műanyag), télen pedig nem éri szélben a hideg levegő a nyílászárót, kialakul egy kis védett (de még nem temperált) tér, a réseknél csökken a légnyomás (szél).
nyáron pedig a nyílászárón kívül ad árnyékot (mint a zsaluzia)
Szigetelésként számold a redőnytokban lévő szigetelés legkisebb keresztmetszetét + az esetlegesen mögé rakott szigetelés vastagságát . A vakolható rész nem számít .
Ere a kérdésre a "13 Ft/kWh" adja meg a választ, házanként eltérő érték.
A fűtési rendszereknek van hőtermelő, hő-szállító és hőleadó részei. Ezek eltérő jósága egymásnak segít, illetve jól kicsesznek egymással. Pl hiába magas hatásfokú az új millió forintos gázkazán, ha a száz méterenyi fűtéscső hőszigeteletlenül halad a jéghideg+huzatos pincben és a radiátorok is rendszeresen le vannak takarva ruhaszárítás céljából, emiatt a fűtővíz hőmérsékletetet annyira magasan kell tartani, hogy a túl meleg visszatérő víz miatt a kazán nem képes kondenzációs módú fűtésre, tehát 200 ezer forintos kazánként tud csak dolgozni.
Egy ilyen rendszer elképesztően szar hatásfokkal fűthet, elképzelhető, hogy akár 18-30(!) forintba is belekerül, mire 1 kWh hőmennyiség ténylegesen bekerül a lakásba.
Ha azonban (pl hőszigeteléssel és jó nagy hőleadó felületű radiátorokkal) csökentjük a veszteségeket, és lehetővé tesszük, hogy a kazán kondenzálni is tudjon, akkor ez a forint-hatásfok lesökkenhet akár 13 Ft/lWh értékre is.
Ezért számolok gázfűtés esetén 13 Ft/kWh-val.
Ugyanez a forint-hatékonyság
- tisztán villanyfűtés (infrapanel/hősugárzó/elektromos padló fűtés) esetén 37 Ft/ kWh - fűtő klíma és hőszivattyú esetén: 7-10 t/kWh (H tarifás villanyórára köt ve jóval olcsóbb)
- legdrágább a fatüzelés (30-60 Ft/kWh) idei fa árakkal akár 80-100 Ft is lesz (mert az emberek hülyék a fatüzeléshez).
"2,6m2-en csak 2cm szigetelésem lesz és 68m2-en meg 16-20cm."
Ha azt vesszük, hogy 20 centi eps hőszigetelése 0,08 W/m2K,
és feltételezzük, hogy a fűtésrendszered forint-hatásfoka 13 Ft/kWh
akkor a 20 centi habon át négyzetméterenként (0,08 x 4800 x 15) évente 5,7kWh hő, tehát 741 forint távozik, a 2,6 m2-en összesen 1926forin.
Namármost ha ezen a részen a hőszigetelést lecseeréljük 2 centisre, akkor s hőszigetelést tizedére csökkentettük, tehái itt a hővesszteség is tízszer nagyobb lesz: : 19260 Ft/év.
Tehht ez a "redőnytok-hőhíd" évente kb 18.500 Ft extra hőveszteséget okoz (összesen és nem ablakonként!)
Ezt mondta most az ablakos hogy ilyen volna a vakolt redőnytok. A 2cm szigetelés a vakolható redőnytokon csak egy általam arányosított méret, pontosat nem találtam.
Nem lenne jobb ez valahogy így? A redőnytok mögött plusz szigetlés nem csak az ami a redőnytokon van alapból, a redőnytok körül pedig egy káva ami olyan vastag hogy a redőnytokot takarja Itt most 4cm-t írtam de persze ezt is lehet vastagabbra.
Nálam ha vakolt redőnytokot szereltetek akkor 13folyóméteren lesz csak a redőnytokra szerelt szigetelésvastagság. Nem találtam rendes méreteket, de úgy nézem hogy KB. 20Cm magasságú a redőnytok, és nagyjából 2-3cm szigetelés lehet mögötte. Ergo 2,6m2-en csak 2cm szigetelésem lesz és 68m2-en meg 16-20cm.
Egy családi házon lehet akár 100 db "évente 2 forintos" hőhíd is. Aki extra energiát fordít az ilyen jelentéktelen hőhidak megszüntetésére, az nem normális.
Eljött az ablakos aki mondta a 180ezres ajánlatot.
Az ablakok alatt is rendesen a levert párkányok helyének kitöltését ebben az árban. Ahol kell ott XPS hézagolással (az egyik ablakoma 5cm-rel feljebb kell rakni mert őssze van kókányolva a felette lévő szarul berakott szigetelés)
Amennyiben az ablakok falsíkon lesznek az ablakos ajánlotta hogy legyen vakolható redőnytok ahol van redőnyünk. Azt mondta hgoy 20cm szigetelésbe jól be is férne. Ahogy nézegettem a metszeti képeit egy ilyen toknak, elég kevésnek ítélem meg a redőnytok és a fal közötti szigetelés vastagságát. Ez kvázi egy beépített hőhíd így?
"a te tégládban még van anyag" Pontosan ezt kérdeztem/gondoltam korábban, szóval inkább nem a szerencsére fognám.
"persze több száz lyuk kétszeri fúrásának munkadíjából (vagy a szabadidődből) lehet h kijött volna egy erre tervezett fúrószár is :)"
Sajnos hiába kérdeztem, nem nagyon tudtak itt sem konkrét darabot mutatni ( kivéve valami 3 e Ft-s esetet, ha jól emlékszem ezen az áron én nem tartom minőségnek ) amit nem "hobbi" célokra forgalmazottak, bőven 10 e Ft felett voltak. Fúrógépeink vannak mindenféle, két fiam és két vőm van, magam nyugdíjasításként ráérek, neki meg itt volt a helyük, megcsináltuk :D
egészségedre. szerencséd volt, mert a te tégládban még van anyag, nem voltak annyira vékonyak a lamellák. De egy poroth. X-therm téglában szinte csak kártyalapok vannak.
Nem szigetel az annyival jobban, olvasd el a gyári adatait
Én láttam a szomszéd szobában ilyen utólagos szigetelést, jó drága móka de annyi a jó benne hogy utólag, belső bontás nélkül helyre lehet honzi az elbaszott szigetelést.
Ott leszedték a cserepet szakaszosan, kisuedték az összeroskadt 20 éves gyapotot. Kifújták az egész szarufaközt habbal, majd fólia, cserépléc és cserép vissza.
Puccos ház, gondolom belülről szépen be volt rendezve, nem tudtak arrafelé bontogatni.
Mondjuk a helyükben én a szarufa fölé még raktam volna pir táblákat mert így a szarufa miatt jó hőhidas, de ők tudják.
"de talán elég ha kikapcsolod az ütést a fúrón, és egy sima beton/tégla=vidia fejű fúrószárral fúrsz, nem nagyon erősen nyomva a fúrót. és először előfúrod kisebb átmérővel."
Apró módosítással bevált a javaslatod :D volt itthon tokrögzítőhöz használt fúrószáram az jóval vékonyabb mint a dübel igénye. Kis 650W-s fúró ütve is épen hagyta a tégla lamelláit, majd következett a vídiás sima fúrás. nem számoltam mennyit raktunk fel de több százra tehető, ebből 2 db volt ami nem tart. Vélhetően ezek is azért mert https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRKg9bPF7bhCi1ozEge-bMA6PJyDp-Y6sSwfQ&usqp=CAU a 1990-s évek téglájának nagy résbe találtuk el a helyét.
Igen,igy van,alul volt a gipszkarton tető felöli oldalán az ezüst szinü párazáró fólia,azon a thervolin,a szarufák között és legkivül a tetőfólia.Most azt mondták hogy zártcellás purhabhoz nem kell alá a párazáró fólia.És elviekben 3 cm belőle megfelel 15 cm Xps nek.De mások meg azt mondják hogy fujassam tele fullra a szarufák között mert nyáron megbolondulok a melegtől a tetőtérben Mondjuk most hogy thervolin van ,most sem lehet megmaradni,elviselhetetlen fenn meleg.Ezért fújassak vagy 10 cm t.De annak meg sz ára egy négyzezméter nagyságon 12 ezer centiméter vastagságonként.
Valószanűleg rájöttem: a zárt cellás hab réteg a belső (lakás oldali) párazáró fóliát akarja helyettesíteni. Ez kb százszor annyiba fog kerülni, de ha semmiképen em tudsz oda olcsó fóliát tenni, akkor szerintem 1-2 centi hab-vastagság elég lesz fólia helyett.
"az egész cserép ,szigetelés stb le lesz szedve Felülről zártcellás purhabbsl ki lesz fujva. és itt az első kérdés.Hány cm vastagon érdemes??.Párazáró fólia természetesen nem lesz .Hanem uj tetőfolia."
Ez érthetelen leírás, hogy végül mi lesz mi felett.
Aki zártcellás purhaot és tetőfóliát együtt emleget, az súlyosan nem érti ezt az egész dolgot, nem tudja, hogy miért kell oda pont zárt cellás és minek oda a fólia. Bárki is javasolta ezt a kombinációt, éppen hülyének néz téged.
Üdvözlet a csoporttagoknak..A következőkhöz kérném,laikusként a segitségeteket.Anyagilag most értünk oda hogy a tetőszigetelést rendberakjuk.A ház kb 13 éve épült,mi 3 éve lakjuk .Kivülteljesen szigetelt,amirendben van ,de a beépitett tetőtér szigetelés,és A cserepezés az el van bafva .Creator balance cserép van fölrakva.alatta hiányzik az 5 cm es párnafa tehát nincs légrés ahol a levegő áramolni tudna szigetelés az 20 cm thervolin hőtükör fólián .Ugy tünik elrontották a cserepezést mert a dudacserépnél,aholelvileg kiszellözik az egész,rosszul rakták össze és ha olyan irányból vág az esö akkor befolyik a tetőfóliáraNamost mivel a tetőfólia is a végèt járja mostmar be is ázott .Ugyhogy most az egész cserép ,szigetelés stb le lesz szedve Felülről zártcellás purhabbsl ki lesz fujva. és itt az első kérdés.Hány cm vastagon érdemes??.Párazáró fólia természetesen nem lesz .Hanem uj tetőfolia.Itt lenne a második kérdésem hogy milyen?Próbáltam utánakérdezni hogy birja vagy 30 évig,olyat vegyek ,de csak falakba ütközök mert senki nem vállal rá garanciát .Ha ez is meglesz akkor megy az 5 cm es párnafa,cseréplécek s vissza a cserép. köszönöm ha hozzászóltok
A távtartókat lehet hogy jó lett volna lekenni valami szúgátlóval, még lehet hogy megteszem mert hozzáférek.
A drótozást elsőre tűzőgéppel próbáltam de rá kellett jönnöm hogy azt úgy nem lehet jól mert kevés az ember keze hozzá, és nem lehet elég szorosra húzni a drótot. Így nagyfejű szegre lett végül tekerve a drót, az masszívan tartja.
Ha Rockwool multirock szigetelőanyagot rendelek és az építkezésig a kertben tárolnám, ahol ráeshet az eső, akkor azt le kell takarni valami fóliával vagy ami rajta van, az bőven elegendő?
Az U-érték a legfontosabb indikátor a használatra kész építőanyagok és építőelemek hőtechnikai tulajdonságainak vizsgálata terén. Az U-érték, amely a hőátvezetési tényezőnek felel meg, a hőáramlás mértékét mutatja, amely 1 Kelvinnel alacsonyabb külső levegő hőmérséklet esetén egy építőelem 1 m² -nyi területén folyik át. Ennek megfelelően a mértékegysége a W/m²K. Minél kisebb tehát az U-érték, annál kisebb a mért építőelem hővesztesége.
Az U számítása a lambdából: (figyelem: ez csak közelítő számítás, a rendes számítás ennél kicsit bonyolultabb, a wiki oldalon a rendes számítás is megvan de nekünk most elég ez) Elosztjuk a hővezető képességet az építőanyag vasagságával. Tehát U = lambda/vastagság.
Tehát pl a lentebb említett Rockwool multirock esetén a λd= 0,039 W/mK. Ha ezt 10 centisben használjuk, akkor tehát U = 0.039 W/mK / 0.1 méter = 0.39 W/m2K. Ha 40 centi ilyen kőzetgyapotot használunk, akkor U = 0.039 W/mK / 0.4 méter = 0,0975 W/m2K
aminek az U hőátbocsátási tényezője 1 W/(m*m*K) és
a fal külső oldalán 5 fok van, a belsőn pedig 20-at szeretnél (dT=15 C fok).
akkor
a falon A*U*dT=100*1*15=1500 Watt hő "veszik el", vagyis ha azt szeretnéd, hogy a belső hőmérséklet maradjon 20 fok, akkor egy 1500 wattos teljesítményű hősugárzót kell üzemeltetned folyamatosan (vagy 14 embert meghívni vendégségbe, mert egy ember kb 100 Wattal fűt :-) ) (nyilván ha ezt évesíteni akarod, akkor felszorzod az fűtési szezon óráival és akkor már energia mennyiséget kapsz, ahogy te is helyesen írtad lejjebb). Tehát ha mondjuk 6 hónapig tart a hűtési szezon és átlagosan azalatt kint 5 fok van, akkor 6 hónap*30 nap *24 óra*1500 Watt = 6480 kWh lesz az energiaigénye ennek az egy falnak.
Értem, értem. A terasz felső felületéig nincs is gond ezzel. Ámde a járófelületen kevés a helyem. Jött már sok infó, ("nézegesd milyen a fordított rétegrendű tető"), de nem igazán látom mi az ami tényleg működik az életben is. pedig nem hiszem hogy egyedi a problémám, a 80-as években szerintem azt hitták hogy a terasz a király ezért raktak mindenhova. És azok sem úgy lettek tervezve hogy 15Cm-rel a küszöbszint alá mert majd 2022-ben valaki szigetelni akarja értelmesen.
Majd megmondja az építészmérnök hogy mit és hogyan kell, és legfőképpen hogy kell-e.
Magyarország kültéri átlaghőmérséklete a fűtési szzonban 5 fok (szerintem az utóbbi években lassan már lehet 6 fokkal számolni). Tehát a külvilág/lakás átlagos hőmérséklet különbséget nyugodtan lehet 15 foknak venni.
Ehhez jön még a fűtési szezon teljes hossza, ami hivatalosan 4800 óra.
Ezt a két számot kell megszorozni a lambdával és a négyzetméterrel és akkor kijön a várható éves energia vesszteség wattórában (és NEM kilowattórában!).
Ezután már csak azt kéne tudnod, hogy kb milyen a fűtésrendszered "forintális" hatásfoka (forint/kilowattóra, magyarul hány forintból képes előállítani és a lakásba bejuttatni 1 kWh hőt).
ja ezek valóban szarufaközbe valók. A Multirock-ot sok ismerősöm használta, teljesen jó csak egy picit nagyobbra kell vágni és úgy megszorul.
Az olcsó tekercsestől kell óvakodni.
Esetleg még nézd meg a cellulózt, nekem olcsóbbra és gyorsabbra jött ki. A fóliánál kell figyelni vele egy kicsit, de ha aktuális visszakeresem, megírtam ide anno.
Tetőtérbe szarufák közé és alá keresek kőzetgyapotot és egyelőre ezeket találtam, ajánlották a kereskedésekben, illetve mást nem is találtam. Próbáltam itt visszaolvasni, de ha jól értem, akkor csak ennyi a lényeg, hogy ne üveggyapotot, hanem kőzetgyapotot rakjak a szarufák közé és alá. Amennyire tudom, üveggyapot rossz megoldás lenne, mert könnyen tömörödik.
Azokkal, akikkel eddig beszéltem mindenki a Rockwool-t ajánlja, de lehet, hogy ez csak azért van, mert a többivel nincs itthon akkora tapasztalat, mert látszik, hogy van másik, aminek jobb a hőszigetelése, persze, hogy évek alatt melyik mennyivel tömörödik, sajnos erről nincs információm.
"Ha mindig mindent pillanatnyi értékekkel számolsz, akkor soha nem fogod megtudni, hogy mennyi leszott az éves energia(forint) veszteséged."
Ez azért teljesen nem igaz.
Ha kiszámolta hogy a háza mondjuk 500W-ot veszít az ablakoknál vonalmenti hőveszteségben -15C-ban akkor már van egy adata.
A teljes ház hőveszteségét is kiszámolhatja ugyanígy, ez nálam pl 5kW.
Nálam ez az ablak beépítés elég jelentős hányadot adna a hőveszteségből, ergo a fűtési energiaköltségből.
Sokat játszottam anno a winwattal hogy mit mennyire érdemes szigetelnem, és arra jutottam hogy már hiába növelnék a homokzati hőszigetelésen, azon hiába nyernék 50%-ot is akár, a ház hőveszteségében arányaiban már nem csökkentene sokat.
Sokat visz a padló, a szellőztetés, az ablakok, stb...
Tetőteret szeretnék szigetelni szarufák között kőzetgyapottal. A tüzépeken van Paroc, Rockwool, Ursa Terra stb.
Nézegettem az adatlapjukat, minimális szigetelési külünbség van közöttük egyébiránt nekem ugyanolyannak tűnnek, maximum az árban és elérhetőségben látok különbségeket. Ezek alapján mindegy, hogy melyiket választom vagy van valami különbség ezek között?
Elvileg mindegyikük tanult ilyesmit, még az is, aki nem szereti megerőltetni az agyát nem-rutin feladatokkal :) Ha tudja a jelenlegi házfal rétegrendjét és az ablak részletes adatait (pl Uf , Ug, Uw értékek + részletes műszaki leírás), akkor nem nehéz várható energianyereséget saccolni.
Gondolom és hiszem hogy nem a "klasszik" energetikai tanúsítvány készítő JóskaPista kellene hozzá hanem valamilyen építész aki tényleges adatokkal tud kalkulálni. Milyen címszóval keressek erre embert?
Sajnos az a terasz elég nagy gond, és nem csak az az egy van.
Lényegében, összességben van 15 méternyi ilyen konzolsan kinyúló teraszom. Ezért kérdezgettem hogy hogyan lehetne érdemben megoldani ezeknek a szigetelését, mert valószínűleg ezek sokkal nagyobb gondot okoznak mint az ablak a falsíkon vagy nem.
Valószínűleg tényleg kell beszélnem egy szakemberrel aki tud egy tervezetet adni hogy mit hogyan kellene kezelni ha kell-e egyáltalán.
"3 ablakomnál van betonpárkány amikkel ígyis úgyis kezdeni kellene valamit."
