Igen, Szentkirályszabadján tulajdonképpen az történt, hogy pályáztak bicikliútra, majd pedig építettek egy falun végighúzódó luxusjárdát, amit a bringások nem használnak, mert egyrészt alkalmatlan, másrészt az autóforgalom nem indokolja a létjogosultságát.
A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 116. § (6) szerint a kerékpár-utánfutó legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egytengelyű, két nyomon futó vontatmány, míg az egynyomú utánfutóval szerelt bringa a KRESZ 1. számú függeléke II. fejezet r/1. értelmében háromkerekű kerékpárnak minősül.
Dehogynem, a tricikli is jármű... esetleg a kis kereket a nagy mellé oldalra, a pedál vonalába lehetne tenni, így máris két nyomon haladónak minősülne.
Érdekes, hogy a KRESZ gyalog- és kerékpárutas részeiben mindenhol kétkerekű kerékpárokról van szó... meg is érett bennem, hogy készítek egy egészen kicsi, kb. 5 cm átmérőjű kereket, amely lehet mondjuk rugalmasan rögzítve a hátsó kerék mögött, egy nyomvonalon, így máris nem vonatkoznak ezek a szabályok a háromkerekű kerékpáromra... :-)
Hát, nem tudom, mikor járt ott, de 4 körül már állt a teljes pálya. Mivel utána mindenki megtalálta, el sem lophatták. Az amúgy nem egy rejtélyes szakasz, bár az utóbbi évek viharai rendszeresen átrendezik a tájat, mindig máshol megy az ösvény. Ez okozhatta a félreértést.
Ahogy elnézem a berajzolt útvonalakat, egész jó pályát csináltam. Nincs olyan átmenet, ami egyértelmű lett volna. Esetenként meg egészen hameresztő ötletek is bejátszottak. :)
Hosszú ideig hordtam telefont a mez zsebben. Aztán, amikor fellökött egy autós és a hátamra érkeztem, a gombok kicsit furcsa kinézetet öltöttek. Szerencsére a ketyere túl volt a szerződéses kihordási időn és kaphattam másikat, de azóta csak váztáskába, hátizsákba vagyok hajlandó telefont pakolni.
Hogy elkerüljem a Szentendrei út nyüzsgését, néha a Filatorigát felől rövidítek. Szeretek arra járni, szívesen bogarászom a folyamatosan frissülő graffitiket – pompás szabadtéri tárlata ez az utcai művészeknek. Hogy kerül a Sebesség oltárára a graffiti? Véletlenül[...] Bővebben!Tovább »
Nem is tudom, ki mondta azt az egyszerű mondatot, hogy a jogszabályok szellemét kéne betartani, nem a betűjét. Mennyivel normálisabb lenne a világ... Persze ez csak mese.
Az viszont igaz, hogy a mindenféle egyéni értelmezések, viták végén az az igazság, amit a bíróság a jogerős ítéletében kimond, mert ő a hivatalos jogértelmező. Ha nincs ítélet a tárgyban, akkor véget nem érően lehet sakkozni rajta. De azért nemcsak betűk vannak, hanem joggyakorlat is, és az is része a jogi rendszernek. Tehát az "érzed" is lehet jogos, ha mondjuk az ember ismer egy-két ítéletet, és van fogalma a bírósági gyakorlatról.
"1 db pénztárca (háton csúszás közben szétszakadt a zsebben)"
Na ezért nem vagyok hajlandó pumpát tenni a zsebembe, ahogy sokan csinálják. Meg más keményet sem. Párizsis zsömle, zsebkendő, kesztyű mehet. Mindig arra gondolok, hogy ha leesek majd negyvennél a bicikliről, és háton csúszva haladok pár métert, és ott a pumpa a gerincem alatt, akkor mit fogok csinálni a következő negyven évben. A pénztárca csak anyagi kár, de a pumpa büntet... Mindig csodálkozom a pumpazsebűek bátorságán.