Tipp:
- ablak szárnyat kiszerelni
- beton (műkő?) párkányt kis darabokra repeszteni (pl nagy kalapáccsal)
- kis darabokat egyenként óvatosan kiemelni, NAGYON messzire eldobni
- megmaredó rést kitölteni alacsony dagadású, ZÁRT CELLÁS habbal (ablakkeretet előtte függőlegesen kitámasztani, hogy a táguló hab ne tudja felnyomni az alját)
"Mivel a egyértelműen nem tudom átkalkulálni a gázfogyasztásra ezt a két verziót"
Erre valók az épület enrgetikusok: adsz neki egy kis pénzt és kiszámolja neked. Sokkal olcsóbb, mint elkölteni 180 ezer forintot egy kocsmai szóbeszéd alapján.
ez nem is kérdés: a teljes betonpárkányt le kell verni. helyette épül majd a hőszig.
ellenben a kép alapján, ismeretlenül: az a teraszfödém óriási hőhíd lesz. tippre egybe van öntve a koszorúval és a belső födémmel. na az szívja be a hideget (ill. engedi ki a meleget)
Ja amúgy 3 ablakomnál van betonpárkány amikkel ígyis úgyis kezdeni kellene valamit. A falsíkban leflexelés szerintem nem opció mert akkor még mindig marad ott egy olyan betonréteg amit nem lehet rendesen szigetelni.
Mivel a egyértelműen nem tudom átkalkulálni a gázfogyasztásra ezt a két verziót így nem tudom azt mondani hogy a fűtési költség 5%-át csökkentené ha kiraknám az ablakokat.
"hőtechnikailag az ideális nem az, ha a külső téglafalsíkon van a nyílászáró tok külső síkja is, hanem ha a tok belső síkja van a téglafal külső síkján"
Passzívházas fórumban megegyeztünk abban, hogy az ablak mélység hőtechnikailag akkor optimális, ha egy vonalba esik az ablak termikus (közepes hőmérsélketű) középvonala és a teljes falszerkezet termikus középvonala. Mivel a fal teljes hőszigetelési jóságának akár 90 százalékát is a hőszigetelés adja, ezért az ablakot legokosabb kitenni a tartófalon kívülre, a hőszigetelésbe (ott van az 50%-os vonal). De ne feledjük: ezek a megoldások nem olcsók és csupán tizad wattokat segítenek, márpedig ennyire kevés hőszigetelési nyereségre csak a komoly passzívázak építőinek éri meg anyagilag is áldozni.
"Szerintem oda nem jó az XPS, mert küszöb alatt be tud nyomódni egy idő után és hupogni fog. "
Az XPS500-as hab keménysége: négyzetméterenként 50 tonna nyomás hatására nyomódik össze 10%-ot. A teraszajtó súlya kb ismert és az is kiszámolható, hogy kb hány négyzetméternyi felületen nyomja majd az alá tett XPS csíkot
Számoltasd ki valakivel, hogy ez a befektetés évente menyi hasznot/megtakarítást hozna neked a fűtésszámlában.
Ne csodálkozz, ha végül mondjuk 4 ezer Ft körüli összeg jön ki, ez pl azt jelentené, hogy (180/4) 45 év múlva fogod meglátni az első forint tiszta nyereségét ennek az "okos" befektetésnek :)... ha még élsz egyáltalán akkor.
Alul mindenhol purenit van, felül meg XPS az áthidalón. A külső szalag kb ingyen volt, régi, Illbruck ME 351. Csak azért lett felragasztva, hogy védje a purhabot (sajnos erre több mint 1 évig szükség is volt, de legalább működött, nem porladt el az egész). A belső szalag elvileg olyan, hogy elég ha az van csak belül
Mi így oldottuk meg. A vakolható redőny dobozolás (17-18cm) miatt nem lehetett kitolni a szigetelésbe az ablakot. Pár szigeteléssel foglalkozó emberrel beszéltem, nem a lehető legjobb, de megfelel.
egyébként hőtechnikailag az ideális nem az, ha a külső téglafalsíkon van a nyílászáró tok külső síkja is, hanem ha a tok belső síkja van a téglafal külső síkján. (de rosszabb lesz a hangszigetelés és a légzáróság, ha nem használsz belül légzáró szalagot).
és így a tok lesz a leggyengébb láncszem a szigetelő burkon.
ha már átépítteted, legyen még jobb.. szinte ugyanannyiba kerül.
általában nagy felületen nem helyes a belső oldali hőszigetelés, de az ablakkeretnél akár tehetsz belülre is 1-2 cm XPS-t. Így belül melegperemed lesz (csökkenti a párakicsapódást/penészedést), és hosszabb útra kényszeríti a tok környékén a falban a hőáramlást.
nagyon statika/épületfüggő, de a külső oldalon akár bevághatsz pl egy 5x5cm-es süllyesztést is a tokig, hogy vastagabb XPS férjen el. De ez nagyban függ a nyílás feletti kiváltótól (nehogy kivedd az alátámasztását = min.12cm), ill. a faltest/pillér keresztmetszet csökkentéssel akár az egész házat magadra boríthatod. úgyhogy csak okosan (statikus lássa előtte).
Most volna egy 180ezer Ft-os ajánlatom, ami azért majdnem csak a fele.
A 30m2-nyi nyílászáró átlagban 5cm-rel van a falsíktól beljebb akkor a nyílászárók kerületei alapján 3,7m2 plusz felületem van akkor ha nem a falsíkon vannak kint az ablakok.
Erre a felületre max 2cm XPS-t tudok rakni.
A komplett falfelületem cirka 75m2 a nyilászárókon kívül (tehát a 3,7m2 az 5% körül van).
Tehát a két verzió, 75m2-en 16-20cm grafitos szigetelés (falsíkon lévő nyílászárók), 75m2-en 16-20cm grafitos szigetelés + 3,7m2-en 2cm XPS szigetelés (nyílászárók maradnak ahol vannak).
Kiszámolná valaki hogy ez mekkora különbséget jelent?
Esetleg valaki kiszámolta neked, hogy ez a 300 ezer forint befektetés évente mekkora hasznot fog hozni? Mikorra térül meg? Vagy fogalmad sincs hogy a megtérülés napja 10 vagy 100 év múlva jön el, a kocsmában mondta valaki, hogy ez egy okos dolog, a hülyének is megéri??
Másik topikban kérdeztem, de felrakom itt is: létezik egy olyan termék, hogy újrahasznosított műanyag oszlop, ami van mindenféle méretben, pl 10x10x200cm és hasonlók. Ez jó lehet purenit helyett a nyílászárók alá? Mechanikailag hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, tömör, fúrható, csavarozható, ragasztható, viszont árban a töredéke a purenitnek(az említett méret például 3100 ft). Hővezetési tényezője kérdéses gondolom, mert ki tudja milyen típusú műanyagból van. Közben utánaolvastam és azt írja, hogy "A Traplastot osztályozott műanyag hulladék újrahasznosításából nyerik. Ez egy polimer keverék, melynek fő alkotóelemeit poliolefinek (polietilén és polipropilén) képezik." - tehát PE és PP keverékről van szó. PP-re találtam adatot, ott 0,1-0,2 W/mK-t ír, ami rosszabb ugyan a purenithez képest, de nem annyival szerintem, amennyi ár különbség van közte. Viszont ez összetételtől függően gondolom lehet sokkal rosszab érték is.
Igazad van, a kérdés feltevés így nem volt korrekt.
Mindenddig azt gondoltam hogy a homlokzati szigetelést csak úgy szabad elkezdenem hogy az ablakok falsíkon vannak, és így rá lehetne fedni az ablakokra korrekten, nem csak 2-3cm szigeteléssel ráfordulni az ablakra. De egy ilyen kaliberű munkadíj mellett eolgondolkoztam rajta hogy csak annyival forduljak rá amennyit most enged, és ne baszkódjak a síkrarakással.
Poliuretán nyitott cellás a szarufáknál olyan 30 cm és padlástér min 40 ahol megmértem volt ahol több is mert korekktül fújták a srácok, gyakorlatilag így lett a trapéz alak a tetőtérben kífújva és lehet, hogy számít felette a padlás meg ez nem a klaszik tetőtér nem tetősíkban vannak az ablakok hanem a homlokzaton, szerintem ez sokat segít, hogy ne melegedjen onnan is, nekem is az volt kicsit , de örültem, hogy ennyire bevált.
Most felmentem megnéztem a Lányom szobáját amit 11-től azért tűz a nap estig még azt a homlokzatit is persze redőny lehúzva 26,2
Fiamnál másik oldal árnyékosabb plusz fenyőfák 25,7. Valóban hihetetlen kicsit, de nem az ekkora halat fogtam típús volnék .-)
A szintek közt nem tudom pontosan az okát talán a födém ami vasbeton plusz a szintek között van szigetelás 5 cm a padlófütés alatt plusz lépés és hanggátló közetgyapot amit szintén nem bántam meg a kamasz gyerekek így bármit bömböltetnek szinte abból sem hallani semmit sem.
Lehet hőt is szigetel gondolom én a lépcsőház pedig nem túl nagy egy orsófal és egy kis lejáró amit fent egy zárható ajtó is lezár ami miatt elég jól elkülönülnek a lakóterek.
A mostani sztenderd 250 belmagassághoz amik vannak ahhoz nagyobbnak tűnik nekem meg volt aki mondta 3m volt de padló meg szigetelás megemelte az aljzatot. 285 környéke most.
A félszuterén nagyon kellemes holnapra megnézem neked előző tulaj ott szokott ilyenkor aludni azt monda csak úgy bírta ki ilyenkor :-)
Valóban lakó vagyis egy külön bejárat van az utcafronton olyan helynek készült ahol azon a 90 nm-en egy éterm és borozó lett volna kialakítva ezért elég magasan vannak ablakai és nagyon jó világos.
Most nekem is ez a célom már 80 százalék kész mivel vizes helyiségek megvoltak női férfi wc stb azt szétbontottam fürdő wc és egy amerikai konyha nappali plusz egy szoba lett leválasztva ebből az egybe térből ami egy garzonnál nagyobb és akár vmelyik gyerek belakhatja vagy ott lesznek a nyári dühöngések tartva egy jó kis sörözgetős leülök hely lehet...
Pénzügyileg azt volna jó tudni mennyit költsek és milyen szigetelésre ma olyat is mondtak, hogy 7 centi elég mert a hungarocell csak addig fagy át ezeket nem vágom annyira és jó a sima 10 centi stb stb
A jó levegőt szeretném fenntartani - mert régi kis szülői ház sajnos penészedett télen küzdöttem is vele eleget.
És kb mennyi az annyi amit még ráköltsek és majd monjuk annyival kevesebb gáz fogy, hogy reálisan megtérül vmikor - bár jelen állás szerint most gyorsabban.
De ebben a 15-20 centiben gondolkodom csak legyn grafitos vagy sima...
igen -igen nekem is szokatlan mert annyó kis házban nőtünk fel és nem vitte fel az isten a dolgunkat, édesanyám egyedül három gyerekkel,de azért mindig jól megvoltunk, persze mindenkinek megvan a története, ezért is dolgoztam 14 éves korom óta is és végeredményben ez most nagy feladat volt belakni is és, hogy hogyan legyen minden jól kialakítva...
Visszatérve mivel itt dupla kémény van egyikre egy vegyes kazán volt kötve azt megszüntettem de megmaradt, egyikben van a kazán másikra pedig ahol van az a nagyobb tér a 85 nm falbontások után az ott egy kandallónak még helyet fog adni amit ilyenkor ősz tavasz átmeneti fűtésként használni szeretnék.
A visszahúzódást pedig zónavezérléssel akarom megoldani körönként motorok és mosókonyha stb stb éjszakára lejjebb vinni majd hőlépcsőt betartva elvileg azt mondják evvel is lehet majd olyan 25 százalékot spórolni ha nem mind a 260 lesz éjszaka fűtve jobban hanem csak szobák és ami szűkséges hát kb ennyi.
Ezeket nincs olyan sok ídőm most nézegetni mindenki mond ezt azt, hogy elég a sima hungarocell és abból 20 cm meg lábazatira 10cm xps és kész mert, hogy az A+ nm tudom még nem tudtam utánnanézni meg elvileg ez talán új építésre vonatkozhat.
A cél az lenne, hogy ne legyen lefojtva továbbra is jó hőérzet levegőmínőség legyen kb ennyi.
Azért is köszönöm, mert kissé félrevitte a topikot itt a mérő milyensége stb.
Talán ennyi lett volna a kérdés, hogy jobban bejavítható-e általában EPS homlokzati szigetelésnél egy 2x szélességű szimpla horony, mint kettő darab 1x szélességű különálló.
De alapvetően akkor azért olyan nagy különbség nm lesz és nehéz lesz szépen megcsinálni így is-úgy is :D
A teljesen rendben alatt azt értem, hogy elvileg amit ajánlanak az a 40-60 százalék közt az rendben volt.
Elvileg elég potos kütyüket szereztem be erre és azok olyan 50 és 55 között voltak álltalában, inkább 50 felett, egy helyiségben amikor a fürdő elszívó ventillátorát kiiktattam ott a gardróbszoba sarkában ahol egy hőhíd is lehetett mert ott meg lett bontva a külső dobozolás ott pici minimális penészfolt megjelent ott volt kb 62-67 amire emlékszem amíg nem működött az elszívó - mert azt egy közös fém légcsatornára kötöttem rá amit a tetőtérből visszaforditva a szarufák között hoztam le és ott csatlakozik be a lenti fürdő is pillangó szelepekkel leválasztva ami aztán kiderült, hogy hiba volt.
Na ott volt több pára a gardróbszobában ami aztán ki is csapódott hidegpáraként a visszahült falfelületen - amit felülethőmérsékletmérővel is szoktam mérni elvileg nagyjábol azonos mindenhol a szintentartó fütés után. Nagy eltérések nincsenek vagy olyan hőhidak amit nem szeretnék.
Igen ez jogos és némileg hiányosak az adatok ezt olyan témaindításnak gondoltam, hogy mi lehet a helyzet nálam mik lehetnek a jó megoldások, mindig tanul az ember valamit, pl ezt az elég nagy átalakítást is egy tanulási folyamatnak tekintem és elég nagy falat volt így visszanézve még nem építkeztem de ígyekeztem optimálisan levezényelni és a makszimumot kihozni amiből lehet.
Ablakaim adatai három réteg konkrétabban majd előkeresem de azok a másik kis házban maradtak a szülői házban ahol nem kis ideig 5-en osztoztunk 55 nm-en ami azért nem volt a legideálisbb- gyerekek több generáció stb stb, bár annak is voltak jó és szép pillanatai majd 8 év után jött ez a lehetőség erre az ingatlanra.
Igazából azért nem szeretnék feleslegesen túl költekezni vagy valami olyat csinálni amit késöbb megbánhatnék azért akarom körbejárni ezt a témát is ahogy lehet.
Kicsi félelmem is volt vagyis rossz tapasztalat mert a kis ház is le lett szigetelve de ott lefojtotta és penészedett is persze ott vannak más problémák is nincs megfelelő aljzat szigetelés és rétegrend és kicsit a falak is problémásak, de akkor ezt mondták a szakik, hogy jól van az úgy amit majd törhetek fel aljzatbetont normális rétegrend szigetelés, kétrány stb stb. De ez egy másik történet csak emiatt vannak fentartásaim a sima Hungarocellel kapcsolatban persze itt teljesen más a helyzet.
Szívesen raknék közetgyapotott de itt attól félnek mint tűztől, három négy brigád se szeretné rakni, plusz nem tudom valóban megér e annyival többet ami itt már nem kis tétel lenne.
A tetőtéri szigetelés ami szerintem eddig jó döntés volt - tudom ez szubjektív és megosztó téma 30 cm poliuretán hab a térdfalakon és a szarubákon is amik meg lettek lézezve , hogy ilyen réteg odaférjen egyébként is volt tér mivel ott is kibontottam minden falat és mivel a tető kialakítása olyan, hogy van felette még padlás ezért az is ki lett fújva kb min 40 centi ezen nem spóroltam mert anno voltam egy okosházban aminek a padlásgerincébe felvitt a tulaj és ott is elég jó idő volt nyáron akkor döntöttem el és ismertem egy mérnökőt aki lufthanzának dolgozott aztán ő mondta, hogy ez egy jó anyag ők is használják sokat itt ott német amerika stb, engem ez segített dönteni és azót a azt mondom jól bevált remélem hosszú távon így marad.
( Mikor jöttek beltéri ajtósok azt kérdezték, hogy klima van mert az egész házban annyira jó a levegó tetőtérben is és, hogy pár napja voltak valahol ahol 35 volt tetőtérben pedig egy ugyanilyen régebi Bramac cserepes ház
Na konkrétan ablakaimról ezt találtam.
4-16-4-16-4
4Low-E-16 Ar-4-16Ar-4 Low-E (44mm)
Ug = 0.6 W / m2K
Ajtóim azok 7 légkamrások majd megkeresem a hőtényezős adatokat.
Tető a Bramac cserép
annyi, hogy érdekes módon - mert akkoriban még nem volt divat úgy tudtam mostanában látom vagy hallottam, - de itt a cserép alatt az egész tető alá van deszkázva teliben vagyis ha úgy nzzük kivül a szarufa be van borítva deszkával és úgy van tetőlécezve és cserepezve plusz a légrésre már figyeltek és ott van az egész héjazat alatt az teljesen korrektül meg van csinálva párazárás egyebek.
Köszönöm szépen a választ! Rendben, akkor úgy lesz majd :) Ha már nem ront egy kis szélesítés a bejavíthatósági esélyeken, akkor jó lesz az. Nekem is egyszerűbb.
Plusz 1 külön védőcső a bővített kivágásba, biztos ami biztos, abban meg külön kábel az éjszakainak.
" illetve a borított födém és a szarufák közt megfelelően szigetelve lett " ha be van építve a tetőtér akkor a födémet csak hangszigetelni kell, ha nincs beépítve akkor hőszigetelni s... jó vastagon kb. 30 cm -rel.
Az a megfelelően bizonyára legalább 25 cm-es hőszigetelés... a szarufák közt (és alatt)
" nyári 35 fok több nap után is a tetőtér 25-26 fok makszimum," kitűnő szinte hihetetlen, bizonyára így van.
Nálam a földszint volt a mostani kutya melegben 27 - 27, 5 fok. A födémen szigetelve.
"középső szint szintén kellemes 24-25 fok" Így lehet habár ha a felette lévő 25 -26, akkor ez miért nem annyi ?
Pl. tökig tárva az ablakok.
"a középső lakotérben van elég nagy belmagasság is 280 cm, " az mindennek mondható csak elég nagynak nem. Olyan átlagos vagy annál egy picit kevesebb.
"egy félszuterén jellegü pince ami 115 cm magas terméskő lábazattal rendelkezik." az avagy szuterén vagy pince. Legyen szuterén amiben laknak.Na annak mennyi most a kánikulában a hőmérséklete ?
" Végülis a konkrét kérdésem az volna, hogy ezt a jelenlegi állapotot hogyan lehetne fenntartani "
Jó kérdés.pénzügyileg vagy hőtechnikailag ? Nem mindegy.
Pénzügyileg nagyon nehéz , hőtecnikailag nagyjából úgy ahogy eddig fűtve volt.
" fő falazat rába tégla 38cm és azon egy kb 4-5 cm perlites vakolat amit akkoriban alkalmaztak 1995 az építés éve,"
hőtecnikailag az legyen inkább un. külső falazat. Az a perlites vakolat inkább 3 -4 cm.... hőtechnikailag szart sem ér... igaz voltak akik dicsérték. de hát dicsérni sok mindent lehet.
" az éves fogyasztás így volt 2083m3 -" Jó vastag hőszigeteléssel jelentősen csökkenthető. Mondjuk az a jó vastag 15 és 20 cm közötti.
Úgy általában tudni illik,hogy a hőszigetelés egy sok változós valami.
Anno amikor indultak a hőszigetelésk úgy max 45 éve, de inkább 35 sok tanulmányt olvastam ahol tudományosan állították,hogy az 5 cm tökéletesen megfelel.
Ja megfelel,ha annak tekintik !
A végén ez :
"három szint 260nm fűtött tér" anno gyerekkoromban azt zengték, hogy az impériálisták ,a földesurak, a kizsákmányolók nagy nagy házakban laktak. Hogy mekkorában azt azért sohasem tették hozzá az haladók.
Aztán az okosabbak megmagyarázták, hogy télire azért a terekben bővelkedők is összébb húzták magukat... még ha volt olyan hely ahol az inas a cseléd az alkalmazott fűtött.
Ma kaptam árajánlatot nyílászáró külső falsíkra történő helyezésére. 10ezer/m2. Van 30m2-m. Ezt hogyan szálomja ki az emberfia hogy megéri-e vagy csak forduljak be annyi szigeteléssel amennyivel tudok?
Az ezt nem módosítja, hogy az órák alatt van plusz egy szekrényke din sínnel? Az nem tekinthető az első mért elosztónak?
Amúgy ezt így fejezte be a regszerelő. Beltéribe nem megy tovább az éjszakai, az hátra lett hagyva az utókornak.
Ez az egész távlatból:
A védőcsőbe amibe a nappali sokerű kábele megy már semmi nem fér amúgy. Szóval ugyanúgy ki kell szélesítenem a meglévő bevágást/hornyot a szigetelésben, hogyha nagyobb védőcsőbe behúzom a nappali kábelét+az éjszakait vagy ha békénhagyom a nappalit és új védőcsőbe húzom az éjszakai kábelét.
A szélesebb hornyot/kivágást a szigetelésben nem lesz nehezebb bejavítani?
Nem véletlenül kötözködök az ilyen aljas csúsztatások után.
"Mindenhol tévednek, vagy simán a szemedbe kamuznak a magasabb árbevétel reményében."
és hasonlókat tolsz folyamatosan. Bedobsz egy számítást ahol az egyik értéket egy nagyon jó házból veszed, a másikat pedig egy nagyon rosszból, így almát hasonlítasz körtével.
Minden vállalkozó, kereskedő, gyártó, HR-es, főnök, kisfőnök csaló, hazug, lehúzós szerinted, folyamatosan ezt tolod.
Minden vevő balek, laikus, hülye.
De szerencsére ott vagy TE, a 21. század Robin Hood-ja aki megment mindenkit.
Az a baj hogy eközben folyamatosan félrevezeted az ide tévedőket, mivel a szorgalmas hülye kategória vagy. Annyira sokat írsz hogy elnyomod az összes többi hangot, és aki beleolvas a te írásaidat találja meg.
így volt ez annó a cellulózzal, a legolcsóbb gyapottal és sokmindennel itt, más topicokban pedig mással...
A képen látható modellen egy 0.144 U értékű fal van, onnan veszed a vonalmenti hővezetést, majd egy szigeteletlen kádárkocka éves hômennyiségével hasonlítgatod aminek 10x rosszabb U értékű a fala.
Mindig azt hiszi az ember hogy nincs már lentebb színvonalban, aztán kiderül hogy mégis ....
Segítséget, vélemányt, tanácsot kérnék, adott egy elég nagy homlokzati felületekkel épült ház, cirka 7m magas a tetőgerincig ahol tetőtér is található.
3-om rétegű ablakik lettek beépítve felújításkor, illetve a borított födém és a szarufák közt megfelelően szigetelve lett - amivel jelenleg is meg vagyok elégedve, nyári 35 fok több nap után is a tetőtér 25-26 fok makszimum, árnyokolás alu redőnyökkel megoldott a középső szint szintén kellemes 24-25 fok és található még egy félszuterén jellegü pince ami 115 cm magas terméskő lábazattal rendelkezik.
A házra jellemző, hogy jól megépített, teljesen száraz falazat, a szuterén illetve a pince részen is, eddigi 2 év tapasztalata alapján teljesen rendben volt az optimális pára és levegő minőség téli szezonban is nem volt se száraz sem párás jól és hamar átszellőztethető minden a friss levegő cseréje ideális volt hőérzet is megfelelő a három szint 260nm fűtött tér és a középső lakotérben van elég nagy belmagasság is 280 cm, illetve tetőtér kicsit lejjebb 240 a pince 250 belmagasság vannak olyan terek a falak kibontása után ahol egy 85 nm szinte egybefüggő közöséggi tér lett, konyha, nappali étkező egyben , ez a legnagyobb légköbméterrel rendelkező helyiség is egyben a szobák sem kicsik 25nm - nem rátúlozás miatt vagy megalománia stb, de akkor ez volt jó áron és alkuképes állapotban mikor egy panel is 28m volt (Nyugat-Dúnántúl)
Ezen kívül rengeteg munka és 3-om év mire be tudtunk költözni.
minden szinten padlófütés lett letekerve a pincében is megfelelő körméretekkel teljesen ideális lett a hőháztartás felmelegedés szinten tartás, persze nem voltak olyan kemény telek itt kb makszimum -10,-15 fokok.
Végülis a konkrét kérdésem az volna, hogy ezt a jelenlegi állapotott hogyan lehetne fenntartani sima hungarocell esetleg grafitos rendszer reflesz ilyemi mennyire éri meg az árkülöbséget ki milyet ajánlana kinek mik a tapasztalatai mi az a határ amít még ésszerű keretek közt el lehet érni költségekben a lefojtástól mennyire kell tartanom és mi az-az energetikai minősítés amit el lehet érni utána.
Jelenlegi fő falazat rába tégla 38cm és azon egy kb 4-5 cm perlites vakolat amit akkoriban alkalmaztak 1995 az építés éve, viszont állagra ez is viszonylag egy minőségi homogén felület - nincsenek pókháló hajszál repedések semmi külső sérülés vizesedés stb.
Ebben a 2 télben ezért nem is volt kiemelkedően magas a gázszámla amit betudtam az kondenzációs kazánnak és a szintenkénti termosztát vezérlésnek, tetőtérben elöbb kikapcsolt és a pincében is meglepően jó idő volt mindig az éves fogyasztás így volt 2083m3 - amiben a főzés és a melegvíz HMV is benne volt - a mostani átlagot meghaladja de bízom benne, hogy a szigetelés után ez csökkeni fog.
Tűlfűtve sosem volt a ház , nem szeretjük a nagyon meleget, szerencsére a feleségem sem :-) olyan 19-20 makszimum a nagyobb hidegekben is mivel hőérzetre mindig sokkal kellemesebbnek tünt a körök leszabályozásával pedig háló még ennyi sem olyan 18 környéke de az is teljesen élhető volt.
Viszont ez most a nagy dilemma mennyi és milyen szigetelés legyen, 10-15 esetleg 20 cm mi az amit várhatok és mi az ami mé reális lehet egy ilyen háznál. A Rába tégláról találtam egy hőtényezős grafikát amiben annyira nem igazodok ki ezért ha valaki tud ilyesmiket és az építő kritikát segítséget tanácsot szívesen fogadom :-)
A képen látható modellnél a lábazat vonlamenti hőhíd értéke 0,156 W/mK
A fűtési szezon hossza legyen 4800 óra,
a szezon alatt az átlagos lalkás/külvilág hőmérséklet különbség legyen 15 fok,
tehát ezen a lábazaton az az éves hőveszteség 0,156 x 4800 ó x 15 fok x 40 m (körben a lábazat méterben) = 449 kilowattóra, ezt lehet összehasonlítani a teljes családi ház mondjuk 25.000 kilowattrás éves hőigényével, hogy a lábbazati hőveszteség eléri-e a 25.000 10-20 százalékát.
Mindenhol tévednek, vagy simán a szemedbe kamuznak a magasabb árbevétel reményében. Bármelyik nagyokstól negkérdezheted, hogy hogyan számol lábazatnál vonalmenti hőhidat (jele: görög nagy "fi" betű: Φ φ) és figyeld azt a zavaros mellébeszélést, ami kapsz válasz helyett :)
Ebben a fórumban pl néhány éve gyakran felbukkantak számítógépes 3D termikus szimulációk, precíz elemzésekkel. Na azokon vezesse le valaki egy 100 m2-es kádárkocka 20-30.000 kilowattórányi éves hőveszteségének 10-20 százalékát, tehát évente 2.000-6.000 kwh hőveszteséget csak a lábazaton keresztül :)
A reg.szerelő felelőssége a villanyórákból kijövő vezetékek első kötési pontjáig tart (=mért főelosztó). Onnantól a te dolgod (pontosabban a te villanyszerelőd dolga), hogy milyen vezeték hova/hogyan megy a házban.
Értem, végülis a regszerelő ezt így hagyta hátra, hogy az éjszakaival csinálunk, amit csinálunk. Szóval eszerint viszonylag szabad kezünk van. A már bekötött nappali 3f bekötés kábele is az óra alatti kisebb, plombálatlan dobozban levő sorkapocsból indul, általunk cserélhetö, ha kell. Tehát végeredményben akár az a kábel lehetne még több erű és az éjszakai ereket is magában foglaló.
De a legtisztább, ha a meglévőt nem piszkáljuk és külön kábelt kap az éjszakai bekötés, külön védőcsőben...
"Ablakcsere egyelőre nem esedékes. Igazából ami kérdésként felmerült, hogy a pincefödém alsó szigetelése érdemes lehet-e, illetve a 90 cm-s lábazat szigetelése lehet-e most hasznos opció."
Már el is felejteted amit írtam, hogy a jövőben energetikailag hogyan fogod elcseszni a házadat/pénzedet?
máris ügyesen sorolod azokat ez "okos" befektetéseket, amelyek milliókba fognak kerülni neked és évek után rá fogsz jönni, hogy kb szart sem érnek :)
Pont egy ilyen házat vettünk meg 2012-ben: kb. 200 m2 alapterület, 5cm EPS, két kazán két szinten + lakható tetőtér 15 cm kőzetgyapottal, kétrétegű, fakeretes, akkor tízéves ablakok, negyede alatt alápincézett. Van még benne tömör tégla 1935-ből is, de az emelet már 2002-ben újjáépített volt, akkori téglákból.
Tanúsítvány szerint 173,49 kW/m2/a-tól indultunk, 2012-ben B besorolással. Az eredeti épület számláiról nem sok információnk van, a bérlők fizették, aztán kezdődött a felújítás.
+10cm szigetelés került az ÉK falra, +20cm a DK és ÉNY falra, három rétegű Ug=0,5, Uw=0,77 W/m2K ablakok. Lábazati szigetelés is lett. A földszinti padlókat, amennyire lehetett, alászigetelték a parketta alatt, de egy közel százéves háznál nincsenek csodák.
Így a 2014-es tanúsítványon 115,4 kW/m2/a számoltak, A kategória. Lett még hőcserélős szellőztetés is, de ezt a tanúsítványost akkor nem igazán érdekelte. Azaz a szigetelés kb. megfelezhette a hőigényt.
Aztán amikor beköltöztünk, a két kazánt lecseréltük egy darab Ariston Clas B Premium Evo 35 kW külső égésterű kondenzációsra. Erről már saját számla alapján tudjuk, hogy megfelezte a gázszámlát.
Idén lett tetőfelújítás +15 cm üveggyapottal, ennek hatását még nem tudjuk, de a tetőtéri 7 fokos tavaszi hőingás lement 1 fokosra klíma nélkül.
Most nyáron 6,52 kWp napelemmel és klímákkal együtt AA++ kategóriát kapott, 11,48 kW/m2/a.
Úgy számolom, összesen kb. 20 milliót költöttünk az elmúlt tíz évben energiahatékonyságra. Most talán majd gyorsabban hozza vissza. Persze a klímák és a szellőztető kényelmi beruházás is.
A padlók alatt és pince födémén hivatalosan továbbra sem megfelelő a szigetelés, de őszintén szólva nem érdekel, nem is érezni belőle semmit, relatíve kis felületről van szó. 1500 m3 gáz megy el évente melegvízzel 2 felnőtt + 4 gyerekre, ha nem fűtünk klímával.
Sok múlik a geometrián meg a méreteken, nálunk ez kivételesen jó (10x12x10m, kb. csak gömb lehetne jobb), 0,7-es felület-térfogat arány, plusz ikerház, egy oldala fűtött.
Szóval én úgy tippelek, rendes hőszigetelés + ablakok lefelezi a hőigényed, egy rendes kazán meg újból lefelezné. Minden más csak apróság, aminek nem lesz sok hatása.
A kazáncserét talán olcsóbban megúszod, nekünk 2017-ben úgy 1.5-2m volt kéménnyel, csövekkel együtt.
Ha kőzetcsapottal szigetel az emberfia, de a hálózás/színezés nem fér bele 3-4-5-6 hónapig akkor mivel érdemes lekenni átmeneti rétegként a kőzetgyapotot? Vagy az egész blődség, mert az első falat verő esőben megszívja magát a gyapot?
"üsd be a keresőbe , hogy sds karát fúrószár és láss csodát ;-p"
Csodát láttam egy ideje, 1998-ban betárcsázós nettel kezdtem, majd pár év mulva GPRS-re váltottam, sokan még az általános iskolát sem kezdték el ebben az időben. Természetesen az volt az első, hogy beírtam, ( mert beütni nehéz lett volna, a képernyőmet nem akartam a beütéssel tönkretenni ) mivel legalább 4 féle heggyel rendelkezőre akadtam, így nem tudtam melyik az igazi, melyik az amit "csak" annak neveznek. A linkedet is köszönöm, nekem ott nem sikerült 2800 forintért találnom.
"de talán elég ha kikapcsolod az ütést a fúrón, és egy sima beton/tégla=vidia fejű fúrószárral fúrsz, nem nagyon erősen nyomva a fúrót." Igen ütve fúrás nélkül írják mindenhol, nem is lenne gond, de sok oldalon a képek eltérnek legalább 4 féle típust láttam ezzel az elnevezéssel ezért nem tudok dönteni. Árak is igen eltérőek 2000-15000 Ft között nézegettem. Előfúrni nem akarom, mert plusz idő és munka.
Több beton/tégla fúrószáram van újak is használt is, valszeg ez lesz a megoldás, de jobban átgondolva a fentieket lehet valóban előnyösebb előfúrni :D rápróbálok majd egy téglára.
Ragasztott dübel már nem opció, vásároltam simát :(
biztos bölcsész fordította.. karát = gyémánt. gyémántfejű fúró. esetleg gyémánt körkivágó.
de talán elég ha kikapcsolod az ütést a fúrón, és egy sima beton/tégla=vidia fejű fúrószárral fúrsz, nem nagyon erősen nyomva a fúrót. és először előfúrod kisebb átmérővel.
vékonyfalú vázkerámiába igen jól rögzít a hoszzú hálókosaras ragasztott dübel.
szerkezeti dűbelnél alap: egy dűbel nem dűbel.
az ütvefúró funkció szétroncsolja a vázkerámia vékony lamelláit, és onnantól nem tudsz már rögzíteni benne semmit.
Látatlanban nehéz, meg azért írtál infókat dögivel. Alap tézis, cél: Termikus burok. Kiegészítése: Ott szigetelj, ahol tudsz
Ilyenkor, számítások nélkül nehéz megmondani, hogy mi éri meg a legjobban. Én mindig a plafont javaslom elsőnek, padló utolsó. Mindig rendszerben kell gondolkodni, arányokban. Hiába van 50cm a falakon, ha plafonon csak 10cm, el is szökik ott az egész. Arányok (elnagyolt): Fal: X; Plafon: 2X, Padló 0,7X
Mindig nehéz javasolni szigetelés fejlesztést olyan módszerrel, hogy megmarad a régi. Egy régi fal szigetelése, ha pl. csak "pogácsásan" van ragasztva, inkább bontandó és helyes módszerrel vastagabb anyaggal javítandó.
Említed, hogy hiányos - ez "alacsonyan lógó gyümölcs" tanács esetén - azt mindenképp érdemes javítani. Na de 5cm. 5cm felrakása nem sokkal kevesebb, mint 10cm felrakása, mármint munkadíj. Ha csinálod, akkor rendes vastagságot (rendes vastagság>15cm). De mi lesz a 5cm részekkel? Nem egyszerű.
Pince plafon szigetelése jó ötlet lehet, de ugye itt is arányosan. Ha elfér sok cm, akkor mehet sok, de az sok pénz, nem biztos, hogy a 15-18°C pince sokat ront, nem éri meg, de ha jut rá pénz mehet. Jövőre tervezve 10cm. Pince nélküli padló csak komoly bontással pótolható.
Ajtót mindenképp cserélni.
Alap szigetelés. Na ezt is macerás jól. Nem elég a földből kilógó részeket, de utólag teljesen kiásni (akár a pincénél is...) nagy munka (meg statikailag is necces). Minimum föld alatt 1 méterre kéne legalább szigetelni szerintem. És mint a falnál, itt is 15cm-nél kezdődik a vastagság, de ugye nem jó ha "kiugrik" az alap, 10cm. Ide zártcellás anyag kell, XPS, aranyárban mérik most.
A készülékek korszerűsítése is lehet rossz döntés. Új kazánt veszel, akkor milyen teljesítményűt? Ugye most nem a legjobb a szigetelés, kell egy nagyobb. De ha elkészülnek a javítások, akkor meg nagyon túlméretezett lesz.
Én javasolnék fórum helyett egy KömKel (facebook) felmérést (fizetős). Ő ilyenekkel is foglalkozik, pontosabb számításokkal és mérésekkel, helyszínen
Lábazat megoldva, de most bogarásztam a dübeleket és erre akadtam :
"Az üreges tégla falazatokat nem szabad ütvefúróval fúrni, mert a belső cellák átszakadnak, és a dűbelek lógni fognak, kiesnek.