Magam is kevés híján adhattam egy hasonló jelentést, saját hülyeségből kifolyólag. Mert ugye érjünk már haza, arra a négy kilométerre most nem kötöm duplára a cipőfűzőt, ahogy szoktam. Az volt a szerencsém, hogy lassan, andalogva mentem, és ahogy megéreztem, hogy húzza a jobb pedál a lábamat, azonnal elkezdtem visszafelé tekerni, és csak aztán néztem oda. Addigra már legalább kétszer a pedáltengelyre volt csavarodva a kibomlott cipőfűző. Megúsztam.
Szentkirályszabadja területén viszont pont az van, amit a legjobban gyűlölünk a járdán vezetett sárga csíkokban: ide-oda megy a két oldal között, és ha jól emlékszem, lesimítva sem nagyon van, tehát a sarkoknál zökkenni kell. Mindezt egy olyan faluban, amely ugyan nem zsák, de a két szomszédját (Almádit és Veszprémet) összekötő út elkerüli a falut, így csak az autózik a területén, aki onnan/oda megy. Akár az egész falun át lehet menni anélkül, hogy mozgó autóval találkozna az ember. Nyilván kaptak valamikor pénzt bicikliútra, és vettek belőle sárga festéket...
Szentkirályszabadjától Veszprémig valóban jó a bicikliút, az egyetlen komoly negatívum ott az, hogy ha sötétben megy az ember, akkor megvakítják az autók. A szembejövő autós kedvéért ugyanis le szokták kapcsolni a reflektort, de az út melletti biciklist leszarják.
> Nesze semmi, fogd meg jól. Ha nincs nyom, vagy ha van, de főútvonal, akkor nincs felmentés.
Az 54. § (11) bekezdést is szarul fogalmazták. A feltételek a következők: 1) ha lakott területen vagyunk, és 2) van a kerékpárút vagy gyalog- és kerékpárút, és 3) ha az az út vonalvezetését követi, és 4) ha ez nem főút mellett van, és 5) ha az úton kerékpáros nyom van kijelölve, és 6) ha nincs tiltó jelzés, és 7) ha kétkerekű biciklivel megyünk, akkor használhatjuk az úttestet is. Ez túl van bonyolítva, hiszen a fentiekből kiderül, hogy a kerékpárúttal párosuló főút és a kerékpárnyom kizárják egymást, tehát a 4) számú feltétel felesleges, de még így is marad 6 feltétel. Lakott területen kívül pedig teljesen mindegy, hogy főút vagy nem, az úttest csak akkor bringázható, ha a kerékpárút nem az út vonalvezetését követi.
A vonalvezetés követésén azt értjük, hogy az út és a kerékpárút egyaránt A-ból B-be visz, és az egyik útról mindvégig lehet látni a másikat. Például Veszprém és Szentkirályszabadja között minden biciklis a kerékpárutat köteles használni, míg Szentkirályszabadja és Balatonalmádi között az úton is szabad biciklizni. Az még hozzátartozik az összképhez, hogy ez egy olyan minőségű kerékpárút, hogy kötözni való bolond, aki inkább az autók között teker, de a témaindító cikk nem ilyen képet tár elénk.
gazloman - www.gazlo.eu – 2010. július 23. szombat
> Mivel a gyalogosok akadalyoznak a kerekparosokat - ha lennenek ott -, ez nyilvanvalo, ezert nem kell ott menni sose. […] Nem?
Nem. Az „akadályozná” a KRESZ-ben 3 helyen fordul elő, a „zavarná” 2 helyen. Utóbbi mindkét esetben behelyettesíthető azzal, hogy „ha előre lehet látni, hogy zavarni fogja, …”. És ugyanígy az „akadályozná” is: „ha előre lehet látni, hogy akadályozni fogja, …”. Ezen kívül vegyük észre, hogy a KRESZ-ben a haladás és a továbbhaladás fogalmilag eltérnek egymástól. Továbbhaladáson minden esetben egy bizonyos ponttól kezdődően, az onnan történő továbbjutást kell érteni. Tehát az általad vitatott mondat polgári nyelvre lefordítva ezt jelenti: Ha előre látható, hogy a gyalog- és kerékpárúton olyan gyalogostumultus van, hogy azon élő ember biciklivel át nem juthat, akkor a bringás az úttesten is közlekedhet.