Ezeket a falazóanyagokat karát fúróval kell fúrni. Ez egy olyan fejlesztés, ami képes a téglát gyönyörűen megfúrni úgyis, ha nem ütvefúróval fúrod."
Régi proton a falszerkezet amire ragasztok, dübelezek. Ez is üreges ugye, akkor linkelne nekem valaki egy iyen fúrót mert sem obi/sem praktiker nem ismerik :(
én nem írok regényt a mai világról-morálról, de nagyon hasonló házam van, helyedben a lábazatot szigetelném elsőnek,(minél vastagabban) meg persze a hiányzó lukakat pótolnám, esetleg ha van rá keret a tetőtér feletti szigetelést növelni
Ablakcsere egyelőre nem esedékes. Igazából ami kérdésként felmerült, hogy a pincefödém alsó szigetelése érdemes lehet-e, illetve a 90 cm-s lábazat szigetelése lehet-e most hasznos opció. A többi információ inkább kiegészítésként lett leírva.
Tudom hogy vesszőparipád ez az ablak téma, de észrevetted hogy nem volt szó ablakcseréről? Pusztán tényként fel lett sorolva hogy milyen ablak van a házban.
"Az energetikai tanúsítvány szerint - ami egyszerűsített számítási módszerrel készült - a besorolás EE, ami javaslatok betartásával CC-re javítható. Az ablakok pár éves műanyagok (4:-16-:4, argongázas)."
Aki foyton tanúsítványt emleget és azt is elhiszi, hogy az ablakaiban még van egy csepp argon, azt az embert az eneregetikai hiénák úgy hívják, hogy "könnyen átverhető balek".
Megjósolom a jövődet: a következő 5-10 év alatt sima modorú üzletkötők több millió forint felesleges elköltésére fognak rábeszélni, mire majd TALÁN rájösz egy szép napon, hogy azok az energiatakarékosságra elköltött milliók valójában csak filléreket takarítottak meg neked, majd végül nagy nehezen rászánod majd magad egy TISZTESSÉGES hőszigetelésre (mondjuk a falakon mindenütt 15 centi eps + a födémen 30 centi gyapot)
Két szintes, most vásárolt ház nagy belső felújítása indul hamarosan (elkerülhetetlen), "energetikai megújítás" nem volt tervben, de a rezsi miatt nyilván érdemes lehet ésszerű keretek között megcsinálni dolgokat. Tetőteres a ház, falaknál és a héjazat alatt 15 cm ásványi gyapotter van, a ház nagy részén kívülről 5 cm EPS+dryvit van mindkét szinten (néhol nincs, mert a tulajdonos elmondása szerint volt tervben "ez-az" még, és azóta nem került rá a kihagyott helyekre.). Első körben ehhez nem szeretnék hozzányúlni, a ház kívülről is rendben van esztétikailag, lehet, egy telet megnéznék, milyen számlák lesznek.
Azt szeretném megtudni, mi az, ami ebben a "körben" javasolt?
Az energetikai tanúsítvány szerint - ami egyszerűsített számítási módszerrel készült - a besorolás EE, ami javaslatok betartásával CC-re javítható. Az ablakok pár éves műanyagok (4:-16-:4, argongázas). A tanúsítvány szerint javasolt a fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, illetve további külső szerkezetek szigetelése. Az alsó szinten radiátorok és csövek cseréje meg lesz, emeleten pár éves a rendszer, újak a radiátorok, az marad. Két kombi kazán van, néhány évesek, azok is maradnak egyelőre, egyik az alsó, másik a felső szintet fűti. Viszont a kazánok a fűtetlen pincében vannak).
Összesített energetikai jellemző, méretezett érték: 195,23 kwh/m2a. Becsült éves földgáz fogyasztás: 1928 m3.
Kérdésem az, hogy első körben ki mit javasolna szigetelés szempontjából? A jelenlegi állapot stabilizálása, javítása szempontjából.
- Evidens, hogy azokon a kisebb falrészeken, ahol nincs kívülről, ott pótolnánk. Ugyanúgy 5 cm EPS kellene, ugye? (ne legyen eltérés, vagy inkább, ahol esztétikailag nem zavaró, legyen már 10 cm?) - A ház részben alápincézett (kb. az alsó alapterület felén, a másik részén 53 cm feltöltés van + a talaj). Az energetikai tanúsítvány szerint a pincefödém nem szigetelt, rosszak az értékek, az kritikus pont lehet. Azt lenne érdemes alulról szigetelni (Rockwoll Stoprock G-ben gondolkodnék, 5 vagy 10 cm?). Azt a padlórészt, ahol nincs pince, ott szerintem utólag már nehézkes lenne szigetelni, nem? Lépésálló szigeteléshez több réteget kellene felszedni, - ha jól sejtem - a megfelelő rétegrend miatt.
- A bejárati ajtó értékei is rosszak (3.500 W/m2K), azt tervezem cserélni "hőszigeteltre".
- Az alsó szint 90 cm-el a földszint felett van, a pince 1,9 m belmagasságú, azaz 1 métert van a földszint alatt, és 90 cm-t a földszint felett. A 90 cm-es lábazati rész nincs szigetelve (ez így érinti kb 90 cm magasságrészig a pincét is, hiszen oldalról így annak nincs szigetelése). Érdemes lábazati szigetelést is csinálni, vagy elég a pincefödémet alulról? Ha igen, azon a részen is kell lábazati szigetelés, ahol a padló alatt nincs pince, csak a földfeltöltés és a talaj van, vagy az teljesen felesleges? - A kombi - elvileg nem kondenzációs - kazánból kimenő "melegvizes" csövekre terveztem még csőhéjat tenni (minél vastagabbat). Van ennek értelme? vagy pont felesleges, mert a fűtetlen pincének jól jöhet egy kis leadott hő? Melegvizes tároló nincs. Ez jó? Jó lehet, mert nincs tárolási veszteség vagy pont hogy hasznos lenne egyet venni? (hőszivattyús villanybojleres rendszereket láttam ajánlottnak, akár Ariston Lydos Hybridet)
Köszönöm, ha valaki ezek alapján hasznos tanácsokkal lát el. Tudom, hatékonyabb lenne még 5-10 cm plusz külső szigetelés azonnal a meglévő 5 cm-re, de ez első körben nagyon nem volt benne a tervben, örültem az 5 cm meglévőnek is.
Ami egy villanyórából kijön (a lakás felé), az a mért fővezeték, az első dolog, amibe bemegy, az a főelosztó.
A különböző mért fővezetékek kötelező minimális vastagságára/kersztmetszetére/csövezésére eltérő szabályok vannak, ezek jó homályosak, ezért a helyi regisztrált villanyszerelő döntésén múlik, hogy mit fogad el. Nálam pl a villanyóra szekrény és a főelosztó doboz közötti csőben 7 szál vezeték fut: 3 fázis+F+N plusz az éccakai áram fázis+N.
De van olyan regisztrált szerelő, ki ragaszkodik ahhoz, hogy az éccakai áram mért fővezetéke csakis külön saját csóben futhat, sőt, akár ahhoz is, hogy a főelosztója is külön doboz kell, hogy legyen.
Köszönöm szépen, igen ez a helyzet, lehet túlbonyolítottam :)
Ám ez az új védőcső mehetne akár egy független újabb szigetelésbe bevágott horonyban. Hogyha azt könnyebb bejavítani később... Tehát azt nem tudtam megítélni, hogy okés-e a meglévő bevágást a szigetelésben szélesíteni, nem lesz-e túl széles ahhoz, hogy szépen kijavítható legyen, ne legyen csúnya a homlokzat.
Igen végülis ebbe a képen levő din sínes dobozba mehetne a fí reléje a bojlernek és innen a kábel a pincében levő bojlerig mehetne megszakítás nélkül.
Lehet hogy kissé kiszán mondtam sajnos. Maga ahelyzet is kusza, lehez nem teljesen korrekt :)
Két óra van. Van a normál nappali 3f, már bekötve, a kábele kitölti a horonyban már benne levő védőcsövet. A szigetelésbe bevágva lemegy a pincében levő kismegszakítókig.
Ezen felül második szabvány óradobozban (nappali óra mellett) van egy éjszakai mérő is, azt az oldalt fotóztam. Ez sehova nincs bekötve. Az óradoboz alatti másik dobozig megy csak el az onnan érkező kábel. Ezt fotóztam. Itt a vége, ebben a fotón látszódó din sínes konnektorban végződik az éjszakai áram órájától jövő kábel, semmilyen hasznos fogyasztó nincsen rajta.
Azt hogy ez mennyire szabályos azt ne feszegessük, regisztrált szerelő így csinálta.
Innen kell lejutni a pincébe. A nappali óra kábele lemegy a pincébe (először az óraszekrény alatti din sínes fí relés dobozba, onnan a pinyóba...) ahogy a korábbi fotón látszódott már, de nincs hely a védőcsövében az éjszakainak is...
Az óradobozból a boylerhez . Ha nem tudja a meglévőbe behúzni , akkor kiszélesíti a meglévő csatornáját a hőszigetelésben és egy másik , kisebb csőben bevezeti a kábelt a boylerig (indirekt tárolóig) majd eltünteti a hőszigetelés megbontását . Bár nem értem milyen elosztóról beszél , hisz oda max egy kismegszakító kell oszt jónapot , ha azt nem akarja az óraszekrénybe rakni .
"A fadobozban belül szabványosított két mérőhely van. Az éjszakai óra bent volt már korábbról, de a kábele még nem volt bevezetve onnan a házba. (Az elosztó itt elég egyszerű lesz, sőt mi több az óra alatt van egy din sínes szabvány kültéri elosztó is pluszban és abban lesz fí relé, onnan meg majd megy egy kábel a pincében levő immár éjszakai villannyal fűtendő indirekt tárolóhoz"
Mindenáron szakifejezéseket használsz, úgy, hogy nem érted őket. ettől egyre zavarosabb a dolog, egyre kevésbé lehet tudni, hogy valójában mi a probléma, minek kell oda még egy cső.
Nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat, Mekk Elek Ezermester, k.tsabi, szilentium3 és Lacivill!
A fadobozban belül szabványosított két mérőhely van. Az éjszakai óra bent volt már korábbról, de a kábele még nem volt bevezetve onnan a házba. (Az elosztó itt elég egyszerű lesz, sőt mi több az óra alatt van egy din sínes szabvány kültéri elosztó is pluszban és abban lesz fí relé, onnan meg majd megy egy kábel a pincében levő immár éjszakai villannyal fűtendő indirekt tárolóhoz. Eszerint akkor ez volt az okossága a regszerelőknek, hogy még az óráknál ott van a külön elosztó és utána azt csinál az ember amit akar?)
A berakott védőcsőben (amiben a naplki áram megy) már nincs hely. Amúgy nagyobbra cserélni talán lehet, de akkor a meglévő horony már nem elég talán. Ekkor mindent át kéne kötni, szórakozni a nappali áram óra utáni kötéseivel.
Jó tudni, hogy az óra után egy védőcsőben is mehetnek az éjszakai és nappali kábelek. Az éjszakainak megszakítás nélkül a "bojler"-ig kéne mennie felteszem, ez így is teljesülhet.
Ez egy fotó a helyzetről:
De végülis homlokzati vakolás javítási kérdés volt ez eredendően... Akkor ha a meglévő védőcsövet cserélem nagyobbra, annak a meglévő hornyot bővítem, az a visszajavítás után szebb eredményű lesz, mintha egy kisebb új védőcsőnek egy kisebb új hornyot kialakítok, nem a meglévő hornyot bővítem szélesebbre...
Pár éve csináltam , az órák utáni rész nem érdekel senkit . ( persze villanyszerelő csinálta a kötéseket ) A H tarifás rendszert nem ismerem , nem tudom mennyire nézik , hogy milyen fogyasztókat kötsz rá .
De itt az óra és lakáselosztó kábelezésről/vezetékelésről beszélünk és nem a betápról! Igen tudom,hogy külön elosztóba kell tenni! Ezért se jönne össze az egy kábeles szerelés amit mondtál,meg igazából sehogyse!
A villanyszerelőknek megvannak ehhez az anyagaik (google: méretlen elosztó). Egy társasházba is csupán egyetlen kábel megy be és mégis rá lehet kötni egy rakás mindenféle tarifájú villanyórát, akár ötvenet is
Melyik kivágás lesz később egyszerűbben/szebben kijavítható egy homlokzati ujraszínezésnél?
Alapvetően kell plusz egy védőcső a második mérőórának és a meglévő kivágásban az nem fér el...
A meglévőt szélesítsem vagy mellette egy újabb horony legyen a szigetelésben? Mi a véleményetek?
Tudom, hogy ez így nem ideális sajnos, be kellett volna vésetni a falba, hogy több szigeteléssel lehessen visszajavítani, de mivel az egész homlokzaton csak 5cm szigetelés van (15 éve), ezért egy kis hőhíd nem fogja szétbombázni a szuperjóság szintet sajnos (mivel nem tökéletes ez sehogysem)....
a meglévő fafödémre a helyes megoldás a belső oldali párazárás-párafékezés lenne. ez nem a fafödém külső/felső/hideg síkja, hanem a belső (meleg) festett szoba mennyezeti síkja. ha nem jut pára a fafödémbe, akkor nem is csapódik ki benne. Ez egyébként csak akkor igaz, ha a mi éghajlatunkon (vagy hidegebben) építünk. a lényeg: egységnyi pára a melegből a hideg felé kicsapódik. Egy egyenlítői, állandóan klímával hűtött háznál pl. kívülről kell párazáró réteg, nem pedig belülről, mert kívül van a meleg páradús levegő és belül a hideg.
és mindezt páratechnológiai tanulmányokkal lehet felismerni/megérteni/kiszámolni. függetlenül az ÉMI minősítésektől, a 0,2 vagy 0,3 számok közti lavírozástól, vagy hogy az ember hogy hányta össze a hőszigetelését. mert itt mindez tökmindegy. harmatpontot kell számolni és kész. ha letaposta a kéményseprő, akkor számolj 20 helyett csak 3 cm hősziggel (vagy amennyire összetaposta) és sokkal rosszabb tényezőkkel. de a párafizikai képleteket nem tudod elcsalni. (ki lehet találni új képleteket, elméletet, de ezeket laborvizsgálatokkal igazolni is kellene, hogy tényleg helyesek-e. addig mindenki csak röhög ezeken)
legjobb példa: műanyag sátorban reggelre a belső oldalon páralecsapódás lesz, mert teleliheged/fingod, de az éjszakai külső hőmérséklet általában hidegebb a belsőtől. sátor hőszigetelése=0, hőtartása=0, hőkülönbség=10fok, behúzott cipzárral majdnem párazáró. harmatpont a belső oldalon??
De hozok egy másik példát. Veszel egy autót. Abban kb több tízezer alkatrész van több ezer beszállítótól.
Van autóipari szabvány és rendszer és olyan hogy minőségbiztosítás, stb. Elő van írva, hogy az adott beszállított termékek az ilyen olyan szabványoknak tulajdonságoknak stb.-nek meg kell felelni, különben nem is lehet beszállító (nem teljesíti az adott szabvány/előírás követelményeit). Az alkatrész gyártójának - legyen az egy 8-as csavar, vagy egy komplett elektronikai panel - kell szavatolni, hogy az megfelel az előírásoknak, követelményeknek, a gyártó feladata és kötelezettsége, hogy az a termék megfelelő legyen. Ahhoz hogy ezt megtehesse el kell vinnie egy független laborba, vizsgálóhelyre (aminek van rá jogosultsága ezt bevizsgálni), és megvizsgálják. (Sőt, nem egyszer, rendszeresen, és emellett gyártásközi ellenőrzéseket is kell folytatni folyamatosan). Ha megfelel megkapja az ilyen olyan tanúsítványt engedélyt stb ami kell, hogy beszállíthasson.
Na most ezen tanúsítványokat miért kellene feltenni a honlapjára mondjuk az autógyárnak vagy beszállítónak? VAgy a belső folyamataira vonatkozó jegyzőkönyveket? Ő nyilatkozik arról hogy a gyártási folyamata ennek és ennek ( szabványnak, minősítésnek) megfelel, és ez elég is igazából, előírások tartalmazzák pontosan, hogy is kell ennek lennie és utána lehet nézni a szabványnak. Nyilván bizonyos vizsgálatoknál (pl audit, garanciális vizsgálatok, stb) ezeket be és meg kell mutatni, lekérik, hogy garantáltan az a 8-as csavar pl xy szakítószilárdságú, és abból az anyagból készül. Erre komplett rendszer van, amiben ezek tárolva feldolgozva vannak és külön emberek foglalkoznak vele nagy cégeknél, mert ha ebbe gikszer csúszik, akkor akár leállítható a gyártás is.
De ha te pl veszel egy autót, akkor a benne lévő 20ezer alkatrészhez miért is kellene biztosítani minden egyes ilyen tanúsítványt/jegyzőkönyvet? Elő van írva törvényileg hogy és mint kell ezt megtennie a gyártónak.
Azaz ha az autógyár kiad egy autót a gyárból, ahhoz vannak törvényileg előírt nyilatkozatok, adatlapok, stb. Hogy pontosan mik, azt a szabványok, törvények tartalmazzák, ez termékcsoportonként eltérő lehet.
Ha az autógyár /beszállító nyilatkozik, hogy mittudomén a légzsák 0.2sec alatt kinyílik, - és mondjuk az előírás hogy kisebb legyen mint 0.3sec - az egy labor vizsgálatnak a következménye hogy ez az értéke, ami a mérési jegyzőkönyvben benne van, és ez megfelel a szabványnak is. HA ez hazugság, és mittudomén csak 0.5s alatt nyílik ki, és a valóságban nem felel meg az előírásnak/minősítésnek/értéknek, akkor nem lesz beszállító, em lesz beépítve. Ha ha hazudik valahogy valamit meghamisít, akkor az az autógyárat / beszállítót nagyon durván meg fogják büntetni, visszahívják az autókat, kártérítési kötelezettségek, stb. Nincs értelme hazudni, mert a hazugság általi kár sokkal nagyobb mint maga a hazugsággal nyerhető lenne (pl mint beszállító ugrik, és lehúzhatja a redőnyt). A nagy gyártók nem is a hazugságra vannak ráállva, teljesen más egy ilyen rendszer és a mögötte lévő gondolkodás minősített esetekben..
És természetesen ezek ugyanúgy igazak sok sok termékre, így az építőanyagokra is. HA bevizsgálnak egy szigetelőanyagot, hogy pl. ennyi annyi a lambda értéke, amit megmér egy labor (a mérési eljárást módját szabványok rögzítik!), akkor ha az adott cég az ügyfél felé más értéket közvetít (valótlan, más értéket jelenit meg és hazudik), abból marha nagy balhé van, hatalmas büntetések, szélsőséges esetben akár a cég le is húzhatja a rolót (vásárolói bizalom stb kérdésköre).