Vegyük észre továbbá, hogy a vitatott jogszabályi helynek ez a második mondata. Ha a jogalkotó ezt külön szabálynak szánta volna, akkor külön szakaszba, mondjuk a (3) bekezdésbe foglalta volna. De nem tette. Ez a mondat tehát együtt értelmezendő az első mondattal, és így az úttesten történő bringázáshoz a következő feltételeknek kell teljesülniük: 1) a gyalog- és kerékpáros utat jelző tábla alatt időszakot jelölő kiegészítő táblának kell lennie, és 2) a bringás az ezen az időszakon kívül járjon ott, és 3) a gyalogos- és kerékpárúton áthatolhatatlan gyalogos tömegrendezvénynek kell lennie. Ebből persze az is következik, hogy a kiegészítő táblával jelölt időszakon kívül nem tilos a gyalog- és bringásúton dzsembörizni, hiszen akkor azt nem kell kerékpárútnak tekinteni, másrészt az időszakon belül, a 3. § (1) c) és a 21. § (13) előírása szerint kifejezetten tilos a dzemböri. Azt is vegyük észre, hogy ez a szakasz – bringás szempontból – csakis a gyalog- és kerékpárútra vonatkozik, a kerékpárútra nem.
Mindezek ellenére a 13. § (2) úgy szar, ahogy van, mert az nonszensz, hogy egy ilyen egyszerű közlekedési helyzetre alkotott szabályt ilyen hosszan kell értelmezni, és még így sem biztos, hogy mindenkit sikerült meggyőznöm.
gazloman - www.gazlo.eu – 2010. július 23. szombat
> A gyalogosos rész egyáltalán nem egzakt. Engem például a kilométerenkénti 1 gyalogos is akadályoz.
Az nem lehet. Nyilván zavarásra gondolsz, de az sem lehet. A zavarás és az akadályozás kifejezések szándékos magatartásformákat nevesítenek. Amikor a 21. § (13) kimondja, hogy a gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti, az azt jelenti, hogy nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel ezeket megvalósítja. A 3. § (1) c) tiltja az indokolatlan zavarást és akadályozást. Ezért a 21. § (13) úgy értelmezendő, hogy a gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat indokolt esetben zavarhatja, ám akadályozni már indokoltan sem akadályozhatja. A veszélyeztetés pedig eleve tilos, szintén a 3. § (1) c) szerint. Csakhogy a gyalogos zavarni sem zavarhat indokolatlanul. Ha te azt állítod, hogy kilométerenként 1 gyalogos is zavar, azt a magamfajta úgy értelmezi, hogy valahányszor elhaladsz egy gyalogos mellett, az mindig tesz valami olyasmit, amivel zavar, figyelmedet elvonja, megijeszt, pl. integet, vagy beszól, esetleg letolja a nadrágját – tehát mindent elkövet azért, hogy téged zavarjon. A gyalogos puszta jelenléte egy gyalog- és kerékpárúton nem zavarhat, mivel ő éppen azért van ott, mert az utat arra jelölték ki, hogy ő ott legyen. Zavarhat a gyalogos jelenléte viszont az autópályán - persze, csak ha autóval vagy -, mivel ott semmi keresnivalója, és ha mégis ott van, az azért van, mert tett érte valamit. Tehát a puszta ottlét nem lehet zavarás, ha az ottlét megengedett. Márpedig a gyalog- és kerékpárúton megengedett a gyalogos jelenléte.
gazloman - www.gazlo.eu – 2010. július 23. szombat
ez ugyanaz, mint amikor Dobogókőn eladták teleknek a kék jelzés egy szakaszát, majd lezárták és csodálkoztak, hogy a turisták ezen berágtak és szétszedték a kerítést.
biztos ezt is a "nép akarta", az erre hivatkozás már úgy is kezd szokássá válni...