Természetesen vannak példák rá, hogy eladtak / forgalmaztak olyan terméket, aminél valamilyen szintű csalás/valótlanság jelenik meg. Ez két okból lehetséges. Vagy szándékosan így van betervezve és hamis folyamatok mögé rakva. Ezek a termékek és cégek jellemzően nem nagy volumenű tradicionális gyártók, ők ilyet nem engedhetnek meg. És van, amikor egy meglévő rendszerbe hiba csúszik, és ebből kifolyólag utólag kiderül, a termék nem hozza valamelyik rá vonatkozó előírását. Mindez úgy, hogy a ygártásközi ellenőrzésen sem bukik ki valamiért. Pl alapanyag változás, technológiai hiba, stb. Ez utóbbi esetben azért törekednek rá a gyártók, hogy ne így legyen, vizsgálják folyamatosan a bejövő anyagokat, alapanyagokat, folyamatokat monitoroznak, gyártásközi ellenőrzések, kontrollok vannak stb. Nagyon ritka is az ilyen, de megesik - viszont nem erre kell alapoznia véleményünket.
De az amit állítasz itt, hogy hazudoznak össze vissza tömegesen cégek az adatokban, paraméterekben, egyszerűen nem igaz, hasraütésszerű érzelmi állapotod megnyilvánulása, és semmi köze a valósághoz. Mi lenne ha a tégla nyomószilárdsága fele annyi lenne a valóságban mint az adatlapon? Hogy tervezné be ezt így egy statikus?
(Hogy az adott terméket netán rosszul építik be, és úgy olyan formán nem hozza az előírt adatokat, arról meg egyébként nem a gyártó tehet. Ha egy autót azért veszel, hogy a megengedettnél nagyobb teherrel járj vele, túlterheld, ezért sokat fog fogyasztani, és sűrűn kell szervizelni, hamar tönkremegy, megállsz az út szélén - erről nem az autógyár tehet, nem arre a specifikációra / körülmények között van használva és nem is megfelelő módon.)
lószart a gyakorlatiról írsz, fotelkommandózol, elmélkedsz csak folyamatosan, és szerinted mindenki korrupt, balfék és hazug, de te a nagy megmentő megmondod a tuti igazságot :-)
Tök könnyű bizonyítani a hülye elméleteidet ha hasraütött számokat dobsz be. 0.2 helyett legyen 0.5W/m2K, mert úgy jobban igazad lesz.
Miért indulsz ki abból hogy szarul fogja lerakni Jamie? Talán hülye?
Miért is kéne feltenni bármilyen labor bármilyen mérési eredményét kötelezően? Ha egy vegyi laborba bevisznek egy adott kutyulmányt bevizsgáltatni?
Ez nem a labor dolga, hogy a bemért bevizsgált eszközöket saját honlapján szerepeltesse....
Ő az ügyféllel (esetleg bizonyos hatóságokkal, szervezetekkel) van kapcsolatban, az ügyfél odamégy megkéri a vizsgálatot / megrendeli a munkát, annak lesz egy eredménye, az ügyfél meg fizet érte.
Azaz ha a kőműves felépíti a házadat a kőművesnek kötelező lenne ezt szerepeltetni a weboldalán pl a nappalidat, meg a villanyásznak a riasztód szerelését? Miért is? Persze ha az ügyfél hozzájárul, akkor referenciaként feltüntetheti pl képek formájában.
Az ügyfél és a vizsgáló labor között van egy megrendelés/szerződés/vizsgálat adott tartalommal, és ennyi. A jog , szabályzat előírások meghatározzák, hogy ennek hogy és mine kell lennie. Az ÉMI-nek szerintem önmagában joga sincs közzé tenni ilyet alapból.
És főleg nem is az ő dolga, ő az ügyfél felé tartozik az adott mondjuk mérési jegyzőkönyvvel, tanusítványnal, stb.
A gyártó előírja a megfelelő beépítési követelményeket is, technológiát stb, ami alapján hozza azt az értéket, paramétert, tulajdonságot, amit megadnak (megmértek).
Az hogy ezt esetleg nem megfelelően építik be, stb az teljesen más kérdés, ahhoz a gyártónak semmi köze semmilyen szinten. Attól még az anyagoknak van tanusítványa, (biztonsági, stb)adatlapja, bevizsgálása teljesen független módon, nem is lehetne forgalomba hozni anélkül, kötelező mindenre.
Valóban vannak mérő laborok, de nem emlékszem,hogy bármelyik labor honlapján láttam volna pl profi mérési jegyzőkönyveket a labor által megmért (=a labor által TANÚSÍTOTT) értékekkel.
Rohadt sok terméket árusítanak elképesztő hazugságokkal körítve. Milyen jó is lenne megnézni pl az ÉMI honlapján, hogy VALÓJÁBAN mennyi a XY zárt cellás purhab hővezetése, vagy a ZZZ123 nevű klíma beltéri egységről mekkorát hazudik a gyártója, amikor azt álltja, hogy a zajszintje mindössze 20 dB. Satöbbi.
Pontosan erről van szó. Azt mindenki ki tudja számolni PAPÍRON, hogy pl 20 centi üveggyapotnak mennyi lesz a hővezetése, de arról senki sem szeret beszélni, hogy mennyi a hővezető képessége 20 cm üveggyapotnak ott, ahol a béna amatőr gazdi szarul/hibásan/részegen (szar eltolásssal +bazi nagy résekkel) leterítette, vagy ahol már háromszor végiggyalogolt rajta pl a kéményseprő az elmúlt évek során.
Haa a fa födém hővezetési jósága pl 0,5 W/m2K és a (megtaposott/szétcsúszott) hőszigetelő réteg szintén 0,5 W/m2K-es, az azt jelenti, hogy a közöttük lévő párazáró fólia hőmérséklete mindig kb félúton lesz a külvilág és a lakás hőmérséklete között.
Tehát ha benn 20 fok van, odakinn meg -15 fok van, akkor ezen párazáró réteg alja kb 5 fokos lesz, tehát pont annyira fog vizesedni, mint a hűtőszekrényből éppen kivett 5 fokos sörösüveg oldala. Ez a vizasedés az, ami nedvesíti a födém fáját, mert valami negyeszű oda tett egy párazáró réteget.
A terv (a papír) mindent kibír, való életben viszont amatőrök bénáznak mindenütt, ez sajnos vonatkozik a hivatásos hőszigetelő "mesterek" nagy részére is, akik pl nem értik, hogy a rétegrendben melyik anyag mit csinál és hogyan is működik).
Még példát is hoztam független laborra, pl ÉMI Szentendrén, de van több is (TUV és társai). Elég sok mindent tudnak ott vizsgálni, hőkamrás kemencés vizsgálatoktól a különféle mechanikus vizsgálatokig, szakítógépektől kezdve minden van náluk. Voltam jópárszor náluk szervizelni eszközöket, majd utána ha kellett kalibrálni is (évekkel ezelőtt).
30cm szigetelés meleg oldalán, ha harmatpont van, akkor ott valaki hatalmasat hibázott (nem 5cm, 30cm)
Szigetelés meleg oldalára azért kell párazárás, mert ha a harmatpont a szigetelésben lenne (ha beleengeded a párát, mert nem zárod el még előtte), akkor az üveg/kőzetgyapot 2 év után szétrohad a fenébe
És kedvenced a pára az levegő és gáz téma. Ha az épületből a levegő át tud áramlani a szigetelésen, sehol nem fogod meg, akkor nem légtömör szerkezetről, hanem huzatos viskóról beszélünk
"az anyagok gyártásánál ott van az adatlapja, tanúsítvány stb. minden gyártó oldalán."
Tdod-e, hogy mit jelent a "tanúsítvány" kifejezés? Pl azt, hogy egy közismert, FÜGGETLEN (= nem lefizethető), köztiszteletben álló laboratórium a nevét adja (felelősséget vállal) egy termék valamely jellemzőjéhez, amit ők mértek meg. És nem azt, hogy a termék gyártója kamuzik valamit (vagy nem) a honlapján, amit 80-es IQ alatt minden hozzánemértő laikus istenbizony szentírásnak tekint.
Szerinted pl a Fraunhofer Intézet honlapján hányféle hőszigetelő anyag tanúsítványa (pl mérési jegyzőkönyve) tekinthető meg?
Szerintem ott van az elbeszélés egymás mellett, hogy Elek kb .a gyakorlati megvalósulásról beszél, a gyártók meg elméleti, "hogyan kellene csinálni ideális esetben" dolgokról.
"utólagos hőszigetelésnél párazárást javasolnak fa födémre, a hőszigetelés meleg oldalára? Ekkora hülyeséget csak olyan mondhat, aki már óvodában is megbukott fizikából."
Knauf (komoly hőszigetelőanyag gyártó, aki Elek szerint megbukott fizikából):
"Különös figyelmet igényelnek a változatos kialakítású fafödémek, amelyek esetében a páratechnikai réteg feladata a légtömörség javítása, ezzel a hőveszteség további csökkentése.
A réteg elhelyezéséről páratechnikai méretezés alapján lehet dönteni."
Elek:
"A fa födémek saját hőszigetelése olyan, hogy a tetején lévő párazáró fólia nagyon hideg időben harmatpont alá lehűlhet"
WTF? Mitől lenne ott harmatpont? Ha nem pár cm az a szigetelés akkor az esélye 0.
Persze a legjobb beverni a rétegrendet winwatt-ba és rögtön elvégzi a páratechnikai méretezést is.
Knaufék saját weboldala például.Padlásszigeteléssel foglakozó céges videók a youtube-on. Tüzépes érdeklődésnél, árajánlatos kérésnél kapott ajánlás szakitól. Ez jön szembe, ha csak úgy elkezdesz keresgélni.
"Mindenhol az az ajánlás, hogy párazárófólia, hőszigetelő, páraáteresztő fólia legyen a sorrend."
Hol van ez a "minddenhol", ahol utólagos hőszigetelésnél párazárást javasolnak fa födémre, a hőszigetelés meleg oldalára? Ekkora hülyeséget csak olyan mondhat, aki már óvodában is megbukott fizikából.
A fa födémek saját hőszigetelése olyan, hogy a tetején lévő párazáró fólia nagyon hideg időben harmatpont alá lehűlhet tehát folyamatosan vizedsedik, tehát nevesíti/korhasztja a fa födémszerkezetet. Kivéve persze akkor, ha a fölötte lévő hőszigetelés tökéletesen hibátlanul (tehát lyuk/rés nélkül és elvékonyodás mentesen) lett odatéve, de ilyen hőszigetelés csak papíron létezik, a valóságban nem.
Aki ezt nem érti, az sürgősen próbálja megérteni és ne beszéljen hülyeségeket
Melyik hivatalos vizsgáló labor vizsgálta be azt az anyagot és hol láthatnánk azt a mérési jegyzőkönyvet? Kérdezz meg szinte BÁRMELYIK gyártót és várd türelmrsen a választ (kb ítéletnapig).
Én a szigetelés alá nem tennék fóliát ,mert úgy pont befolytod a födémet (fa,saralt födém) ,szimplán letenni a szigetelést és inkább arra páraáteresztő fóliát.(azt is csak a por,pohó ellen)
Tanácsot szeretnék kérni födém szigeteléssel kapcsolatban. Beton födémünk van és 120 m2 területet szeretnék szigetelni.
A Knau Naturoll Pro-t néztem ki 0,039-es hővezetési tényezővel. 30 cm vastagságban gondolnám leteríteni, helyem van hozzá. Viszont ahonnan venni tudnám ott csak 10 cm vastagságú van, így 3x10 cm-et kellene leraknom. Viszont a lerakást picit bonyolulttá tenné a 3. réteg lerakása és az érdekelne, hogy elvileg ez egy 10/5-ös anyag ami állítólag azt jelenti, hogy szétszedhető a 10 cm, 2x5 cm felosztásra. Így arra gondoltam, hogy a 3. réteg 10 cm-jét szétszedném és 5 cm-et raknék az 1. rétegre, 5 cm-et a 2. rétegre, így meg lenne a 30 cm és csak két rétegben kellene terítenem. Ez szerintetek megoldás lehet? Szedte már szét valaki így a gyapotot?
Szerintem, ez magánvélemény. Én anno így csináltam:
Alá rakni egy fóliát nem nagy kaland, kárt semmiképpen sem csinál.
Azért szokták mondani hogy el lehet hagyni, mert ha alatta pl betonfödém van, azon mindenképpen lassabban tud áthaladni a pára mint amilyen gyorsan ki tud ürülni felfelé a gyapotból.
Azaz, ha a padlást átjárja a levegő elvileg sohasem tud telítődni.
Viszont a fafödém esetén a fene tudja hogyan alakul mindez.
Ha teszel a födémre sima technológiai fóliát jó nagy átlapolással akkor olcsón megúszod. 4m szélességben kapható, elég erős fekete fólia.
A gyapot tetejére nem szükséges semmit rakni ha nem zavar a por rajta, elvan az anélkül is.
Fontos azonban még az is hogy a tető se ázzon be, mert akkor felülről áztatod a gyapotot....
Ha ezt nem tudod biztosítani akkor még mindig jobb megoldás lehet átlapolva ledobálni EPS lapokat, az nem szívja meg magát egy kis víztől
Fafódémes kádárkocka, terítenék a padlásra valamit. Mindenhol az az ajánlás, hogy párazárófólia, hőszigetelő, páraáteresztő fólia legyen a sorrend.A födém nagyjából sík, talán 2-3 kábel-áttörés van, akár még lehet is jó párazárást csinálni. Kérdés, hogy valóban kell-e.
A helyben fújt zátcellás purhab az arcátlan csalók kedvenc vadászterülete.
Általában megdöbbentően jó hőszigetelési értékeket hazudnk a termékhez (pl: a mi habunk kétszer/háromszor jobb az EPS-nél), ami valószínűleg csak addig a néhány hónapig/évig igaz, amíg a felfújó speciális hőszigetelő gáz szép lassan le nem cserélődik egyszerű levegőre,
és reménykedj, hogy VALÓBAN teljesen zárt cellás habot kapsz és nem nyitott cellásat (=nedvszívót), ami ráadásul azonnal levegővel lesz kitöltve, egy hétig sem speciális hőszigetelő gázzal.
A műemléknél persze kényszer szülte a belülről szigetelés, de családi háznál és továbbra is olcsó, minél masszívabb, nagyobb hőtároló képességű falat (25-30cm) és baromi vastag külső szigetelést választanék.
Lesz hőtárolás, jó lesz a páraháztartás és egy vagyont spórolsz a lábazaton, alapon is mivel jóval keskenyebb kell.
Mondjuk szerencsére nem fenyeget a kérdés, remélem nem kell a büdös életben sem építkeznem már nulláról :-)
Ez egy 50-es szerkezeti tégla, ha ebből az első három sort thermo rapidből készited és a koszorúknál kivülről kifalazod 25-ös téglával, akkor még külső zsaluzát se kell késziteni a koszorúknak.
Kivülről levakolod meszes vakolattal és sikikátos festékkel lefested.
Ha belülről szerelsz egy 10-es multiport, akkor a nedvesség szempontjánból egy ilyen rétegrend szerintem ideális. OK, hogy vastag a fal, de a 38cm+12cm grafitos is vastag.
Több nagy műemlék épületnél alkalmazták és jól működik.
Ablak falsikra kirakasahoz milyen szerszámot hasznaltatok jó eredménnyel az ablakok körbevágásához? Van hozzá valami specko cucc vagy kísérletezni kell?
Nem értem ezt miért nekem írtad! Én mindenhonnan kaptam árat...most is itt vannak nálam lementve az árajánlatok..ezt a sort " Ha nem titkolnák az áraikat a honlapjukon, akkor némelyiknek már rengeteg munkát tudtam volna már adni. De ahol nincs ár, az a honlap számomra nem létezik." láthatod ,hogy nem én írtam..így aztán sem az árak sem egyéb tekintetben én biztos nem hisztiztem ..mivel én magam sem értettem,hogy aki írta az miért írt ilyet..hisz mindenhonnan sec perc alatt bekérhetők az aktuális árak ! :)
Nyilván olyantól kérdeztem akinek adok a szavára. A gipszkartonos rokon sokmindnet látott már, maga is sokfélével dolgozott és sokszor mennek kartonozni úgy hogy más szigetelt évekkel előtte akár.
Ott jól látszik min mennyire esett össze, hogy érdemes drótozni, stb.
Mivel tudtam hogy tetőtér beépítés lesz nálam így évek óta nézegettem a környezetemben ki hogy csinálja és a Multirock volt a legszimpatikusabb. Itt a fórumon is sokan dolgoztak azzal megelégedéssel.
Aztán véletlenül szembejött a cellulóz, itt lehúzták hogy drága (de amúgy fasza) és elkezdtem számolgatni...
Igaz valószínűleg mindenképpen valamivel jobb lesz, főleg nedves részeken (ami azért nem normális ha tetőtérről, lakótérről beszélünk).
Arra a trendre utaltam csak hogy manapság több helyen láttam fújt pur habos kivitelezést mondván abból 5 centi is elég 10 centi közetgyapot helyett mert annyival jobb.
Szerintem, ha ki is cserélődik a hajtógáz pár év alatt levegőre a PIR lapba, akkor is sokkal jobban szigetel, mind egy EPS lap, mert:
Nem tudom, ha tapasztaltad, hogy egy nedves falazat hideg és egy száraz falazat meleg.
Ez főleg régi építésű, vastag falakkal épített épületekben nyilvánvaló (kőfalaknál is), amikor a falak a víszigetelés hiánya miatt felnedvesednek (mert közbe megnőtt talajvíz színt, de elég az is- hogy a külső járdaszínt megnövekedett).
A nedvesség növekedése a rétegrendbe növeli a hővezetési tényezőjét, így csökkenhet a hőátbocsátási tényezője.
A jelenség számszerüleg is mérhető, hiszen az anyag fajhője változik a nedvesség hatására (szorpciós izoterma):
Cpm=(Cpsz(100-ω)+Cpv ω)/100, ahol a Cpm a nedves anya fajhője, a Cpsz a száraz anyag fajhője, a Cpv a víz fajhője (ami a legnagyobb az összes anyag közül), ω a nedvességtartalma az anyagnak.
A PIR lapok nedvességfelvétele nagyon alacsony, főleg azért is, mert nagyrészük el van látva a belső oldalukon egy nagyon jó minőségű párazáró fóliával is.
Egy fóliával ellátott PIR lap μ száma 10.000, az EPS lapé 150, a közétgyapotté 6.
Ha meg lehet oldani azt műszakilag, hogy egy rétegrendben a kőzetgyapott mindig száraz maradjon, akkor az a legjobb hőszigetelési megoldás páratechnikai szempontból.
Csakhogy, ha pl. a külső levegő nedves, akkor a kőzetgyapott is be fog nedvesedni, hiába van belülről a párazárás. És akkor a nagyon szép hőtechnikai számítás, amit az erre szakosodott mérnökök elvégeznek egy új ház tervére, a valóságba nem működik.
Akkor az új házát építő jóember felteheti magának a következő két kérdést:
1. Érdemes egyáltalán szigitelni a külső falakat egy házon?
2. Milyen külső rétegrendet kell alkalmazni egy magastetős manzárdon?
Ahogy írtam, a gyári adatokból elég jól tudsz számolni.
Nekem tetőtér beépítés miatt ferde rész + térdfal + vízszintes rész szigetelés kellett.
Utánakérdeztem a szakiknál hogy mi az a minőség amit már felraknának maguknak, az olcsó tekercsesek kiestek. Mondjuk nekem sem volt sok bizodalmam hozzájuk.
Az alja a Knauf Unifit 037 volt, a fasza megoldás a Multirock, és számoltam egyet cellulózra is.
A cellulóz a kettő között volt árban, de a munkadíja jóval olcsóbb volt, tehát "rendszerben" abszolút győzött.
Akkor úgy kérdezem, hogy ti mi alapján választottatok? Csak az ár? De az ár vonatkozásában sem konkrét árra gondoltam, hanem ár/érték viszonyra. Az nem hiszem, hogy rövidtávon változna.
Ha valakinek lenne ilyen "hazug" adatokból egy-kettő, az is mondana valamit.
Ráadásul nem csak a hővezetési érték befolyásolhatja a választást, hanem más paraméterek is, ha van fontos közöttük, pl.: vetemedés, méretpontosság vagy akármi, amit én nem is tudok. És a többi rendszerelemmel is lehetnek itt valakinek tapasztalatai, pl.: az egyikben több a műgyanta és erősebben tapad, vagy más a szemcsemérete ezért könnyebb vagy nehezebb vele dolgozni, színtartósság, stb., stb.
"Sok gyártó (és honlap) akkorákat hazudik a különböző anyagok hővezetési értékeiben"
A gyártó pontosan hogy hazudik? A honlapot még megérteném, no de a gyártó... Bevizsgáltatott anyagok vannak, és az adott labor mérési eredményeit közlik, az van rajta az adatlapon, termékismertetőn, stb. Ha hazudnának abból elég nagy balhé bünti lenne....
"Bár a 12%kulonbseget (180 van 203) lehet hogy megéri hogy nem nekem kell csuszimászizni."
Ha nem titkolnák az áraikat a honlapjukon, akkor némelyiknek már rengeteg munkát tudtam volna már adni. De ahol nincs ár, az a honlap számomra nem létezik.
Sok gyártó (és honlap) akkorákat hazudik a különböző anyagok hővezetési értékeiben (plusz az árak is hetente változnak), hogy ilyen összehasonlító táblázat valószínűleg nem is létezhet.
Én csináltam anno egy excelt, megkerestem a gyári hôvezetési tényezőjét, és kiszámoltam fajlagosan (ugynanolyan hőszigetelő képesség mellett) mi mennyibe került.
Mivel a födémen elfér vastagabb jó eséllyel olcsóbb lesz a nem annyira jól szigetelő anyag fajlagosan.
A pur és társai kezdeti hőszigetelő képessége jobb, de pár év alatt kicserélődik benne a gáz levegőre és onnantól nagyjából egyforma lesz minden anyag hőszigetelő képessége, mivel a levegő szigetel bennük.
Látott valaki elérhető adatokat, összehasonlító elemzéseket azonos réteg vastagság mellett födém szigetelésre üveggyapot,kőzetgyapot,purhab,polisztirol, wölfinger cellulóz szigetelés esetén?
Ott voltam amikor csinálták, a ferde részekbe a fogópár felől lenyomták a csövet teljesen, majd amikor nem "nyelte" az üreg tovább akkor húzták feljebb. Én is aggódtam egy kicsit, de mivel nálam még csak a karton volt fent (nem volt glettelve) így szúrópróba szerűen leszedtem kb 10 helyen és megnéztem a fóliát. Fullra ki volt dudororva, tömör volt az anyag alatta.
Aztán hőkamerával nézegettem, és tényleg egyenletes.
A kispadlást tekercsessel+dróttal csináltam mert ott csak tároló van. Ott már vannak foltok ahogy lecsúszott a rohadék.
Engem meggyőzött, pedig szkeptikus voltam eleinte.
Nem értem mi a buktató itt? Ugyanaz a mennyiség ebből 152ezer fújt cellulózzal, és 180ezer tekercses Isover Domo-val. Az elsőhöz ráadásul semmit sem kell tenni csak villantani a lóvét.
Ugyanebben a helyzetben vagyok. Most akarom leszigetelni a 170 m/2 -es padlás födémet. Eddig ásványgapotoit néztem 1o cm vastagságban közel 500e lenne ...de ennyiből már megáll a wölfinger Cellulóz hőszigetelés 2m vastagságban...és ahogy utánaolvastam vannak vitathatatlan előnyei.Szerintem nézz utána a dolognak. Tökéletes fedés,nincs hőhíd stb stb...
Mivel valószínűleg nem fog beleférni idén az egész homlokzati szigetelés, de a konzolos teranszt mindenképpen meg szeretném csinálni, átmeneti megoldásként ilyen cseppentőlemezzel borítanám le az XPS-t, a cseppentőlemezt felső függőleges szakaszát kicsit bevésve a mostani vakolatba.
Nézegettem mostanában, de én úgy 25%-al drágábban találtam táblásakat ugyanolyan szigetelő képességgel. Illetve vedd még figyelembe a szállítást mint tételt, a táblás többszörös helyet foglal, csak több fordulóban fogják tudni kivinni, ami többszörös szállítási költség. Plusz ha nem tudod rögtön feltermelni a padlásra, nem lesz egyszerű tárolni sem addig vagy 30m3 anyagot. Ettől függetlenül megérheti a táblás a plusz költséget, csak ezeket érdemes figyelembe venni.
Közel ugyanannyiért látok táblás üveggyapotot és tekercseset is. Melyiket lehet célszerűbb megvenni?Sanszos, hogy 1-2 éven belül fel kell majd szedni a tető alakítása miatt.
Köszönöm, de nem megoldható észszerű áron, annyim meg nincs hogy olyan vastagot tegyek ami e-hez kellene. "Az epst-ráengeded az xps-re, esetleg olyan vastag eps-t szerelve, hogy ne legyen pozítív lábazatod."
Vagy nem teszel lemezt. Az epst-ráengeded az xps-re, esetleg olyan vastag eps-t szerelve, hogy ne legyen pozítív lábazatod. Vagy az xps élét lemunkálva alakítasz ki lejtést, esetleg veszel valami eps sarokprofilt.
"Éppen egy 40 méter hosszú és 15-20 centi széles alumínium hőhidat tervezel felszerelni közvetlenül a hőszigetetelen házfalra, és csak utána hőszigetelni. Hogy azután évtizedekig lopja észrevétlenül a drága fűtéspénzedet, mint az indítósín.
Szerintem okosabb, ha ez a "vízvető gallér" is hőszigetelő anyagból készül, pl XPS-ből."
Gondoltam rá én is a hőhídra, értelemszerűen a vezetősínnel is. A lenmezt sem akartam 2-3 cm-nél szélesebben felhajtani a falra. Az első képet amit itt találtam a terméskőlábasat tettem ide amikor kérdeztem tetszik a megoldás, de bizonytalan vagyok hogyan rögzíthetném az XPS-t, a rajzomon szereplő sárga színű lemez helyett. A lábazat vízszintes részén vízszigetelés van 3-5-8 cm re kilógó lábazaton. Ami eszembe jutott, az az, hogy a lábazaton függőlegesen felrakott XPS-re ( és a lábazatra , majd ferdére vágom, ahogy korábban irtad ) ragasztom a "vízvető gallér"-t, csak a tartóssága ismeretlen. Egyik része a telekhatáron lenne, ki tudja mi lesz ha a szomszéd nem figyel. De nyilván ez csak részletkérdés.
Éppen egy 40 méter hosszú és 15-20 centi széles alumínium hőhidat tervezel felszerelni közvetlenül a hőszigetetelen házfalra, és csak utána hőszigetelni. Hogy azután évtizedekig lopja észrevétlenül a drága fűtéspénzedet, mint az indítósín.
Szerintem okosabb, ha ez a "vízvető gallér" is hőszigetelő anyagból készül, pl XPS-ből.
Az XPS, ha nem kap SEMMI napsütést, akkor kb ezer évig jó állítólag."
Az a probléma, hogy, annyira pozitív a lábazat ( üreg épület ) hogy az EPS szinte nem ér rá az XPS-r. Tehát kellene véleményem szerint valami az előbbi alá, hogy biztosan kivezesse a falról a vizet. Van ellenvetésed az alu csöpögővel szemben?
"NAGYON fontos, hogy mennyire tiszta (por- és zsírmentes) az a felület, amihez ragasztasz."
Sajnos vakolt porotonra kell raknom, de nem találtam jobb megoldást a teljes felület és a 2x hálózás helyett.
Kazáncsőre tapasztalatod?
Eszembe jutott még egy kérdés, mivel magam készíteném a szigetelést ( nyilván ha tehetném megfizetném a szakembereket vállalkozókat ), egy bizonyos magasság után ahogy látom le kellene zárnom a hálózása a felületet, s lehet csak jövőre tudom a teljes felületet szigetelni, hálózni. Az megvan hogy a tetején ragasztóval oldom meg a zárást, de okoz e valami problémát, ha később folytatom és ráhálózom a már korábban elkészült felületre majd ?
Nem vagyok szakmabeli, de földszintes épületet, egyszerű felültetekkel már csináltam a családban, ez most problémásabb a felmerült kérdések miatt.
Aki hőszigtelésel foglalkozik, annak illik észrevennie ezeket a képeket az ukrán háborúból (százával van ilyen kép), amelyeken először kigyulladt egy alsó lakás egy sok emeletes házban, majd a tűz a hőszigetetlés segítségével jutott tovább lakásról lakásra. Az oroszoknak elég a házak közötti térre (a földre) ledobniuk egy gyújtóbombát, ha így a környező házakban sikerül kigyújtaniuk egy-egy lakást, a többit elintézi az előírások megszegésével legyártott eps hőszigetelő hab, így peches estben egyetlen bomba segítségével leéghet egy fél lakótelep.
"eps jellegű anyagokat nem szívesen raknék tetőbe (lehet előítélet, de akkor sem)."
Nem teljesen előítélet. Az olcsó (extrán akciós árú) polisztirolok töbsége ukrán
csempészáru volt, az ukránok viszont az EPS gyártására vonatkozó előírások közül SEMMIT nem tartottak be, ezért az ukrán EPS-ből ki volt spórolva a láng-álló adalék (is) magyarul láng elfojtás helyett ég mint a zsír. Látszik is a háborús képek százain: ha egy háztömb földszinti lakása kigyullad, a tűz a hőszigetelés segítségével akadálytalanul továbbterjed felfelé az egész házon. Magyarországon is volt egy-két olyan lakástűz, ami a hőszigetelés segítségével tudott átterjedni a felette lévő lakásra. Jó lenne tudni, hogy azt a polisztirolt nem-e Ukrajnában gyártották marhaolcsón ;)
Persze a hazai (EU szbályoknak megfeleő) gyártáú EPS-eket valószínűleg lehetetlen meggyújtani, tehát aki azoktól fél, az nem más, mint tudatlan előítélet. Egy ismerős szintén aggódott, azt mondtam neki,:Fogj egy tábla EPS-t meg egy doboz gyufát és égesd el ha tudod ;)
"tetején páraátereszt ő"nyári" fólia, hőtökrös"
Ha ez a "Solflex nyár" páraáteresztő fólia: ennek a fóliának annyira gyenge a páraáteresztési képessége (Sd érték), hogy én párafékezőnek, "csak félig párazáró" fóliának tekintem és hőszigetelés külső oldalán nem merném alkalmazni.
A helyzet az, hogy ez a tető nem most készült, hanem, egész pontosan 18 éve. Így az akkori fellelhető anyagokból próbáltuk megoldani a dolgot. Nem voltak nagyon PIR lapok, és eps jellegű anyagokat nem szívesen raknék tetőbe (lehet előítélet, de akkor sem).
A mésik és fő negatív pontja az egésznek, hogy ez menet közben lett kitalálva, amikor már álltak a szarufák, eredetileg nem így lett tervezve. Ebből származtak gondok (pl az ökörszem ablak íve hogy fog kifutni a gerinc előtt, mert vastagabb lett minden, stb), nagyobb súlyterhelés és sok egyéb.
És igen, baromi drága és bonyolult megoldás, de mivel két ökörszem ablak is van a házon, azaz íves szerkezet, szerettük volna belül a kész faszerkezetet látni. Kb dupla faanyag és munkadíj az ára... :-(
Az íves részek miatt muszáj volt használni hódfarkú cserepet, mert mással nehéz lett volna anno kirakni. Anno ez volt a legkeskenyebb cseréptípus ( Creaton akkor indul hazánkban). A nagy baja a a rendszernek a plusz súlya (dupla faszerkezet, nehéz cserép), jóval nehezebb mint egy sima cserép/m2, utólag lett is ebből bajunk, (ebbe nem megyek bele részletesen).
A legfelső és legalsó cserépsor végig szellőző cserép, azaz kvázi vonal menti szellőztetés van.
A rétegrend belülről nézve konkrétan:
- szarufa
- telibe lambériázva kivülről
- "téli" párazáró fólia
- erre U alakú konzolukat/rozsdamentes vasakat gyártottam amiket lecsavaroztam U-val felfelé a szarufába, kb méterenként a szarufán, ebbe ment bele állítva az 5x25cm "távtartó".
- kitöltve kőzetgyapottal
- tetején páraátereszt ő"nyári" fólia, hőtökrös
- 5x5 stafni ellenlécként
- cserépléc
- cserép
Még annyi érdekesség, utólag meg lett toldva a szarufahossz lent jó másfél méterrel, hogy a fal magas napállásnál árnyékban legyen.
Valóban így utólag sokkal jobban - is - meg lehetett volna csinálni, de akkor még annyira sem rálátóként és hozzáértőként kb ennyire futotta.
Három kérdésemre szeretnék tőletek választ kapni, használtam a keresőt, de valszeg rosszul, konkrét válaszra nem leltem.
- Pozitív lábazatom van, ezért egyszerű és jó megoldást szeretnék a vízelvezetésre a faltól. https://img.index.hu/imgfrm/5/5/9/8/BIG_0012315598.jpg Ez alapján kérdezném, hogy alu csöpögővel megoldható e a kérdés. Mint a lábazati indító profilt, a lemezt tenném az első sor alá, alulra pedig xps kerül.
- Van egy kb 1 méteres széles 4 méter magas szakasz a homlokzaton, ahol a tárcsás dübelezés NEM oldható meg ( mellékes hogy miért ! ) mit javasoltok. Arra gondoltam teljes felületen ragasztanám a lapokat, majd dupla hálózással tervezem a környezeti lapokhoz ( dübelezettekhez ) erősíteni.
- Turbó kazán kivezetését hogyan oldanátok meg, 3 cm-s lapok ( itt sem az lényeges miért ennyi ) mennének arra a felületre ahol van. Nagyjából 12 cm-re van jelenleg a faltól a vége a szabadban. Bár a beüzemelést végző szaki szerint nyugodtan lehet így is rá tenni körben a 3 cm-t, nem győzött meg. Látva a konvektoros elolvadt, füstös képeket a neten vannak fenntartásaim. Ha többen csináltatok már ilyet és működik az meggyőzne :D
Utánakérdeztem a Baumitnál mint lehetséges opció a Baumit FlexBeton. Az írták hogy úsztatott alklamazásra nem jó, és 40mm rétegvastagságú sima esztrich kellene az úsztatott verzióhoz.
Innentől a 2cm XPS és a 4cm esztrich nem fog elférni a 3cm magasságnövekedés miatt. Mivel lehetne érdemben 10-20mm vékonyan leburkolni az XPS-t? OSB elég gányul nézne ki meg el is dobná magát az első eső után.
Ez a legjobb messze a legjobb megoldás, a magastető hőhidaságnak megszüntetésére.
Csakhogy:
(Kizárólag) szakmai szemmel nézve az alkalmazott megoldás bonyolult és mivel nagyon oda kell figyelni a részletekre, nehéz kivitelezni. Sajnos a segédszerkezet, ami mi közé a kőzet gyapotott felszerelted egy hőhíd.
Leírok egy megoldást, ami talán olcsóbb, mert sokkal könnyebb kivitelezni.
100-as PIR lapokat kell használni. Azok nagy méretűek, nagyon könnyű szabni őket és az egyik belső lapjára fel van ragasztva a párazáró fólia.
A kivitelezési lépések a következők:
1. A szarvazatot kívülről gyéren ledeszkázod, hogy lehessen dolgozni a tetőn.
2. Veszel 6x6-as gyalult fenyőprofilokat és a deszkázaton keresztül, lecsavarozod őket a szarufákra.
3. Erre jön burkolva a PIR lap, mi szoktunk szerelni egy vízszintes 6x6-is profilt is, a lapok toldásánál. A PIR lapokat fel lehet szerelni teljesen hézagmentesen, lencsefejű facsavarokkal rögzítve (ezeket szerkezeti csavaroknak nevezik).
4. A kész síkra, felszerelsz 5x8 -ös ellenléceket és még 5 cm vastag EPS120-as polisztirolt közéjük (PUR habbal ragasztva a PIR-re), erre feltűzöd a páraáteresztő fóliák, amit csak az esővíz elleni védelem miatt kell betenni a rétegrendbe.
Ezeket hosszú csavarokkal be kell fúrni a szarufába, léteznek 260x6 facsavarok- ezek olcsók, a lengyel forgalmazóknál.
5. Erre kerül a cserépléc és marad egy légrés is a cserépnek is.
Az eresz és a gerinc részletét figyelmesen végig kell gondolni, hogy a belső és a külső légrés is ki tudjon szellőzni. A csatorna vasakat a ellenlécre kell szerelni, a csatorna alatt marad egy széles eresz, amit úgy kell visszazárni, hogy az alsó légrés jól ki tudjon szellőzni. A gerinc ellőtt meg kell állítani a PIR lapot és ki kell képezni egy legalább 10cm széles függőleges rést, az alsó légrés kiszellőztetésének. Erre a részletre, a kupáscserepet nem lehet a gyári tartozékkal felszerelni. Kell szerelni szellőzőcserepeket (legalább három darabot minden szarufaközbe), mert a kerámia cserép alsó része télen száraz kell maradjon.
Nálunk a telekre a helyi építési szabályzat szerint a "megengedett legnagyobb építménymagasság" 4.5 méter. Nekünk sima 45 fokos nyeregtetőnk lesz. Az építész azt mondta, hogy ez ennél a tetőnél azt jelenti, hogy a ház oldalánál húzok egy egyenest és ahol az metszi a cserepek külső részére húzott egyenest, az lehet max 4.5 méter. De ha máshogy van, szólj, mert akkor szólok az építésznek, hogy van még pár centim :-)
nem mindegy, hogy építménymagasságra vagy épületmagasságra szól a 4,5m-es határ. másképp kell számolni őket. És ez ugye nem azonos a gerincmagassággal sem! (sem az épület legmagasabb pontjával)
Sajnos a mi építési övezetünkben 4.5 méter a max építménymagasság, így is épp beleférünk. De azért megpróbálok majd egy 10-15 centit felfele még túllépni, remélem, emiatt nem szedetik le a tetőt...
Esetleg egy másik megoldás is lehet, hogy szarufa felett szigetelni. Nálunk elsősorban azért lett ez a megoldás, mert látszó faszerkezetet akartunk a tetőtérben.-
Tűzhelyre nekünk is ennyi megy, a többi a fűtés. A melegvíz villanybojlerről megy. Mondjuk így visszagondolva extrém sokat szellőztettünk, szeretjük felfrissíteni a szobák levegőjét reggel is, este is, idén kipróbáljuk a pár perces kereszthuzatos szellőztetést.
Villanybojler van nekik, őrláng csak a gázkazánban van, ami pár hónapig megy, de az inkább havi 20m3 náluk, nem 10. Anyám sokat süt, főz, kenyeret otthon süti gázsütőben, így megy el 18-20m3 körül havonta a tűzhelynél.
Szüleimnél a 110nm Kádár esetén volt 2552 a tavalyi fogyasztás, abból kb 240 a gáztűzhely. Viszont ők ősszel és tavasszal fával is fűtöttek valamennyit, talán 4 hónapig ment a gázkazán (régi Thermotéka). Most a födém szigeteléssel és ha visszavesznek a 24 fokból, talán beférnek majd az 1729-be...
Nemhogy nem férünk bele, durván átlépjük. A tavalyi fogyasztás 4300 m3 volt. Annyi most biztosan nem lesz, mert az éjjel-nappal 24 foknak vége, a hozzáépített nagy nappaliból meg a normális szigetelésig télikert lesz, de így sem lesz épp olcsó. Ami a tavaszi konyhafelújítás után a tartalékból maradt (kb. 500 ezer forint), azt meg nem merem teljesen elkölteni, amíg nem sikerül átállni átalányfizetésre. Elvileg az éves leolvasás után lehet, de addig pár téli hónapot ki kell majd fizetni az aktuális fogyasztás alapján.
150 nm szigeteletlen házzal biztos hogy nem férsz bele a gáz rezsikvótába, tehát a piaci áras gázzal kell számolni (abból takarítasz meg a szigeteléssel). Így pedig az a képlet amit írtam: vagy kifizeted a födém szigetelésre azt a kb. 4-500 ezret vagy a gázra fogod - minden évben amikor nincs szigetelve. A szigetelésre páraáteresztő fóliát (tehát semmiképp sem párazárót!) lehet tenni, ha sokszor csepeg be a víz vagy fúj be a szél porhavat, az még plusz 40e 150nm esetén. Ezeken az olcsó szigeteléseken nem lehet járkálni, fel kell addig hajtani. Lehet csinálni dobogót fölé (fontos hogy a gyapot ki tudjon szellőzni), de a mostani árak mellett szerintem (nem néztem meg konkrétan) sokkal többe kerülne a járhatóság mint maga a gyapot.
nehogy a tetejére tegyél párazáró fóliát. az óriási hiba lenne! bent maradna a pára alatta, ami kicsapódik a hideg fólián és elázik alatta a hőszigetelés.
Ha nem használod a padlást, és nem fúj benne a szél, akkor nem kell rá semmi.
ha nagy a légmozgás, vagy madarak vannak.. vagy zavar, akkor szigoruan csak PÁRAÁTERESZTŐ anyagot tehetesz rá.
helyes sorrend belülről kifelé: (nem komplett, de igy talán érthető)
fűtött légtér - belső burkolat - párazáró fólia - hőszigetelés - páraáteresztő réteg - külső hideg tér.
a táblás üveggyapot tartósabb a feltekertnél (kevésbé törik meg csomagoláskor)
ez a belső oldali hőszigetelés sosem volt szakmailag elfogadott "helyes megoldás". Aki értette a páratechnikát, az mindig is tudta, hogy penészedés lesz és eltünteti a hőtároló tömeget.
Ha mindenképpen belső oldali szigetelést akart a megbizó (pl.magas sorház szélső lakása), akkor belső oldali párazáró fóliát is fel kellett volna tenni, hogy ne legyen mindenhol penész. De a szélein, csomópontokban ez akkor is problémás volt
Nézegettem az üveggyapotot, ez tényleg simán kivitelezhető télig, és még szaki sem nagyon kell hozzá. Arról mondjuk nem látok egyértelmű tájékoztatást, hogy kell-e még rá valami, vagy sem. Van ahol írnak még egy szükséges párazáró réteget. Azt miből lehet olcsón megoldani? A másik dolog a lépésállóság. Napi szinten nem használjuk a padlást, de azért előfordulhat, hogy kell cserepet cserélni vagy valamiért rá kell lépni. Végül is csak kényelmetlen rajta lépkedni, olyan, mintha szivacson járnánk, de nem lehetetlen, nem? A másik, hogy a padláson földre fektetett csövekben megy néhány újabb elektromos vezeték is. Azokra rá lehet tenni, vagy azok alá kellene?
A 90-es években nem nagyon volt még más, akkor szokás volt egy-egy külső fal belső szigetelése hungarocellel. Nyilván azóta ez már ezerszer túlhaladott, de akkor nem számított kirívó hülyeségnek. Akiknek nem volt pénzük a ház teljes külső szigetelésére, gyakran alkalmazták.
Ja, a padlásod nincs leszigetelve? Akkor ne is gondolkozz semmit tovább. Arányaiban a legtöbbet a legkisebb befektetéssel a födém szigeteléssel nyerhetsz.
Kádár-kockához a 80-as években hozzá lett építve, így a teljes alapterület 150 m2, a padlásszigeteléshez is kell szerintem jó pár százezer forint. Bár végül is annyit még a tél előtt össze tudnék tenni. A nehezebb része, hogy akkor a padláson is rendet kellene tenni. Nagyon sok minden nincs ott, viszont semmiféle szigetelés nincs, tiszta por minden. Le lehet arra úgy tenni bármit?
Reménykedtem, hogy van már valami újabb fajta szigetelő, aminél ez nem áll fent. Régen volt fent hungarocell, amikor eltávolítottuk, fekete volt a fal a penésztől. Na olyat soha többé. Most az ágy mögött van egy vastag pamutból szövött faliszőnyeg, ott van vagy 15 éve, azzal soha nem volt ilyen baj, és nem süt ott a fal. Csak hát mégsem kárpitozhatom be az egész külső falat az összes helyiségben! A végső megoldás nyilván a külső szigetelés lesz, de ahogy néztem, az több milliós tétel, legközelebb jövő nyáron jöhet szóba.
Belőlről ne szigetelj a penészedés veszély miatt de a hőtárolási képesség lecsökkenése miatt se. Főleg nem fal részleteket. Ha belülről szigetelsz, a szigetelt fal lehül mert beljebb kerül a hideg benne, mert a belülről jövő meleget elszigeteled tőle. Ez a hidegebb fal, hűteni fogja azokat a részeket, amelyek kapcsolatban vannak vele, de nincsenek belülről leszigetelve.
A szarufák közé lesz akkor nekem 15 centi kőzetgyapot szigetelés. Szerinted hasra melyik az olcsóbb pluszban még ehhez?
A szarufán KÍVÜLRE 10 centi (ehhez ha jól értem a szarufán deszkázat kell, ami 10-es magasságú, nem is tudom, hogy ekkora szigetelést be lehet-e rakni kívülre, hogy lehet odafixálni egy 10-es deszkát...)
A szarufán BELÜLRE 10 centi (ehhez a távtartók + CD profilok kellenek)
Szüleim hasonló helyzetben vannak, annyi különbséggel hogy náluk B30-as téglából van a fal illetve pár éve cserélve lettek az ablakok, de semmi szigetelés. Én úgy számoltam és azt javasoltam nekik, hogy a födém legyen azonnal szigetelve, ár/érték arányban az hozza szerintem a legtöbbet. Ha le van terítve a legolcsóbb gyapottal, gyakorlatilag egy szezon alatt többet hoz a mostani gázárak mellett mint amennyibe kerül. Tehát ha nincs egy régi házban szigetelve a födém, akkor vagy kifizeted a szigetelés árát egyszer vagy minden évben legalább annyit pluszban fűtés formájában.
70-es években épült a házunk 38-as téglafallal, azóta pluszban szigetelve nem lett, az ablakok a régi gerébtokos faablakok. A központi fűtés kondenzációs kazánról megy. Sajnos idén már nagyobb beruházás nem fér bele, de amit viszonylag fillérekből meg lehet tenni a hőszigetelés érdekében, azt mindenképp megtennénk. Néztem, hogy lehet kapni az ablaküvegre ragasztható hőszigetelő fóliát. Ér valamit, vagy halottnak a csók? A keretek szigetelésére a gumis vagy a szivacsos szigetelés jobb? Ha esetleg többet költünk rá, azaz kicseréltetjük az üveget az ablakban hőszigeteltre és szakemberrel szigeteltetjük a kereteket, az szigetel annyit, mintha új ablakokat vennénk? Azért kérdezem, mert ha nem, akkor inkább eltesszük a pénzt, és jövőre kompletten cseréljük az ablakot, idén meg marad a sufnituningos megoldás, már ha ér valamit (fólia, öntapadós szigetelőcsík).
Belülről hidegebb falszakaszokat mivel lehet szigetelni, akár átmenetileg, ami viszonylag olcsó, és nem áll fenn a penészedés veszélye?
"Semmilyen betonfelebol nem jó szerintem az 5cm réteg vastagságnál kevesebb."
Ez könnyen lehetséges. Pláne ha vasalva is van, plusz alatta műanyag hab van.
"Ha a 10mm aljzat kiegyenlítőbe rakom a legvékonyabb (D=4mm) betonhalot az jó lehet?"
10 mm aljtatkiegyenlytő szerintem annyira gyenge, hogy a vas háló legkisebb hőtágulása is darabokra szaggatja (soksok pici repedés). De állítólag vannak olyan szakemberek, akik jól értenek az ilyesmihez.
Deszkázat, párazárás: Nekem sima cserepes nyeregtetőm lesz, semmi fixni faxni kanyar vagy ilyesmi nem lesz benne, akkor ezek szerint ez most szerencse. Köszönöm a tanácsokat!
Csak kell deszkázat is a szarufákra. Egy sima nyeregtetőre talán nem, de ha van benne pár él és vápa, a páraéteresztő lehetetlen rendesen átlapolni.
Csak szólok , hogy egy ideje nem használok a 40 kiló 30cm kőzetgyapotnál párazárást. Inkább bebiztosítom magamat, hogy a légrés az működik.
De mi lakóházakkal nem foglalkozunk. Csak nagyobb tetőkkel.
Olyan nehéz megcsinálni jól a párazárást, hogy rettentő sok munkába és időbe telik. 8-10 méteres szarufáknál, dupla székállással, a helyzet nagyon elbonyolódik, főleg, ha egy része a tetőszerkezet látszó is.
És 30 cm szigeteléssel, ha jól meg van csinálva, nagyon sok ideig kell legyen nagyon hideg, hogy kialakuljon a harmatpont.
A lemezzel fedett tetőknél azonban kötelező a párazárás. Ott az a veszély, hogy befő a tetőszerkezet, kivéve az álló korculásunál.
"érdemes-e a 15 centis szarufa helyett 20 centiset választani."
Aki VALÓBAN ÉRTI, hogy mit miért csinál (a rétegrendben mi mire való / mit csinál ) annak a szakemberek teljesen mindegy, hogy milyen vastag szarufád van, akár 1 centis szarufával is tud csinálni neked tökéletes 30 centis tető hőszigetelést.
Tehát én nem költenék semmi plusz pénzt 15 helyett 20 centi szerufára.
"ha van 15 vagy 20 centis szarufám, akkor alá fölé szoktak-e, szabad-e szigetelést rakni?"
Igen lehet is és szoktak is.
Van, ahol a szarufákon belül is van még pl 15 ceti gyapot hőszigetelés
sőt van, ahol az egész hőszigetelés a szarufákon KÍVÜL van (ez többnyire nem gyapot, hanem polisztirol, de okosan akár gyapottal is is megvalósítható).
A rajzodról:
- ha a külső fólia valóvan jó minőségű páraÁTERESZTŐ, akkor a hőszigetelő gyapot akár hozzá is érhet belülről
Köszönöm! Találtam is ilyesmi képet. Azt jól értem, hogy ezzel a felerősítő valamivel (ha jól látom CD távtartó néven fut a https://www.rigips.hu/hu/termekek/profilok-es-tartozekok/tartozekok/cd-tavtarto oldalon) lehet szabályozni, hogy milyen távolságot hagyjunk a szarufa és a CD profil/gipszkarton között vagyis ezzel szabályozzuk, hogy hány cm szigetelést tudunk még berakni a szarufán belülre?
Jobb, ha a szarufak felső élénél hagysz egy kis légrést. 4-5 cm, akkor a ellenléccel együtt lesz 9-10 légrés, közte a páraáteresztő fólia (az nem nyomod neki a szigetelést a páraáteresztőnek).
Tehát 20-as szarufánál, egy 10 egy 5 cm vastag 40 kiló/köbös kőzetgyapott, utánna még legalább egy 10-es a szarufák alá is.
Ezt gipszkarton CD vázzal lehet a legkönnyebben megoldani. Ha egy ilyen felfüggesztőt szerelsz a szarufa oldalára, ebből létezik 170 és 270mm hosszú is, kép.
Ebbe kell beakasztani a CD profilokat és rájuk kétodalas ragasztószalaggal fel lehet ragasztani a párazárót. A CD kiosztása 33 cm kell legyen.
15 szarufánál is működik, akkor 10 a szarufák közé és 15 alájuk, ebben az esetben 270mm hosszút kell használni.
A villanyszerelést a párazáró felszerlésé elött kell elvezetni a CD- alatt a szigetelésben.
Gyér deszkázat is sokat segít (a szarufákra), hogy a légrés megmaradjon a manzárd kiszellőztetéséhez. És sokkal könnyebb szakszerűen felszerelni a páraáteresztőt is.
befele még 5 centi és kifele a tető fele még plusz öt centi úgy, hogy az 5-5 centis helyeket ellenlécekkel kell csinálni, amelyek befelé és kifelé a szarufához vannak szögelve?
A páraáteresztőt az ellenlécek rögzítik szarvazatra. Feléje nem lehet szigetelést szerelni, hiszen azok bíztosítják a légrést.
Szaki fogja. De azért kérdezem, hogy tudjam, hogy jó megoldás lesz-e, meg hogy érdemes-e a 15 centis szarufa helyett 20 centiset választani. Szóval igazából az a kérdés, hogy 15 centis meg 20 centis szarufához mekkora max szigetelést lehet berakni?
Telibe hogy lehet szigetelni a szarufát? Ha telibe szigetelem, akkor mihez lesz erősítve a benti gipszkarton? Vagy akkor a szarufán belülre, telibe nem kőzetgyapot kellene?
Nem szeretnék bepréselni többet, mint amekkora hely van. A kérdés az lenne, hogy ha van 15 vagy 20 centis szarufám, akkor alá fölé szoktak-e, szabad-e szigetelést rakni?
Tehát és akkor erre jönne még belülrő még egy ellenléc és azon lenne a gipszkarton
Állítólag létezik olyan (bordázott műanyag) lap, amit kimondottan teraszra gyártanak, xps és kerámia lapok közé. Nevét nem tudom, külfődi gyártmány szóval nemolcsó.
Nem eps-ről beszélek, nem is lépésállóról, ezektől keményebb az xps, gondolom volt már vele dolgod. Ez nem hab állag. Álltam, térdeltem már ilyenen, gondolom Te is.
Egy LÁGY üvegszövet háló és egy kis homok/műgyanta keverékét nem nevezném sziklakemény+merev teherelosztó felületnek. 120 kilós anyósod rálép, a vékony csmpe kettétörik és a tűsarkú cipője máris beszakad 5 centi mélyen a hőszigetelő habba :) A lyuk telemegy esővízzel, a következő télen megfaay, a jég kitágul és ledobja a csempét.
A burkoló lapok szikla keménységű és merevségű dolgok, ezért csak kőkemény és kőmerev felületeket lehetséges kerámiával burkolni. Senkinek sem jut ezébe lecsempéztetni sem egy gumi labdát, sem egy plüss mackót.
Ha 30 centi ILYEN gyapotod van és azt 15 centisre összenyomod, akkor a végeredmény 15 centi kb 20 kg/m3 testsűrűségű gyapotod lesz, a fajlagos érték várható javulását lásd a képen.
"15 centis vastagságú szarufához be lehet tenni 25 centi kőzetgyapot szigetelést, ugye?15 centis vastagságú szarufához be lehet tenni 25 centi kőzetgyapot szigetelést, ugye?"
Ha jól megtaposod, akkor akár 50 centit is betömhetsz 15 centi helyre :)
Csak az a baj, hogy a végeredmény mindössze egy 15 centis hőszigetelő réteg lesz, sokkal rosszabb hőszigetelési értékkel, mintha hagytad volna 50 centi vastagon dolgozni.
Ha a gyapotot tömöríted (összenyomod), attól a FAJLAGOS hőszigetelési jósága eleinte egy kicsivel jobb lesz (remélem tudod, hogy mit jelent a fajlgos) , majd egy bizonyos sűrűség felett elkezd romlani. Tehát kisebb mértékű összenyomással bajt/kárt nem okozol, csak a pénzedet pazarlod egy kicsit.
Egy nagyobb zongora vagy ruhásszekrény lába akár 100 kiló pontszerű terhelést is jelenthet a padlón,
ami akár még a sokak által istenített lépésálló habok felületét is beroppantja, sőt besüllyed akár 10 centire.
Vicces, amikor sokan lépésálló hab tetején röhejesen gyenge fedőréteget alkalmaznak (teherelosztás nulla) pl egyetlen vékony laminált padlót és nagyon csodálkoznak, amikor hullámossá válik, pedig alatta a csodatévő lépésálló hab van :))))
Nem szabad elájulni attól, ha valamire az van írva, hogy "lépésálló". Ha az van írva, hogy kemény, akkor lépésálló is. A 100-as keménységű EPS habot (EPS100) már lépésállóként árulják. a 300-as keménységű XPS habot viszont NEM "lépésálló"nak árusítják. Padig a hülye is látja, hogy a kettő közül melyik háromszor lépésállóbb a másiknál :)
15 centis vastagságú szarufához be lehet tenni 25 centi kőzetgyapot szigetelést, ugye? Ez esetben a 15 centis szarufák között 15 centi kőzetgypot lenne, befele még 5 centi és kifele a tető fele még plusz öt centi úgy, hogy az 5-5 centis helyeket ellenlécekkel kell csinálni, amelyek befelé és kifelé a szarufához vannak szögelve?
Illetve a 20 centis szarufához ugyanezzel az elvvel akár 30 centis kőzetgyapot szigetelés is berakható?
Alapvetően jónak tűnik a rajz, habár nem hiszem, hogy az "epoxi betonfeték" nevű anyagot bárki hozzáértő "teherelosztó réteg"nek nevezné :)
Olyasmit tennék oda, ami a pontszerű nagyobb terheléseket nagyobb felületen eloszlatja a hab feslszínén: pl a lehető legvékonyabb vashháló erősítésű vasalt betonréteget (talán betonyp lap is jó lenne oda, de nem tudom, hogy az hogyan maradna ott).
Terasz körbedobozolásakor az XPS lapokat dübelezni is illendő vagy elég csak a ragasztó?
Jó minőségű kültéri aljzatkiegyelnítő erősítőhálózva nem elég a tetejére 8-10mm vastagságban, mindenképpen kell hogy 5-8cm betonréteg legyen az XPS-en?
A hab sem bír el mindent: akkor nem deformálódik az évek során, ha alulról és felülről is sík felületek határolják, tehát a hőszigetelő réteg két egyenes beton közé kerüljön.
Én a terasz (mondjuk 3 centis) hőszigetelését a házfaltól maximum kb egy méterre hoznám ki, annál távolabb már valószínűleg nemigen segít a házon, ha a teersz hőszigetelve van.
A könnyűbeton minél keményebb/teherbírób, annál szarabb a hőszigetelő képessége. Ha nem csak üteg feltöltésére, térkitöltésre szeretnéd használni (nulla tartóerővel), akkor sürgősen felejtsd el.
Ilen helyekre az XPS hab aló. A parasztvakító + q.drága egyéb pir/pur habokkal ellentétben az xps valóban jó hőszigetelő képeeségű + teljesen vízálló anyag.
igen, belűl fa és a külső részen műanyag elemekkel rögzítve az alu profil.
De ezt is nagyméretű ablakoknál érdemes alkalmazni, másképp rettentő drága.
A fa ablaknál léteznek sérülékeny illesztések (az üvegszerelvény és az alsó nyilócsap közé), ha csak oda szerelnek egy alu profilt, azzal elég sokáig problémamentes az ablak.
"kellhet", mert nem én vagyok a statikusa, így semmi számonkérhető konkrétumot nem akarok írni.
de akkor már azt is mondhatnánk, hogy gerendakettőzés nélkül sem biztos, h jó. és a széleken sem maradhat gerenda szabadon. és a közbenső pallóra sem lehet béléstestet ráakasztani.
balról a 2. gerenda mintha sérült is lenne.
de én nem tudok semmit erről a födémről (és az alatta/felette lévő szerkezetekről).. így sokkal több konkrétumot nem is szeretnék írni. ne legyen az én felelősségem.
(régi gerendáknál, kis fesztáv+terhelésnél elég volt a kitöltés, nem kellett a felbeton). repedt is alulról a vakolat.
abban ugye egyetértünk, hogy az eredeti kérdés szerint a gerendák-béléstestek közti rész kitöltése mindenképp szükséges.
és hogy az egészre kellene statikus terv, és hozzá felelős műszaki vezető vagy ellenőr.
Egy erkélyt kellene lebetonoznom béléstest csere után, de csak 11cm van az ajtók aljáig, így lépésálló hőszigetelés nem férne el. Ezért gondoltam a könnyűbetonra, mert a semminél azért az is jobb. Kenhető vízszigetelés és járólap menne majd rá. Alulról és oldalról kap majd EPS-t, csak felülre kellene valami megoldás.
Ez elvileg járható / vasalható / burkolható és szigetel is egy kicsit. Megfelelne ez vasalt aljzatbetonnak közvetlenül a gerendákra / kefnikre? 700-as vagy 900-as sűrűségben gondoltam.
"Nagyon sokat jelentett a plusz 20 centi fodemszigetelés. "
Sokat segít egy okos KÜLSŐ árnyékolás is. Tehát egyetlen napsugár se jusson el soha a külső ablaküvegig. Van, akinek pár olcsó külső árnyékoló felszerelése után a felére csökkent a klíma villanyszámla költsége.
Sziasztok! A kérdésem az lenne, hogy adott egy terasz (lambériás a teteje) ami egybe van fedve a lakással, a padlás az le van szigetelve csak a terasz nincs! Érdemes leszígetelni vagy csak pénzkidobás? Remélem érthető a kérdésem
" Tehát 8 évet tart egy prémium minőségű felületkezelés a déli oldalon. Utána az egészer le kell csìszolni és ecstelhető viaszos pácokkal újrakezelni. A felújítás, jó minőségben elvégezve, drágább mind egy új nyílászáró. "
Szép ezt leírni, de a magyar valóságtól messze van.
Jó ne 8 év hanem 10 . kinek van erre energiája és anyagi fedezete ?
Érdekelt vagyok több nagyon régi házban, lakásban. Van 125 éves és van 90 éves is . Jó ha 25 évente sor került a nyílászárók... mázolására.
A fa szerkezeteket nem festik, hanem mázolják.
Mondjuk a fanyílás zárók külső felületét azért ha van idő energai 15 évente nem árt lemázolni.
Ja ahol napos oda un. olajos ajánlott. Pl. nálunk a standolit. a belső felületekre megteszi a kereskedelemben kapható bármely festék.
Az igaz, alaposan elő kell készíteni a felületeket.
" A fa festese egy tudomány. "
Így van, de megtanulható és nem a netről.
Kaparás - csiszolás, tapaszolás - csiszolás, portalanítás és mázolás min. kettő rétegben.
Ilyet én még nem nagyon láttam, szerintem fordítva akartad. Van olyan azért ami nem hőhidas, gyakorlatilag csak egy időjárásálló burkolatot kap,a szerkezet maga fa továbbra is.
A fa festese egy tudomány. Tűlevelünek, lombhullatóknak, exotikusoknak külömböző rétegrendet kell használni. Kb. 280 mikron száraz anyagot kell felvinni a felületre kültéren, ami nagyon sok. Egy jó iparu lakknak a szárazanyag tartalma max. 50%, tehát nedvesem 600mikront kell felvinni. Ezt csak air assisted festőgéppel lehet. 25 -35mikront veszít egy év alatt a felületkezesél. Tehát 8 évet tart egy prémium minőségű felületkezelés a déli oldalon. Utána az egészer le kell csìszolni és ecstelhető viaszos pácokkal újrakezelni. A felújítás, jó minőségben elvégezve, drágább mind egy új nyílászáró. PVC ablak kerete nem hőhidas. Alu fa ablak (belül alu, kivül fa), alu része is hőhidas. Csak nagyon nagy méretű üvegfalakra optimálus a hőszigetelése, szakszerűen beépítve.
Ha valaki felbérel valakit, hogy csinálja meg a régi ablakát. És ő elkezdi leégetni a régi ablakot meg gittelni alapozni festeni meg stb..... Akkor ha kiszámolod ezt egy mai órabérrel plusz a felhasznált anyagokra, lehet olcsóbb az új....
Persze ha magának megcsinálja valaki és elbaszakodik vele, az más. de egy fa ablakot a mai lazúrokkal festékkel és égető UV mellett le kell újra kezelni, csiszolással, stb. Azaz 3-5 évente rámegy egy két hét szabid vagy szabadidőd.
Sajnos kétségtelen a mai műanyag ablakok előnye. Nekem fa 3 rétegű ablakaim vannak, és imádom a fát, de ez ettől még így van, saját bőrömön tapasztalom. Épp vizsgálom, hogy fautánzatú alu profilokkal mi lenne ha beburkolnám (tudom, van gyári fa alu ablak).
Apám festő, gyerekkoromban hőlégfúvóval takarítottam nyaranta az ablakokról a zománcot nagyüzemben, ezzel szereztem zsebpénzt.
Volt ott minden, de mivel fa minden javítható, kuvágható, pótolható így sok munkával javíthatóak voltak. Üveget is rengeteget szedtem ki, kitteltem újra, stb.
Aztán ahogy megjelentek a műanyag ablakok a 90-es években onnantól a kutya nem kért ilyen munkát többé, egyszerűen nem éri meg szarakodni vele.
Egy darabig még ment a gumiprofil marás is, de az is csak pótcselekvés..
"És meg kell csinálni, mert ha nem, akkor még 5-10 év, és teljesen elrohad."
200-300 éves ablakok simán ki fognak bírni még 100 évet, 20-szori újrafestés nélkül is.
Amiket itt sorolsz, az a jutalékért dolgozó ablakcsre-ügynökök betanult szabvány parasztvakíkító szövege.
Ezzel veszik rá a szegény+buta embereket arra, hogy a nehezen összespórolt pénzecskéjüket (a soha meg nem térülő) ablakcserére szórják el, hogy utána ne maradjon egy fillérjük sem hőszigetetelésre.
Azért egy 100 éves bérház ablak (de egy 40-50 éves lakótelepi ablak is) már nem csak esztétikai szempontból vacak.
Azokat már nem csak azért kell átfesteni, hogy szebb legyen, vagy azért, mert egy másik színárnyalat jobban tetszene.
Ott már jellemzően repedezett/lepergett a festék. Ezeken a helyeken korhad a fa, és jó eséllyel meg is vannak vetemedve ezek az ablakok.
És meg kell csinálni, mert ha nem, akkor még 5-10 év, és teljesen elrohad.
Utána megint 5-6 évente rá kell nézni, és kijavítgatni (jellemzően a külső oldalát), ahol repedezik a festék. Vagy 10-15 év múlva jön megint a nagyjavítás.
15 évvel ezelőtt még fel tudtam újíttatni ilyen ablakokat. A festő már akkor sem vállalta a festék leégetését, csak alapos csiszolást, de még ésszerű áron lemázolta az ablakokat. És ésszerű költség volt a az elkorhadt vízvetők cseréje, és a vetemedés egyenesbe gyalulása is.
6-7 évvel ezelőtt viszont már horribilis összeget kértek a mázolók. Olyan összeget, mint amennyibe egy műanyag ablak került volna.
Mivel azok az ablakok nem voltak olyan vacak állapotban (5 éve mázolták őket), ezért elég volt a külső oldalát lecsiszolni, és újrafesteni, amit megcsináltam én.
Nem lett szép, de megakadályoztam, hogy további 2-3 év ázás alatt szétrohadjon az egész.
Egy elhanyagoltabb ablakot saját kezűleg rendbe rakni, bemarni a gumiszigetelést, egyenesbe gyalulni, ...
megoldható, csak kell hozzá barkácsolási hajlam, és rengeteg idő.
Én egy vacak ablak rendbetételére nem szánnám rá két nap szabadidőmet (majd 5 évente újra és újra fél napot a javítgatásra), hanem inkább vennék helyére egy műanyagot. Ha nincs pénzem, akkor használtat, ha van, akkor meg újat. Azért, mert önmagában az üzemben tartási költsége kevesebb az új ablaknak (ha a munkadíjat is beleszámítjuk).
Az csak hab a tortán, hogy mellesleg a hőszigetelése is dupla olyan jó, és ezért a fűtésszámlát is csökkenti.
Én még ne hallottam olyanról, hogy valaki egy milliót költött ablakcserére, és csak emiat a házát két millió forinttal drágábban tudta eladni.
Olyat már viszont hallottam, hogy az eladó ház vevője folyton a régi ablakokra hivatkova próbált alkudozni, erre akkora engedményt kapott, amiből egy fél ablakcseree sem jön ki.
Nem csupán ilyen megfontolás létezik. Adás-vételnél fontos a nyílászárók minősége, sokkal többet lehet bukni azon, hogy régi típusú az ablak, mint megcsináltatni modern, hő/hangszigetelőre.
A saccolás arra vonatkozott, hogy minden tél más, de ezek az adatok a számlák alapján vannak. Ez egy nyeregtetős, tető/födém szigetelt téglaház nagy ablakokkal, két gázkészüléket kiváltva. Szerintem is van olyan ház, ahol többet hoz a szigetelés arányaiban, nálam így oszlott meg ( a te listád és számításod szerint ablak csere 10, kazán és bojler kiváltás 20, emelet kb 1.5 oldalfal, fölszint 4 oldalfal szigetelése 20). Majd mindenki eldönti, mit csinál, én leírtam a tapasztalataimat. 10 centi EPS, födém szigetelés, ablakcsere és gázkészülék csere egy 180 nm-es emeletes ház fogyasztását behozza 1500 m3 környékére.
Abban alapvetően igazad van, hogyha van egy régi, de alapvetően jó állapotú ablak, akkor csupán pénzügyi szempontból nem éri meg kicserélni.
Abban is igazad van, hogy egy huzatos ablakot pár ezer forintból meg lehet javítani, és onnantól már nem szigetel annyival rosszabbul, mint egy új ablak, hogy megérje a csere.
Ugyanakkor két szempontot bedobnék ide, amit nem veszel figyelembe:
Kb. 10 éve kértem árajánlatot ablakok átmázolására, és úgy 100e forintot kértek a nagyobb ablakokra (duplaszárnyú, duplarétegű régi ablakokról volt szó, ami babra munka). Nem gondolnám, hogy ez olcsóbb lett azóta. Egy olcsó műanyag ablak kb. kijön ennyiből, még beépítéssel együtt is, és onnantól kezdve örök élet, míg a 100e Ft-ból felújított fa ablak 10-15 év múlva megint kéri a felújítást.
De ha az esztétika nem szempont, azaz átfestjük és tömítjük mi magunk a régi ablakot, akkor nem fair a költségeket egy cég által beépített új műanyag ablakkal összehasonlítani. Vegyünk az összehasonlításnál egy bontott műanyag ablakot, amit mi rakunk be. (Szabvány méretű ablakok esetén mindig van választék.) Ez már kb. összevethető lesz az ablakok kétszeri kijavításának anyagköltségével, a teljes időráfordítás meg szerintem kevesebb is lesz.
Akár az 1. (hátra dőlünk, és oldja meg az egészet egy vállalkozó), akár a 2. (megcsináljuk mi magunk) irányt választjuk, nekem mindkét módozatnál az ablakcsere tűnik jobb választásnak.
Az ablakcsere megvolt tavaly nálunk is, bár nem három rétegű üvegesre, csak 2 rétegűre, de így is jobb lesz, mint a régi szarul záródó gerébtokos.
Kérdés, hogy milyen vastag szigetelés kellene a b30-as falra, mert az idén a fürdőszobára ment el sok lóvé. Talán 5 centit tudnék feldobni az idén, jövőre meg arra talán még 7-et.
Annyit tudok segíteni, hogy leírom, nekem hogy alakultak a dolgok a szigeteléssel és egyéb felújítással.
2012-ben vettünk egy emelt térdfalas, tetőtérbeépített kockaházat, nyeregtetővel, bruttó 180 nm. Az emeleti födém (padlástér alja) és a térdfaltól induló ferde tetőrészen volt szerintem vagy 20 centi gyapot. Egyebekben régi gerébtokos ablakok, szigeteletlen, a pincében egy Thermomax gázkazán, fenti fürdőben gázbojler, lentiben villanybojler.
2700 m3 volt az éves gáz számlája az eladónak, csak a földszintet lakta.
Első évben tettünk egy kombi gázkazánt, második évben az ablakokat, harmadik évben homlokzat 10 centi EPS, lábazat 5 centi XPS.
Most 1450-1550 m3 között van az éves gázfogyasztás attól függően, milyen hideg az ősz/tavasz és a tél, napközben fűtési szezonban 21 fok van, este és reggel 22, hétvégén egész nap 22.
Mielőtt megcsináltattam, kb. 50%-os csökkenést jósoltak erre a háromra, ami kb. meg is lett, mert azóta már az emeletet is lakjuk, többet fűtünk. A csökkenés megoszlását kb. úgy sacolom, hogy ennek a 40%-a a kazán, 40%-a a szigetelés, és 20%-a az ablak miatt van. Tehát ha valaki nem tud most szigetelni, de ki tudja váltani a fűtést és a melegvizet, és nem olyan bonyolult berakni egy kombi készüléket, az is sokat hozhat.
Igazábl már 2cm XPS vastagság elég ahhoz hogy a fagypont a szigetelésen belül maradjon -15fokban. Lehetne rajta turbózni de nem biztos hogy ér annyit a többletköltség.
"nem minden esetben javasolt a fa ablakok kicserélése, új műanyag hőszigeteltre"
Akik értenek a számológéphez, azok általában nem csernek ablakot,
mert egy új olcsó "1.1-es üvegű" ablak kb évente 1000 forinot spórol a fűtésköltségen, az ablak cseréje meg pl 50-100 ezer ft, tehát ennek a befektetésnek a te életedben már nem látod egy fillér hasznát sem.
Pedig mint ragasztó a ragasztó PUR hab fajlagosan a legolcsóbb talán. Elég sok m2 kijön egy flakonból, nem kell kevergetni vödrözni, stb. Én XPS lemezeket ragasztgattam így egymásra meg második réteg cell-t is.
Arra kell vigyázni ebben az esetben, hogy valamennyit a ragasztó PU hab is tágul. Azaz felnyomod a táblára, és ha azonnal felrakod, ki fogja nyomni a táblát valamennyire, nem lesz síkban. Így én beütemeztem mindig talán pár perc várakozási időt a fújás után, addig vágtam a következőket vagy előkészítettem, stb. Így 3-4 táblával előkészítésben előbbre jártam, és várakozás után raktam csak fel, úgy már nem tágult semennyit.
Mondjuk láttam a múltkor egy szakboltban valami olyan PU habot ami állítólag roppant gyorsan köt, és valóban nem tágul - legalábbis ez volt ráírva, de nem tudom ez mennyire valós dolog.
(írtam neked magánban a megadott email címedre, ami az adatlapodon elérhető, kérlek nézd meg - teljesen más ügyben)
